Népszabadság, 1983. június (41. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

1983. június 11., szombat NÉPSZABADSÁG KÉTÉVES A KORMÁNYPROGRAM KPM-felmérés a lépcsőzetes munkakezdésről A lépcsőzetes munkakezdés csök­kentette a közlekedési eszközök csúcsidőszaki zsúfoltságát, még kö­vetkezetesebb alkalmazásával tovább le­hetne javítani az eredményeket — állapította meg a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elemzése, amely a két évvel ezelőtti kormány­­határozat végrehajtását mérte fel. A határozat — mint ismeretes — elő­írta, hogy az érintett munkáltatók és a közlekedési vállalatok kössenek megállapodásokat, amelyektől egyol­dalúan nem lehet eltérni. A KPM megállapította: a közleke­dési vállalatok időben vették fel a kapcsolatot a munkáltatókkal és az oktatási intézményekkel. Keresték a lehetőségeket a kölcsönös érdekeket szolgáló megállapodások megkötésé­­re. Ennek nyomán már az első idő­ben javított a helyzeten a lépcsőze­tes munkakezdés, a nagyobb váro­sokban arányosabban oszlott el a járműveken az utazóközönség, és így tíz százalékkal csökkent a zsúfoltság a reggeli csúcsidőszakban. Ugyanez az érték Budapesten még kedvezőb­ben alakult: 15—20 százalékkal mér­séklődött a tömegközlekedési eszkö­zök telítettsége. A fővárosban ma már 2500 munkahely 650 ezer dolgo­zója, valamint jó néhány közép- és felsőfokú oktatási intézmény diákja részese a lépcsőzetes munkakezdés rendszerének. A kezdeti időszak után — a fel­mérés szerint — szórványosan már előfordult, hogy egyes vállalatok ön­kényesen eltértek az egyeztetett idő­pontoktól, s így valamelyest mérsék­lődtek a lépcsőzetes munkakezdésből adódó előnyök. Ennek elkerülésére a tanácsok fokozottan figyelemmel kísérik a megállapodások betartását, s ahol eltérést tapasztalnak, ott fel­szólítják a vállalatokat a korábbi munkarendbe történő visszaállásra. A KPM elemzése rámutat arra: a lépcsőzetes munkarendbe vonható vállalatok, intézmények köre tovább bővíthető, még sok a kihasználatlan lehetőség. A fővárosban például a számítások szerint további százezer dolgozót lehetne bevonni ebbe a kör­be. A rendszer továbbterjedésének azonban egyik akadálya, hogy a böl­csődék, óvodák, üzletek nem alkal­mazkodnak kellőképpen a megválto­zott munkarendhez. Azoknál a vál­lalatoknál, ahol sok az ingázó, a nem eléggé rugalmas vonatcsatlakozás gá­tolja a lépcsőzetes munkarend szé­lesítését. A lépcsőzetes munkakezdés rendszerét nagyban erősíthetné a ru­galmas munkarend általánosabbá té­tele is. Egyelőre még kevesen élnek ezzel a lehetőséggel: a fővárosban körülbelül negyvenezren, a vidéki városokban azonban csupán néhány százan dolgoznak így. Ennek a rend­szernek sajátossága, hogy a dolgozók maguk választják meg, mikor vesz­nek részt a közlekedésben. (MTI) Kekszgyár épül Heves megyében A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat a detki Magyar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezettel társul­va 33 millió forintos költséggel keksz­gyárat épít Halmajugb­án. Az épüle­tek már készen állnak, a szerelők a belső munkákat végzik: megkezdő­dött a szovjet kekszgyártó gép és az NDK-csokoládémártó berendezés ösz­­szeállítása. A kemencék fűtését föld­gázzal oldották meg. Az csak később dől el, hogy hány műszakban termel az üzem, a piaci igényektől függően mennyi omlás és háztartási kekszre lesz igény. Dolgoznak a gyártó gépsor bekötésén. SZABÓ SÁNDOR FELVÉTELE A TÁRGYALÓTEREMBŐL Elítélték a tolvajtriót A Pesti Központi Kerületi Bíróság dr. Krajcsi Gábor büntető tanácsa ítéletet hirdetett Lipkovics János 32 éves budapesti lakos és két társa bűnügyében. Az alkalmi munkákból élő Lipko­­vics János eddig ötször volt büntet­ve lopásért és vagyon elleni más bűn­cselekmény elkövetéséért. A bör­tönben megismerte a vele egyidős Czauner Gyulát és Ferenczi Jánost, akik hozzá hasonlóan foglalkozás­­nélküliek, múltjukban mindössze annyi a különbség, hogy Czauner hatszor, Ferenczi pedig hétszer állt már bíróság előtt lopásért. A börtönévek nem változtattak életfelfogásukon, röviddel a szabadu­lásuk után — most már együtt — ott folytatták, ahol abbahagyták. Kö­zösen betörtek egy XI. kerületi la­kásba, ahonnan műszaki cikkeket, aranytárgyakat és külföldi valutát vittek el, 93 ezer forint értékben. Ezúttal azonban nagyon rövid ideig örülhettek a zsákmánynak; alig más­fél óra múlva — a Déli pályaudvar metróállomásán — elfogták őket. Azt állították, nem ismerik egymást, s a náluk megtalált, ugyanabból a lakás­ból származó tárgyakat egymástól függetlenül vásárolták a Trombitás étteremben, egy ismeretlentől. A bizonyítási eljárás során gyor­san kiderült, hogy ami történt, az távolról sem a körülmények véletlen találkozása, s a bíróság Lipkovics Jánost és Ferenczi Jánost — mint többszörös visszaesőket — kétévi és kéthónapi fegyházra ítélte. Czauner Gyulát, akinek múltjában kisebb je­lentőségű bűncselekmények szerepel­nek, ám most tartási kötelezettség el­mulasztásáért is vádat emeltek elle­ne, kétévi fegyházra ítélte a bíróság. Sz. K. Svájci egyenjogúság A svájci parlament módosította a 79 éve érvényben levő házassági tör­vényt és ezzel kis lépést tett a nők egyenjogúsítása felé. A konzervatív Svájcban az eddig érvényes házassá­gi törvény a férjek jogait helyezte előtérbe. A mostani módosítások egyike értelmében a feleségnek ugyanolyan beleszólása van a közös otthon megválasztásába, mint férjé­nek. Egy másik új törvénycikk sze­rint a házasságra lépő nők — bár fel kell venniük férjük családi nevét — megtarthatják mellette saját nevü­ket is, amennyiben ezt az esküvő előtt hivatalosan kérelmezik. A par­lament elfogadott egy olyan módosí­tást is, miszerint a feleségnek törvény adta joga, hogy pontosan tudja, mennyit keres a férje és joga van tudnia adósságairól is — emellett természetesen megmaradnak a férj hasonló jogai is. Mindezek a módosítások — mint a hírügynökségek rámutatnak : ko­rántsem elégítik ki a férfiakéival egyenlő jogokért küzdő svájci nőket. (MTI) A lottó nyerőszámai: 7, 21, 63, 64, 83 A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint a Sopronban megtartott 23. heti lottósorsoláson a következő számokat húzták ki: 7, 21, 63, 64, 85. PONTYTILALOM FELOLDÁSA. A Tisza II. víztárolón június 11-én, szombaton nulla órától feloldják a pontytilalmat. Ha­sonlóképpen Bács-Kiskun megye vala­mennyi horgászati vízterületén szombaton megkezdődhet a ponty horgászata. A latin tanulmányi verseny eredményhirdetése Az Ókortudományi Társaság leg­utóbbi ülésén kihirdették a latin nyelvből rendezett országos tanulmá­nyi verseny eredményét. A vetélke­dőn — melyen 69 iskola 960 tanuló­ja indult — a győzelmet Érti István, a budapesti Veres Pálné gimnázium negyedik osztályos tanulója szerezte meg (tanára Alszeghy Zsoltné). Má­sodik l­ett Szende Katalin, a buda­pesti Fazekas Mihály gyakorló gim­názium diákja (tanára Baranyai Ti­­borné), a harmadik helyezést pedig Szász Judit kapta, aki a nagykani­zsai Landler Jenő gimnáziumban ta­nulta a latin nyelvet, Krugné Fehér Magdolna tanárnőtől. A győztesek­­jutalma az is, hogy — az idén először — felvételi vizs­ga nélkül juthatnak egyetemre, ha annak latin szakát választják. (MTI) A Úttörő-vasutasok avatása (Tudósítónktól.) Az úttörővasút hűvösvölgyi végál­lomásán szombat délután ünnepé­lyes külsőségek között száznyolcvan pajtást avatnak úttörő-vasutassá. Eb­ből az alkalomból az intézmény ve­zetősége találkozót tart azoknak a ré­gi pajtásoknak, akik között nagyma­ma, s talán már nagypapa is akad. Az idén 35 esztendeje ugyanis, hogy megindult a Széchenyi-hegyi úttörő­vasút. Az ünnepség négy órakor kezdő­dik, majd a kis­vasutasok térzené­vel, modellező bemutatóval szóra­koztatják a részvevőket. Megfelelő az ellátás Csongrád megye üzleteiben (Megyei tudósítónktól.) A Csongrád megye üzleteit járók hozzászoktak a márkás külföldi ter­mékekhez, és ahhoz, hogy a hiány­cikkek listáján néha Szegeden, Hód­mezővásárhelyen vagy Makón ké­szült á­ru szerepel. Természetesnek tartják a kishatármenti árucsere-for­galom bővülését is: jugoszláv sző­nyegek, selymek, padlóburkolók, bú­torok feltűnését a magyar boltok­ban, áruházakban. A vásárlók örül­nek a kistermelőtől piacra kerülő primőr zöldségnek és gyümölcsnek, és bosszankodnak, amiért a szövet­kezeti, illetve vállalati üzletek kíná­lata elmarad a magán­kereskedőéké­­től. A Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát az exportján felül rend­szeresen szállít a megye élelmiszer­­üzleteibe is olcsó hentesárut, szalá­mit. Hasonlóan számíthatnak a he­lyi vásárlók a Hadiköt, a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat és a me­gyei háziipari szövetkezetek termé­keire is. Az alapellátásban zavart csupán néhány bolti élelmiszer, egy-két sajt­féle és a Pick szalámi időszakos hiá­nya okoz. A ruhaneműt forgalma­zók az olcsó árukat, a vegyesipari cikkek eladói főként a szén- és ve­gyes tüzelésű kazánokat keresőknek mondanak nemet. Viszont csökken a területek ellátása között meglevő kü­lönbség. Jelenleg a megyében 132 élelmiszer-vegyesbolt, öt házibolt és 52 vendéglátó üzlet közül válogathat­nak a tanyai, illetve a külterületi la­kosok. A vásárlók érdekeire tanácsi és társadalmi ellenőrök vigyáznak. Ta­valyi munkájuk közben ha nem is kirívó, de sok apró szabálysértés­sel találkoztak. Többek között az élelmiszereknél néhol hiányolták a szavatossági határidő, a ruhaneműk­nél az ár feltüntetését, illetve a hasz­nálati utasítást, a vendéglátó egysé­gekben kifogásolták a kifizetett presszókávé, fagylalt, ital előírtnál kisebb mennyiségét. A KERMI me­gyei vizsgálata a szén, illetve a bri­kett porosodására, a zöldség és a gyü­mölcs szakszerűtlen minősítésére, az átázó lábbelikre és a kenyér súlyhiá­nyára hívta fel a figyelmet. A megye kereskedelmi vezetői az üzlethálózat bővítésével és irányítá­sának korszerűsítésével kívánják a lakossági ellátást javítani. A napok­ban nyílt meg Új-Szegeden Dél-Ma­­gyarország legnagyobb, 1500 négy­zetméteres ABC-áruháza. Az idén harminc tanácsi és negyven áfész­­üzletben vezetik be a jövedelemér­dekeltséget. Bővíti kínálatát tizen­négy közös üzemeltetésű bolt, illetve hét ruházati mintabolt. A Kereske­delmi Felügyelőség pedig hatszáz társadalmi munkás segítségével évenként gyakori ellenőrzéssel kí­vánja a fogyasztók károsítását meg­gátolni. A szegedi nagyáruház, Csongrád megye egyik legjelentősebb kereskedelmi központja. bánhalmi János felvétele Súlyos közúti baleset Baranyában A Baranya megyei Pellérd külte­rületén Nemeskéri István Zoltán 16 éves csányoszrói tanuló motorkerék­párjával áttért az úttest bal oldalára, és összeütközött egy mikrobusszal. Nemeskéri a helyszínen meghalt, a mikrobusz vezetője és egy utasa sú­lyos, három utasa pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. A vizsgálat eddigi adatai szerint Nemeskéri sza­bálytalanul előzött. Japán—amerikai intelligenciaverseny A japánok okosabbak az amerikai­aknál, és évről évre okosabbak lesz­nek — kissé leegyszerűsítve ez volt a tanulsága egy ulsteri kutató, dr. Ri­­chard Lynn 1982 elején a Nature-ben megjelent tanulmányának, amely vi­lágszerte nagy feltűnést keltett. (La­punk 1982. május 29-i számában mi is ismertettük.) A Wechsler-féle intelligenciatesz­tek alapján megállapított intelligen­ciahányadosokat, IQ-kat összehason­lítva Lynn arra a következtetésre ju­tott, hogy 1975-ben a­ japán gyerekek 11 ponttal magasabb IQ-t mutattak, mint egyesült államokbeli kortársa­ik. Továbbá: a japán lakosság tíz szá­zalékának van 130-nál magasabb IQ- ja (ez az érték a szabadfoglalkozású­akra, tehát értelmiségiekre jellemző); az IQ-értékek eltolódása a japánok javára állandó és folyamatos irány­zat a második világháború vége óta: az 1960-­ban és 1961-ben született ja­pánok IQ-ja 15 ponttal magasabb, mint az azonos amerikai korosztályé. Az általa megállapított változások magyarázatának lehetséges összetevői­­között dr. Lynn a következőket tartja lehetségesnek: a japán „gazdasági csoda”, illetve az ezzel járó megja­vult közegészségügyi, szociális és ok­tatási hálózat. Mindezek következté­ben a jelenlegi japán nemzedék új­szülötteinek testsúlya nagyobb, és magasabbra nőnek. A mostani fiatal japán férfiak átlag öt centiméterrel magasabbak, mint apáik. Vagyis: az iparosodás, az urbanizáció, a jobb táplálkozás, egészségügyi oktatás, emellett az, hogy a városokba áram­lás következtében megszűnt a rokon­ságon belüli házasodás, ami az elszi­getelt falvakban általános volt. Az ulsteri kutató megállapításai — amint ez várható volt — élénk vitá­kat provokáltak. A tudományos viták mentesek a mögöttük sejthető érzel­mektől, nemzeti büszkeségtől és faji előítéletektől: tárgyilagosan Lynn adatait vitatják. Ugyanakkor az ol­vasó nem tud szabadulni a „magya­rázom a bizonyítványom” érzésétől. A Nature egyik legutóbbi száma (301, 1983.) két cikket is közölt, amelyek ezt a témát taglalják. A vita iránya ellenére is érdemes ezek közül az el­lenvetések közül néhányat megismer­ni, egyebek között éppen azért, mert végső soron csak csökkenteni tudja­, a Lynn által megállapítani vélt kü­lönbséget és tendenciát, de teljesen megcáfolni nem. Mindenekelőtt a bírálók emlékez­tetnek arra, hogy Japánban a har­mincas évek eleje óta nagyszabású társadalmi átalakulás ment végbe, amelynek során Japán rohamléptek­kel közelített a feudális állapotoktól a modern tőkés rendszer felé. Ha­sonló folyamat Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a századfor­duló körül zajlott le, tehát nem igaz­ságos az összehasonlítás. Hibákat vélnek fölfedezni az ösz­­szehasonlításra használt Wechsler­­féle tesztekben is: úgy tűnik, hogy ezek a tesztek az új és új átdolgozá­sok következtében mind szigorúbbak, nehezebbek lesznek. Több amerikai vizsgálat tanúsága szerint amikor is­kolásgyerekeket 1947—48-as Wechs­­ler-tesztekkel és egyidejűleg ennek 1972-es változatával vizsgálták, az előbbivel 7,86 ponttal jobb eredményt kaptak. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy 1947—48-as teszttel kimutatható egy 24 és fél éven át tartó, évenkénti 0,321 pontos javulás. Abból is adódik a japánok javára mutatkozó különbség — hangzik a következő érv —, hogy míg az egye­sült államokbeli vizsgálatok 1972- esek, a japán adatok 1975-ből szár­maznak. Ezek 6—16 év közöttiekre vonatkoznak. Csakhogy — fejtegeti James R. Flynn, az otagói (Új-Zé­­land) egyetem kutatója — bizonyos tesztrészeket módosítottak a japánok számára, másokat pedig elhagytak. Ha mind a hét tesztrészt ugyanúgy alkalmazták volna, máris egy ponttal csökken a japán 6—16 évesek előnye. Másodszor: ha a japánok eredmé­nyeit csak az egyesült államokbeli fehérekével hasonlítjuk össze, akik­nek IQ-ja 1972-ben 2,26 ponttal ma­gasabb volt az összes amerikaiaké­nál, beleértve az alacsonyabb IQ-jú nemzeti kisebbségek tagjait, akkor a különbségből újabb két pontot levon­hatnak. Végül pedig a három év mi­att, amely a két vizsgálat között el­telt, s amely alatt az amerikaiak IQ- ja is emelkedett, ismét le lehet vonni egy pontot, így azután az amerikai 100-as IQ-val szemben álló japán 110,7 máris 106,6-ra csökken. További statisztikai elemzések is követik ezeket az érveket, így például az, hogy a japán statisztikákban a középértéktől való szabványeltérés kisebb, mint az amerikaiakban, így azután az is bebizonyítható, hogy — szemben Lynn állításával — a japá­noknak nem a tíz százaléka van a 130-as és azon felüli IQ-kategóriá­­ban, hanem csak 4,5 százaléka, míg a fehér (!) amerikaiak között ez az arány 2,3 százalék. Vagyis az ameri­kaiaknak ugyanolyan hányada 125-ön felüli IQ-ja, mint a japánok között a 130-asoké. Ily módon a különbség — állítják — alig 5—7 pont! Az IQ-szintnek a második világhá­ború óta bekövetkezett emelkedésé­vel kapcsolatban is van egy meghök­kentő ellenérve az új-zélandi kutató­nak : ez alatt az idő alatt a fehér ame­rikaiak IQ-szintje is nőtt kb. 8—9 ponttal, ez azonban aligha jelenti azt, hogy a mai amerikaiak ennyivel oko­sabbak szüleiknél, és ennyivel inkább képesek felülkerekedni a gazdasági versengésben. Ez utóbbi megállapítás mindenesetre különös megvilágítást kap az évek óta tartó recesszió fé­nyeinek fényében. P. G. P. Kutyáson Ezen a nyáron a kutyák már nem úszkálhatnak Göröghonban. Vigasztalásukra legyen mondva, a macskák sem. A drákói regulát csütörtökön rendelte el Georgiosz Kacifarasz tengeri kereskedelmi miniszter , közegészségügyi okokra hivatkozva. Ennek értel­mében jaj annak a kutya- vagy macskatulajdonosnak, akit rajta­kapnak azon, hogy a hőségben kedvencével együtt keres enyhü­lést az Égei-tenger hullámaiban. A tettest negyvenezer drachmát (majdnem ötszáz dolláros) bünte­téssel fogják jobb belátásra bírni. Mi több, a kutyák ezentúl nem léphetnek a görög országos ide­genforgalmi szervezet kezelésében levő tengerparti strandok föve­nyére sem. Kiemelik a tengerből Napóleon flottáját Kiemelik az Abukiri-öböl vizéből és helyreállítják Napóleon flottáját, amely 1798-ban az egyiptomi hadjá­rat céljából az észak-afrikai ország partjaihoz szállította a francia had­sereget. Az egyiptomi kormány elfo­gadta a hajók maradványainak megmentésére vonatkozó francia ter­veket, s a két ország megosztja egy­más között a tizenhárom hajóval kapcsolatos munkálatokat. A vezér­hajó, a L’ Orient — amely feltétele­zések szerint nagy mennyiségű ara­nyat rejt — egyiptomi tulajdonba kerül. A francia hajóhadat a Nelson ad­mirális vezette brit flotta süllyesz­tette el 1798-ban, és ezzel megaka­dályozta a francia hadsereg egyip­tomi expedíciójának kibontakozását. 21

Next