Népszabadság, 1983. június (41. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
1983. június 11., szombat NÉPSZABADSÁG KÉTÉVES A KORMÁNYPROGRAM KPM-felmérés a lépcsőzetes munkakezdésről A lépcsőzetes munkakezdés csökkentette a közlekedési eszközök csúcsidőszaki zsúfoltságát, még következetesebb alkalmazásával tovább lehetne javítani az eredményeket — állapította meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elemzése, amely a két évvel ezelőtti kormányhatározat végrehajtását mérte fel. A határozat — mint ismeretes — előírta, hogy az érintett munkáltatók és a közlekedési vállalatok kössenek megállapodásokat, amelyektől egyoldalúan nem lehet eltérni. A KPM megállapította: a közlekedési vállalatok időben vették fel a kapcsolatot a munkáltatókkal és az oktatási intézményekkel. Keresték a lehetőségeket a kölcsönös érdekeket szolgáló megállapodások megkötésére. Ennek nyomán már az első időben javított a helyzeten a lépcsőzetes munkakezdés, a nagyobb városokban arányosabban oszlott el a járműveken az utazóközönség, és így tíz százalékkal csökkent a zsúfoltság a reggeli csúcsidőszakban. Ugyanez az érték Budapesten még kedvezőbben alakult: 15—20 százalékkal mérséklődött a tömegközlekedési eszközök telítettsége. A fővárosban ma már 2500 munkahely 650 ezer dolgozója, valamint jó néhány közép- és felsőfokú oktatási intézmény diákja részese a lépcsőzetes munkakezdés rendszerének. A kezdeti időszak után — a felmérés szerint — szórványosan már előfordult, hogy egyes vállalatok önkényesen eltértek az egyeztetett időpontoktól, s így valamelyest mérséklődtek a lépcsőzetes munkakezdésből adódó előnyök. Ennek elkerülésére a tanácsok fokozottan figyelemmel kísérik a megállapodások betartását, s ahol eltérést tapasztalnak, ott felszólítják a vállalatokat a korábbi munkarendbe történő visszaállásra. A KPM elemzése rámutat arra: a lépcsőzetes munkarendbe vonható vállalatok, intézmények köre tovább bővíthető, még sok a kihasználatlan lehetőség. A fővárosban például a számítások szerint további százezer dolgozót lehetne bevonni ebbe a körbe. A rendszer továbbterjedésének azonban egyik akadálya, hogy a bölcsődék, óvodák, üzletek nem alkalmazkodnak kellőképpen a megváltozott munkarendhez. Azoknál a vállalatoknál, ahol sok az ingázó, a nem eléggé rugalmas vonatcsatlakozás gátolja a lépcsőzetes munkarend szélesítését. A lépcsőzetes munkakezdés rendszerét nagyban erősíthetné a rugalmas munkarend általánosabbá tétele is. Egyelőre még kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: a fővárosban körülbelül negyvenezren, a vidéki városokban azonban csupán néhány százan dolgoznak így. Ennek a rendszernek sajátossága, hogy a dolgozók maguk választják meg, mikor vesznek részt a közlekedésben. (MTI) Kekszgyár épül Heves megyében A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezettel társulva 33 millió forintos költséggel kekszgyárat épít Halmajugbán. Az épületek már készen állnak, a szerelők a belső munkákat végzik: megkezdődött a szovjet kekszgyártó gép és az NDK-csokoládémártó berendezés öszszeállítása. A kemencék fűtését földgázzal oldották meg. Az csak később dől el, hogy hány műszakban termel az üzem, a piaci igényektől függően mennyi omlás és háztartási kekszre lesz igény. Dolgoznak a gyártó gépsor bekötésén. SZABÓ SÁNDOR FELVÉTELE A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elítélték a tolvajtriót A Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Krajcsi Gábor büntető tanácsa ítéletet hirdetett Lipkovics János 32 éves budapesti lakos és két társa bűnügyében. Az alkalmi munkákból élő Lipkovics János eddig ötször volt büntetve lopásért és vagyon elleni más bűncselekmény elkövetéséért. A börtönben megismerte a vele egyidős Czauner Gyulát és Ferenczi Jánost, akik hozzá hasonlóan foglalkozásnélküliek, múltjukban mindössze annyi a különbség, hogy Czauner hatszor, Ferenczi pedig hétszer állt már bíróság előtt lopásért. A börtönévek nem változtattak életfelfogásukon, röviddel a szabadulásuk után — most már együtt — ott folytatták, ahol abbahagyták. Közösen betörtek egy XI. kerületi lakásba, ahonnan műszaki cikkeket, aranytárgyakat és külföldi valutát vittek el, 93 ezer forint értékben. Ezúttal azonban nagyon rövid ideig örülhettek a zsákmánynak; alig másfél óra múlva — a Déli pályaudvar metróállomásán — elfogták őket. Azt állították, nem ismerik egymást, s a náluk megtalált, ugyanabból a lakásból származó tárgyakat egymástól függetlenül vásárolták a Trombitás étteremben, egy ismeretlentől. A bizonyítási eljárás során gyorsan kiderült, hogy ami történt, az távolról sem a körülmények véletlen találkozása, s a bíróság Lipkovics Jánost és Ferenczi Jánost — mint többszörös visszaesőket — kétévi és kéthónapi fegyházra ítélte. Czauner Gyulát, akinek múltjában kisebb jelentőségű bűncselekmények szerepelnek, ám most tartási kötelezettség elmulasztásáért is vádat emeltek ellene, kétévi fegyházra ítélte a bíróság. Sz. K. Svájci egyenjogúság A svájci parlament módosította a 79 éve érvényben levő házassági törvényt és ezzel kis lépést tett a nők egyenjogúsítása felé. A konzervatív Svájcban az eddig érvényes házassági törvény a férjek jogait helyezte előtérbe. A mostani módosítások egyike értelmében a feleségnek ugyanolyan beleszólása van a közös otthon megválasztásába, mint férjének. Egy másik új törvénycikk szerint a házasságra lépő nők — bár fel kell venniük férjük családi nevét — megtarthatják mellette saját nevüket is, amennyiben ezt az esküvő előtt hivatalosan kérelmezik. A parlament elfogadott egy olyan módosítást is, miszerint a feleségnek törvény adta joga, hogy pontosan tudja, mennyit keres a férje és joga van tudnia adósságairól is — emellett természetesen megmaradnak a férj hasonló jogai is. Mindezek a módosítások — mint a hírügynökségek rámutatnak : korántsem elégítik ki a férfiakéival egyenlő jogokért küzdő svájci nőket. (MTI) A lottó nyerőszámai: 7, 21, 63, 64, 83 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a Sopronban megtartott 23. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 7, 21, 63, 64, 85. PONTYTILALOM FELOLDÁSA. A Tisza II. víztárolón június 11-én, szombaton nulla órától feloldják a pontytilalmat. Hasonlóképpen Bács-Kiskun megye valamennyi horgászati vízterületén szombaton megkezdődhet a ponty horgászata. A latin tanulmányi verseny eredményhirdetése Az Ókortudományi Társaság legutóbbi ülésén kihirdették a latin nyelvből rendezett országos tanulmányi verseny eredményét. A vetélkedőn — melyen 69 iskola 960 tanulója indult — a győzelmet Érti István, a budapesti Veres Pálné gimnázium negyedik osztályos tanulója szerezte meg (tanára Alszeghy Zsoltné). Második lett Szende Katalin, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló gimnázium diákja (tanára Baranyai Tiborné), a harmadik helyezést pedig Szász Judit kapta, aki a nagykanizsai Landler Jenő gimnáziumban tanulta a latin nyelvet, Krugné Fehér Magdolna tanárnőtől. A győztesekjutalma az is, hogy — az idén először — felvételi vizsga nélkül juthatnak egyetemre, ha annak latin szakát választják. (MTI) A Úttörő-vasutasok avatása (Tudósítónktól.) Az úttörővasút hűvösvölgyi végállomásán szombat délután ünnepélyes külsőségek között száznyolcvan pajtást avatnak úttörő-vasutassá. Ebből az alkalomból az intézmény vezetősége találkozót tart azoknak a régi pajtásoknak, akik között nagymama, s talán már nagypapa is akad. Az idén 35 esztendeje ugyanis, hogy megindult a Széchenyi-hegyi úttörővasút. Az ünnepség négy órakor kezdődik, majd a kisvasutasok térzenével, modellező bemutatóval szórakoztatják a részvevőket. Megfelelő az ellátás Csongrád megye üzleteiben (Megyei tudósítónktól.) A Csongrád megye üzleteit járók hozzászoktak a márkás külföldi termékekhez, és ahhoz, hogy a hiánycikkek listáján néha Szegeden, Hódmezővásárhelyen vagy Makón készült áru szerepel. Természetesnek tartják a kishatármenti árucsere-forgalom bővülését is: jugoszláv szőnyegek, selymek, padlóburkolók, bútorok feltűnését a magyar boltokban, áruházakban. A vásárlók örülnek a kistermelőtől piacra kerülő primőr zöldségnek és gyümölcsnek, és bosszankodnak, amiért a szövetkezeti, illetve vállalati üzletek kínálata elmarad a magánkereskedőékétől. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát az exportján felül rendszeresen szállít a megye élelmiszerüzleteibe is olcsó hentesárut, szalámit. Hasonlóan számíthatnak a helyi vásárlók a Hadiköt, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat és a megyei háziipari szövetkezetek termékeire is. Az alapellátásban zavart csupán néhány bolti élelmiszer, egy-két sajtféle és a Pick szalámi időszakos hiánya okoz. A ruhaneműt forgalmazók az olcsó árukat, a vegyesipari cikkek eladói főként a szén- és vegyes tüzelésű kazánokat keresőknek mondanak nemet. Viszont csökken a területek ellátása között meglevő különbség. Jelenleg a megyében 132 élelmiszer-vegyesbolt, öt házibolt és 52 vendéglátó üzlet közül válogathatnak a tanyai, illetve a külterületi lakosok. A vásárlók érdekeire tanácsi és társadalmi ellenőrök vigyáznak. Tavalyi munkájuk közben ha nem is kirívó, de sok apró szabálysértéssel találkoztak. Többek között az élelmiszereknél néhol hiányolták a szavatossági határidő, a ruhaneműknél az ár feltüntetését, illetve a használati utasítást, a vendéglátó egységekben kifogásolták a kifizetett presszókávé, fagylalt, ital előírtnál kisebb mennyiségét. A KERMI megyei vizsgálata a szén, illetve a brikett porosodására, a zöldség és a gyümölcs szakszerűtlen minősítésére, az átázó lábbelikre és a kenyér súlyhiányára hívta fel a figyelmet. A megye kereskedelmi vezetői az üzlethálózat bővítésével és irányításának korszerűsítésével kívánják a lakossági ellátást javítani. A napokban nyílt meg Új-Szegeden Dél-Magyarország legnagyobb, 1500 négyzetméteres ABC-áruháza. Az idén harminc tanácsi és negyven áfészüzletben vezetik be a jövedelemérdekeltséget. Bővíti kínálatát tizennégy közös üzemeltetésű bolt, illetve hét ruházati mintabolt. A Kereskedelmi Felügyelőség pedig hatszáz társadalmi munkás segítségével évenként gyakori ellenőrzéssel kívánja a fogyasztók károsítását meggátolni. A szegedi nagyáruház, Csongrád megye egyik legjelentősebb kereskedelmi központja. bánhalmi János felvétele Súlyos közúti baleset Baranyában A Baranya megyei Pellérd külterületén Nemeskéri István Zoltán 16 éves csányoszrói tanuló motorkerékpárjával áttért az úttest bal oldalára, és összeütközött egy mikrobusszal. Nemeskéri a helyszínen meghalt, a mikrobusz vezetője és egy utasa súlyos, három utasa pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A vizsgálat eddigi adatai szerint Nemeskéri szabálytalanul előzött. Japán—amerikai intelligenciaverseny A japánok okosabbak az amerikaiaknál, és évről évre okosabbak lesznek — kissé leegyszerűsítve ez volt a tanulsága egy ulsteri kutató, dr. Richard Lynn 1982 elején a Nature-ben megjelent tanulmányának, amely világszerte nagy feltűnést keltett. (Lapunk 1982. május 29-i számában mi is ismertettük.) A Wechsler-féle intelligenciatesztek alapján megállapított intelligenciahányadosokat, IQ-kat összehasonlítva Lynn arra a következtetésre jutott, hogy 1975-ben a japán gyerekek 11 ponttal magasabb IQ-t mutattak, mint egyesült államokbeli kortársaik. Továbbá: a japán lakosság tíz százalékának van 130-nál magasabb IQ- ja (ez az érték a szabadfoglalkozásúakra, tehát értelmiségiekre jellemző); az IQ-értékek eltolódása a japánok javára állandó és folyamatos irányzat a második világháború vége óta: az 1960-ban és 1961-ben született japánok IQ-ja 15 ponttal magasabb, mint az azonos amerikai korosztályé. Az általa megállapított változások magyarázatának lehetséges összetevőiközött dr. Lynn a következőket tartja lehetségesnek: a japán „gazdasági csoda”, illetve az ezzel járó megjavult közegészségügyi, szociális és oktatási hálózat. Mindezek következtében a jelenlegi japán nemzedék újszülötteinek testsúlya nagyobb, és magasabbra nőnek. A mostani fiatal japán férfiak átlag öt centiméterrel magasabbak, mint apáik. Vagyis: az iparosodás, az urbanizáció, a jobb táplálkozás, egészségügyi oktatás, emellett az, hogy a városokba áramlás következtében megszűnt a rokonságon belüli házasodás, ami az elszigetelt falvakban általános volt. Az ulsteri kutató megállapításai — amint ez várható volt — élénk vitákat provokáltak. A tudományos viták mentesek a mögöttük sejthető érzelmektől, nemzeti büszkeségtől és faji előítéletektől: tárgyilagosan Lynn adatait vitatják. Ugyanakkor az olvasó nem tud szabadulni a „magyarázom a bizonyítványom” érzésétől. A Nature egyik legutóbbi száma (301, 1983.) két cikket is közölt, amelyek ezt a témát taglalják. A vita iránya ellenére is érdemes ezek közül az ellenvetések közül néhányat megismerni, egyebek között éppen azért, mert végső soron csak csökkenteni tudja, a Lynn által megállapítani vélt különbséget és tendenciát, de teljesen megcáfolni nem. Mindenekelőtt a bírálók emlékeztetnek arra, hogy Japánban a harmincas évek eleje óta nagyszabású társadalmi átalakulás ment végbe, amelynek során Japán rohamléptekkel közelített a feudális állapotoktól a modern tőkés rendszer felé. Hasonló folyamat Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a századforduló körül zajlott le, tehát nem igazságos az összehasonlítás. Hibákat vélnek fölfedezni az öszszehasonlításra használt Wechslerféle tesztekben is: úgy tűnik, hogy ezek a tesztek az új és új átdolgozások következtében mind szigorúbbak, nehezebbek lesznek. Több amerikai vizsgálat tanúsága szerint amikor iskolásgyerekeket 1947—48-as Wechsler-tesztekkel és egyidejűleg ennek 1972-es változatával vizsgálták, az előbbivel 7,86 ponttal jobb eredményt kaptak. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy 1947—48-as teszttel kimutatható egy 24 és fél éven át tartó, évenkénti 0,321 pontos javulás. Abból is adódik a japánok javára mutatkozó különbség — hangzik a következő érv —, hogy míg az egyesült államokbeli vizsgálatok 1972- esek, a japán adatok 1975-ből származnak. Ezek 6—16 év közöttiekre vonatkoznak. Csakhogy — fejtegeti James R. Flynn, az otagói (Új-Zéland) egyetem kutatója — bizonyos tesztrészeket módosítottak a japánok számára, másokat pedig elhagytak. Ha mind a hét tesztrészt ugyanúgy alkalmazták volna, máris egy ponttal csökken a japán 6—16 évesek előnye. Másodszor: ha a japánok eredményeit csak az egyesült államokbeli fehérekével hasonlítjuk össze, akiknek IQ-ja 1972-ben 2,26 ponttal magasabb volt az összes amerikaiakénál, beleértve az alacsonyabb IQ-jú nemzeti kisebbségek tagjait, akkor a különbségből újabb két pontot levonhatnak. Végül pedig a három év miatt, amely a két vizsgálat között eltelt, s amely alatt az amerikaiak IQ- ja is emelkedett, ismét le lehet vonni egy pontot, így azután az amerikai 100-as IQ-val szemben álló japán 110,7 máris 106,6-ra csökken. További statisztikai elemzések is követik ezeket az érveket, így például az, hogy a japán statisztikákban a középértéktől való szabványeltérés kisebb, mint az amerikaiakban, így azután az is bebizonyítható, hogy — szemben Lynn állításával — a japánoknak nem a tíz százaléka van a 130-as és azon felüli IQ-kategóriában, hanem csak 4,5 százaléka, míg a fehér (!) amerikaiak között ez az arány 2,3 százalék. Vagyis az amerikaiaknak ugyanolyan hányada 125-ön felüli IQ-ja, mint a japánok között a 130-asoké. Ily módon a különbség — állítják — alig 5—7 pont! Az IQ-szintnek a második világháború óta bekövetkezett emelkedésével kapcsolatban is van egy meghökkentő ellenérve az új-zélandi kutatónak : ez alatt az idő alatt a fehér amerikaiak IQ-szintje is nőtt kb. 8—9 ponttal, ez azonban aligha jelenti azt, hogy a mai amerikaiak ennyivel okosabbak szüleiknél, és ennyivel inkább képesek felülkerekedni a gazdasági versengésben. Ez utóbbi megállapítás mindenesetre különös megvilágítást kap az évek óta tartó recesszió fényeinek fényében. P. G. P. Kutyáson Ezen a nyáron a kutyák már nem úszkálhatnak Göröghonban. Vigasztalásukra legyen mondva, a macskák sem. A drákói regulát csütörtökön rendelte el Georgiosz Kacifarasz tengeri kereskedelmi miniszter , közegészségügyi okokra hivatkozva. Ennek értelmében jaj annak a kutya- vagy macskatulajdonosnak, akit rajtakapnak azon, hogy a hőségben kedvencével együtt keres enyhülést az Égei-tenger hullámaiban. A tettest negyvenezer drachmát (majdnem ötszáz dolláros) büntetéssel fogják jobb belátásra bírni. Mi több, a kutyák ezentúl nem léphetnek a görög országos idegenforgalmi szervezet kezelésében levő tengerparti strandok fövenyére sem. Kiemelik a tengerből Napóleon flottáját Kiemelik az Abukiri-öböl vizéből és helyreállítják Napóleon flottáját, amely 1798-ban az egyiptomi hadjárat céljából az észak-afrikai ország partjaihoz szállította a francia hadsereget. Az egyiptomi kormány elfogadta a hajók maradványainak megmentésére vonatkozó francia terveket, s a két ország megosztja egymás között a tizenhárom hajóval kapcsolatos munkálatokat. A vezérhajó, a L’ Orient — amely feltételezések szerint nagy mennyiségű aranyat rejt — egyiptomi tulajdonba kerül. A francia hajóhadat a Nelson admirális vezette brit flotta süllyesztette el 1798-ban, és ezzel megakadályozta a francia hadsereg egyiptomi expedíciójának kibontakozását. 21