Népszabadság, 1986. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-05 / 183. szám
1986. augusztus 5., kedd NÉPSZABADSÁG Felmentések, kinevezések, kitüntetések A Minisztertanács dr. Maróti Jánost és Púder Jánost, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettesét érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel, dr. Aján Tamást és Schmitt Pált, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettesét érdemei elismerése mellett tisztsége alól felmentette. A Minisztertanács egyidejűleg dr. Pongrácz Antalt az Állami Ifjúsági és Sporthivatal általános elnökhelyettesévé, dr. Aján Tamást, Tibor Tamást és dr. Varga-Sabján Lászlót az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettesévé kinevezte. Az Elnöki Tanács dr. Maróti Jánost és Páder Jánost a testnevelés és a sport fejlesztése érdekében kifejtett eredményes munkásságáért Április Negyedike Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetést Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn adta át. (MTI) Magyarok szerepe a tudományos és műszaki haladásban Nemzetközi tudományos tanácskozás a Műszaki Egyetemen Hétfőn a Budapesti Műszaki Egyetemen nemzetközi tudományos tanácskozás kezdődött Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában címmel. Az első alkalommal megrendezett hatnapos konferencián 250 külföldön élő magyar származású, valamint 350 hazai tudós kutató és műszaki szakember vesz részt. A fórumot a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamiint a Budapesti Műszaki Egyetem hívta öszsze. A tanácskozást Pungor Ernő akadémikus nyitotta meg, majd pedig Maróthy László miniszterelnök-helyettes a kormány nevében üdvözölte a konferencia részvevőit. Hangoztatta, hogy a tudomány előrehaladásunk mind fontosabb — Sok mozzanatában meghatározó — forrásává válik. Ahhoz, hogy a hazai tudomány megfeleljen társadalmi küldetésének, fokozottan be kell kapcsolódnia a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. — Különösen ígéretes lehetőségek nyílnak a KGST-be tömörült országok 2000-g szóló komplex kutatási programja révén — mondotta. E program olyan fejlesztési irányokat jelöl ki, amelyek útján természeti és szellemi adottságaink jól kamatoztathatók. Társadalmunk megbecsüli a tudomány művelőit,és anra törekszünk, hogy a tudomány emberei szakmájuk jó ismerőivé és művelőivé váljanak — mondta a miniszterelnök-helyettes. Ennek érdekében a kormány szorgalmazza és támogatja a külföldi tapasztalatszerzést tanulmányutak formájában és külföldi munkavállalásként is. Kiemelte: hazánk széles körű együttműködésre törekszik a világ országaival. Különösen szívesen látjuk itthon a tőlünk elszármazott kutatókat, tudósokat, mindazokat, akik a magyar tudomány fejlődéséért felelősséget éreznek. Maróthy László a továbbiakban a tudósoknak a béke megőrzésében vállalt felelősségéről szólt. Maróthy László beszéde után Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a részvevőket, és Berend T. Iván, az MTA elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét. A Magyarok Világszövetsége nevében Bognár József akadémikus, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója, az MTESZ képviseletében pedig Fock Jenő, a szövetség elnöke üdvözölte a tanácskozás részvevőit. Ezután Bot Zoltán, az Egyesült Államokban élő professzor megköszönte a külföldön élő magyar tudósok és mérnökök eredményeit méltató szavakat. Bejelentette, hogy az MTA könyvtárának adományozza Neumann János matematikus kilenc darab, kézzel írott, magyar nyelvű levelét, ezeket a világhírű tudós neki írta 1949 és 1953 között. Az értékes leveleket Berend T. Iván vette át Bay Zoltántól. A Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa tiszteletbeli doktori címet adományozott öt kiemelkedő tudományos eredményt elért tudósnak. Tiszteletbeli doktori címet kapott: Sándor György gépészmérnök (USA), Rabó Gyula vegyészmérnök (USA), Horváth Csaba vegyészmérnök (USA), Őry Huba gépészmérnök (NSZK) és Bay Zoltán fizikus (USA). Az erről szóló okleveleket Fodor Lajos, az egyetem általános rektorhelyettese adta át. Az egyetem emlékérmét Kováts Ervin vegyészmérnök (Svájc) és Berty József vegyészmérnök (USA) kapta meg. A Fittsibunghben székelő Nemzetközi Technológiai Intézet ügyvezető igazgatója, Tuba István Rockwell-érmet adott át Prohászka Jánosnak, a BME tanárának a fémtechnológia fejlesztésében elért eredményeiért. A megnyitó után megkezdődtek a tudományos előadások. (MTI) Megnyílt a Savaria urbanisztikai nyári egyetem Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola dísztermében tegnap megnyílt a Savaria urbanisztikai nyári egyetem; a kurzusra a hazaiakon kívül 15 országból érkeztek hallgatók. Az egyhetes rendezvény központi témája a városok kultúrájának és a települések arculatának kölcsönhatása. A hétfői ünnepi megnyitó után Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára A társadalom és a településhálózat alakulása Magyarországon, Bors Zoltán, a Vas Megyei Tanács elnöke A települések arculatának változása Vas megyében. Meggyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem docense Hagyomány és haladás a lakókörnyezet formálásában címmel tartott előadást. (MTI) Mérsékelt ár, nagyobb forgalom, növekvő bevétel Az állami zöldségkereskedelem új üzletpolitikája Baranyában Piaci versenyhelyzetet teremtett, eladónak, vevőnek is hasznot hozott a Baranya Megyei Zöldért új alapokra helyezett üzletpolitikája, amelynek lényege: a nagyobb forgalom reményében olcsóbban adták az árut. A vállalat első félévi mérlege szerint az elmúlt esztendeinél átlagosan húsz százalékkal alacsonyabb árszínvonalon hatvan vagonnal több terményt tudtak eladni, s a mérsékelt árak ellenére — a paprikát a tavalyinak a feléért adták — négymillió forintos többlethez jutott a vállalat. Akonkurenseikkel zsúfolt vásárcsarnokokban, piactereken a lehető legolcsóbban kínálják a friss zöldséget, gyümölcsöt, s ezzel a valóságos értéket szívebben, tükröző árak kialakítására késztetik azokat a vetélytársaikat, akik kevés áru eladásából akarnak nagy haszonhoz jutni. A piacinál is olcsóbb áruval várják vásárlóikat a diszkontboltok mintájára létrehozott legújabb pécsi zöldség-gyümölcs üzletek. A nagy tömegű szállítmányokat fogadó Zöldért a raktáraik tőszomszédságába telepített két „ládapolcos” boltban gyakran, a napi ár harmadáért szerezhető be a friss áru. Atervek szerint a jövőben Baranya többi városában is nyitnak ilyenáruházat. A forgalmas tereken, utcákon vásárlói elébe megy a Zöldért: az egész megyében működik már a nyári mozgóboltok hálózata, amelynek ízléses standjaiból csupán Pécsett tíznél több található. (MTI) Átadták az újjáépített óvodát Peremartonban Hétfőn felavatták az újjáépített peremartoni óvodát és bölcsődét, amelyet a tavalyi földrengés majdnem teljesen romba döntött. Az avatás napján hetven gyermek vehette birtokba az intézményt. Az óvoda és bölcsőde újjáépítését és felszerelését széles körű társadalmi összefogás segítette. A munkában részt vett a Peremartoni Vegyipari Vállalat hat szocialista brigádja, a játékok nagy részét pedig a Fővárosi Gyógyszertári Központ szocialista brigádjai küldték. (MTI) Növelni kell az ipar teljesítményét Ülést tartott az Iparpolitikai Tanács Miképpen lehet növelni az ipar teljesítményét, hogyan lehet eleget tenni az idei feladatoknak, s megfelelően megalapozni az 1987. évi fejlődést — ezek a kérdések szerepeltek az Ipari Minisztérium tanácsadó testülete, az Iparpolitikai Tanács kibővített ülésének napirendjén. A tanácskozáson, amelyen részt vettek a Magyar Kereskedelmi Kamara képviselői s vállalati vezetők is, részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke is. A tanácskozást Kapolyi László ipari miniszter nyitotta meg. Bevezetőül arról szólt, hogy a vállalatok igen fontos feladatuknak tartják az 1986. évi népgazdasági terv teljesítését, s ennek érdekében még nagy erőfeszítésekre van szükség az év hátralevő részében. A műszaki fejlesztés meggyorsításával, erőteljes szelekcióval kell korszerűsíteni a termelés szerkezetét. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az idei terv teljesítése döntő fontosságú a gazdaság további fejlődése szempontjából, hiszen annak függvényében fogalmazhatók meg az 1987. évi elképzelések, hogy milyen mértékben sikerül a gazdaságban tapasztalható kedvezőtlen tendenciákat — például a fizetési mérleg passzívumát — visszájára fordítani. A jövő évi tervek kidolgozása most folyik. Több variáció is elkészült. A népgazdaság és az ipar számára kedvezőbb, gyorsabb fejlődést biztosító változatot akkor lehet megvalósítani, ha kedvező fordulat következik be a gazdaságban. Ezt követően a tanácskozáson részt vevő vállalati vezetők mondták el véleményüket az idei feladatokkal s a jövő évi tervvel kapcsolatban. Egyebek között az erőteljesebb exportösztönzés szükségességére, az ármechanizmus gondjaira, a hatékonyabb importgazdálkodás fontosságára hívták fel a figyelmet, s hangoztatták, hogy mind az iparnak, mind a gazdaságirányításnak határozott intézkedéseket kell tennie a kedvezőtlen tendenciák megfordítására. A vitában, felszólalt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes is. Elöljáróban elmondotta: nehéz feltételek közepette gazdálkodtak a vállalatok, szigorúbb követelményeket támasztott mind a világpiac, mind a hitelképesség megőrzését segítő szabályozás. Elismeréssel szólt azokról a vállalatokról, ágazatokról, amelyek ilyen körülmények között is eredményesen tudtak dolgozni. Mint mondotta, az iparnak csaknem egyharmada tudott jóval az ipar átlagát meghaladóan fejlődni. Utalt arra, hogy a közelmúltban a kormány rendezte a négy legnagyobb gondokkal küszködő ágazat, s néhány nagyvállalat helyzetét. Ha ez nem történik meg, ez gátolta volna akibontakozást a gazdaság más területeinis. Igen fontos, hogy az érintett ágazataik kibontakozási programjai megvalósuljanak, hogy ne a nemzeti jövedelem fogyasztói, hanem termelői legyenek, s ezzel segítsék az egész gazdaság fejlődését. A továbbiakban Faluvégi Lajos arról szólt, hogy miután nem áll a gazdaságban rendelkezésre annyi fejlesztési forrás, amely lehetővé tenné, hogy minden ágazat egyaránt fejlődjön, a beruházásoknál szigorú szelekcióra van szükség, aminek jó eszköze az exportot ösztönző pályázati rendszer is. Segítheti a kibontakozást, hogy az 1986. év első felében megélénkültek a vállalati fejlesztések, 10-12 százalékkal növekedtek a beruházások, amelyek eredményei remélhetőleg hamarosan érzékelhetőek lesznek. Ami a jövő évi fejlődést illeti, a népgazdaság és az ipar számára kedvezőbb tervváltozatot szükséges megalapozni. Ezt segítené a népgazdasági terven kívül egy gazdaságpolitikai akcióprogram kidolgozásaa keretében néhány gazdaságpolitikai elv gyakorlati megvalósításának útját célszerű újragondolni. Erősíteni szükséges a gazdaságfejlesztési programok és a műszaki fejlesztés kapcsolatát, javítanikell a fogyasztás és a felhalmozás összhangját, jobban ki kell használni a KGST- együttműködésben rejlő tartalékokat. Szólt még a jövő évi feladatokkal összefüggésben a pályázati rendszer erősítéséről, az ésszerűbb importgazdálkodás megteremtéséről, s a tervszerű munkaerő-átcsoportosítás fontosságáról. Utalva arra, hogy a nagyszámú betöltetlen, s munkaerő hiányában betölthetetlen munkahelyek hatására kialakult bérversenyt csupán bérpolitikai eszközökkel nem lehet visszafogni. Végezetül hangsúlyozta: a vállalatok tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a népgazdasági terv teljesítéséért, a jövő évi fejlődés megalapozásáért. Ennek érdekében az Országos Tervhivatal és az Ipari Minisztérium még az ősszel a vállalatok tudomására hozza a jövő évi szabályokat, hogy kellően fel tudjanak készülni feladataikra. K. J. • Társulva szakszerűbb A legutóbbi évtizedek társadalmigazdasági fejlődése folyamatosan formálta az 1950 óta működő tanácsi rendszert. A változások érintették a szervezetet, a hatásköröket, de nem utolsósorban az államigazgatási feladatok ellátásának megközelítését is. Az integrációs folyamat eredményeként mind koncentráltabban intézik a községekben élő lakosság ügyeit. Ezzel párhuzamosan azonban jelentős decentralizáció is lezajlott. Ma a falvakban az elsőfokú hatáskörök döntő többségét helyben gyakorolják. A hatáskörök átadása azonban önmagában nem teremtette meg a feladatok ellátásának személyi feltételeit. Olyan együttműködési formákra volt szükség, amelyek a települések kölcsönös érdekein alapulva egyrészt szavatolják, hogy az ügyeket ott helyben és színvonalasan, szakszerűen intézzék el, ésszerűen kihasználva az ügyintézők munkaidejét, másrészt az önkormányzat, a tanácsi önállóság sérelme nélkül segítik a térség arculatának formálását. Önállóság és szakszerűség Az igazgatási körzetek, majd az igazgatási társulások létrehozása tehát több — nemegyszer egymással ellentétes — hatás eredményeinek gondos mérlegelését igényelte, mind a jogalkotás, mind a végrehajtás szintjén. Bizonnyal az említett tényezőknek és az egész jogintézmény újszerűségének tudható be, hogy bár a jogszabályok lehetőséget nyújtottak, az igazgatási társulások létrehozása nem ment könnyen. 1977 végéig országosan is csak elvétve lehetett találkozni ezzel a formával. A folyamat felgyorsulását a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben kiadott 1977. évi irányelve alapozta meg. Az irányelv az egyik társadalmilag fontos, a jogalkalmazás oldaláról pedig kényes területen, az építési igazgatásban adott lendületet a társulások megalakításához. Más ügycsoportokban — ha lassan is — ugyancsak terjedt az igazgatási társulásokban rejlő lehetőségek kihasználása. Az igazgatási társulások széles körű alkalmazását nagyban segítette a járások megszüntetése és több más, magas szintű jogszabály — például a tanácstörvény és végrehajtási rendelete — korszerűsítése. Helyi sajátosságok Csongrád megye fejlődésének lényeges mozzanatai a vázolt országos helyzetképbe illeszkednek; egyszersmind a megye településszerkezetéből következő sajátosságok színesítik is a képet. Csongrádban ugyanis viszonylag kevés — szám szerint 59 — település található, mindössze 46 helyi tanáccsal. Az egy községre jutó átlagos népesség viszont az országos 1600-hoz képest nálunk a 2500-at is meghaladja. Az aprófalvak nem jellemzőek a megyére, a kevés kisebb lélekszámú község is közös tanácsi irányítás alá tartozik, öt városunkban a népesség aránya jóval meghaladja az országos átlagot. Ezek a körülmények hatással voltak az igazgatási társulások általános munkájára, illetve egyedi, megoldásokat is lehetővé tettek. Egy-egy társulás viszonylag sok állampolgárt érint, ezért létrehozásukban erőteljesen támaszkodhattunk a városokra, a nagyközségekre. Az első társulások nálunk is az építésigazgatásban alakultak meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1969-től kezdve folyamatosan ruházta fel elsőfokú építési hatósági jogkörrel a községi tanácsok vb szakigazgatási szerveit. Néhány év múlva létrejöttek az első építési igazgatási körzetek is, 1972-ben Kistelek, 1973-ban Csanytelek központtal. A többi község önálló vagy közösen alkalmazott ügyintézővel látta el az építési hatósági feladatokat. Az 1977-es irányelv megjelenése Csongrádban is fordulatot hozott. Először Kistelek — azóta városi jogú — nagyközségi tanácsa teremtette meg a közös szakigazgatási szerv létrehozásának feltételeit. A vonzáskörzetében levő községek tanácsának döntése alapján 1978-ban Kistelek központtal igazgatási társulás szervezéséről írtak alá megállapodást. Néhány év alatt öt hasonló társulás jött létre Mórahalom, Üllés, Sándorfalva, Nagymágocs és Deszk központtal. A járások megszűnését követően folytatódott az igazgatási jogkörök átadása. Az érintett tanácsok egyetértésével módosult több építési igazgatási társulás illetékességi területe. Az intézkedések célja az volt, hogy a lakosság érdekében az igazgatási kapcsolatok a tényleges vonzáskörzettel — amit a közlekedés, munkaerőmozgás jelez — kerüljenek összhangba. Ezt a célt elértük. Most nyolc társulásban 39 település vesz részt. 1984-ben megkezdődött az egyéb szakigazgatási feladatok ellátását szolgáló társulások szervezése is. Elsőként Szeged megyei jogú város és Üllés nagyközség tanácsa állapodott meg a sporthatáskörök társulásos formában való ellátásában. 1985-ben hasonló megállapodás jött létre Hódmezővásárhely és Mindszent nagyközség között. Ugyanebben az évben további két társulás alakult kisajátítási ügyek intézésére Hódmezővásárhely és Mindszent, valamint Makó és Csanádpalota között. Figyelemre méltó és újszerű az a megállapodás, amelyet a Szentes vonzáskörzetéhez tartozó községek kötöttek a várossal az utak közös gondozására. Ez a megoldás igencsak eltér a régebbiektől, mivel céljai már nemcsak hatósági, hanem jórészt gazdasági jellegűek. Kedvező vélemények Milyen eredményeket hozott ennek az új szervezeti formának az alkalmazása, sikerült-e összhangba hozni a szakszerűség igényét a községi önállóság fenntartásával? Az eddig eltelt időszak tapasztalatai kedvezőek. Az ügyintézés nem távolodott el a lakosságtól, s a társulásos formában gyorsabbá, szakszerűbbé vált. A társulások székhelyét jobban meg lehet közelíteni, mint a volt járási központokat. A társulásban részt vevő valamennyi községben rendszeresen tartanak helyi ügyfélfogadást. Az ügyintézők jobban ismerik a helyi viszonyokat, így megalapozottabb döntéseket hozhatnak. Emiatt a társulások létrehozása a lakosság körében pozitív visszhangot váltott ki. Kezdetben ugyan nem egyformán voltak felkészültek a községi és a járási hivatali tisztviselők, e különbségek azonban fokozatosan kiegyenlítődtek. Végső soron felgyorsult az ügyintézés anélkül, hogy a törvényesség vonatkozásában visszaesést tapasztaltunk volna. A társulások központjában működő vb-titkárok törvényességi felügyelete egységesebb szemléletet, jogalkalmazási gyakorlatot alakított ki. A másik oldalról megállapítható az is, hogy a társulások létrejötte nem csorbította a helyi önállóságot. Egyetlen olyan hatáskört sem látnak el társulásos formában, amely az állampolgárok visszatérő, napi ügyeire vonatkozik, így nem lazult a helyi tanácsok tömegkapcsolata, nem csorbult „területgazda” szerepük. Az egységes vb-titkári irányítással változatlanul szavatolt a testületek meghatározó szerepe a társulásos formában intézett ügyekben is. Ezt testületi megállapodások is garantálják, végrehajtásukat ciklusonként egy-két alkalommal értékelik. Ezenkívül a hatósági tevékenység komplex vizsgálata, a beszámoltatások keretében valamennyi társult községben érvényre jut a választott testületek irányító és ellenőrző tevékenysége. Előremutató tapasztalatok A tanácsi önállóság tényleges kiteljesedése mindinkább igényli az együttműködést, a közigazgatási határokon túli kitekintést. Az igazgatási társulások kedvező tapasztalatai jelentős szerepet töltöttek be a hatósági tevékenységen túlmutató ellátási és egyéb gazdasági kapcsolatokban, a térségi szemlélet erősítésében, s ösztönözték a felismerést: az összefogás, az együttműködés nem sérti, hanem erősíti a helyi tanácsok önállóságát, bővíti eszköztárukat. Fontos tehát a társulásokban rejlő lehetőségek további elemzése, a munka finomítása. Az a feladatunk, hogy a kétszintű közigazgatás majdani bevezetésének előkészítésében ennek az újszerű szervezeti formának minden előremutató hatását, tapasztalatát hasznosítsuk. Papdi József a Csongrád Megyei Tanács elnöke