Népszabadság, 1986. november (44. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-10 / 264. szám
2 Befejeződött a bécsi biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza Bécsben pénteken befejeződött a helsinki záróokmányt aláíró országok harmadik utótalálkozójának nyitó szakasza, amelyet külügyminiszteri szinten tartottak. A 35 aláíró ország — Albánia kivételével valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada — külügyminiszterén kívül nemzetközi szervezetek képviselői is szót kaptak a Hofburgban: összesen 39 felszólalás hangzott el. Oskar Fischer az NDK részéről egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az utótalálkozó részvevőinek az ideológiai nézeteltéréseket nem szabad átvinniük az államközi kapcsolatokra. Az utótalálkozó munkájának alapját képezze az, ami öszszeköti a részvevőket, s nem pedig az, ami elválasztja őket. Az NDK külügyminisztere felhívta a bécsi utótalálkozó részvevőit, hogy a helsinki folyamat keretében szenteljenek nagyobb figyelmet a gazdasági, a tudományos, a műszaki és a környezetvédelmi együttműködésnek. Petar Mladenov bolgár külügyminiszter bírálta a protekcionizmust gazdasági téren. Bulgária reméli, hogy a bécsi találkozó elősegíti az enyhülést a Földközi-tenger térségében, s egy átfogó európai biztonsági rendszer katalizátorává válik. Bulgária a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a Balkán atomfegyvermentes övezetté váljon. Peter Jankowitsch osztrák külügyminiszter egyebek között arrahívta fel a figyelmet, hogy a 11 éves helsinki folyamat, a nem kielégítő mérleg ellenére is, bebizonyította életképességét, mivel a párbeszédre és az egyetértésre való hajlam mindig felülkerekedett a szembenálláson, s példaként szolgál a két nagyhatalom szorosan vett kétoldalú kapcsolataiban is. Az osztrák külügyminiszter a stockholmi értekezletnek útmutató szerepet tulajdonított, s hangsúlyozta azt is, hogy a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségei még messze nincsenek kimerítve. " Ki kell használni Európa gazdag kulturális örökségét — mondotta a külügyminiszter. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter társadalomtudományi fórum megrendezését indítványozta pénteki beszédében, a budapesti kulturális fórumon lezajlott eszmecseréket pedig úgy jellemezte, hogy azok erőteljesen demonstrálták Európa és Észak-Amerika kultúrájának szellemi együvétartozását. Genscher behatóan elemezte a reykjavíki találkozót. Üdvözlendőnek minősítette az európai telepítésű közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról folyó tárgyalásokat, közben Moszkva és Washington megállapodhatna a globális felső határról, és tárgyalhatnának a rövidebb hatótávolságú rakéták csökkentéséről is. Az NSZK, hangsúlyozta Genscher, nem kívánja Európa technológiai megosztottságát, a műszaki haladás áldásaiból minden embernek részesülnie kell. Az NSZK véleménye szerint úgyszintén, hasznos lenne az emberi jogokról Moszkvában tartandó konferencia, ha előzőleg sikerülne konkrétan és előremutatóan körülírni a tanácskozás feladatait, mandátumát. A helsinki folyamat bármelyik részt vevő államának társadalmi berendezkedése önmagában nem szolgálhat bírálat okaként arra vonatkozólag, hogy miként is hajtotta végre az ajánlásokat — mondotta Genscher. A keleti szerződések maradnak az NSZK számára lovasára is a keleti szomszédokhoz fűződő kapcsolatok alapjai — hangsúlyozta az NSZK külügyminisztere. A bécsi utótalálkozón elhangzott Törökország, Portugália, Svájc, Írország, San Marino és Ciprus képviselőjének felszólalása is. A nyitó szakaszban jelen levő külügyminiszterek kétoldalú találkozókra is felhasználták az alkalmat. Több tucat megbeszélésre került s°r, köztük pénteken a bolgár és a török diplomácia irányítójának megbeszélésére is.* Változatlanul beszédtéma Schultz és Sevardnadze két bécsi találkozója is. Vlagyimir Lomejko nagykövet pénteki sajtóértekezletén megismételte a szovjet értékelést, hogy az Egyesült Államok egyre jobban eltávolodik Reykjavíkban képviselt álláspontjától, úgy tűnik, mintha Reykjavíkot minél hamarabb el akarná felejteni. A helsinki folyamat felmérését, a jövőjével kapcsolatos reményeket többnyire általános formában megfogalmazó külügyminiszteri beszédek után hétfőtől a szakküldöttségek veszik át a terepet. A külügyminiszteri állásfoglalásokból az szűrhető le, hogy a részvevők elismerik a helsinki folyamat egységes egészként való kezelését, de nyugati részről az emberi jogok ügyének egyoldalúan kiemelt kezelésére való törekvés is tapasztalható. Kurt Waldheim fogadta Várkonyi Pétert Dr. Várkonyi Péter külügyminisztert, aki az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utótalálkozója alkalmából tartózkodik az osztrák fővárosban, pénteken fogadta dr. Kurt Waldheim, az Osztrák Köztársaság elnöke. Külügyminiszterünk találkozott dr. Peter Jankowitschcsal, az osztrák diplomácia vezetőjével is. A megbeszéléseken mindkét részről méltatták a két ország közötti jószomszédi viszonyt, és síkraszálltak annaktovábbi elmélyítéséért. Szót váltottak a bécsi összeurópai tanácskozásról, és hangsúlyozták a helsinki folyamat kivételes jelentőségét a nemzetközi helyzet egészségesebbé tétele, az államok közötti kapcsolatok és együttműködés javítása és fejlesztése szempontjából. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hazaérkezett Bécsből. (MTI) Megtorlás fenyegeti a PFSZ-küldöttséggel tárgyaló izraeli politikusokat Romániában, a Fekete-tenger partján, egy üdülőhelyen, Costinestiben csütörtökön találkozóttartottak a Palesztinai Felszabadítási Szervezet és az izraeli—palesztin párbeszédbizottság küldöttségei. Tájékozott források szerint a 27 tagú izraeli küldöttségben több politikai párt és társadalmi szervezet képviseltette magát, a 15 fős palesztin delegációban pedig a PFSZ Jasszer Arafatot támogató képviselői foglaltak helyet. A palesztin, küldöttség vezetője Abdel Hazak Al-Jahja nyugalmazott "tábornok volt. Mint a Reuter jelentette, az eredetileg kétnaposra tervezett megbeszélést a palesztin részvevők lerövidítették , a pénteki találkozót lemondták. Damaszkuszban a Jasszer Arafattal szemben álló hat palesztin csoportot tömörítő Palesztinai Nemzeti Megmentési Front elnevezésű szervezet csütörtökön elítélte a találkozót. — A megbeszélés nem képviseli népünk érdekeit, hanem az ellenség céljait szolgálja, hogy különmegállapodások és gyanús manőverek révén ránk kényszerítse terveit — hangzott a közlemény. A másik oldalon Jichak Samir izraeli miniszterelnök és Simon Peresz külügyminiszter minősítette törvényellenesnek és károsnak a találkozót. A costinesti találkozón az izraeli és a palesztin küldöttségek nem folytattak vitát, csupán álláspontjaik ismertetésére szorítkoztak, így közös közleményt sem dolgoztak ki. A nyilvánosságra hozott zárónyilatkozatban az Agerpres román hírügynökség jelentése szerint a felek megállapították, hogy a találkozón olyan döntések előmozdítására törekedtek, amelyekkel segíthetik a kölcsönös megértés és biztonság légkörének megteremtését és a békés egymás mellett élést a Közel-Keleten. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet határozottabb előrelépést tesz lehetővé a közel-keleti probléma tárgyalásos rendezésének útján. Rámutattak: bővíteni kell a kapcsolatokat, az őszinte, nyílt véleménycserét az előítéletek leküzdése érdekében. A párbeszéd a konfliktusok folytatásának és elmélyítésének alternatívájává kell hogy váljon. A 27 tagú izraeli csoport négy részvevőjét otthonában rendőrségi idézés fogadta, amelynek értelmében vasárnap kihallgatásra kellett jelentkezniük; a procedúra célja annak kiderítése, hogy ütközik-e az izraeli törvényekkel a találkozón való részvétel. Az izraeli csoport vezetője, Latif Dóri , aki egyébként az ellenzéki Mapam párttömörülés tagja, és szintén kihallgatásnak néz elébe — közölte újságírókkal: ez volt az első eset, hogy egy hivatalos PFSZ-delegáció izraeli hazafiakkal ült le tárgyalni, de az ilyen jellegű események folytatódnak a jövőben is. (MTI) Ismét Ramiz Alia lett az Albán Munkapárt KB első titkára A Szovjetunió a kétoldalú kapcsolatok rendezését akarja Az Albán Munkapárt hétfőn megnyílt IX. kongresszusa szombaton befejezte munkáját. Ramiz Aliát választották meg a párt központi bizottságának első titkárává , a politikus Enver Hodzsa halála után vette át ezt a tisztséget , s a kongresszuson ő tartotta a beszámolót. A pénteki ülésen a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták Ramiz Alia beszámolóját, a központi ellenőrző bizottság jelentését, valamint a IX. kongresszus határozatait, az 1986—1990-es időszakra szóló, VIII. ötéves terv előirányzatait. Szombaton a kongresszus megválasztotta az Albán Munkapárt vezető szerveinek tagjait. A központi bizottságba 86 tagot és 46 póttagot választottak. A politikai bizottságba a korábbi tíz tag mellé három póttag is került. Az öttagú titkárság összetétele változatlan maradt. Záróbeszédében Ramiz Alia megköszönte a bizalmat, és megemlékezett arról, hogy pontosan 45 évvel ezelőtt, 1941. november 8-án alakult meg az Albán Munkapárt. Szombati számában a Pravda szerkesztőségi cikkben emlékezik meg az Albán Munkapárt megalapításának 45. évfordulójáról. A cikk emlékeztet arra, hogy a párt IX. kongresszusán most sajnos ismét megerősítette negatív hozzáállását a szovjet—albán kapcsolatokhoz. A Szovjetunióban úgy tartják, hogy ha a múltban voltak is olyan okok, amelyek a két ország közötti kapcsolatok romlásához vezettek, ma már ilyen okok nincsenek. A Szovjetunió a szovjet—albán kapcsolatok rendezéséért száll síkra. E rendezésnek az egyenlőségen, a szuverenitás és a területi épség szigorú tiszteletben tartásán, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson és a kölcsönös előnyökön kell alapulnia — írja a Pravda. (MTI) NÉPSZABADSÁG 1986. november 10., hétfő Nakaszone Kínában tárgyalt Nakaszone Jaszuhiro japán kormányfő — aki a kínai—japán ifjúsági csereközpont alapkövének letételére érkezett Pekingbe — befejezte kétnapos látogatását. Vasárnap fogadta Nakaszonét Teng Hsziao-ping, a KKP központi tanácsadó bizottságának elnöke. Teng tájékoztatta vendégét a készülő kínai politikai reformról. Utalva a párt és a kormány funkcióinak szétválasztására, a kínai vezető rámutatott, hogy továbbra is kitartanak a kommunista párt vezető szerepének megőrzése és fenntartása mellett. (MTI) A Svájci Munkapárt sajtóünnepsége A Svájci Munkapárt és lapja, a Voix Ouvriére, november 8—9-én rendezte meg Genfben hagyományos népünnepélyét, amelyen számos testvérlap küldöttei is részt vettek. A Népszabadságot Maros Dénes rovatvezető képviselte. Szombaton a Régi Kiállítási Csarnokban több szocialista ország és testvérpárt életéről készült fotó- és dokumentumkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. Vasárnap délelőtt ugyanitt Armand Magnin főtitkár köszöntötte a megjelenteket, majd kora délután André Hediger, a munkapárt genfi kantoni titkára mondott beszédet a párt törekvéseiről. Ili program elfogadásával befejezte munkáját az Argentin KP kongresszusa (Kiküldött tudósítónktól.) Szombaton Buenos Airesben a határozatok elfogadásával és az új vezető testületek megválasztásával befejeződött az Argentin Kommunista Párt XVI. kongresszusa. Az ötnapos tanácskozáson — amely 13 éve az argentin kommunisták első legális kongresszusa volt — a küldöttek megvitatták a párt új programját, amely hangsúlyozottan baloldali fordulatot jelent a korábbi irányvonalhoz képest. Az AKP kongresszusán a hozzászólók többsége támogatásáról biztosította Athos Fava főtitkár beszámolóját, amelyben rendkívül kritikus és önkritikus szavakkal elemezte a pártnak az utóbbi évtizedben folytatott tevékenységét. A küldöttek bírálták a pártban jelentkező reformizmust, amely egyebek közt abban nyilvánult meg, hogy a párt kezdetben fenntartások nélkül a jobbra csúszó peronizmus mellé állt, majd kritikusan támogatta — bizonyos időszakban — a katonai rezsimet. Az argentin kommunisták átértékelték az eddig folytatott szövetségi politikát, és síkraszálltak egy szűkebb, baloldali jellegű, de forradalmibb szövetségért. A felszólalók, majd a kongresszusi határozatok bírálták a radikális párti kormány bélés gazdaságpolitikáját. Az új központi bizottság újjáválasztotta a megújulási kampány élére álló Athos Fava főtitkárt. A vezető testületekben gyökeres változások mentek végbe: a központi bizottság több mint fele kicserélődött. A 12 tagú Politikai Bizottságba hét új tagot választottak, akik a párt ifjúsági szervezetét képviselik. Az MSZMP küldöttsége, amelyet Aczél György, a Politikai Bizottság tagja vezet, vasárnap továbbutazott Buenos Airesből. Major László ELTEMETIK AZ OLASZ ÁLLAMI SZEKTORT? A FIAT megvásárolta az Alfa Romeót ( RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Az olasz kormány az elmúlt pénteken jóváhagyta a FIAT és az Alfa Romeo közötti megállapodást, és ezzel véglegesen eldőlt: a FIAT megvásárolta a nagy múltú és világhírű Alfa Romeo autógyárat. Közgazdászok szerint ez az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású üzleti akciója Olaszországban, amelynek gazdasági és részben politikai kihatásai igen jelentősek. A vételár — egyelőre nem hivatalos adatok szerint — ezermilliárd líra, vagyis igen nagy összeg. A FIAT — miután korábban már megvette a Lancia autógyárat is — ezzel a vásárlással korlátlan úrrá lett a hazai autópiacon, nemzetközi téren pedig megnyílt előtte az út, hogy elvegye az európai vezető szerepet a nyugatnémet Volkswagentől. Az Alfa Romeónak két nagy gyára van, mindkettő a legmodernebb amerikai technikával felszerelve, alkalmazottainak száma körülbelül 35 ezer, termelési kapacitása évente körülbelül félmillió gépkocsi. Az utóbbi nyolc évben azonban az állami tulajdonban levő Alfa , részben a tőkés konkurencia, de főképpen egy bürokratikus piacpolitika miatt — nem állta az éles nemzetközi versenyt a tőkés gyárakkal. Az újabban kihozott kocsik nem nyerték el a közönség tetszését, a termelés harmadára csökkent, a munkások 20 százalékát el kellett bocsátani, a gyár ráfizetésessé, végül fizetésképtelenné vált. Mivel a tulajdonos, vagyis az olasz állam anyagi gondjai miatt nem tudta szanálni és megmenteni saját gyárát, kénytelen volt azt átengedni a magántőkének. Először a Ford akarta megvenni az Alfát és ez már-már sikerült is, amikor a FIAT előnyösebb ajánlatot tett, így az Alfa végül is olasz maradt, de már nem állami tulajdonban. Az Alfa Romeo magántulajdonba kerülése az egyik illetékes olasz miniszter szerint ,,az olasz állami szektor temetését jelenti". Az olasz kommunisták úgy vélekednek, hogy az Alfa Romeo magánkézbe kerülése sajnálatos, de ugyanakkor elismerésre méltó a FIAT-nak az az akciója, amellyel megakadályozta, hogy egy ilyen rendkívül fontos gyáróriás amerikai tulajdonná váljék. A FIAT a következő években állítólag csillagászati összeget — hétnyolcezermilliárd lírát — kíván beruházni az Alfa Romeo műszaki fejlesztésébe és a termékszerkezet teljes átalakításába. Az Alfa ezután főképpen rendkívül drága, luxuskocsikat fog gyártani, és el kívánja hódítani az első helyet az e kategóriában jelenleg vezető Mercedestől, és be akar törni az Egyesült Államok piacaira. A szakszervezetek követelésére a FIAT közölte, hogy záros határidőn belül visszaveszi a gyár által korábban elbocsátott és jelenleg munka nélküli alkalmazottakat. Buzási János London továbbra is Szíria elleni szankciókat követel a Közös Piactól Az EGK hétfőn Londonban öszszeülő külügyminiszteri tanácsa elé a brit kormány minimálisra zsugorított szankciócsomagot készül terjeszteni, hogy elnyerhesse közöspiaci partnereinek támogatását Szíria elleni fellépéséhez. Emlékezetes, hogy a brit kormány — miután október 24-én megszakította diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal — a közös piaci külügyminiszterek Luxemburgban tartott október 26-i értekezletén nem tudta szövetségeseit rábírni Szíriaellenes kampányának támogatására. A hétfői tanácskozáson elnöklő Sir Geoffrey Howe külügyminiszter — értesülések szerint — most már csupán arra akarja felszólítani a közöspiaci partnereket, hogy függesszék fel a Szíriának szóló fegyverszállításokat, szigorítsák meg a szíriai diplomáciai képviseletek és a szíriai légitársaság személyzetének ellenőrzését, és mondják le a szíriai kormánnyal tervezett magas szintű találkozóikat. — Nem engedünk a zsarolásnak és visszavágunk mindenkinek, aki katonai vagy gazdasági nyomást gyakorol Szíriára — jelentette ki pénteki beszédében Háfez Asszad. Háfez Asszad — a korábbi szíriai állásfoglalásokat megerősítve — cáfolta, hogy országának köze lett volna az El Al izraeli légitársaság gépe elleni londoni merényletkísérlethez, és leszögezte: a nyugati kampány nem változtatja meg kormányának politikáját. (MTI) Éleződő ellentét Schultz külügyminiszter és a Fehér Ház között az iráni fegyverszállítás miatt ( WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) Egyre szaporodnak a bizonyítékok: az Egyesült Államok a Libanonban fogva tartott amerikaiak szabadonbocsátásának elősegítésére és az iráni belpolitikai helyzet befolyásolására — közvetítők révén — fegyvereket szállított Teheránnak. Schultz külügyminiszter és a Fehér Ház ellentétei kiéleződtek az ügyben. Nincs hivatalos részről se beismerés, se tagadás. Gyarapodnak viszont a tények. A The New York Times kinyomozta: Iránnal kapcsolatban álló izraeli „üzletemberek” (minden bizonnyal a titkosszolgálat megbízottai) jelezték először az amerikai kormánynak, hogy lehetőség van fegyverszállítások révén javítani a két ország viszonyát, elősegíteni Teherán jószolgálataiit a Libanonban fogva tartott túszok érdekében és erősíteni a Khomeini utódjának kijelölt Montazeri ajatollahval szembeni pragmatikusnak nevezett frakció belső pozícióit. Dán hajókon tizenkét alkalommal, összesen 5500 tonna amerikai fegyver érkezett Iránba — írta a lap. A dán tengerészek egyesületének egyik vezetőjére hivatkozva a The New York Times még a hajók nevét is közli: Morsoe, Arktic, Else Th, Karen M. A Morsoe egy hete vitt 460 tonna katonai szállítmányt Izraelből Iránba — közvetlenül azt követően, hogy Libanonban szabadon bocsátották Dávid Jacobsent, a bejrúti amerikai kórház gazdasági igazgatóját. A dán hajókat az olaszországi Telamone, a görögországi Pireusz és az izraeli Eilat kikötőjében rakták meg fegyverrel. A szállítmányok nagyságrendje miatt elképzelhetetlen, hogy az amerikai kormánynak ne lett volna róluk tudomása — mondta Henrik Berlau, a dán tengerészek egyesületének az alelnöke. Az iráni fegyverszállítások kérdése a hírek szerint rendkívül kiélezte a viszonyt George Shultz külügyminiszter és a Fehér Ház között. Külügyminisztérimi források szerint Shultz kifogásolta azt, hogy az adminisztráció tudtán kívül ilyen nemzetközi jelentőségű kérdésben változtatott a politikáján. (Robert McFarlane volt nemzetbiztonsági tanácsadó, John Poindexter az utód, valamint Oliver North alezredes, a nemzetbiztonsági tanács munkatársa bonyolította a hírek szerint a dolgot.) Scultz kifogásolta, hogy az Iránba küldött fegyverszállítmányokkal Washington megszegte az Öböl-beli háborúval kapcsolatban hangoztatott semlegességét. Ő maga személyesen biztosította október 1-jén az arab külügyminisztereket, kormánya nem ad fegyvert, alkatrészeket Iránnak. Most vagy azt ismeri el, hogy eltorzította az igazságot, vagy azt, hogy nem tudott saját kormányának az akcióiról. A The New York Times idézi Schultz egyik munkatársát, aki szerint ha van ügy, ami miatt lemondana, akkor ez az. A terrorizmus elleni küzdelem az, amellyel mindennél jobban törődik, és a nyilvánosságra került dolgok nevetségessé teszik mindazt, amiért ő kiállt. K. A.