Népszabadság, 1990. május (48. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-02 / 101. szám
A Riga is kikiáltja önállóságát? Noha nem sikerült a lett népfrontnak a függetlenség kinyilvánításához szükséges kétharmados többség megszerzése az új összetételű parlamentben, a szervezet a függetlenség mellett síkraszálló többi párt támogatásával minden valószínűség szerint keresztülviszi a Szovjetuniótól való elszakadásra vonatkozó döntést — közölte az MTI moszkvai tudósítójával a lett népfront illetékese. A parlamenti választások második fordulóját vasárnap rendezték. A március 18-án tartott első választási forduló után a 201 parlamenti képviselői hely közül 124-et szereztek a népfront jelöltjei. Tizenhét szék sorsáról a második forduló volt hivatott dönteni. A forduló hétfőn közzétett eredménye szerint a népfront a 17 helyből mindössze 4-et szerzett, s ezzel összesen 128 képviselője van a parlamentben. A kétharmados többséghez hat szavazat hiányzik, azonban a népfront arra számít, hogy a kisebb pártok képviselői a függetlenségre szavaznak. A parlamentben képviselt kilenc párt, mozgalom és más szervezet közül a tájékoztatás szerint mindössze kettő, az SZKP platformján álló Kommunista Párt és a nem lett lakosságot képviselő Intermozgalom ellenzi a Szovjetuniótól való elszakadást. Az új parlament első ülését május 3-án tartja. A Lett Szociológiai Szövetség legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a lettek 91 százaléka a függetlenség híve, míg a megkérdezett nem lett származású lakosoknak csak 45 százaléka szeretné a köztársaság függetlenségét. A közvélemény-kutatás adatai szerint a lettek 62 százaléka azon a véleményen van, hogy a május 3-án összeülő új összetételű parlament első ülésszakán ki kellene mondani a függetlenséget. Ezzel szemben a nem lett lakosság képviselőinek 71 százaléka szerint előbb a függetlenség gazdasági alapjait kellene megteremteni, s egyezségre kellene jutni Moszkvával. A független Lettország létrejötte után a lett válaszadók csaknem mindegyike Lettországban, lett állampolgárként akar élni. A nem lettek 68 százaléka kíván maradni, de közülük csak minden második ember kívánja felvenni a lett állampolgárságot. A megkérdezettek 13 százaléka a Szovjetunióba kíván települni, s két százalékuk külföldre menne. (MTI) 2 NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. május 2., szerda Az NDK lojális a VSZ-hez, de Németország NATO-tag lesz De Maiziere tárgyalásai Gorbacsovval Nem történt közeledés a leendő egységes német állam szövetségi hovatartozását illetően Moszkva és Berlin álláspontjában: az NDK kormánya lehetségesnek tartja Németország NATO-tagságát de katonapolitikai szövetség szerkezetének és stratégiájának megváltozását követően —, míg a Szovjetunió számára elfogadhatatlan az ország tagsága az Észak-atlanti Szövetségben. Az álláspontok egyeztetése így a 4+2 tárgyalásokra marad — ez derült ki Lothar de Maiziere NDK-kormányfő vasárnap Moszkvában tartott sajtóértekezletéből. A Szovjetunió tiszteletben tartja a németek önrendelkezési jogát, de akét német állam közeledése nemcsak természetes, hanem rendkívül összetett folyamat, amelyet veszélyes lenne „bekebelezéssel” helyettesíteni. Ez az egyensúly megbontásához vezetne, s aláaknázná az európai stabilitást — jelentette ki Mihail Gorbacsov, vasárnap Moszkvában fogadva Lothar de Maiziere-t. A szovjet elnök elutasította azokat az egyoldalú javaslatokat, amelyek a leendő egyesített német állam NATO-tagságát szorgalmazzák. Megállapította: a Szovjetuniónak törvényes joga részt venni az egyesített Németország nemzetközi státusának meghatározásában. Megítélésünk szerint ezt a célt szolgálná egy békeszerződés, vagy annak megfelelő dokumentum a végleges, békés rendezésről — jelentette ki. Gorbacsov utalt arra, hogy a Szovjetunió és az NDK egymáshoz közelálló nézeteket vall az egyesítés kulcsfontosságú külpolitikai vonatkozásaiban, ami megkönynyíti a kiegyensúlyozott megállapodások kialakítását. Lothar de Maiziere ezzel összefüggésben Berlin készségét fejezte ki kompromisszumok keresésére. A szovjet elnök és az NDK kormányfője egyaránt a két ország együttműködésének megszilárdítását szorgalmazta. De Maiziere kijelentette: kormánya kész teljesíteni az NDK kötelezettségeit, figyelembe venni Moszkva érdekeit a német ügyekben, megtartani a Varsói Szerződés iránti lojalitást. De Maiziere szerint ugyanakkor Németország semlegessége nem lehet megoldás, hiszen „ezzel az ország ütközőzónává válna, s egy lépés sem történne a tömbök felszámolásának irányába”. A Szovjetunió egyébként hajlandó újratárgyalni az 1990-ben szállítandó haditechnikáról és fegyverzetről kötött megállapodást az NDK- val — közölte az ADN-nek adott nyilatkozatában az NDK leszerelési és védelmi minisztere. A moszkvai tárgyalások után nyilatkozó Rainer Eppelmn finn szavaiból kitűnt, hogy a megállapodás felülvizsgálatát Berlin kezdeményezte, mivel az NDK új védelmi koncepciója értelmében az idei évre lekötött, kétmilliárd NDK-márka értékű szállítmányra — benne rakétákra, helikopterekre és lőszerre — nincs többé szükség. A védelmi és leszerelési minisztérium meg akarja takarítani a fenti összeget, miáltal valóra válhat a Népi Kamarában elhangzott bejelentés arról, hogy az NDK az idén negyvenhat százalékkal mérsékeli katonai kiadásait. Markus Meckel külügyminiszter a moszkvai tárgyalások kapcsán leszögezte: az NDK küldöttsége szilárdan bízik abban, hogy a Berlin—Varsó— Moszkva tengely az eljövendő Európában is központi szerepet fog játszani. Az NDK szorgalmazza a fennálló szerződések betartását, és NDK— szovjet vegyes bizottságot kíván alakítani, amely megvizsgálná, mi az, ami változatlanul megmaradna, és mi az, amit új alapokra kell helyezni — mondta. — Később a bizottságba bevonnák az NSZK képviselőjét is, mivel a kötelezettségek a német egyesítés nyomán egész Németországra fognak vonatkozni. Az NDK kormányfője pénzügyi segítséget helyezett kilátásba az NDK-ból Szovjetunióba hazatérő szovjet Kato-Bonn a hét végétől kezdve, a két német állam és a második világháborúban győztes hatalmak külügyminisztereinek találkozójával a nemzetközi politika érdeklődésének homlokterébe került. Mint kiderült, Baker amerikai és Sevardnadze szovjet külügyminiszter már pénteken a nyugatnémet fővárosba érkezik, hogy előkészítő megbeszéléseket folytasson Genscherrel. A nyugatnémet diplomácia vezetője hétfőn, ugyancsak a 2+4 értekezlet előkészítésének jegyében tárgyalt Bonnban Karpov szovjet külügyminiszter-helyettessel. Az egyórás megbeszélésen Karpov tájékoztatta vendéglátóját a szovjet álláspontról. Utóbbi kifejtette, hogy bonni megítélés szerint a két német állam egyesülése hozzájárul Európa stabilitásához. Az NSZK kormánya érdekelt a szovjet biztonsági érdekek tiszteletben tartásában, abban, hogy a német újraegyesülés folyamatában a Szovjetuniót ne érjék hátrányok. Genscher külügyminiszter egy rádiónyilatkozatában megerősítette felfogását, miszerint az újraegyesült Németország-közös nyilatkozatban ítélte el az emberi jogok megsértését, a más népekkel szemben alkalmazott erőszakot a két német állam parlamentjeinek elnöksége. A két testület a nyugat-berlini Reichstag (birodalmi gyűlés) épületében folytatott párbeszédet egymással hétfő délután. A nyilatkozatban a Szövetségi Gyűlés és a Népi Kamara képviselői megerősítik, hogy német földről soha többé nem indulhatnak számárra. A Hamburger Abendblatt, hétfői számában megjelent nyilatkozatában Lothar de Maiziere közölte, hogy erről a kérdésről tárgyalni kíván a bonni kormánnyal. (MTI) nak mindenképpen a NATO részét kell képeznie, de úgy, hogy az észak-atlanti integráció alakulatai ne lépjék át a jelenlegi NDK-határt. Amíg a katonai tömbök át nem alakulnak politikai szervezetekké, addig a szovjet csapatok is ott maradnának a jelenlegi NDK területén. A hét végi külügyminiszteri értekezleten ugyancsak vita lesz arról, milyen formában vonják be Lengyelországot a „németkérdésről” folytatott hatos tárgyalásokba, amikor az Odera—Neisse-határ kérdése kerül terítékre. A bonyolult lengyel—nyugatnémet kapcsolatok történetében mindenképpen fontos fejezetnek ígérkezik Weizsäcker államfő ma kezdődő négynapos hivatalos lengyelországi látogatása, amelynek fő feladata a két nép közti megbékélés előmozdítása lesz. Genscher külügyminiszter, aki maga is a küldöttség tagja, úgy nyilatkozott: a bonni és a kelet-berlini parlamentnek még az újraegyesülés előtt nyilatkozatban kell garantálni az Odera- Neisse-határ sérthetetlenségét. Győri Sándor ki háború, Németország valamennyi szomszédja biztos lehet határainak sérthetetlenségében. A két parlament tagjai szorgalmazzák, hogy a Szövetségi Gyűlés március 8-nki, illetve a Népi Kamara április 12-iki határozatának alapján haladéktalanul kezdődjék meg annak a szövegnek a kidolgozása, amelynek elfogadásával a két törvényhozás hivatalosan is szavatolná Lengyelország nyugati határát. (MTI) Bonn: felkészülés a 2 plusz 4-re Német—német parlamenti nyilatkozat VARSÓ MÉGSEM TART A NÉMET EGYESÍTÉSTŐL? Kevesebb szovjet katona Lengyelországban (Varsói tudósítónktól.) A szovjet csapatok kivonása Lengyelországból az új európai biztonsági rendszer kialakításával összhangban történik majd — jelentette ki a lengyel nemzetvédelmi miniszter. Siwicki tábornok szerint már az idén több egység távozik az országból. Siwicki tábornok egy interjúban kifejtette, hogy a Lengyelországban állomásozó mintegy ötvenezer szovjet katona az egyensúlyt hivatott biztosítani Európának ezen a részén. Azonban bizonyos létszámcsökkentés már most is elképzelhető. Még az idén távozik egy deszantos osztag, egy repülős egység s több más alakulat is. A lengyel nemzetvédelmi miniszter nyilatkozata megerősíti Skubiszewski külügyminiszter múlt hét végi bejelentését, miszerint Varsó tárgyalásokat kezd Moszkvával a csapatkivonásról. A lengyel kormány szeretné felülvizsgálni a szovjet jelenlét jogi kereteit adó 1956. decemberi megállapodást is. Az új nemzetvédelmi miniszterhelyettes, az egykori Szolidaritás-szóvivő — Janusz Onyszkiewicz — ezzel kapcsolatban a Népszabadság tudósítójának nyilatkozva elmondta: Varsó azt szeretné elérni, hogy belátható időn belül csak az utánpótlást biztosító szovjet katonai bázisok maradjanak Lengyelországban. A varsói politikusok megnyilatkozásaiból egyértelműen kiderül, hogy a minapi bátrabb kijelentések a szovjet csapatok távozásáról azért továbbra is párosulnak — főleg a német egyesítés miatt — a korábbi óvatossággal. Világos, hogy Varsó számít Moszkva támogatására a nyugati határok szavatolását, valamint a 4+2 tárgyalásokon való részvételét illetően. Ritecz Miklós Litvánia csak a függetlenné válás „lassítására” hajlandó A litván kormányzat nem a függetlenségi nyilatkozat felfüggesztéséhez, hanem ahhoz keres „nemzetközi garanciákat”, hogy lelassítsa az abban foglaltak megvalósítását — erősítette meg hétfőn Ottawában Kazimiera Prunskiene litván kormányfő. A kormányfő háromnapos látogatást tesz Kanadában, majd az Egyesült Államokba utazik. Prunskiene nem részletezte, hogy kormánya milyenkonkrét lépésekre gondol. A Franciaország és az NSZK által a litván kérdés megoldására tett kompromisszumos javaslatok előmozdíthatják a tárgyalások kezdését Moszkvával — mondotta —, ugyanakkor utalt arra, hogy a javaslatot számos esetben hibásan úgy idézték, mintha az a litván függetlenségi nyilatkozat felfüggesztésén alapulna. Az NSZK és Franciaország — mondotta — elismerte, hogy a függetlenségi nyilatkozat a nemzetközi jog rendelkezései szerint érvényesés elfogadható. Ha Litvánia kinyilvánítaná is a függetlenségi dekrétum végrehajtásának befagyasztását, az ettől még érvényben maradna — mutatott rá. A UPI hírügynökség jelentése szerint a végrehajtás esetleges befagyasztásáról Prunskiene úgy nyilatkozott, hogy az nagyban függ a Litvániában állomásozó szovjet egységek kérdésének megoldásától. Mint mondotta, e téren több megoldási lehetőség van: a teljes kivonástól bizonyos létszámú kontingens Litvániában maradásáig. A litván kormányfő megerősítette, hogy országának „nemzetközi garanciákat” kell kapnia még a Moszkvával kezdődő esetleges tárgyalások előtt, elsősorban az NSZK-tól és Franciaországtól, amennyiben elfogadja az általuk tett kompromisszumos javaslatot. Mint mondotta, a javaslat megtételével az NSZK és Franciaország „szereplővé” lépett elő az ügyben.Landsbergis litván elnök Vilniusban úgy nyilatkozott, hogy Litvánia közvetítésire kívánja felkérni Bonnt és Párizst, és újabb kezdeményezésre hívta fel Kohlt és Mitterrand-t. (MTI) Merényletkísérlet a bécsi polgármester ellen Egy munka nélküli férfi a május elsejei ünnepségen le akarta szúrni Helmut Zilket, Bécs polgármesterét. A 39 éves férfinál egy harminc centiméteres kést találtak, amelyet a dzsekije alatt rejtett el. A rendőrség úgy jutott az illető nyomára, hogy az elmesélte tervét egy ismerősének, aki értesítette a hatóságokat. A pontos személyleírás segítségével a rendőröknek a szocialista párti gyűlés kezdete előtt néhány perccel sikerült elfogniuk a merénylőt, aki a dísztribün közelében állt. (APA) Jelcin a műtőasztalon Sikeres műtétet hajtottak végre Borisz Jelcinen Barcelonában. Jelcin vasárnap óta tartózkodik a spanyol városban, ahová egy televíziós vitára érkezett. Hétfőn azonban fájdalmakra panaszkodott, és az orvosok megállapították: porckorongsérve van, amit azonnal meg kell műteni. A barcelonai orvosok a műtét után rögtönzött sajtóértekezletükön közölték, hogy a beteg állapota kielégítő. A műtét elhalasztása azzal a veszéllyel járt volna, hogy Jelcin jobb lába megbénul. (AFP) A szervezeti egyesülés útjára léptek a szovjet szakszervezetekkel szembeni elégedetlenség nyomán létrejött független munkásszerveződések. Erre utal, hogy a tavaly nyári emlékezetes bányászsztrájkok színhelyén, Novokuznyeckben hétfőn megkezdődött a független munkásszervezetek első kongreszszusa. (MTI) A független ukrán államiság megteremtését tűzte céljául a hétfőn megalakult Ukrán Republikánus Párt, amelynek máris háromezer tagja van szerte Ukrajnában. A párt megalakulásáról a Ruh nevű népfrontmozgalom sajtószolgálata hétfő este tájékoztatta az MTI moszkvai irodáját. Libanonban szabadon bocsátották a második amerikai túszt Kedden megérkezett az NSZK-ba Frank Reed, akit három, és fél évi fogság után hétfőn engedett szabadon Libanonban az Iszlám Hajnal nevű szélsőséges szervezet. Reed egy amerikai katonai szállítógépen érkezett Damaszkuszból a Frankfurt melletti amerikai támaszpontra, ahonnan a közeli wiesbadeni katonai kórházba vitték orvosi vizsgálatra. Mint már jelentettük, a szíriai külügyminiszter hétfőn személyesen adta át a Bejrútban kiszabadult amerikai túszt az Egyesült Államok damaszkuszi nagykövetének. Ebből az alkaloidból Faruk as-Saraa külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Washington „a jóindulat immár második megnyilvánulására hasonló gesztussal válaszol”. Irán ugyancsak nyugati ellenszolgáltatást sürget. George Bush amerikai elnök köszönetét fejezte ki a szíriai és az iráni kormánynak azért, hogy elősegítették Frank Reed kiszabadulását. A kölcsönös diplomáciai gesztusok ellenére az amerikai kormány hétfőn újólag megbélyegezte Szíriát és Iránt. A külügyminisztérium történetesen a túszszabadulás napján tette közzé szokásos évi jelentését a „terrorista országokról”. A jelentés idén hat államot vádol a nemzetközi terrorizmus támogatásával: Irán és Szíria mellett Kubát, Líbiát, a Koreai NDK-t, valamint a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot , amellyel Washington aznap újította fel, több mint 20 év után a diplomáciai kapcsolatokat. (MTI) Románia: választási hadjárat a gyanakvás szellemében Diplomáciai kapcsolat a Vatikánnal Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács határozata szerint május 20-án tartják meg Romániában az első szabad, demokratikus választást, amelynek keretében több mint hetven párt állított jelölteket a képviselőházba és a szenátusba. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében Domokos Géza, az RMDSZ elnöke hétfőn a televízióban bejelentette: a szövetség 33 megyében 144 képviselőjelöltet és 35 szenátorjelöltet indít.A szövetség keddtől kezdi meg a korteshadjáratát. Az első kampányincidensről hétfőn érkezett jelentés. A Suceava megyei Ricsa községben a Keresztény és Demokrata Nemzeti Parasztpárt politikusait érte támadás. Rendőrségi közlemény szerint a falu templomában robbant ki az ellentét, majd a községi kultúrház előtt folytatódott az inzultus. Még késelésre is sor került. A legfelsőbb bírósághoz tizenkilenc óvás érkezett a képviselő- és szenátorjelöltekkel kapcsolatban. Petre Román kormányfő jelölését Bukarestben megóvták. Romániában lehetetlen a visszatérés a totalitariánus rendszerhez — jelentette ki Petre Román a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában. A bukaresti kormányfő az interjúban elismerte, hogy a választási hadjárat a gyanakvás légkörében megy végbe, de ezért a negyvenöt éve tartó diktatúrát tette felelőssé. Jogosnak mondta azt, hogy a fiatalok és az értelmiségiek egy része tart a visszarendeződéstől, de úgy vélekedett, hogy egyesek „politikai és választási célokra” használják ki ezt a félelmet. Petre Román ismét elutasította azt a feltételezést, hogy Romániában csupán államcsíny történt volna a régi rendszer maradványainak az átmentésére. „Miért ne mondtuk volna ki nyíltan, ha csak a diktátort akartuk volna megdönteni, miért rejtőzködnénk? Romániában forradalom volt!” — jelentette ki. Románia és a Vatikán hétfőn megállapodott a több mint negyven évvel ezelőtt megszakított diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről — jelentette be a bukaresti rádió. Vasárnap újabb püspökszentelést tartottak Romániában. A Csíkszereda melletti csíksomlyói kegytemplomban a gyulafehérvári római katolikus egyház megyés püspöki tisztébe iktatták Bálint Lajos segédpüspököt. A püspökszentelést Francesco Colasuonno pápai nuncius végezte. A Hargita megyében tartott püspökszentelésen százezren vettek részt. Malév iroda: szándékos gyújtogatás Szándékos gyújtogatás történt a Malév bukaresti irodájánál — állapította meg az ügyészségi vizsgálat, amelynek eredményét hétfőn ismertették a román fővárosban. A vizsgálatról szóló első román hivatalos közlemény szerint a tettesek a légitársaság utcai ajtaján hatoltak be az irodahelyiségbe. Először a telexpapírt gyújtották meg. A tettesek járatosak lehettek az irodahelyiségben, de jól ismerhették a pincét is, ahol szintén próbálkoztak gyújtogatással. A gyújtogatás közvetlenül a marosvásárhelyi véres eseményeket követően, a magyarellenes hangulatkeltés időszakában történt. (MTI)