Népszabadság, 1987. szeptember (45. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. szeptember 1., kedd AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 205. szám­­­ ÚJ SOROZATUNK: Szembenézni a múlttal (0. oldal) Az NSZK-nak támogatnia kellene a robbanófejek felszámolását Viktor Karpov Kohl kancellár nyilatkozatáról Helmut Kohl nyugatnémet kan­cellárnak az amerikai robbanófejjel felszerelt nyugatnémet Pershing—1/A rakétákról tett kijelentései óta vi­lágossá vált, hogy ez a nyilatko­zat semmit sem változtat a kérdés lényegén. A genfi tárgyalásokon az álláspontok a közepes hatótávolsá­gú rakéták teljes felszámolását ille­tően nem közeledtek egymáshoz — nyilatkozta a TASZSZ-nak hétfőn Viktor Karpov. A szovjet külügyminisztérium le­szerelési és fegyverzeti korlátozási fő­osztályának vezetője hangsúlyozta: a probléma lényege az, hogy az ame­rikai robbanófejeket beleveszik-e a közepes hatótávolságú és a hadmű­­veleti-harcásza­ti rakéták teljes fel­számolásáról szóló szovjet—ameri­kai megállapodásba. Helmut Kohl nyilatkozata nem segíti elő ennek a kérdésnek a megoldását. (Mint a Szovjetunió már többször is hang­súlyozta, nem ragaszkodik ahhoz, hogy az NSZK most számolja fel Pershing—1/A rakétáit. Az NSZK azonban nagymértékben­­hozzájárul­hatna a szovjet és az amerikai had­műveleti-harcászati rakéták­­gyakor­lati felszámolásához, ha a nyugat­német kormány egyértelműen­­kije­lentené: nem csupán nem akarja megőrizni a Pershing—1/A-kat, de nem ellenzi azt sem, ha a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a szer­ződésben egyértelműen kifejezi, hogy kész felszámolni minden had­műveleti-harcászati rakétákra fel­szerelt robbanófejet. Sajnálatos, hogy Kohl kancellár kijelentéseiben csak a probléma egyik oldalát említi, történetesen azt, hogy az Egyesült Államoknak joga van szabadon rendelkezni a Pershing—1/A rakétákhoz tartozó robbanófejekkel. Ennek a ténynek az elismerése a helyes irányba hat. Ugyanakkor még egy lépést kellene tenni ahhoz, hogy a kancellár ki­jelentéseit — egy sor mesterséges, a dolog lényegét elhomályosító fel­tételt — ne lehessen a tárgyalások elnyújtására felhasználni. Ebben az esetben lehetőség nyílna a kettős globális nullamegoldásról­ szóló szovjet—amerikai szerződés mi­előbbi megszületésére — mondotta Viktor Karpov. Washingtonban, a Republikánus és a Demokrata­­Párt egy-egy elnökje­­löltje egyaránt támogatásáról bizto­sította a közepes és a rövid hatótá­volságú­­rakéták teljes felszámolásá­ról megkötendő szovjet—­amerikai megállapodást. Robert Dole, a re­publikánusok szenátusi vezetője és Albert Gore demokrata szenátor a CBS televíziónak adott nyilatkoza­tában azt fejtette ki, hogy az ilyen szerződés megfelel az Egyesült Ál­lamok érdekeinek. (MTI) Konfliktussá szélesedett a bonni ( BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL ) A Bundestag szerdai rendkívüli ülése előtt nyílt ellentétté fajultak a CDU és a CSU nézetkülönbségei a Pershing—1/A rakéták ügyében. A keresztényszocialisták pártel­nöksége hétfőn Münchenben tízpon­tos nyilatkozatot adott közre. Eb­ben minden eddiginél élesebben bí­rálja Kohl kancellár múlt heti be­jelentését, mely szerint a bonni kor­mány meghatározott feltételek tel­jesítése esetén kész felszámolni a Bundeswehr kezében levő 72 Per­shing—1/A rakétát. A bajor part­nerpárt nézete szerint Kohl deza­­vuálta a CSU-t, amikor a vele való előzetes konzultációt mellőzve, kö­zölte szándékát. A CSU a fenti okok miatt nem vesz részt sem a Bundestag rend­kívüli ülését megelőző, sem az utá­na következő, jó ideje beütemezett koalíciós megbeszélésen. Franz Jo­­zef Strauss bajor miniszterelnök, a CSU elnöke ugyanakkor határozott nemmel felelt hétfőn azokra a fel­élénkült találgatásokra, vajon a ke­resztényszocialisták fel akarják-e mondani a CDU-val való pártuniót. (Ennek lehetősége 1976 novemberé­ben egy ízben már fölmerült.) A harmadik kormánypárt, a sza­baddemokraták pártelnöksége hét­főn nyilatkozatban szólította fel a CSU-t, sorakozzon fel Kohl mögött a rakétakérdésben, s ne veszélyez­tesse különutas álláspontjával a koa­líció egységét. A pártkongresszusuk küszöbén álló szabaddemokraták a nemzetközi elszigetelődés veszélyére figyelmeztették a CSU vezetőit. Genscher külügyminiszter az FDP elnökségi ülésén úgy fogalmazott: „Nemcsak akkor vagyunk az Egye­sült Államok partnerei, amikor­­a védelmi erőfeszítésekről van szó, hanem akkor is, amikor a tét a le­szerelés.” Hans-Jochen Vogel, az ellenzéki szociáldemokraták párt- és parla­menti frakció elnöke egy ugyancsak hétfői állásfoglalásában viszont elő­relépésre szólította fel a kancellárt, azt követelve: adja fel a lényeget tekintve érdektelen s csak a kibon­takozást lassító feltételeket a Per­shing rakéták ügye rendezésének útján. A szociáldemokrata vezető azt sürgette a bonni kormányfőnél: világos és egyértelmű kormánynyi­latkozatban foglaljon állást a Per­shing—1/A rakéták kérdésében. Győri Sándor Szovjet-kíntai parlamenti tárgyalások A Szovjetunió fejleszteni akarja sokoldalú együttműködését, s meg akarja szilárdítani jószomszédi kap­csolatait a Kínai Népköztársasággal a szocializmus, a biztonság és stabi­litás érdekében. Ezt hangsúlyozta Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének első helyettese. A szovjet politikus hétfőn a Kremlben fogadta a kínai Országos Népi Gyű­lés (parlament) Nemzetiségi Bizott­ságának küldöttségét, amely Jü Ven­nek, a testület elnökének vezetésé­vel a múlt héten érkezett a Szov­jetunióba. Pjotr Gyemicsev a találkozón utalt az SZKP XXVII. kongresszusán, il­letve a Mihail Gorbacsov vlagyivosz­­toki beszédében megfogalmazott, a szovjet—kínai kapcsolatokat érintő kezdeményezésekre. Jü Ven a szocialista építőmunká­ban szerzett tapasztalatok cseréje szempontjából érdekesnek és hasz­nosnak minősítette a küldöttség or­szágjáró körútját. (MTI) „ Volt egyszer egy háború..." A nagyon kemény és nagyon amerikai író, a­­ később­­ Nobel­­díjas John Steinbeck 1958-ban kö­tetbe gyűjtötte második világhábo­rús haditudósításait. Ennek beveze­tőjében vetette papírra e keserű, fi­gyelmeztető sorokat: „Volt egyszer, hol nem volt, valamikor volt egy háború, de olyan régen, hogy már félrelökték emlékét más háborúk meg másfajta háborúk, s még azok is hajlandók elfelejteni, akik pedig részt vettek benne ... Az a háború azonban, amelyről beszélek, megér­demli, hogy emlékezetes maradjon, mert az utolsó volt a maga nemé­ben ... A következő — ha olyan őrültek leszünk, hogy megengedjük - a legutolsó háború lesz, vala­mennyi közül. Nem marad utána ember, aki bármire emlékeznék." Ha olyan őrültek leszünk, hogy megengedjük . . . Azok, akik megélték - és e sorok írója sajnos ahhoz a nemzedékhez tartozik -, nemcsak történelmi mun­kákból, dokumentumfilmekből, iro­dalmi feldolgozásokból tudják, hogy milyen volt az a háború, amely öt­venmillió emberéletet oltott ki. Amikor, még alig másfél évtized múltán, Steinbeck intelme elhang­zott, az atomfegyverek árnyékában szorongó világnak már volt némi elképzelése arról, hogy ha egyszer vala­ki megnyomná azt a bizonyos „gombot", olyan pokol szabadulna el a földön, amihez képest eltörpül­ne a minden idők világégésének, a második világháborúnak hatévi tom­­bolása. Pedig akkor, 1958-ban, az amerikai és a szovjet atomarzenál­ban (összesen) még „csak" keve­sebb, mint ötezer robbanótöltet volt. Most tízszer annyi van. Nem, nem lehetünk olyan őrül­tek, hogy megengedjük . . . Ama végzetes 1939. szeptember elseje óta, amelyen a hitleri hadi­gépezet a Lengyelország elleni tá­madással kirobbantotta a második világháborút, csaknem fél évszázad pergett le. S e negyvennyolc esz­tendő valóban történelmi távlatából jól láthatók a fasizmus ellen vívott 2194 napos élethalál-küzdelem ta­nulságai. Közülük egyik legfonto­sabb éppen az, amely lehetővé tet­te, hogy ebből a harcból a barbár­sággal szemben a civilizáció erői kerüljenek ki győztesen: a Hitler­­ellenes koalíció társadalmi rendsze­reken, ideológiai különbségeken és hatalmi részérdekeken felülemelke­dő összefogása. 1987 szeptemberének első napján a világ két leghatalmasabb tőkés, illetve szocialista országa, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió kö­zött semmivel sem kisebbek ezek a különbségek, mint a második világ­­háborús szövetségük idején voltak. Mégis, az ezt olykor ellenséges­­propagandisztikusan túldramatizáló tengerentúli retorika ellenére, mint­ha a másik oldalon is kiérlelődő­ben lenne a Moszkvában már nyíl­tan kimondott felismerés: az atom­háború ön- és közveszélyes fenye­­­getésével szemben nincs más út, mint a tárgyalás, a megegyezés, az együttműködés, ha úgy tetszik, a „nukleáris barbárság” elleni koalí­ció útja. S mint tudjuk, a Szovjetunió és az Egyesült Államok a Hitler-elle­nes koalíció útját sem csak kettes­ben járta . . .­ ­ Serény Péter Eredményes volt Lubomír Strougal egynapos munkalátogatása Kádár János fogadta a csehszlovák miniszterelnököt a Díszebéd a Parlamentben Közös közleményt adtak ki a kormányfői tárgyalásokról Grósz Károlynak, a Miniszterta­nács elnökének a meghívására hét­főn baráti munkalátogatásra hazánk­ba érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kísé­retének tagjait Grósz Károly, Mar­jai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszí­tett Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia buda­pesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek köl­csönös üdvözlése után úttörők virág­csokrot nyújtottak át Lubomír Strou­­galnak, aki ezután a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult.­­ Kádár János, a Magyar­ Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap a déli órákban a Központi Bizottság szék­házában fogadta Lubomír Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a két or­szágban végbemenő társadalmi-gaz­dasági megújulási és reformfolya­matok tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, valamint a magyar— csehszlovák kapcsolatok — elsősor­ban a gazdaságot érintő — dinami­kus fejlesztésének lehetőségeiről. Át­tekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnö­ke, valamint Kovács Béla és Ondrej Durej. A délelőtti program után Grósz Károly díszebédet adott Lubomír Strougal tiszteletére a Parlamentben. Grósz Károly és Lubomír Strou­­gal délelőtt megtartott négyszem­közti megbeszélését délután újabb szűk körű eszmecsere követte a Par­lamentben. A két kormányfő sze­mélyes találkozója után plenáris tárgyalást tartottak a magyar veze­tők és csehszlovák vendégeik. A Grósz Károly vezette tárgyalócso­port tagja volt Marjai József, Ba­­rity Miklós külügyminiszter-helyet­tes, Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Amb­rus János külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Kovács Béla. Lubo­mír Strougal vezetésével Pavel Hrivnák miniszter­elnök-helyettes, Jaromir Jehovness, a külügyminisz­ter első helyettese, Václav Urban, az Állami Tervbizottság elnökhe­lyettese, Ján Stracár külkereskedel­mi miniszterhelyettes és Ondrej Durej ült tárgyalóasztalhoz. Az MTI tudósítójának értesülései szerint a tárgyalócsoportok teljes ülésén Marjai József és Pavel Hriv­nák, a Magyar—Csehszlovák Gaz­dasági és Műsz­aki Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság társelnöke tájékoztatta a kormány­főket megbeszéléseik eredményei­ről. Mint beszámoltak róla, a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésében magyar és csehszlovák részről egy­aránt kiemelt figyelmet fordítanak a kooperációs megállapodásokra és a szakosítási egyezmények létreho­zására, illetve a már meglévő meg­állapodások megerősítésére. Egyút­tal hangsúlyozták, hogy a gazdaság több ágában — így például a gép­gyártásban és a könnyűiparban — az eddigi eredményekre támaszkod­va kell meghatározni a további te­endőket. A tanácskozáson foglalkoz­tak az együttműködés elmélyítésé­vel a személygépkocsi-gyártásban, s kölcsönösen állást foglaltak amel­lett, hogy az árucsere-forg­alom egyensúlyát a szállítások bővítése mellett érjék el. Grósz Károly és Lubomír Strougal ezután tárgyalásaik eredményeit összegezve megállapították, hogy a munkalátogatás hatékony eszmecse­rére adott módot. A konstruktív, nyílt légkörű megbeszélések tapasz­talatai elősegítik azoknak a felada­toknak az elvégzését, amelyeket a két testvérpárt főtitkárának, Kádár Jánosnak és Gustáv Husáknak ta­valy megtartott találkozóján hatá­roztak meg. A mostani találkozón főként azokat az alapvető kérdé­seket vitatták meg, amelyek révén az együttműködés valamennyi te­rületén dinamikusabban fejleszthe­tők a kétoldalú kapcsolatok. Végezetül a kormányfők egyetér­tettek abban, hogy a jövőben rend­szeressé kell tenni a hasonló jelle­gű munkatalálkozókat, amelyek mindkét fél számára hasznosak. A két kormányfő megbeszéléseit a nap foly­amán megtartott partner­­tárgyalások egészítették ki. Lubo­mír Strougal kíséretének tagjai a kapcsolatok egyes ágainak kérdé­seit vitatták meg magyar kollégáik­kal. Márfai József Pavel Hrivnák­­kal, Berényi Lajos Václav Urban­­nal, Ambrus János Ján Stracárral, Barity Miklós Jaromir Johanesszel folytatott megbeszélést. A csehszlo­vák külügyminiszter első helyette­sét fogadta Várkonyi Péter is. Baráti munkalátog­atásának befe­jeztével Lubomír Strougal hétfő es­te elutazott hazánkból. A magas rangú vendéget Grósz Károly, Mar­jac József és Várkonyi Péter bú­csúztatta a fellobogózott Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kovács Béla és Ondrej Durej. A repülőtéren a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen búcsút vet­tek egymástól, majd úttörők virág­csokorral kedveskedtek a csehszlo­vák kormányfőnek. Lubomír Strou­gal különrepülőgépe este hat óra után szállt fel Ferihegyről. (MTI)­­A Lubomír Strougal tiszteletére adott díszebéden elhangzott pohárkö­szöntőket és a tárgyalásokról kiadott közleményt a 3. oldalon ismertetjük, illetve közöljük.) Kádár János üdvözli Lubomír Strougalt az MSZMP KB székházában. BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Tanévnyitók országszerte Hétfőn országszerte megtartották tanévnyitó ünnepségüket az alsó- és középfokú oktatási­ intézmények: három és fél ezer általános, több mint 500 közép- és 270 szakmun­kásképző iskolában rendezték meg a hagyományos évnyitókat, hogy ma mindenhol megkezdődhessen az ok­tatás. A felsőfokú oktatási intézmé­nyekben is megtartották a tanév­nyitó ünnepségeket. A Politikai Fő­iskolán Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese mondott beszédet. (Felszólalását lapunk 5. oldalán ismertetjük.) A Budapesti Műszaki Egyetem tanévnyitóján megjelent Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kul­turális osztályának vezetője, va­lamint Kapolyi László ipari mi­niszter, aki a kormány, a társtár­cák és az iparvállalatok nevében üdvözölte az egyetem polgárait. Az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Fő­iskola tanévnyitó és diplomakiosztó ünnepségét hétfőn tartották meg a Gorkij Danuvia Művelődési Házban.

Next