Népszabadság, 1990. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-29 / 229. szám
1990. szeptember 29., szombat NÉPSZABADSÁG - HÉTVÉGE HERNÁDI MIKLÓS: Közhelyszótár ’90 ALAKUL Az időjárás bürokratáinak langyosra dédelgetett műszava, a Központi Statisztikai Hivataltól kölcsönözve („A jövedelmi viszonyok alakulása 1960—1980 között”), végső soron a német „sich gestalten” szolgai átvétele. „Időjárásunk alakulásában nem lesz lényeges változás” . Olyan idő lesz, mint ma volt „A hajnali hőmérséklet 5—9 fok között alakul” , fog ingadozni, lesz. Mint a rádiós időjárás-jelentések elmaradhatatlan végszava, jelt is ad a zene felúsztatására. ANNYI ld. ENNYI ÁTMENTÉS Kellemesen határozatlan szitokszó a megmaradt/megújított hatalom vagy/és vagyon sejtelmes elkárhoztatására. Szégyenbélyeg mivoltában, mint minden közhely, ez is nyitva hagyja, kik, mit csináltak, mikor és miért. Egyaránt alkalmazható az 1989 előttről származó munkaviszonyokra, meg azokra, amelyek 1989 dereka után létesültek. Ld. még: LEBONTÁS. BÉKEDIKTÁTUM A trianoni békeszerződés legújabb, a korábbinál merészebb, haragosabb megnevezése. Visszatérés a két háború közti szóhasználathoz. BEVÁLLAL A „felvállal ’ parlagibb párja. Míg a „felvállal” valami eszmére, „embertpróbáló” feladatra utal, „bevállalni” sok, túlságosan is sok pénzes munkát szokás. Akik „mindent bevállalnak”, jaszszosan, kesernyésen sejtetik, nagyon is rá vannak utalva a pénzre. Mindkét kifejezés igekötője nélkül lenne magyaros, illetve mindkettőt az „elvállal” pótolhatná. BEVÁLOGAT Sportnyelvi használata, amely tárgyas („beválogatták a keretbe, a kezdőcsapatba” stb.), csupán szokásosan szürke. Az újabb köznyelvben — talán a körültekintő, s ezért sikeres „kiválogatás” ellentéteként— elhamarkodott, be nem váló, balszerencsés választásokat írnak le vele, különösen, ha ezek sorozatáról van szó. „Én mindig beválogatok’’ — számol be tegnap esti, újra csak balsikerű randevújáról barátnőjének sok nő. „Így is, úgy is beválogat az ember” . Választásainkban folytonos tévedésekre, csalódásokra vagyunk ítélve. „Aztán nehogy beválogass! ” Párkeresés (barátkozás) közben légy okos, tartsd nyitva a szemed! KORONGOS A nem egészen verőfényes napok elmaradhatatlan jelzője az időjárás-jelentésekben. Eredetileg esőre álló, esőbe hajló időt jelentett. Az időjárás bürokratáinak „igényes” szóválasztékát hivatott ezredszer is illusztrálni. Meg azt, hogy tenger tudományosságuk közepette sem szakadnak el a nép egyszerű fiainak darabos, ám találó szóhasználatától : borús, felhős, porás. CÁFOLTA, TAGADTA stb., HOGY VANNAK Az elszegényítő, elemi iskolás kijelentő mód a helyes feltételes mód helyett („hogy lennének”) legtöbbször nyelvhelyességi hiba. Ám helyenként manipulatív célzatú, ti. nem a cáfolat tényét, hanem a cáfolt tényt kívánja sandán bedörzsölni a hallgatóba vagy olvasóba. Idevágó közhelyes hiba a „mielőtt” vagy az „azelőtt, hogy” után kijelentő módot alkalmazni (pl. „mielőtt még beesteledett” ti. volna, „azelőtt, hogy számlázza” ti. számlázná). EBBEN AZ ORSZÁGBAN, ENNEK AZ ORSZÁGNAK stb. Vö. „Addig nem lesz rend ebben az országban”, „Olyan törvényhozásra van szüksége ennek az országnak” stb. A közösködő „államunk”, „társadalmunk” használatot felváltva, ez a távolságtartó használat tárgyilagosságot, s ugyanakkor mesteremberi hozzáértést is sejtetve. a fodrásznyelvben: „hadd lélegezzék az a fej, az a bőr”, a köznyelvben : „az a gyomor, az a szervezet megkívánja” stb.) A birtokosrág hiányzik, de végső soron beleérthető az „enyém” is (vö. „az történik ebben a házban” , az én házamban). A „miénk” („a mi országunkban”) már azért sem fordul elő, mert a birtoklásban osztozni kellene a kormánypártokkal, illetve az ellenzékkel. ELFOGADHATATLAN Az alkuhatáron túl elhelyezkedő politikai cselekmény vagy kijelentés effajta aposztrofálása szilárdságot s ugyanakkor parlamentáris korrektséget is jelez. Bizonyos külső (morális, elvi) presszióra is következtetni enged, kb. így: „Elfogadnám én, hisz békeszerető, jóravaló ember volnék, csak éppen az elvek, amelyekre fölesküdtem, megkötik a kezem. Így hát ne haragudjatok rám személy szerint, hanem inkább nézzetek magatokba, szégyelljétek magatokat, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe hoztatok.” Az alkalmatos, hatásos divatszó a kádárizmus elleni verbális ostrom fölerősödése idején röppent fel, s azóta a pártközi vitákba is átköltözött. ELHAGYJUK, illetve ELMARAD A nagymarosi vízierőmű körüli viták közhelykincséből nem építjük fel, nem épül fel. Népszerű utalással a „kihagy, kimarad” (ti. randevú) pajkos-gondtalan képzetére. ELHATÁROLJA MAGÁT Elvi szilárdságot és parlamentáris korrektséget egyszerre sejtető divatszó (vö. ELFOGADHATATLAN). Pártszónokok hívják fel ellenlábas pártjukat arra, hogy „határolja el magát” valamelyik hangadójának botrányos nyilatkozatától, elfeledve, hogy a botrány maga is része lehetett az elérni kívánt politikai célnak. A felhívásra azzal szokás felelni, hogy az illető párt „nem monolitikus”, vagyis tagjai egyénenként bármit hangoztathatnak. ENNYI (ANNYI) A film- és tévészakmából közkinccsé vált divatszót állja, vége, eddig, nincs tovább. Használatában némi elképedés is megbújhat azon, hogy valakinek volt képe kurtán-furcsán elintézni valamit. Pl. „Kiadta a munkát és ennyi”. Utasítás után sztentori határozottságot, felettesi szigort is tükrözhet: „Négy órára el kell készülni vele. Ennyi.” S nincs mit hozzáfűznöm. Falusi változata: „oszt annyi”. Elvétve helyzetimen is felbukkanhat, pl. napszámos mondhatja kérdő formában, ha a tenyerébe számolt bankóknak nagyhirtelen vége szakad. A anyukák, dadus nénik nyelvében is előfordul: „Beütöd a fejed és annyi” , és véged. ESZTENDŐ A nemzeti eszme („eszmeiség”, „szellemiség”, „eszmélés”) felduzzadásával teret nyerő, az „év”-nél magyarosabbnak érzett időmegjelölés. Hasznosan váltja fel „az elmúlt időszakban” sütetű mellébeszélést, csupán az archaikus-tájnyelvi állapotból való hirtelen,tömeges előugrása divatgyanús név. Ld. még: KORMÁNYZAT, EURÓPA-HÁZ Kevesen tudják, mi az de sokan emlegetik abban a hitben, hogy minél sűrűbben dörgölőznek hozzá, annál biztosabban rájuk ragad. FELDOLGOZ, ld. MEGÉL FELELŐSSÉG Eredetileg oroszból: „Ez felveti a felelősség kérdését” — Itt vér fog folyni. Újabban finom különbségtevés büntetőjogi, ill. politikai felelősség között, mely utóbbit a lelkiismeretre lehet (kell?) bízni. Idevág még: „A felelősöket meg kell nevezni” — amire soha egyetlen név sem következik. „Minden felelősséget elhárítunk magunktól”, „a felelősség azokat terheli, akik ...” stb. — jogi szakértőink kibúvót találtak a slamasztikából. HATALOMVÁLTÁS Nem egyenlő a rendszerváltással! Sem pedig emez amazzal! HOGYISMONDJAMCSAK Az otthonos oldottság csalhatatlan ismer— Több a politika ezekben a szócikkekben, mint a Szótár korábbi kiadásaiban. Közhelyesebb lenne a politikai életünk, avagy szigorúbbak voltak a tiltások? — Én nem állok be azoknak a sorába, akik most a cenzúra üldöztetéseire hivatkoznak. A korábbi kiadásokba igenis bekerült sok politikai fordulat, az újságnyelv vulgármarxista történelemmagyarázatainak példái és más hasonlók. Volt is egy olyan szójelzés, hogy pol., azaz politikai. Megírtam én a nemzetiségekre, avagy a szovjetekre vonatkozó szócikkeket is, ezek valóban nem jelenhettek meg. A mostani közhelyek természetesen némileg mások, amennyiben a politikai élet is megváltozott. A sok archaizálás, a reformkori politikai szóhasználat arra a szándékra utal, hogy a beszélők jelezni kívánják: nekik semmi közük az előző korszakhoz, ők egy még korábbihoz kötődnek. Pedig a nyelvből nem lehet korszakokat kiiktatni. Egyébként a használt fordulatok, az alkalmazott közhelyek elárulják azt is, hogy a beszélő milyen politikai nézeteket vall. — Hogyan kell ezt érteni? — Nehéz ezt illusztrálni megfelelő kutatás híján. Az alapellentét abból ered, hogy az egyik nagy parlamenti párt elsősorban a nemzeti értékekre hivatkozik, a másik pedig főleg az európaiakra. Az MDF-ben vezető szerepet vállaló humán értelmiségiek szívesen használnak archaizáló kifejezéseket, az SZDSZ vezérszónokai pedig inkább élnek a külföldi politológiai, szociológiai irodatetőjele a tömegkommunikációban. Kizárólag feltűrt ujjú vászonzakóban, dragonyost megszégyenítő válltöméssel fordul elő. Idetartozik még riportban vagy csevelyben: „na, most”, „kérem szépen”, „hadd ne soroljam”, „tetszenek tudni”, „engem borzasztóan érdekelne ...”, „köszönjük, hogy elfogadták meghívásunkat” stb. ÍGY IGAZ , így van, erről van szó, így fest, ez a helyzet. KAMPÁNYFOGÁS Választási időszakokban a pártok minden moccanása „kampányfogás”, csak a vak nem látja, hogy „kampánycélokat” szolgál. Kellemetlen igazságokra jól felragasztható címke. KATASZTRÓFA „Következményeinek felszámolására kormánybizottság alakul”. KÉZI VEZÉRLÉS , személyes beavatkozás. KOMPROMISSZUMOK Lehetnek „elvtelenek” és lehetnek „jók”. Előbbieket „kerülik”, utóbbiakat „keresik”, többnyire „szüntelenül”. Előbbieket ellenpártok, utóbbiakat saját pártok kötik. KORMÁNYZAT Reformkori irányú, az archaizálással is kommunizmusellenes szóhasználati miniszitérium, tárca. Egyúttal az amerikai „administration” magyarítása. Idevág még: „alkotmányozás”, „pártosodás”, „honatya”, „nemzetgazda” stb. Várhatók még: „honfibú”, „érző kebel”, „hullámzó rónaság”, „államalkotó géniusz”, „„taszít”, „sújt”, „hant”, „szírt”, „bérc”, „vérzivatar”. KÖRNYEZETBARÁT,IDEGEN Szolgai átvétel a németből (umweltfreundlich, umweltfreund), amely apárti, illetve -ellenes képzőket váltja fel. Terjedése várható. Indítványaim: „konszenzusbarát — konszenzusidegen”, „alkotmánybarát — alkotmányidegen” stb. LEBONTÁS, esetleg: ELBONTÁS A pártállam fokozatos visszaszorítása idején keletkezett használat. Egyszerre utal határozottságra és szakszerű kíméletre. Az „elbontás" kedélyesebb. Ld. még: ÁTMENTÉS LECSENG Közkinccsé vált hangtechnikai kifejezés a németből. Pontosan senki sem érti, de alaplom fordulataival. Minden valószínűség szerint az idegennyelv-tudás is különböző a két legnagyobb parlamenti frakcióban. Egyébként a nagy igyekezet a különbözőségre végül odavezet, hogy jobban hasonlítanak egymásra, mint gondolnák. Ezt nem politikai, hanem nyelvi értelemben mondom. Ám szociológiailag alátámasztott hatpárti közhelyjegyzéket semmi esetre nem tudnék itt előhozni. Az biztos, hogy most ismét előbukkannak olyan, eddig elnyomott nyelvi patronok, mint az, hogy „ezeréves Magyarország”, „Szent István-i gondolat”. Ezek téli álomból ébredő kifejezések, amik nem nagyon fordulnak elő a liberálisok szóhasználatában. Ehhez kapcsolódik egy mai, újraéledő kérdés: van-e egyáltalán joga a liberálisnak vagy annak, aki „nem hetedíziglen magyar”, ezt a terminológiát használnia? Nos, én úgy gondolom, hogy amiként a politikában senki nem sajátíthatja ki a nemzetet, úgy a nemzet nyelvére sincs örökség. Nemcsak Berzsenyi magyarsága hiteles, de Molnár Ferencé is az igazság bármivel kapcsolatban, hogy „idővel lecseng” , véget ér. Szerelemre éppúgy alkalmazzák, mint méregre vagy botrányra. LEVEZÉNYEL A pártzsargonbeli „levezet” (ülést, vezetőségválasztást stb.) pótlására. MEGÉL Franciás műveltségű, Bergsonon nevelkedett pszichológusok behozatala („vécu”), amelyet a német „erleben” is megerősít. Az „átél” kárára való használata szakmai elkülönülést, misztifikációt szolgál. Eredetileg múltbeli események átélését, átvészelését jelenti. Zavaró összeolvadás is lejátszódhatott a „megér”-rel, amely jövőbeli eseményekre, bizonyos (magas) életkor elérésére vonatkozik. A riporteri kérdés: „Hogyan élte meg?” = Mit szólt hozzá, hogyan esett önnek? stb. Vonzata a „-ként”, pl. „megaláztatásként élte meg” , megalázó volt a számára. MEGMÉRETTETÉS, helyesen MEGMÉRETÉS = választások. MODELLÉRTÉKŰ, ld. PÉLDAÉRTÉKŰ MONOLITIKUS, ld. ELHATÁROLJA MAGÁT. NEM IGAZÁN Modoros újságírói használat az angol „not really” hatására, pl. „Nem igazán volt rá példa az utóbbi években, hogy az árak csökkentek volna.” Állítás és tagadás határát úgy mossa el, ahogy elődje, a „valahol” tette (pl. „valahol igazad lehet, mégis tévedsz”). Kellemesen sejtet, ezért kapóra jön az effajta értékelő mondatokban: „Az ellenzék nem tartotta be igazán a megállapodást” stb. Közbeszédi használata („nem igazán a kedvencem” = „valahol nem a kedvencem” = utálom) szellemeskedő. A „nem igazán” közbeszédi elterjedését filmes és tévés szinkronfordításoknak köszönhetjük a „csakugyan?” kérdéshez hasonlóan. A „nem igazán” szerkezet unos-untalan előfordul, ezért sokan ferdítéssel próbálkoznak: „nem igazából”, „nem igazándiból”. Kültelki és falusi változata: „nem sűrűn”, „nem annyira”. NEM SEMMI - ez igen!, ez már döfi!, még ilyet!, nahát! ÖSSZEJÖN , sikerül. „Nem akar összejönni”, „végül nagy nehezen összejött” stb. turné, nagylemez, bajnokság, kinevezés, kiküldetés, újítás, találmány, randevú, gyerek, fiúgyerek stb. Eredetileg az „öszszegyűlik” értelmében: nagyobb pénzösszeg, nagyobb gyülekezet. PÉLDAÉRTÉKŰ, esetleg: MODELLÉRTÉKŰ Olyasfajta badarság a — A Horthy-korszak közhelyeinek, fordulatainak visszatérésére a politikai köznyelvbe, parlamenti szónoklatokba, azt jelenti-e, hogy az a gondolkodás is viszszatért? Vagy ez csak jelmez, amivel a közelmúlttól akarnak különbözni viselői? — A szavaknak saját helyi értékük van. Tehát más a keresztény politikai, a kurzusszavak helyi értéke 1990-ben, mint 1930-ban volt. De ha tényleges változás van az értelemben, akkor ki kell tenni a forgalmi rend módosulását jelző táblát, mert másként rettenetes lesz a zűrzavar. Én azt ajánlom, hogy mindenki mondja azt, amire gondol. Én például nagyon is helyeslem a keresztény értékeket, kivéve azokat, amelyek másokat, például a zsidókat avagy a mohamedánokat, a nem hívőket kizárják az értékek hordozói közül, tehát ha valaki ezt a kirekesztést nem vállalja, nevezze magát humanistának. — Van-e a szavaknak még erejük? — Minél több szó hangzik el, annál kevésbé. — Lesz ennek a most alakuló demokráciának orwelli „újbeszél”-je? — Nem lennék eleve elítélő. A leváltott korszak nyelvét én sokkal példaszerű, mintaszerű, követendő, példás stb. helyén, mint a „jójelű” a pozitív helyén. Fenemód értelmiségi használat. RÉGI-ÚJ Nem világos, régi is, új is, avagy se nem régi, se nem új, hanem valami más, de beavatottságot tükröz a megnevezett személy vagy intézmény egykori, illetve mai szerepének összefüggésével kapcsolatban. Kötőjelessége olyan szerkezeteket másol, mint a pártzsargon „bonyolult-összetett”, „gazdag-sokrétű”, „formát-alakít”, „károk-előnyök” stb. összetételei. RENDESEN Ironikus, az ellentétességet kiaknázó használat a klaszszikus magyar „szépen”, „szépen vagyunk” mintájára. Pl. No, rendesen kisegítettél te is ...” SZÁMÍTHATUNK A német „muss mit... gerechnet werden” másolata időjárás-jelentésekben. Mit sem törődve a szó inkább pozitív, mint negatív töltésével (vö. várakozás), egyaránt alkalmazzák az időjárás javulására és romlására. SZERETNÉM MEGMONDANI Grósz Károly és Horn Gyula nyilatkozataiban a „szeretném elmondani” és a „szeretném megjegyezni” keveréke. SZÉTVER Csak tagadó szócskával ellátva használatos! „Nincs szó a termelőszövetkezetek szétveréséről”, „nem kívánjuk szétverni az önkormányzati (bírósági, egészségügyi, honvédségi stb.) apparátus jól működő szervezeteit” stb. SZOLGÁLAT A frissen hatalomra kerülők világért sem hatalomként emlegetik új pozíciójukat, hanem „szolgálatként”, méghozzá „mélységes alázattal a népfelség iránt”. TARTÁS Zsolozsmázó irodalomkritikus kedvenc reklámkifejezése a számára rokonszenves szerző politikai múltjáról: „A kötetet átható tartás (hűség) a versbeszéd megtartó erejeként stb.” , az illető világéletében utálta a kommunistákat (románokat, szlávokat stb.). A „tartás” természetesen germanizmus (vö. magatartás), de hát a mai nép-nemzeti gerincet épp az különbözteti meg az 55 év előttitől, hogy „tartásában” nem németellenes. TŐKE Lehet „pénzbeni” és lehet „apport”. „Becsalogatják” Nyugatról. TUDJA ELKÉPZELNI Első megjelenése: „Magyarország jövőjét csak az egypártrendszer keretei között tudjuk elképzelni”. Erre következett: „Magyarország jövőjét a többpártrendszer keretei között is el tudjuk képzelni”. A fordulat óriási előnye, hogy nem tükröz elkötelezettséget, még kevésbé eltökéltséget, csupán „nyitottságot” arra, hogy „nyissunk” vagy „lépjünk”. A nemrégi szovjet nyilatkozat („A Szovjetunió jövőjét a többpártrendszer keretei között is el tudjuk képzelni”) átvétel lenne a magyarból? VALAHOL, ld. NEM IGAZÁN VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ , valószínű. ZAVARTALAN (CSAKNEM ZAVARTALAN) NAPSÜTÉS A csüggesztő aszály hatodik hetében is diadalmas csengésével tesz erőszakot a hallgatók nyelvérzékén. Idevág még: „A napsütést csak ittott zavarja meg átmeneti felhősödés.” Miért ne lehetne egyszer már (különösen aszály idején) a felhősödés zavartalan? A „csaknem” ( majdnem, szinte) szerepe is fontos a hivatalos hatás fölkeltésében, rosszabbnak tartottam — erre bizonyíték a Közhelyszótár is. A most alkalmazott beszédkészlet színesebbnek ígérkezik. Nem lehet tudni, merre a megy, mennyire lesz frázispufogtató. Mostani állapotában mindenképpen jobbat mutat az előzőnél. — De azért van esély a szótár újabb bővített kiadására? — Feltétlenül. És még valamit el akarok mondani. Ez a fogalom minden európai nyelvben egy latin kifejezésre megy vissza, ennek tükörfordítása a magyar „közhely” is. Tehát mindenütt a „hely” fogalmával élnek, mert mindenütt vannak „közös helyek”, ahol sokan megfordulnak. És minél nyilvánosabbá válik az élet — ezt a televízió is teszi — annál általánosabb lesz a közhelyek termelése, s nagyon valószínű, hogy a jövőben már más sem lesz, mint közhely. Erre szerintem példa az irodalom is. Száz évvel ezelőtt a valódi író úgy tudott írni, mint senki más. Ma csak a rendelkezésére álló szókészletet mint kártyapaklit tudja keverni, hogy valamilyen saját kombinációt vessen ki belőle. A sémák szokatlan egymás mellé helyezésével tud némi eredetit alkotni. Munkaeszközünk, a nyelv végletesen elközhelyesedett, és az a fajta írói hajlékonyság, amely száz évvel ezelőtt lehetséges volt, számunkra elérhetetlen, mint ahogy elérhetetlen az is, hogy valaki felüljön egy lóra, és a maga megszabta irányban, szabadon ellovagoljon. Miklós Gábor 21