Népszabadság, 1987. szeptember (45. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-07 / 210. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 Ft NÉPSZABADSÁG 1987. szeptember 7., hétfő AZ MSZMP KÖZPONTI LAPJA XLV. évfolyam, 210. szám Önmagunk megújításáért (3. oldal) Öt iráni diplomatát utasított ki a kuvaiti kormány Titkos kapcsolatfelvétel Washington és Teherán között? A múlt héten titkos találkozót tartottak Svájcban az amerikai és az iráni kormány magas rangú tisztviselői az Öböl-konfliktusról — írta vasárnap a londoni The Observer. A tekintélyes brit lap egy magát megnevezni nem kívánó iráni forrásra hivatkozva jelentette, hogy a találkozón amerikai részről George Bush alelnök és George Shultz külügyminiszter tanácsadói vettek részt, az iráni küldöttséget pedig Hásemi Ráfszándzsáninak, az iráni parlament elnökének fia vezette. A véleménycsere középpontjában az Öböl menti helyzet, a Libanonban túszként fogva tartott amerikai állampolgárok ügye állt. Megvitatták továbbá annak lehetőségét, miként lehet szorosabb kapcsolatot létrehozni az Egyesült Államok és az iráni vezetés mérsékelt körei között. Az amerikai külügyminisztérium képviselője nem erősítette meg a találkozó hírét. Irán az utóbbi napokban kuvaiti célpontokat lőtt rakétákkal. Nyugati hírügynökségek kuvaiti forrásokra hivatkozva azt jelentették, hogy az elmúlt négy nap alatt három iráni rakéta csapódott kuvaiti szárazföldi vagy vízi területre; a legutolsó egy tankhajó fölött átrepülve csaknem eltalált egy kuvaiti olajfinomítót. Kuvait válaszul nemkívánatos személynek nyilvánított öt iráni diplomatát, valamint felkérte az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy hozzon sürgős intézkedéseket Irán ellen. A kuvaiti rádió közlése szerint az iráni ügyvivőt bekérették a külügyminisztériumba, és levelet adtak át neki, amelyben öt — a nyilvánosság előtt meg nem nevezett — iráni diplomata egy héten belüli távozását követelik. A kuvaiti vezetés — ugyancsak szombaton — hivatalosan tiltakozott az ENSZ-nél a rakétatámadások miatt. Irak szombaton bejelentette, hogy vadászrepülői légitámadást intéztek egy tartályhajó ellen az iráni partok közelében. Az iraki közlemény szerint a célpontot találat érte. Irak ezzel már 14 hajó elleni légitámadást jelentett be augusztus 29. óta, amikor másfél hónapos szünet után Irak felújította a tankhajók elleni légiháborúját. (MTI) Gyorsítják az őszi munkákat A napsütéses időjárást ezen a hétvégén is igyekezték a gazdaságok és a szövetkezetek kihasználni, hogy felgyorsítsák az őszi mezőgazdasági munkákat. A Fejér megyei közös gazdaságokban folyamatosan törték a tarlót, készítették az őszi vetések magágyát. Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeiben ezen a hétvégén a szállítás, a rakodás adta a legtöbb tennivalót. A mostani, viszonylag nyugalmasabb napokat használják fel arra, hogy a betakarítás csúcsidőszakában sok helyütt csak ideiglenes tárlókba szállított termést szakszerűen elhelyezzék télire. Csongrád megyében a hét végén a legtöbb kombájn a napraforgótáblákon dolgozott. A Nyírség több településén a háztáji gazdaságokban, kiskertekben, bérelt földeken, kiegészítő tevékenységként dohányt is termelnek. Ahol a jég nem tizedelte meg az ültetvényt, ott 60—70 centiméteres leveleket hozott a dohány. Fűzik a dohányt Nagykállóban. ELEK EMIL FELVÉTELE — MTI FOTO Ma érkezik az NSZK-ba Érick Honecker Erich Honeckernek, az NSZEP főtitkárának, az NDK államfőjének ma kezdődő, hivatalos NSZK-beli látogatását nagynemzetközi érdeklődés előzi meg. A kétoldalú kapcsolatok és az európai béke és biztonság szempontjából egyaránt jelentős eseménnyel kapcsolatos előzetes várakozásokról berlini és bonni tudósítóink számolnak be. Berlin: Hozzájárulni a békéhez és a leszereléshez (Berlini tudósítónktól.) Az NDK fővárosában érthető érdeklődés és várakozás előzi meg Erich Honecker ma kezdődő bonni látogatását. A fő hangsúlyt a német —német csúcstalálkozónak a béke megőrzésére és szilárdítására irányuló kihatásaira helyezik. Az NDK vezető politikusa az ismert amerikai üzletemberrel, Armand Hammerrel pénteken folytatott megbeszélésén külön is hangsúlyozta, hogy az NSZK-ibeli látogatásának napirendjén kiemelt helyen áll a két német állam hozzájárulása a békéhez és a leszereléshez. Berlinben természetesen számolnak a Honecker-utazásnak az NDK és az NSZK közvetlen kapcsolataira, azok fejlesztésére vonatkozó hatásaival is. Rámutatnak, hogy a bonni tárgyalások atmoszférájának meghatározó lesz a jelentősége a napirenden szereplő kérdések megközelítésében és megoldásában. A kedvező légkör nem múlik az NDK-n, ennek megteremtésén a szocialista német állam folyamatosan munkálkodik, ideértve a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok gyarapítását célzó erőfeszítéseket, a tudományos, kulturális, környezetvédelmi együttműködés javításának sokrétű és — például a műkincsek, levéltári és kultúrtörténeti anyagok cseréje esetében — kifejezetten látványos eredményeit. Az NDK érezhetően szorgalmazza a két ország közötti testvérvárosi kötelékek számának gyarapítását is. (A múlt hét végén éppen a tizedik ilyen szerződést írták alá, ezúttal a művészettörténeti jelentőségű Weimar és a nyugatnémet Trier, Marx szülővárosa között.) Figyelemre méltó az utazások fejlődési statisztikája is: az NSZK-beli hozzátartozóikat meglátogató, nyugdíjkorhatár alatti NDK-állampolgárok száma a korábbi esztendők néhány tízezrével szemben tavaly meghaladta az ötszázezret, az idén pedig várhatóan eléri az egymilliót. (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten tanácskoztak a számítógép diplomatái Az adókedvezménytől az elitképzésig A számítástechnika fejlesztésére, széles körű elterjesztésére szinte a világ minden országában készülnek ma központi programok. Hol így, hol pedig úgy próbálják segíteni a tudományos, műszaki és gazdasági lépéstartást. Hogy milyen módszerekkel? — erről kérdeztük az Információfeldolgozással Foglalkozó Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFIP) idei, szeptember 1. és 4. között Budapesten rendezett közgyűlésén a nemzeti társaságokat képviselő részvevőket, akiket méltán nevezhetünk a számítógép-tudomány diplomatáinak is. Róbert Isu professzor, a szingapúri egyetem rendszertudományi intézetének elnöke, a délkelet-ázsiai regionális számítástechnikai szövetség főtitkára, így nemcsak hazájáról, hanem a kilenc országot — Fülöpszigetek, Hongkong, India, Indonézia, Malaysia, Pakisztán, Thaiföld, Srí Lanka és Szingapúr — tömörítő szervezetben való munkája révén a térségben végbemenő változásokról is tájékoztatott. Elmondta, hogy óriási mértékben fejlődött a technológia ezekben az országokban az utóbbi évtizedben. Bizonyíthatja ezt szervezetük kétévenkénti kongreszszusának témaváltozása is. Az 1976- ban rendezett első tanácskozás képletesen szólva, amolyan számítástechnikai írni-olvasni tanulás volt, fejlesztésekről, alkalmazásokról alig esett szó. A jövő évi, Indiában tartandó konferenciájukon viszont már olyan témák szerepelnek, mint a számítógéppel segített oktatás, szakértői rendszerek, mesterséges intelligencia. J. Michel doktor a berlini Humboldt Egyetem orvostudományi karáról érkezett a budapesti tanácskozásra, mint az egészségügyi és orvostudományi információs rendszerekkel foglalkozó nemzetközi szervezet elnökségi tagja. A számítástechnika orvosi alkalmazásairól elmondta, hogy a berlini egyetem orvosi karán két év óta kötelező tárgyként oktatják a számítástechnikát. Az első évfolyambeli alapozás után később is foglalkoznak e témákkal kisebb-nagyobb óraszámban. Az utolsó évben nagyszámú gyakorlati foglalkozáson vesznek részt a jövő orvosai. Mivel a gyorsan fejlődő számítógép-tudomány mind nagyobb hatással lesz az orvostudományra és gyakorlatra egyaránt —, mondja az NDK-ból érkezett professzor —, a kutatásban már korábban is széleskörűen alkalmazott technikák további elterjesztését néhány éve központi programok is segítik. Verrijn Stuart, a leideni egyetem professzora képviselte Hollandiát az IFIP közgyűlésén. A tulipánok hazájában ugyan sok központi program született az utóbbi időben a számítógépek elterjesztésének támogatására — mondja —, de ezek többsége már csak akkor, amikor viszonylag sokan dolgoztak a szakmában, és már voltak bizonyos eredmények is. Ami a jelent illeti, az általános és középiskolák többségében még ma sem kötelező, csak választható tantárgy a számítástechnika. És bár nagyon népszerűek a különböző szintű, főként magánkezdeményezésű tanfolyamok, az iskolaprogram központi feladat. Egy ezt segítő ötéves kormányprogram első fázisa, a pedagógusok felkészítése már befejeződött, a második, a középfokú tanintézetek eszközökkel való felszerelése még tart. Stuart professzor akkor jön igazán lázba, amikor az 1985-ben kezdődött tízéves központi programról kezd beszélni, melynek koordinálásával őt bízták meg. Az akció célja, hogy Hollandiában kineveljenek egy nagy tudású tudós-professzor generációt. Mivel a fiatal kutatók általában keveset keresnek — mondja —, egyre csökken azok száma, akik diplomájuk után tudományos fokozatot kívánnak szerezni. Ezért az arra érdemes fiatalokat kiemelt számítástechnikai témák — intelligens robot, szakértői rendszerek stb. — kifejlesztésével foglalkozó kutatócsoportokhoz „csalják”, ahová rendszeresen neves japán és egyesült államokbeli kutatókat is meghívnak. Ösztöndíjakkal is vonzóvá teszik a fiatalok számára a tudományos pályát. A tízévesre tervezett jelentős összegű központi támogatást élvező programtól ■azt várják Hollandiában, hogy a kilencvenes évek közepéig körülbelül 25, nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő tudású professzor legyen a számítógép-tudományban. Magos Katalin Befejeződött a római atlétikai vb Rómában befejeződött az atlétikai világbajnokság. A befejező napon, vasárnap születtek papírforma győzelmek (Aousta sikere 5000 méteren, az amerikai férfiváltó elsősége mindkét távon), de akadtak váratlan eredmények is (Fatima Whitbread nyerte a női gerelyhajítást, a kenyai Wakihuru a maratont, a szenegáli Abdi Bile az 1500-at). Szemtanúi voltunk csillaghullásnak (Steve Cram nem nyert érmet, Ovett csak tizedik lett). A világbajnokság versenyein két világcsúcsot adtak át a múltnak (Ben Johnson és Sztefka Kosztadinova), több Európa-rekord született, egyszóval, ritka nagy viadal volt ez az egyhetes sorozat. A vasárnap legörvendetesebb, magyar vonatkozású híre: a férfi 4X100-as váltó hatodik lett. Monzában rendezték az idei Forma–1-es világbajnokság 11. futamát, az Olasz Nagydíjat. A győzelmet a brazil Piquet szerezte meg — ezzel megerősítve összetettbeli vezető helyét — honfitársa, Senna és a brit Mansell előtt. Idehaza Európa-bajnoki futamot rendeztek a Margitszigetnél, a budai Duna-ágon. A már korábban EB-aranyat nyert Volentér ezúttal is a legjobbnak bizonyult az O—500- as kategóriában, míg az O—700-asban Csepregi György nyerte a kontinensbajnoki címet. Befejeződött a férfi felnőtt egyéni öttusabajnokság is. A nagy esélyesek előtt némi meglepetésre Martinek János (Bp. Honvéd) győzött. A válogatottak közül Mizsér Attila bronzérmes, míg a magát „ellovagló” Fábián csak a 11. helyen végzett. A Levi’s Kupa, 25 000 dollár összdíjazású teniszversenyen a csehszlovák Petr Korda nyerte az egyéni viadalt, miután a döntőben három játszmában legyőzte a szovjet Zverevet. Párosban is csehszlovák siker született. (Tudósításaink a 11— 12. oldalon olvashatók.) Rómában rajtol a maraton mezőnye. MTI KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Iskolapélda Hét új középiskolában kezdődött meg Budapesten a múlt hét elején az oktatás. E hír jelzi a fővárosi oktatásügy egyik „leggazdagabb" esztendejét, hiszen ilyen jelentős bővülésre az utóbbi évtizedekben nem volt példa. S az új iskolákban valóban megkezdődött, megkezdődhetett a tanítás. Joggal mondhatná bárki: a megkötött szerződések, a kitűzött határidők teljesítése - elvárhatóan - a világ legtermészetesebb dolga. Csak hát aki emlékszik akár évtizedekre visszamenően a szeptemberi híradásokra, az tudja: gyakori kínos szenzáció volt az elkésett iskolaberuházás, iskolafelújítás, s a tanévet „vándorlással” kezdő diákok története is. Csoda történt volna? Semmiképpen sem. Óvakodnunk kell a túlzott lelkesedéstől is, hiszen a hét átadott új középiskola közül az egyik éppen szeptember elsejére lett kész, de korántsem teljesen. Volt olyan oktatási intézmény, ahol az építők saját ütemezésüknek megfelelően, terv szerint fejezték be a munkákat, s volt olyan is, ahol az utolsó hetekben a korábbi létszámot megtöbbszörözve, éjjel-nappali munkával, három műszakban dolgoztak. Túlzás lenne arról beszélni, hogy a korábbi késéseiket csökkentő, behozó építőipari cégek az oktatás iránt érzett felelősségtudatból tettek meg mindent a szeptember elsejei átadásért. Hiszen a beruházó, a Fővárosi Tanács eleve úgy kötötte meg szerződéseit a kivitelezőkkel, hogy azoknak késés esetén is olyan nagy kötbért kellett volna fizetniük, amely ha anyagi létüket nem is, de nyereségüket mindenképpen veszélyeztette volna. Persze hallottunk már pereskedő, kifogásokat kereső, magyarázkodó, a határidőt meg nem tartó kivitelezőkről. S tudjuk azt is, kötbérekből, perekből nem épül fel semmi gyorsabban. A késésben levő kivitelezők „szorítását" - jó szándékú, tisztességes célú kényszerről van szó - az is erősítette, hogy a Fővárosi Tanács szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérték, ellenőrizték a munkát. A szerződésekbe foglalt, de nyilvánvaló elemi beruházói jogukkal élve aktív közreműködésükkel segítették - esetenként kikényszerítették - a teljesítést. Sokakban felvetődik a kérdés: érvényes szerződések mellett kellenek-e a kivitelezőt lendületesebb munkára ösztönző anyagi megszorítások? Úgy hiszem, mindenképpen. S bár nem tudom, hogy az iskolák példáját kell-e „iskolapéldának" tekintenünk, tanulság azonban mindenképpen akad: tanévkezdésre a fővárosban hét új középiskolát avattak. S. Boda András