Népszabadság, 1987. szeptember (45. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-07 / 210. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. szeptember 7., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 210. szám­­ Önmagunk megújításáért (3. oldal) Öt iráni diplomatát utasított ki a kuvaiti kormány Titkos kapcsolatfelvétel Washington és Teherán között? A múlt héten titkos találkozót tartottak Svájcban az amerikai és az iráni kormány magas rangú tiszt­viselői az Öböl-konfliktusról — írta vasárnap a londoni The Observer. A tekintélyes brit lap egy magát megnevezni nem kívánó iráni for­rásra hivatkozva jelentette, hogy a találkozón amerikai részről George Bush alelnök és George Shultz kül­ügyminiszter tanácsadói vettek részt, az iráni küldöttséget pedig Hásemi Ráfszándzsáninak, az iráni parla­ment elnökének fia vezette. A véleménycsere középpontjában az Öböl menti helyzet, a Libanon­ban túszként fogva tartott amerikai állampolgárok ügye állt. Megvitat­ták továbbá annak lehetőségét, mi­ként lehet szorosabb kapcsolatot lét­rehozni az Egyesült Államok és az iráni vezetés mérsékelt körei között. Az amerikai külügyminisztérium képviselője nem erősítette meg a találkozó hírét.­­ Irán az utóbbi napokban kuvaiti célpontokat lőtt rakétákkal. Nyuga­ti hírügynökségek kuvaiti források­ra hivatkozva azt jelentették, hogy az elmúlt négy nap alatt három irá­ni rakéta csapódott kuvaiti száraz­földi vagy vízi területre; a legutol­só egy tankhajó fölött átrepülve csaknem eltalált egy kuvaiti olajfi­nomítót. Kuvait válaszul nemkívánatos személynek nyilvánított öt iráni diplomatát, valamint felkérte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy hozzon sürgős intézkedéseket Irán ellen. A kuvaiti rádió közlése sze­rint az iráni ügyvivőt bekérették a külügyminisztériumba, és levelet adtak át neki, amelyben öt — a nyilvánosság előtt meg nem nevezett — iráni diplomata egy héten belü­li távozását követelik. A kuvaiti ve­zetés — ugyancsak szombaton — hi­vatalosan tiltakozott az ENSZ-nél a rakétatámadások miatt. Irak szombaton bejelentette, hogy vadászrepülői légitámadást intéztek egy tartályhajó ellen az iráni par­tok közelében. Az iraki közlemény szerint a célpontot találat érte. Irak ezzel már 14 hajó elleni légitáma­dást jelentett be augusztus 29. óta, amikor másfél hónapos szünet után Irak felújította a tankhajók elleni légiháborúját. (MTI) Gyorsítják az őszi munkákat A napsütéses időjárást ezen a hét­végén is igyekezték a gazdaságok és a szövetkezetek kihasználni, hogy felgyorsítsák az őszi mező­gazdasági munkákat. A Fejér megyei közös gazdaságokban folyamatosan törték a tarlót, készítették az őszi vetések magágyát. Pest megye mezőgazdasági nagy­üzemeiben ezen a hétvégén a szál­lítás, a rakodás adta a legtöbb ten­nivalót. A mostani, viszonylag nyu­galmasabb napokat használják fel arra, hogy a betakarítás csúcsidő­szakában sok helyütt csak ideigle­nes tárlókba szállított termést szak­szerűen elhelyezzék télire. Csongrád megyében a hét végén a legtöbb kom­bájn a napraforgótáblákon dolgo­zott. A Nyírség több településén a háztáji gazdaságokban, kiskertek­ben, bérelt földeken, kiegészítő te­vékenységként dohányt is termel­nek. Ahol a jég nem tizedelte meg az ültetvényt, ott 60—70 centimé­teres leveleket hozott a dohány. Fűzik a dohányt Nagykállóban. ELEK EMIL FELVÉTELE — MTI FOTO Ma érkezik az NSZK-ba Érick Honecker Erich Honeckernek, az NSZEP főtitkárának, az NDK államfőjének ma kezdődő, hivatalos NSZK-beli látogatását nagy­­nemzetközi érdeklődés elő­zi meg. A kétoldalú kapcsolatok és az európai béke és biztonság szem­pontjából egyaránt jelentős eseménnyel kapcsolatos előzetes várakozások­ról berlini és bonni tudósítóink számolnak be. Berlin: Hozzájárulni a békéhez és a leszereléshez (Berlini tudósítónktól.) Az NDK fővárosában érthető ér­deklődés és várakozás előzi meg Erich Honecker ma kezdődő bonni látogatását. A fő hangsúlyt a német —német csúcstalálkozónak a béke megőrzésére és szilárdítására irá­nyuló kihatásaira helyezik. Az NDK vezető politikusa az ismert amerikai üzletemberrel, Armand Hammerrel pénteken folytatott megbeszélésén külön is hangsúlyozta, hogy az NSZK-ibeli látogatásának napirend­jén kiemelt helyen áll a két német állam hozzájárulása a békéhez és a leszereléshez. Berlinben természetesen számol­nak a Honecker-utazásnak az NDK és az NSZK közvetlen kapcsolatai­ra, azok fejlesztésére vonatkozó ha­tásaival is. Rámutatnak, hogy a bon­ni tárgyalások atmoszférájának meghatározó lesz a jelentősége a na­pirenden szereplő kérdések megkö­zelítésében és megoldásában. A kedvező légkör nem múlik az NDK-n, ennek megteremtésén a szo­cialista német állam folyamatosan munkálkodik, ideértve a kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcsolatok gyarapítását célzó erőfeszítéseket, a tudományos, kulturális, környezet­­védelmi együttműködés javításának sokrétű és — például a műkincsek, levéltári és kultúrtörténeti anyagok cseréje esetében — kifejezetten lát­ványos eredményeit. Az NDK érez­hetően szorgalmazza a két ország közötti testvérvárosi kötelékek szá­mának gyarapítását is. (A múlt hét végén éppen a tizedik ilyen szerző­dést írták alá, ezúttal a művészet­­történeti jelentőségű Weimar és a nyugatnémet Trier, Marx szülővá­rosa között.) Figyelemre méltó az utazások fejlődési statisztikája is: az NSZK-beli hozzátartozóikat meg­látogató, nyugdíjkorhatár alatti NDK-állampolgárok száma a koráb­bi esztendők néhány tízezrével szem­ben tavaly meghaladta az ötszázez­ret, az idén pedig várhatóan eléri az egymilliót. (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten tanácskoztak a számítógép diplomatái Az adókedvezménytől az elitképzésig A számítástechnika fejlesztésére, széles körű elterjesztésére szinte a világ minden országában készülnek ma központi programok. Hol így, hol pedig úgy próbálják segíteni a tudo­mányos, műszaki és gazdasági lépés­tartást. Hogy milyen módszerekkel? — erről kérdeztük az Információfel­dolgozással Foglalkozó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFIP) idei, szeptember 1. és 4. között Budapes­ten rendezett közgyűlésén a nemzeti társaságokat képviselő részvevőket, akiket méltán nevezhetünk a számí­tógép-tudomány diplomatáinak is. Róbert Isu professzor, a szinga­púri egyetem rendszertudományi in­tézetének elnöke, a délkelet-ázsiai regionális számítástechnikai szövet­ség főtitkára, így nemcsak hazájáról, hanem a kilenc országot — Fülöp­­szigetek, Hongkong, India, Indoné­zia, Malaysia, Pakisztán, Thaiföld, Srí Lanka és Szingapúr — tömörítő szervezetben való munkája révén a térségben végbemenő változásokról is tájékoztatott. Elmondta, hogy óriási mértékben fejlődött a techno­lógia ezekben az országokban az utóbbi évtizedben. Bizonyíthatja ezt szervezetük kétévenkénti kongresz­­szusának témaváltozása is. Az 1976- ban rendezett első tanácskozás kép­letesen szólva, amolyan számítás­­technikai írni-olvasni tanulás volt, fejlesztésekről, alkalmazásokról alig esett szó. A jövő évi, Indiában tar­tandó konferenciájukon viszont már olyan témák szerepelnek, mint a szá­mítógéppel segített oktatás, szakér­tői rendszerek, mesterséges intelli­gencia. J. Michel doktor a berlini Hum­boldt Egyetem orvostudományi ka­ráról érkezett a budapesti tanács­kozásra, mint az egészségügyi és or­vostudományi információs rendsze­rekkel foglalkozó nemzetközi szer­vezet elnökségi tagja. A számítás­­technika orvosi alkalmazásairól el­mondta, hogy a berlini egyetem or­vosi karán két év óta kötelező tárgy­ként oktatják a számítástechnikát. Az első évfolyambeli alapozás után később is foglalkoznak e témákkal kisebb-nagyobb óraszámban. Az utolsó évben nagyszámú gyakorlati foglalkozáson vesznek részt a jövő orvosai. Mivel a gyorsan fejlődő szá­mítógép-tudomány mind nagyobb hatással lesz az orvostudományra és gyakorlatra egyaránt —, mondja az NDK-ból érkezett professzor —, a kutatásban már korábban is széles­körűen alkalmazott technikák továb­bi elterjesztését néhány éve köz­ponti programok is segítik. Verrijn Stuart, a leideni egyetem professzora képviselte Hollandiát az IFIP közgyűlésén. A tulipánok ha­zájában ugyan sok központi program született az utóbbi időben a számí­tógépek elterjesztésének támogatá­sára — mondja —, de ezek többsége már csak akkor, amikor viszonylag sokan dolgoztak a szakmában, és már voltak bizonyos eredmények is. Ami a jelent illeti, az általános és középiskolák többségében még ma sem kötelező, csak választható tan­tárgy a számítástechnika. És bár na­gyon népszerűek a különböző szintű, főként magánkezdeményezésű tan­folyamok, az iskolaprogram központi feladat. Egy ezt segítő ötéves kor­mányprogram első fázisa, a pedagó­gusok felkészítése már befejeződött, a második, a középfokú tanintézetek eszközökkel való felszerelése még tart. Stuart professzor akkor jön igazán lázba, amikor az 1985-ben kezdődött tízéves központi programról kezd be­szélni, melynek koordinálásával őt bízták meg. Az akció célja, hogy Hollandiában kineveljenek egy nagy tudású tudós-professzor generációt. Mivel a fiatal kutatók általában ke­veset keresnek — mondja —, egyre csökken azok száma, akik diplomá­juk után tudományos fokozatot kí­vánnak szerezni. Ezért az arra érde­mes fiatalokat kiemelt számítástech­nikai témák — intelligens robot, szakértői rendszerek stb. — kifej­lesztésével foglalkozó kutatócsopor­tokhoz „csalják”, ahová rendszeresen neves japán és egyesült államokbeli kutatókat is meghívnak. Ösztöndí­jakkal is vonzóvá teszik a fiatalok számára a tudományos pályát. A tíz­évesre tervezett jelentős összegű köz­ponti támogatást élvező programtól ■azt várják Hollandiában, hogy a ki­lencvenes évek közepéig körülbelül 25, nemzetközi mércével mérve is ki­emelkedő tudású professzor legyen a számítógép-tudományban. Magos Katalin Befejeződött a római atlétikai vb Rómában befejeződött az atlétikai világbajnokság. A befejező napon, vasárnap születtek papírforma győ­zelmek (Aousta sikere 5000 méteren, az amerikai férfiváltó elsősége mindkét távon), de akadtak várat­lan eredmények is (Fatima Whit­­bread nyerte a női gerelyhajítást, a kenyai Wakihuru a maratont, a sze­negáli Abdi Bile az 1500-at). Szem­tanúi voltunk csillaghullásnak (Ste­­ve Cram nem nyert érmet, Ovett csak tizedik lett). A világbajnokság versenyein két világcsúcsot adtak át a múltnak (Ben Johnson és Sztefka Kosztadinova), több Európa-rekord született, egyszóval, ritka nagy via­dal volt ez az egyhetes sorozat. A vasárnap legörvendetesebb, magyar vonatkozású híre: a férfi 4X100-as váltó hatodik lett. Monzában rendezték az idei For­ma–1-es világbajnokság 11. futa­mát, az Olasz Nagydíjat. A győzel­met a brazil Piquet szerezte meg — ezzel megerősítve összetettbeli veze­tő helyét — honfitársa, Senna és a brit Mansell előtt. Idehaza Európa-bajnoki futamot rendeztek a Margitszigetnél, a bu­dai Duna-ágon. A már korábban EB-aranyat nyert Volentér ezúttal is a legjobbnak bizonyult az O—500- as kategóriában, míg az O—700-as­­ban Csepregi György nyerte a kon­tinensbajnoki címet. Befejeződött a férfi felnőtt egyé­ni öttusabajnokság is. A nagy esé­lyesek előtt némi meglepetésre Mar­tinek János (Bp. Honvéd) győzött. A válogatottak közül Mizsér Attila bronzérmes, míg a magát „ellovag­­ló” Fábián csak a 11. helyen végzett. A Levi’s Kupa, 25 000 dollár össz­díjazású teniszversenyen a csehszlo­vák Petr Korda nyerte az egyéni viadalt, miután a döntőben három játszmában legyőzte a szovjet Zve­revet. Párosban­­ is csehszlovák si­ker született. (Tudósításaink a 11— 12. oldalon olvashatók.) Rómában rajtol a maraton mezőnye. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Iskolapélda Hét új középiskolában kezdődött meg Budapesten a múlt hét elején az oktatás. E hír jelzi a fővárosi ok­tatásügy egyik „leggazdagabb" esz­tendejét, hiszen ilyen jelentős bő­vülésre az utóbbi évtizedekben nem volt példa. S az új iskolákban va­lóban megkezdődött, megkezdődhe­tett a tanítás. Joggal mondhatná bárki: a meg­kötött szerződések, a kitűzött határ­idők teljesítése - elvárhatóan - a világ legtermészetesebb dolga. Csak hát aki emlékszik akár évtizedekre visszamenően a szeptemberi híradá­sokra, az tudja: gyakori kínos szen­záció volt az elkésett iskolaberuhá­­zás, iskolafelújítás, s a tanévet „vándorlással” kezdő diákok törté­nete is. Csoda történt volna? Semmikép­pen sem. Óvakodnunk kell a túl­zott lelkesedéstől is, hiszen a hét átadott új középiskola közül az egyik éppen szeptember elsejére lett kész, de korántsem teljesen. Volt olyan oktatási intézmény, ahol az építők saját ütemezésüknek meg­felelően, terv szerint fejezték be a munkákat, s volt olyan is, ahol az utolsó hetekben a korábbi létszá­mot megtöbbszörözve, éjjel-nappali munkával, három műszakban dol­goztak. Túlzás lenne arról beszélni, hogy a korábbi késéseiket csökkentő, be­hozó építőipari cégek az oktatás iránt érzett felelősségtudatból tet­tek meg mindent a szeptember el­sejei átadásért. Hiszen a beruházó, a Fővárosi Tanács eleve úgy kö­tötte meg szerződéseit a kivitele­zőkkel, hogy azoknak késés esetén is olyan nagy kötbért kellett volna fizetniük, amely ha anyagi létüket nem is, de nyereségüket minden­képpen veszélyeztette volna. Persze hallottunk már pereskedő, kifogáso­kat kereső, magyarázkodó, a határ­időt meg nem tartó kivitelezőkről. S tudjuk azt is, kötbérekből, perek­ből nem épül fel semmi gyorsab­ban. A késésben levő kivitelezők „szorítását" - jó szándékú, tisztes­séges célú kényszerről van szó - az is erősítette, hogy a Fővárosi Tanács szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérték, ellenőrizték a munkát. A szerződésekbe foglalt, de nyilvánvaló elemi beruházói joguk­kal élve aktív közreműködésükkel segítették - esetenként kikénysze­rítették - a teljesítést. Sokakban felvetődik a kérdés: érvényes szerződések mellett kelle­­nek-e a kivitelezőt lendületesebb munkára ösztönző anyagi megszo­rítások? Úgy hiszem, mindenképpen. S bár nem tudom, hogy az iskolák példáját kell-e „iskolapéldának" tekintenünk, tanulság azonban mindenképpen akad: tanévkezdésre a fővárosban hét új középiskolát avattak. S. Boda András

Next