Népszabadság, 1990. november (48. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-29 / 280. szám

1990. november 29., csütörtök NÉPSZABADSÁG­­ ITTHON GAZDÁLKODÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Hogyan szövik a szociális védőhálót? Ha az egész lakosságot érintő és a nyilvánosság előtt zajló kormányzati viták iránti érdeklődési indexünket mérnénk, a tár­sadalombiztosítási rendszer átalakításával kapcsolatos nézetek és javaslatok „ütköztetése” minden bizonnyal előkelő helyet fog­lalna el. Mint ismeretes, a szakmai koncepció társadalmi vitáját követően decemberben dönt róla a parlament, miként fonható mielőbb e joggal sürgetett, a jelenleginél sokkalta erősebb szoci­ális védőháló. Akitől a leggyakrabban meg­fogalmazott kérdésekre ezúttal a választ kértük: dr. Jávor András, a Népjóléti Minisztéri­um közigazgatási államtitkára. • A társadalombiztosítás fogalomköre igencsak sokrétű, ám semmiképp sem a lakosság hibája, hogy rendszeres a félre­értés. Az emberek többsége e fogalom hallatán változatla­nul csupán két dologra gondol: az egyik a nyugdíj, a másik az orvosi ellátás . . . Valóban, a társadalom előtt ma sem eléggé tisztázott a TB szerkezete, tartalma, feladatai. A dolgozó ugyan tudja, hogy nyugdíjjárulékként levonják a fizetése 10 százalékát, és azt gondolja, hogy ezzel az ügy meg van oldva. A további 43 százalékot pedig, gondolja, rendkívül pazarló módon szoci­ális kiadásokra, táppénzre, egészségügyre, gyógyszerre költik. Márpedig ez nem így van. Az 53 százalék összességé­ben képezi az egységes társada­lombiztosítási járulékot, csupán ebből 10 százalékot a munka­­vállaló, a többit a munkáltató fi­zeti be. Hogy miért éppen ilyen arányban? Erre semmilyen ra­cionális magyarázat nincs ... A TB bevételét tehát ezután osztják szét a különböző „bizto­sítási ágak” között. Igen, így, idézőjelben, mert egyelőre való­di biztosításról nemigen beszél­hetünk. Noha a biztosításnak Magyarországon jó hagyomá­nyai vannak, az 50-es években nagy változáson ment át, va­gyonát elvesztette, méghozzá abból az ideológiai megfonto­lásból, hogy az állam gondosko­dik az állampolgárról. Tehát a TB-járulék, a járulékfizetés tényleges fogalma, a biztosítás és a szolgáltatások kapcsolata megszűnt... Most nagyon ne­héz­ visszaállítani. Ma ugyanis 2 és félmillió nyugdíjast „visz ma­gával” a rendszer, s ezt a nyug­díjat nem lehet máshonnan elő­teremteni, csakis a TB-járulék­­ból. Vagyis, ha azt mondanánk, hogy húzzunk egy vonalat, és mától, mi középkorúak úgy kezdjünk fizetni, hogy azt tőké­sítse a társadalombiztosítás, ha pedig nyugdíjba megyünk, ak­kor ezt a tőkét és hozadékát él­jük fel, miként azt egy klasszi­kus biztosítási elv lehetővé te­szi, akkor ki látná el a 2 és fél­millió nyugdíjasunkat? • Ilyen körülmények között akkor mi a kitörés módja, van-e egyáltalában? Mit tar­talmaz a parlament elé kerülő program? Terveink szerint 1991 január elsejétől legalább alapfokon szétválasztjuk a társadalombiz­­tosítást. Vagyis elkülönítjük az egészségügyi alapot, a műkö­dési alapot, a nyugdíjalapot, egyéb ellátást, valószínűleg pél­dául a gyógyszerellátást. A kitö­rést egyértelműen az jelentheti, hogy a társadalombiztosítást vagyonnal lássák el, mert ez adhat esélyt az elmozdulásra. Vagyis a vagyonellátás, a va­gyontárgyak hozadéka a társa­dalombiztosítást illeti majd meg. Nagyértékű ingatlanok jö­hetnek számításba, egyelőre 100 milliárd forint értékben. Mint ismeretes, a régi OTI-nak, a MABI-nak hatalmas értékű ingatlanjai voltak. A világban egyébként jellemző, hogy a tár­sadalombiztosítás kevés kocká­zatot magában hordozó ingatla­nokkal rendelkezik. Persze ná­lunk ez sem könnyen követhe­tő, hiszen az állami épületek ál­lapota köztudottan rossz. A jár­hatóbb út a hasznot hozó válla­lati részvénycsomagok meg­szerzése a privatizáció során. Mindezek mellett a költségve­tés tehervállalására továbbra is szükség van. •A növekvő gondokat nem­csak a bérből és fizetésből élők érzik, hanem a társadalombiz­tosítási szolgáltatásokat igény­be vevő nyugdíjasok is. A mai társadalombiztosítás rendkívüli szorításban lép, hi­szen a nyugdíjasainknak 95 . Márciusban még 4300 forint volt nyugdíjminimum­ százaléka 10 ezer forint alatti havi összeget kap. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mielőbb megteremtsük a szolgáltatások értékállóságának feltételeit, egy szociális védőháló legfon­tosabb preventív elemeit, me­lyek az életkörülmények biz­tonságát garantálják. Jóléti ál­lamokban a szelektív szociálpo­litika immár jól kiépített esz­közrendszerekre támaszkodik. Ott a szociális védőháló nem azt jelenti, hogy a lakosság vala­mennyi tagja azonos összegért jut a szolgáltatásokhoz. A döntő a rászorultság, melynek vizsgá­latakor a vagyoni helyzetet is mérik. Vagyis a támogatást az kapja, ki valóban arra jogosult. Ez az emberek egy rétegének a korábbinál kétségtelenül rosz­­szabb helyzetet teremt, ám en­nek ellenére mi is ezt szorgal­mazzuk, és a jövőben ennek az elvnek az érvényre juttatásával járó lépéseket a mi kormányza­tunknak (is) el kell viselnie ... Cs. Benkő Judit nyugdíjaslétszám MEGOSZLÁSA (1990. március) 4 500 alatt* 377 000 4 500 - 5 000 432 000 5 000 - 6 000 650 000 6 000- 7 000 680 000 7 000 - 9000 245 000 9000-10 000 52 000 10 000-12000 56 000 12000-15000 29 000 15 000 - 20 000 8000 20 000-1 300 A TÁRSADALOM­BIZTOSÍTÁSI ALAP IDEI VÁRHATÓ BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI. AZOK MEGOSZLÁSA Bevételek 10% nyugdíjjárulék 43% TB-járulék Egyéb bevételek (késedelmi pótlék, kamatbevétel, stb.) milliárd Ft 63 289 6 % 17 81­2 Bevétel összesen: 358 100 Kiadások milliárd Ft% Nyugdíj 203 56 Anyasági ellátások (3 hónap családi pótlékkal) 328 Táppénz 25 37 Gyógyszer, gyógyászati segédeszközök 288 Egészségügyi kiadások (egészségügyi alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás, mentőszolgálat, stb.) 67 19 Egyéb ellátások, működési kiadások (útiköltség-térítés, megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése, stb.)6 2 Kiadás összesen: 361 100 Legyőzhető­ a rák? Az Egészségforrás Alapít­vány legújabb kiadványa, A gyógyító képzelet a rákbetegek és hozzátartozóik számára nyújt önsegítő viselkedésterápiát. A Simonson házaspár — radioló­gus férj, pszichoterapeuta fele­ség egy texasi rákklinikán — húsz esztendeje alkalmazza módszerét a szokásos rákterápi­ák kiegészítéseként. A Simon­­ton-páciensek átlagosan kétszer olyan hosszú ideig élnek, mint az amerikai statisztikák szerint a rákbetegek, számos esetben pedig — e terápia eredménye­ként — bámulatos vagy teljes gyógyulás tapasztalható. Nap­jainkban őket tartják a legta­pasztaltabb gyógyítóknak a rák pszichés okainak feltárása és hatékony orvoslása terén. „Nem tudtam letenni a Gyó­gyító képzelet című könyvet. Nagy örömömre szolgál, hogy csodálatomat fejezhetem ki Si­­montonék munkája iránt, mint­hogy magam is az ő módsze­rükhöz hasonló viselkedésterá­pia segítségével gyógyultam ki egy eredetileg gyógyíthatatlan­nak minősített rákbetegségből. Kevés ilyen jól megírt könyv akadt eddig a kezembe. Számos részletes ténnyel ismertet meg, ugyanakkor annyira érdekes és olvasmányos az átlagos olvasó számára, hogy szerintem a kia­dó és a szerzők méltán lehetnek büszkék erre a műre — írja a Nobel-díjas dr. Selye János. A könyv útmutatásait a mód­szer otthoni elsajátításához nemcsak a rákbetegek haszno­síthatják, a pozitív gondolko­dást tudatosan fejlesztő mód­szer más betegségek esetében is kiválóan alkalmazható, önse­gítő terápia. Simontonék munkája azon a filozófián nyugszik, hogy egész­ségünkért és betegségeinkért mindannyian felelősek va­gyunk, hogy — tudatosan vagy öntudatlanul — részt veszünk fizikai, érzelmi, s szellemi egészségünk megteremtésében. A szokásos orvosi kezelést ki­egészíthetjük saját gyógyító erőinkkel, s így növelhetjük a hosszú távú, magas színvonalú túlélés esélyét. Az egészséges olvasók is ha­szonnal forgathatják ezt a köny­vet. Útmutatást kaphatnak be­lőle ahhoz, miként bánjanak a környezetükben lévő rákbete­gekkel. Ajánljuk továbbá mind­azoknak, akik hiszik és gyako­rolni kívánják, hogy mindenki a maga egészségének kovácsa. Ebben segít minden olvasónak a hazánkban is népszerű Silva­­féle agykontroll közeli rokona, a Simonton-technika. A. A. Fülünkbe súgják Idős olvasóink szóban és le­vélben mind gyakrabban pana­szolják: egyre kevésbé tudnak megélni nyugdíjukból. Olykor bizonyítékként megküldik szá­munkra egyszerű kockás papír­lapra vetett „költségvetésüket”, amelynek egyenlege bizony a legnélkülözhetetlenebb kiadá­sokat tartalmazó rovat ellenére is gyakran negatív. A hazánk­ban élő két és félmillió nyugdí­jas döntő többsége számára nemcsak a létbizonytalanság a fenyegető gond. Leginkább ők kényszerülnek megromlott egészségi állapotuk miatt orvosi kezelésre, s arányuk magas a kórházi műtétre várók között is. Bennük a legerősebb a félsz at­tól is, vajon mindent megtesz-e a kórház gyógyulásukért. Persze tudják, hogy ne tud­nák, amit mindannyian: tisztes­séges ellátásuk állampolgári jog, s az orvosok, az ápolók többsége tudása legjavát adva, emberséggel igyekszik eleget tenni kötelességének, külön el­lenszolgáltatás nélkül. Mégis elönti őket — s nem­csak az idős embereket — a bi­zonytalanság, a kiszolgáltatott­ság dermesztő érzése, amikor a bennfentes betegtársak jóindu­latúan fülükbe súgják: itt vagy ott mennyi hálapénzt illik adni bizonyos műtétek elvégzéséért, a kezelésért. Senki sem tudja, hogy végül is a betegek közül hányan hálálják meg borítékkal az orvos, a nővér szaktudását, gondosságát. Azt sem tudni, milyen arányban kerül vissza a boríték a beteg zsebébe, hiszen a távozás izgalmában erről ke­vesen számolnak be a volt be­tegtársaknak. Csupán annyit tudunk saját tapasztalataink­ból, ismerőseink elbeszélései­ből, hogy erre is, arra is akad példa. Márpedig ha számolnunk kell a hálapénzzel, nem árt, ha van némi sejtésünk az „árfolya­mokról". A lista tetszés szerint bővíthető. Epeműtét: 3-5 ezer forint, aranyérműtét: 4 ezer, fogtömés: 2­ 500 forint, igényes kivitelű al­só-felső műfogsor: 40 ezer, sérv­műtét, vakbéleltávolítás: 3-6 ezer, baleseti végtagrehabilitá­ció súlyosabb esetben: 10-15 ezer, otthoni gondozás, állapot­tól függően (havonta): 5-25 ezer forint. (h­­gy ) 17 Szívügyben — mikor van riadó? A szívet vérrel a koszorúerek látják el, ezek állapotától függ az átáramló vér mennyisége. Ha átmérőjük a lerakodott ko­leszterin miatt leszűkül, egyre kevesebb vért, így egyre keve­sebb oxigént kap a szívizom. Heveny koszorúér-elégtelensé­­gi panaszok lépnek föl: szorító, „szívbe markoló” fájdalom. A nagyobb fokú szűkületnél egyáltalán nem jut vérhez e fontos izom, elhal­t ez az in­farktus. A szívinfarktus kiala­kulásában legnagyobb szerepe a magas, 5,2—5,4 mmol/l feletti szérum koleszterinszintnek van. A védőfaktorként működő HDL-koleszterin csökkenése már önmagában előre jelzi a bekövetkező bajt. Magyarországon évente mintegy 15 000 ember kap in­farktust. A lakosság 70 százalé­kának koleszterinszintje a meg­engedettnél magasabb. EGÉSZSÉGÜNKRE! Elhízás és magas vérnyomás Dr. Pados Gyula ezúttal az elhízás és a magas vérnyomás közti összefüggésekre hívja fel olvasóink figyelmét. Sokak szá­mára tán rejtélyes módon, de a túlsúly, két-háromszorosára emeli e betegség előfordulásá­nak arányát. A hipertónia a kövér férfiak 50, a kövér nők esetében 31 szá­zalékban fordul elő, szemben a felnőtt lakosság 15-20 százalé­kával. A magas vérnyomás bi­zonyítottan gyakoribb a sörha­­súak esetében, akiket már al­ma­típusként is tisztelhettünk. Egy amerikai vizsgálat kimutat­ta: minden 10 kiló súlytöbblet után 7 Hgmm vérnyomás-emel­kedés várható. A táplálkozási szokások itt is nagy fontossággal bírnak. Az állati zsírokban gazdag étkezés előbb-utóbb előidézheti a hiper­tóniát, míg a halolaj egyenesen csökkenti, ha mérsékelten is. Ugyanilyen fontos szerepet ját­szik az alkohol. Napi féldecit A vérnyomás rendszeres ellenőrzése a szaküzletekben kapható félautomata vagy automata készülékekkel ma már otthon is megoldható. (Az orvosi felügyelet azért nem mellőzhető.) RÉDEI FERENC FELVÉTELE meghaladó tiszta szesznek meg­felelő alkohol, több, mint 10 Hgmm-rel növeli a vérnyomást. Az állati zsírok mellett igen fon­tos a konyhasó elhagyása; eb­ből még a civilizált országok­ban is 10 grammot használnak naponta — ez többszöröse a kí­vánatosnak. A sófogyasztás vérnyomás­­emelő hatását illetően kevesen tudják, hogy az emberek egy része sóérzékeny. Ez hat a vesé­re, így alakul ki a hipertónia. Akiknél ez­ a különös „allergia” nem áll fenn, azok bármennyi konyhasóval fűszerezhetik éte­leiket, egészségesek maradnak. Mivel nem tudjuk, ki sóérzé­keny, ki nem, jó volna, ha min­denki fokozatosan redukálná fogyasztását, míg szervezete hozzá nem szokik. Igen hasznos a csökkentett nátriumtartalmú só is, amely újabban sokfelé kapható. Ebben az ártalmas nátrium felét káliummal cserél­ték le. Sokan szeretnék tudni azt is, hogyan hat a kávé erre a beteg­ségre. A kávéban található kof­fein csak az alacsony vérnyo­mást emeli, a hipertóniások nyugodtan ihatnak hát belőle napi egy-két csészével. LELKI SEGÉLY Terhesség, gyes, boldogság Engedjék meg, hogy némi­képp más módon közelítsek a terhes, illetve a gyesen lévő nők lelkéhez, mint szokás. Mert ho­gyan is szoktunk? „Végre itt van a gyerek, hát mi hiányoz­hat az örömhöz, a boldogság­hoz?” Rosszabb esetben: „Anyukám, mit cirkuszolsz, te itthon lehetsz a gyerekkel, amíg én gürizek, mint egy állat!” Ezzel szemben a terhes nők és a gyesen lévők beszámolói­ból az derül ki, hogy igen össze­tett, egy szóval nehezen leírha­tó változáson mennek keresz­tül ilyenkor az asszonyok. Na­gyon sok dolog „beindul” ben­nük, igen sok új érzés lepi meg őket. Érzéseik egy része igen kellemes, gyönyörű. Vannak azonban olyanok is, amelyek inkább zavarba ejtőek, fenyege­tőek, szorongatóak. Már a nö­vekvő magzat szinte kikénysze­ríti, hogy anyja bizonyos fokig újragondolja az élet nagy kér­déseit — ami nem csupa felhőt­­lenség, azt hiszem. Születés után pedig teljes odaadást kí­ván meg a kis lény. Nem csoda, ha néha úgy érzi a fiatalasz­­szony: a „kis zsarnok”... Ilyenkor persze sokat tipródik azon, vajon nem vétkes dolog-e amit érez: rendes anya érez­­het-e ilyet? Sokat segíthet a férj, és a család többi tagja. Az­zal is, hogy tehermentesítik időnként az anyát, azzal is, hogy megoszthatják fenti, kínzó érzéseit vele. Jó lenne, ha nem különülne el környezetétől a gyes alatt egyetlen fiatal anya sem. Jó lenne, ha elmehetne ő is néha egy kicsit, gyerek nél­kül, vagy akár cipelve a kicsit. A csecsemők ápolása, ellátá­sa igen megterhelő testi-lelki feladat. Óhatatlanul egyfajta „röghözkötöttséggel” jár, a do­log praktikus részletei miatt. De néha talán órákra oldható ez a helyhez­ és babához kötött­ség. Kedves Hölgyek! A fentiek­ben egy kicsit az önök szemével és lelkével szóltam a férfitársa­dalomhoz. A vásár azonban itt is kettőn áll. A gyes, a többéves otthon maradás nem szükség­szerűen jár slampossággal, az élet számos oldalának elhanya­golásával. Nagyon sokat tehet azért minden nő, hogy élete va­lóban kiteljesedjék, s ne bezá­ródjék ez alatt a pár év alatt. A legtöbb férfi titkos álma, hogy ebben az időszakban job­ban „ki lesz szolgálva”, „meg­kapja, ami neki jár”. Hosszasan lehetne beszélni arról az életfor­maváltásról, amelynek mind­nyájan részesei vagyunk. Itt most talán csak annyit, hogy nagyon jó lenne, ha minél több család „próbálná ki” a több ezer éves gyakorlatot — ha a fe­leség legalább ez idő alatt, való­ban a házi tűzhely táplálója len­ne. Dr. Endresz György Új egészség! itthon

Next