Népszabadság, 1990. november (48. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-29 / 280. szám
1990. november 29., csütörtök NÉPSZABADSÁG ITTHON GAZDÁLKODÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Hogyan szövik a szociális védőhálót? Ha az egész lakosságot érintő és a nyilvánosság előtt zajló kormányzati viták iránti érdeklődési indexünket mérnénk, a társadalombiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatos nézetek és javaslatok „ütköztetése” minden bizonnyal előkelő helyet foglalna el. Mint ismeretes, a szakmai koncepció társadalmi vitáját követően decemberben dönt róla a parlament, miként fonható mielőbb e joggal sürgetett, a jelenleginél sokkalta erősebb szociális védőháló. Akitől a leggyakrabban megfogalmazott kérdésekre ezúttal a választ kértük: dr. Jávor András, a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára. • A társadalombiztosítás fogalomköre igencsak sokrétű, ám semmiképp sem a lakosság hibája, hogy rendszeres a félreértés. Az emberek többsége e fogalom hallatán változatlanul csupán két dologra gondol: az egyik a nyugdíj, a másik az orvosi ellátás . . . Valóban, a társadalom előtt ma sem eléggé tisztázott a TB szerkezete, tartalma, feladatai. A dolgozó ugyan tudja, hogy nyugdíjjárulékként levonják a fizetése 10 százalékát, és azt gondolja, hogy ezzel az ügy meg van oldva. A további 43 százalékot pedig, gondolja, rendkívül pazarló módon szociális kiadásokra, táppénzre, egészségügyre, gyógyszerre költik. Márpedig ez nem így van. Az 53 százalék összességében képezi az egységes társadalombiztosítási járulékot, csupán ebből 10 százalékot a munkavállaló, a többit a munkáltató fizeti be. Hogy miért éppen ilyen arányban? Erre semmilyen racionális magyarázat nincs ... A TB bevételét tehát ezután osztják szét a különböző „biztosítási ágak” között. Igen, így, idézőjelben, mert egyelőre valódi biztosításról nemigen beszélhetünk. Noha a biztosításnak Magyarországon jó hagyományai vannak, az 50-es években nagy változáson ment át, vagyonát elvesztette, méghozzá abból az ideológiai megfontolásból, hogy az állam gondoskodik az állampolgárról. Tehát a TB-járulék, a járulékfizetés tényleges fogalma, a biztosítás és a szolgáltatások kapcsolata megszűnt... Most nagyon nehéz visszaállítani. Ma ugyanis 2 és félmillió nyugdíjast „visz magával” a rendszer, s ezt a nyugdíjat nem lehet máshonnan előteremteni, csakis a TB-járulékból. Vagyis, ha azt mondanánk, hogy húzzunk egy vonalat, és mától, mi középkorúak úgy kezdjünk fizetni, hogy azt tőkésítse a társadalombiztosítás, ha pedig nyugdíjba megyünk, akkor ezt a tőkét és hozadékát éljük fel, miként azt egy klasszikus biztosítási elv lehetővé teszi, akkor ki látná el a 2 és félmillió nyugdíjasunkat? • Ilyen körülmények között akkor mi a kitörés módja, van-e egyáltalában? Mit tartalmaz a parlament elé kerülő program? Terveink szerint 1991 január elsejétől legalább alapfokon szétválasztjuk a társadalombiztosítást. Vagyis elkülönítjük az egészségügyi alapot, a működési alapot, a nyugdíjalapot, egyéb ellátást, valószínűleg például a gyógyszerellátást. A kitörést egyértelműen az jelentheti, hogy a társadalombiztosítást vagyonnal lássák el, mert ez adhat esélyt az elmozdulásra. Vagyis a vagyonellátás, a vagyontárgyak hozadéka a társadalombiztosítást illeti majd meg. Nagyértékű ingatlanok jöhetnek számításba, egyelőre 100 milliárd forint értékben. Mint ismeretes, a régi OTI-nak, a MABI-nak hatalmas értékű ingatlanjai voltak. A világban egyébként jellemző, hogy a társadalombiztosítás kevés kockázatot magában hordozó ingatlanokkal rendelkezik. Persze nálunk ez sem könnyen követhető, hiszen az állami épületek állapota köztudottan rossz. A járhatóbb út a hasznot hozó vállalati részvénycsomagok megszerzése a privatizáció során. Mindezek mellett a költségvetés tehervállalására továbbra is szükség van. •A növekvő gondokat nemcsak a bérből és fizetésből élők érzik, hanem a társadalombiztosítási szolgáltatásokat igénybe vevő nyugdíjasok is. A mai társadalombiztosítás rendkívüli szorításban lép, hiszen a nyugdíjasainknak 95 . Márciusban még 4300 forint volt nyugdíjminimum százaléka 10 ezer forint alatti havi összeget kap. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mielőbb megteremtsük a szolgáltatások értékállóságának feltételeit, egy szociális védőháló legfontosabb preventív elemeit, melyek az életkörülmények biztonságát garantálják. Jóléti államokban a szelektív szociálpolitika immár jól kiépített eszközrendszerekre támaszkodik. Ott a szociális védőháló nem azt jelenti, hogy a lakosság valamennyi tagja azonos összegért jut a szolgáltatásokhoz. A döntő a rászorultság, melynek vizsgálatakor a vagyoni helyzetet is mérik. Vagyis a támogatást az kapja, ki valóban arra jogosult. Ez az emberek egy rétegének a korábbinál kétségtelenül roszszabb helyzetet teremt, ám ennek ellenére mi is ezt szorgalmazzuk, és a jövőben ennek az elvnek az érvényre juttatásával járó lépéseket a mi kormányzatunknak (is) el kell viselnie ... Cs. Benkő Judit nyugdíjaslétszám MEGOSZLÁSA (1990. március) 4 500 alatt* 377 000 4 500 - 5 000 432 000 5 000 - 6 000 650 000 6 000- 7 000 680 000 7 000 - 9000 245 000 9000-10 000 52 000 10 000-12000 56 000 12000-15000 29 000 15 000 - 20 000 8000 20 000-1 300 A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAP IDEI VÁRHATÓ BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI. AZOK MEGOSZLÁSA Bevételek 10% nyugdíjjárulék 43% TB-járulék Egyéb bevételek (késedelmi pótlék, kamatbevétel, stb.) milliárd Ft 63 289 6 % 17 812 Bevétel összesen: 358 100 Kiadások milliárd Ft% Nyugdíj 203 56 Anyasági ellátások (3 hónap családi pótlékkal) 328 Táppénz 25 37 Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök 288 Egészségügyi kiadások (egészségügyi alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás, mentőszolgálat, stb.) 67 19 Egyéb ellátások, működési kiadások (útiköltség-térítés, megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése, stb.)6 2 Kiadás összesen: 361 100 Legyőzhető a rák? Az Egészségforrás Alapítvány legújabb kiadványa, A gyógyító képzelet a rákbetegek és hozzátartozóik számára nyújt önsegítő viselkedésterápiát. A Simonson házaspár — radiológus férj, pszichoterapeuta feleség egy texasi rákklinikán — húsz esztendeje alkalmazza módszerét a szokásos rákterápiák kiegészítéseként. A Simonton-páciensek átlagosan kétszer olyan hosszú ideig élnek, mint az amerikai statisztikák szerint a rákbetegek, számos esetben pedig — e terápia eredményeként — bámulatos vagy teljes gyógyulás tapasztalható. Napjainkban őket tartják a legtapasztaltabb gyógyítóknak a rák pszichés okainak feltárása és hatékony orvoslása terén. „Nem tudtam letenni a Gyógyító képzelet című könyvet. Nagy örömömre szolgál, hogy csodálatomat fejezhetem ki Simontonék munkája iránt, minthogy magam is az ő módszerükhöz hasonló viselkedésterápia segítségével gyógyultam ki egy eredetileg gyógyíthatatlannak minősített rákbetegségből. Kevés ilyen jól megírt könyv akadt eddig a kezembe. Számos részletes ténnyel ismertet meg, ugyanakkor annyira érdekes és olvasmányos az átlagos olvasó számára, hogy szerintem a kiadó és a szerzők méltán lehetnek büszkék erre a műre — írja a Nobel-díjas dr. Selye János. A könyv útmutatásait a módszer otthoni elsajátításához nemcsak a rákbetegek hasznosíthatják, a pozitív gondolkodást tudatosan fejlesztő módszer más betegségek esetében is kiválóan alkalmazható, önsegítő terápia. Simontonék munkája azon a filozófián nyugszik, hogy egészségünkért és betegségeinkért mindannyian felelősek vagyunk, hogy — tudatosan vagy öntudatlanul — részt veszünk fizikai, érzelmi, s szellemi egészségünk megteremtésében. A szokásos orvosi kezelést kiegészíthetjük saját gyógyító erőinkkel, s így növelhetjük a hosszú távú, magas színvonalú túlélés esélyét. Az egészséges olvasók is haszonnal forgathatják ezt a könyvet. Útmutatást kaphatnak belőle ahhoz, miként bánjanak a környezetükben lévő rákbetegekkel. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik hiszik és gyakorolni kívánják, hogy mindenki a maga egészségének kovácsa. Ebben segít minden olvasónak a hazánkban is népszerű Silvaféle agykontroll közeli rokona, a Simonton-technika. A. A. Fülünkbe súgják Idős olvasóink szóban és levélben mind gyakrabban panaszolják: egyre kevésbé tudnak megélni nyugdíjukból. Olykor bizonyítékként megküldik számunkra egyszerű kockás papírlapra vetett „költségvetésüket”, amelynek egyenlege bizony a legnélkülözhetetlenebb kiadásokat tartalmazó rovat ellenére is gyakran negatív. A hazánkban élő két és félmillió nyugdíjas döntő többsége számára nemcsak a létbizonytalanság a fenyegető gond. Leginkább ők kényszerülnek megromlott egészségi állapotuk miatt orvosi kezelésre, s arányuk magas a kórházi műtétre várók között is. Bennük a legerősebb a félsz attól is, vajon mindent megtesz-e a kórház gyógyulásukért. Persze tudják, hogy ne tudnák, amit mindannyian: tisztességes ellátásuk állampolgári jog, s az orvosok, az ápolók többsége tudása legjavát adva, emberséggel igyekszik eleget tenni kötelességének, külön ellenszolgáltatás nélkül. Mégis elönti őket — s nemcsak az idős embereket — a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság dermesztő érzése, amikor a bennfentes betegtársak jóindulatúan fülükbe súgják: itt vagy ott mennyi hálapénzt illik adni bizonyos műtétek elvégzéséért, a kezelésért. Senki sem tudja, hogy végül is a betegek közül hányan hálálják meg borítékkal az orvos, a nővér szaktudását, gondosságát. Azt sem tudni, milyen arányban kerül vissza a boríték a beteg zsebébe, hiszen a távozás izgalmában erről kevesen számolnak be a volt betegtársaknak. Csupán annyit tudunk saját tapasztalatainkból, ismerőseink elbeszéléseiből, hogy erre is, arra is akad példa. Márpedig ha számolnunk kell a hálapénzzel, nem árt, ha van némi sejtésünk az „árfolyamokról". A lista tetszés szerint bővíthető. Epeműtét: 3-5 ezer forint, aranyérműtét: 4 ezer, fogtömés: 2 500 forint, igényes kivitelű alsó-felső műfogsor: 40 ezer, sérvműtét, vakbéleltávolítás: 3-6 ezer, baleseti végtagrehabilitáció súlyosabb esetben: 10-15 ezer, otthoni gondozás, állapottól függően (havonta): 5-25 ezer forint. (hgy ) 17 Szívügyben — mikor van riadó? A szívet vérrel a koszorúerek látják el, ezek állapotától függ az átáramló vér mennyisége. Ha átmérőjük a lerakodott koleszterin miatt leszűkül, egyre kevesebb vért, így egyre kevesebb oxigént kap a szívizom. Heveny koszorúér-elégtelenségi panaszok lépnek föl: szorító, „szívbe markoló” fájdalom. A nagyobb fokú szűkületnél egyáltalán nem jut vérhez e fontos izom, elhalt ez az infarktus. A szívinfarktus kialakulásában legnagyobb szerepe a magas, 5,2—5,4 mmol/l feletti szérum koleszterinszintnek van. A védőfaktorként működő HDL-koleszterin csökkenése már önmagában előre jelzi a bekövetkező bajt. Magyarországon évente mintegy 15 000 ember kap infarktust. A lakosság 70 százalékának koleszterinszintje a megengedettnél magasabb. EGÉSZSÉGÜNKRE! Elhízás és magas vérnyomás Dr. Pados Gyula ezúttal az elhízás és a magas vérnyomás közti összefüggésekre hívja fel olvasóink figyelmét. Sokak számára tán rejtélyes módon, de a túlsúly, két-háromszorosára emeli e betegség előfordulásának arányát. A hipertónia a kövér férfiak 50, a kövér nők esetében 31 százalékban fordul elő, szemben a felnőtt lakosság 15-20 százalékával. A magas vérnyomás bizonyítottan gyakoribb a sörhasúak esetében, akiket már almatípusként is tisztelhettünk. Egy amerikai vizsgálat kimutatta: minden 10 kiló súlytöbblet után 7 Hgmm vérnyomás-emelkedés várható. A táplálkozási szokások itt is nagy fontossággal bírnak. Az állati zsírokban gazdag étkezés előbb-utóbb előidézheti a hipertóniát, míg a halolaj egyenesen csökkenti, ha mérsékelten is. Ugyanilyen fontos szerepet játszik az alkohol. Napi féldecit A vérnyomás rendszeres ellenőrzése a szaküzletekben kapható félautomata vagy automata készülékekkel ma már otthon is megoldható. (Az orvosi felügyelet azért nem mellőzhető.) RÉDEI FERENC FELVÉTELE meghaladó tiszta szesznek megfelelő alkohol, több, mint 10 Hgmm-rel növeli a vérnyomást. Az állati zsírok mellett igen fontos a konyhasó elhagyása; ebből még a civilizált országokban is 10 grammot használnak naponta — ez többszöröse a kívánatosnak. A sófogyasztás vérnyomásemelő hatását illetően kevesen tudják, hogy az emberek egy része sóérzékeny. Ez hat a vesére, így alakul ki a hipertónia. Akiknél ez a különös „allergia” nem áll fenn, azok bármennyi konyhasóval fűszerezhetik ételeiket, egészségesek maradnak. Mivel nem tudjuk, ki sóérzékeny, ki nem, jó volna, ha mindenki fokozatosan redukálná fogyasztását, míg szervezete hozzá nem szokik. Igen hasznos a csökkentett nátriumtartalmú só is, amely újabban sokfelé kapható. Ebben az ártalmas nátrium felét káliummal cserélték le. Sokan szeretnék tudni azt is, hogyan hat a kávé erre a betegségre. A kávéban található koffein csak az alacsony vérnyomást emeli, a hipertóniások nyugodtan ihatnak hát belőle napi egy-két csészével. LELKI SEGÉLY Terhesség, gyes, boldogság Engedjék meg, hogy némiképp más módon közelítsek a terhes, illetve a gyesen lévő nők lelkéhez, mint szokás. Mert hogyan is szoktunk? „Végre itt van a gyerek, hát mi hiányozhat az örömhöz, a boldogsághoz?” Rosszabb esetben: „Anyukám, mit cirkuszolsz, te itthon lehetsz a gyerekkel, amíg én gürizek, mint egy állat!” Ezzel szemben a terhes nők és a gyesen lévők beszámolóiból az derül ki, hogy igen összetett, egy szóval nehezen leírható változáson mennek keresztül ilyenkor az asszonyok. Nagyon sok dolog „beindul” bennük, igen sok új érzés lepi meg őket. Érzéseik egy része igen kellemes, gyönyörű. Vannak azonban olyanok is, amelyek inkább zavarba ejtőek, fenyegetőek, szorongatóak. Már a növekvő magzat szinte kikényszeríti, hogy anyja bizonyos fokig újragondolja az élet nagy kérdéseit — ami nem csupa felhőtlenség, azt hiszem. Születés után pedig teljes odaadást kíván meg a kis lény. Nem csoda, ha néha úgy érzi a fiatalaszszony: a „kis zsarnok”... Ilyenkor persze sokat tipródik azon, vajon nem vétkes dolog-e amit érez: rendes anya érezhet-e ilyet? Sokat segíthet a férj, és a család többi tagja. Azzal is, hogy tehermentesítik időnként az anyát, azzal is, hogy megoszthatják fenti, kínzó érzéseit vele. Jó lenne, ha nem különülne el környezetétől a gyes alatt egyetlen fiatal anya sem. Jó lenne, ha elmehetne ő is néha egy kicsit, gyerek nélkül, vagy akár cipelve a kicsit. A csecsemők ápolása, ellátása igen megterhelő testi-lelki feladat. Óhatatlanul egyfajta „röghözkötöttséggel” jár, a dolog praktikus részletei miatt. De néha talán órákra oldható ez a helyhez és babához kötöttség. Kedves Hölgyek! A fentiekben egy kicsit az önök szemével és lelkével szóltam a férfitársadalomhoz. A vásár azonban itt is kettőn áll. A gyes, a többéves otthon maradás nem szükségszerűen jár slampossággal, az élet számos oldalának elhanyagolásával. Nagyon sokat tehet azért minden nő, hogy élete valóban kiteljesedjék, s ne bezáródjék ez alatt a pár év alatt. A legtöbb férfi titkos álma, hogy ebben az időszakban jobban „ki lesz szolgálva”, „megkapja, ami neki jár”. Hosszasan lehetne beszélni arról az életformaváltásról, amelynek mindnyájan részesei vagyunk. Itt most talán csak annyit, hogy nagyon jó lenne, ha minél több család „próbálná ki” a több ezer éves gyakorlatot — ha a feleség legalább ez idő alatt, valóban a házi tűzhely táplálója lenne. Dr. Endresz György Új egészség! itthon