Népszabadság, 1990. december (48. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
2 NÉPSZABADSÁGI KÜLPOLITIKA 1990. december 1., szombat BT-ULTIMÁTUM: INDUL A „JÓAKARAT VISSZASZÁMLÁLÁSA” Senki sem kívánja, de nem blöff a katonai opció (Folytatás a 2. oldalon.) tett.) A négy nagy szavazatát azzal a figyelmeztetéssel is megtoldotta, hogy Irak aláírta a genfi jegyzőkönyvet, amely tiltja a vegyi és biológiai fegyverek használatát. Az ötödik állandó BT-tag, Kína tartózkodását indokolva figyelmet keltett Csien Csicsen külügyminiszter beszéde, amelyben csalódottan szólt arról: személyes tárgyalásain győződhetett meg arról, Bagdad nem adta tanújelét annak, hogy teljesíteni készülne a BT a korábbi, Kína által is megszavazott — határozataiban foglaltakat. Csien Csi-csen a Kuvaitból való azonnali kivonulásra szólította fel Irakot, jelezve, hogy csupán azért nem szavazza meg a határozatot, mert ellenzi az erőszak esetleges bevetését, ami az egész világnak súlyos szenvedéseket és károkat okozhatna. A többi állandó BT-tagok külügyminiszterei közül a francia Dumas kiemelte: békés megoldást kíván, de érvényt kell szerezni a nemzetközi jogrendnek. A brit Hurd azt hangsúlyozta, hogy a BT nem blöfföl, amikor kilátásba helyezi az erőszakot, de nyitva áll a békés opció lehetősége, és a kulcs Irak kezében van. Maga Baker amerikai külügyminiszter, aki Abesszínia sorsát idézve óvta az ENSZ-et, hogy a Népszövetség hibájába essék, a szavazás eredményét „vízválasztónak” minősítettea világszervezet történetében, de kiemelte: a BT nem keresi a konfliktust, és az erőszakos megoldást, a cél a kialakult helyzet békés rendezése, anélkül azonban, hogy elvi engedménnyel „jutalmaznák” az agressziót. Sevardnadze szovjet külügy- Magyar álláspont A kormány megbízásából a Külügyminisztérium az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A Magyar Köztársaság alapvetően érdekelt abban, hogy a nemzetközi életben, az államok egymás közti viszonyában a nemzetközi jog, a törvényesség érvényesüljön. Éppen ezért határozottan és késedelem nélkül elítélte Irak Kuvait elleni agresszióját, s támogatásáról biztosította az ENSZ BT határozatait, amelyek az agresszió és következményeinek felszámolására irányultak. A Magyar Köztársaság nagy jelentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú határozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak számára, hogy 1991. január 15-ig eleget tegyen a BT korábbi határozataiban foglaltaknak. Miközben kifejezi azt a reményét, hogy Irak él a felkínált lehetőséggel, szükségesnek tartja kifejezésre juttatni egyetértését azzal, hogy ellenkező esetben a tagállamok minden szükséges eszközzel biztosítsák a BT határozatainak betartását és a nemzetközi békének és biztonságnak az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek megfelelő helyreállítását a térségben. (MTI) miniszter „a jóakarat visszaszámlálásának” kezdeteként méltatta a döntést, amely az invázió óta eltelt negyedik hónap végén még egy „nagylelkű szünettel” ad esélyt az iraki vezetésnek, hogy kicsinyes presztízsszempontokon felülemelkedve helyrehozza, amit tett. A BT szeretné elkerülni, hogy az Öböl-válság nagyszabású tragédiába torkolljon, de nyomta meg a szót — ezt senki ne vegye határozatlanságnak. Az ENSZ kollektív akcióival „a politikai érettség korába lépett”, s éppen tagállamai közös jövője érdekében szükséges Kuvait szuverenitásának helyreállítása. A BT-ülés több szónoka is felvetette a Közel-Kelet egyéb nyitott kérdéseit, így a palesztin problémát is. Clark kanadai külügyminiszter például arról szólt,hogy az Öböl-válság békés megoldása lehetőséget nyithat a Közel-Kelet más kérdéseinek rendezésére is. Ebben az összefüggésben nagy figyelmet keltett, hogy Sevardnadze a kérdések „árukapcsolását” a leghatározottabban elutasítva állást foglalt az átfogó közel-keleti rendezés útjának-módjának keresése mellett. Mint mondta: hamis az a felfogás, amely új problémákat kreál azzal az ürüggyel, hogy általa majd megoldja a régieket. Ámde ez nem lehet ok arra, hogy az efféle „árukapcsolás” elutasítása mellett meg ne próbáljanak dolgozni a Közel-Kelet évek óta húzódó problémáinak megoldásán. — A Szovjetunió — jelentette be Sevardnadze — kész a kontaktusokra valamennyi érdekelt féllel. Kész a párbeszédre bármilyen formában és bármilyen szinten Izraellel. Az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuéllar kijelentette: ha értelmét látja, másodpercnyi habozás nélkül magais útra kel Bagdadba az ultimátum lejárta előtt a békés megoldás elősegítésére. Serény Péter Bagdad: példátlan leckét kapnak az ellene fordulók Bagdad pénteken „agresszívnek, igazságtalannak és törvénytelennek” minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatot, amely lehetővé teszi katonai erő alkalmazását is a Kuvaitot megszálló iraki csapatok kiűzésére. Az erről szóló közleményt az Iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa és a kormányon levő Baath-párt vezetősége — a két legfőbb vezetőtestület — pénteki ülése után hozták nyilvánosságra. A bagdadi nyilatkozat szerint a BT-határozat már csak azért is érvénytelen, mert az azt megszavazó országok némelyike „amerikai nyomás alatt cselekedett”. Az Egyesült Államok„a nyomásgyakorlás, a terrorizmus és a megvesztegetés minden formáját bevetette” a határozat elfogadása érdekében — hangzik aziraki vezetés közleménye, amely szerint „a szégyenletes döntés meghozatala az Egyesült Államok hegemóniatörekvéseinek színpadává züllesztette a Biztonsági Tanácsot”. A bagdadi nyilatkozat szerint Irak „a történelemben példátlan keménységű leckében részesíti mindazokat, akik ellene fordultak”. Ma parlamenti választás Németországban (Folytatás az 1. oldalról.) szűk, hogy a múlt év őszén a szociáldemokraták és a zöldek testhosszal vezettek, mindenki a Kohl-korszak bealkonyulására tett. . Az NDK mindenki számára váratlan és földcsuszamlásszerű összeomlása azutáni egy csapásra mindent megváltoztatott, elsősorban magát a kancellárt, aki a történelmi kihívástól megtáltosodva „szürke munkálóból” áthidalhatatlan akadályt nem ismerő versenyparipává változott. Kohl zárójelbe tette az Ohm-törvényt — a világszínpadon Gorbacsov, Németország keleti felében a banán segítségével — és helyreállítva az egységet megkaparintotta magának az esélyt, hogy Bismarck óta (egyfajta új Bismarckként) minden német kancellárjává váljék.(?) Pártja a választási kampányt is erre építette fel, az európai változások közepette különösen groteszk személyi kultuszt kreálva az egységkancellár, Herr Einheit, Mister Unity körül. (Banán már nincs, csak körte és káposzta — szól a legújabb német választási szóvicc. A körte a miniszterelnök lejformájára utal, akinek neve németül káposztát jelent.) Ilyenformán itt most valójában nem is parlamentet választanak, hanem hálaadó ünnepet tartanak egy nemrég már-már saját pártjában is megunt német politikusnak, aki újra közös akolba terelte népét. A kérdés, hogy milyen legyen ez a várva várt újraegyesített Németország, meg sem fogalmazódott. A kétkedőket és kérdezőket a kettészakított és most újra egymásra talált, újra egybeolvadó nép ellenségévé kiáltották ki az egykori NDK-ból valamit is átmenteni igyekvők gyorsan megkapták a hazaáruló, a kommunizmus szekértolója, a Stasi ügynöke, szélsőséges esetben szélsőséges elemektől a büdös zsidó, vagy a vele rokonértelmű vörös zsidó bélyeget. A bonni parlamentben még azt a Keletről importált képviselőt is lehurrogták a nyugati honatyák, aki hazájának, otthonának merte nevezni a most magának új nevet kereső ex-NDK-t. A kemény választási csatákhoz szokott tősgyökeres Bundesbürgerek ezúttal kénytelenek voltak beérni hangzatos egységszólamokkal, illetve az ellenzék részéről népszerűnek nem mondható költségprotekciókkal, a keleti tartományokban pedig nemcsak valódi nyilvános vita sem bontakozhatott ki — a nyugati pártok kampánymenedzserei által menedzselt vándorcirkuszoké volt a terep —, Rostocktól Erfurtig prominens bonni politikusoknak tapsolhatott a tapsolásban amúgy is gyakorlott tömeg. A már-már unalomba fúló pártközi Európában egyedül a múlt terhét cipelő, és tőle szabadulni nem tudó szocialista párt (MSZP) vitt némi feszültséget. Ha nem lennének, akkor a választásokban nélkülözhetetlen ellenségképet is nélkülözni kellene. A módosított választási törvényeknek köszönhetően elegendő a keleti tartományokban megszerezniük a voksok öt százalékát — mégis bejuthatnak az össznémet parlamentbe. Vasárnap este, amikor a képernyőkön megjelennek az első választási eredmények, új időszámítás kezdődik a német történelemben. A megválaszolatlan kérdéseket, amelyeket az utóbbi hónapokban a szőnyeg alá söpörtek, már napokkal később napirendre tűzi az élet. A választások győztesére is nehéz idők várnak, s az új nagyhatalomra, amely részben a józan ész európai reneszánszának köszönheti látványos újjászületését, árgus szemekkel figyel majd a világ. Léderer Pál Az első riporter a kozmoszban Japán vendég a Mir űrállomáson Premier lesz vasárnap reggel a kozmoszban: egy japán tévés kollégánk személyében először lőnek föl újságírót Föld körüli pályára. A negyvennyolc éves Akijama Tojohiro, a TBS tévé- és rádiótársaságnak az írott és az elektronikus sajtóban is sokat tapasztalt riportere ölti fel a szkafandert, hogy annyi alkalmi űrhajós riporter után végre szakemberként számoljon be az oly keveseknek megadatott élményről. A japán űrhajózásról és e mostani vállalkozás előzményeiről Horváth Andrást, a budapesti Planetárium igazgatóját kérdeztük. — Nem Akijama az első japán űrhajósjelölt. Három elődje a nyolcvanas évek második harmadában már megkezdte a felkészülést, hogy néhány napot eltölthessen az amerikai űrrepülőgéppel pályára vitt Spacelab—1-n. De a Challenger katasztrófája miatt elhalasztották a japán űrutazást. Nemrégiben a tokiói TBS elhatározta, hogy a maga munkatársának bérel egy helyet a Szojuz—TM-1en, illetőleg hat napot a Mir űrállomáson. A szovjet fél 12 millió dollárért vállalta, hogy kiképzi az utast és a tartalékját, egy huszonhat éves, szintén tévériporter japán hölgyet. — Hogyan boldogulhat egy „civil” a világűrben? Hogy bírja a fellövés,a súlytalanság, a viszszatérés megpróbáltatásait? És nem Akijama az első civil! A Challenger-katasztrófának egy amerikai tanárnő is áldozata volt: ő éppen azért repült volna, hogy visszatérve egyéves előadókörúton a „civil szemmel” látott élményeiről számoljon be honfitársainak, a világnak. Repült már az amerikai kongresszus űrkutatási bizottságának vezetője is — igaz, pilótamúlttal a háta mögött. De tudni kell: a fellövés és a visszatérés ma már „puhább”, mint volt Gagarin idejében. Ha minden rendben megy, a fellövéskor az utasok nem éreznek nagyobb megterhelést, mint egy gyors autóban, ha éles a kanyar. De mert váratlan helyzetek mindig adódhatnak, a mia űrhajósainak is át kell esniük egészségügyi vizsgálatokon, el kell végezniük az esetleges nagyobb terhelés elviselésére való edzésadagot. A súlytalanság állapotához is hozzászoktatják őket — már amennyire ez a Földön lehetséges. — Nem túlságosan öreg a vállalkozáshoz egy ötven felé közeledő ember? — Ma már nemcsak fizikai erejük teljében lévő vadászpilóták ülhetnek űrhajóba. Például a szovjet űrhajózás jelenében szinte csak a parancsnokok fiatalok. A kutató űrhajósok zöme nagyon tapasztalt, negyven fölötti mérnök, orvos vagy a természettudományban magas fokon képzett szakember. A maga módján, szakmájában a magasan képzett szakemberek közé tartozik a japán riporter is. Bizonnyal sokkal jobb tudósításokat ad majd az űrállomásról, mint „amatőr” elődei. — Hogy lehet az, hogy a gazdag Japán eddig nem küldött a világűrbe saját űrhajóval saját kozmonautát? — A japánok roppant céltudatosan, cikcakkok, fölösleges kitérők nélkül dolgoznak. Jó néhány saját műsorszóró, időjárásjelző és erőforrás-kutató műholdat juttattak már Föld körüli pályára. És készítik űrrepülőgépüket, a HOPE-t. Azt a szintén H—II. hordozórakétával lövik majd föl. Előbb csak műszereket szállítanak vele az amerikai űrállomásra, majd az ezredforduló után emberrel is kipróbálják. — És magyar újságíró mikor juthat föl a világűrbe? — Az ezredforduló előtt semmilyen magyar űrhajós útját nem tartom valószínűnek. Legföljebb arra vart lehetőségünk, hogy amerikai, nyugateurópai és szovjet együttműködésben újabb magyar űrkutató műszerekkel öregbítsük a hazai tudomány nemzetközi hírnevét. D. Gy. Bukás vagy lemondás? „Győzelem! Győzelem!” — skandálták a tüntetők csütörtök este Szófiában, főleg a szocialista pártház és Andrej Lukanov miniszterelnök lakása közelében, a kormányfő lemondásának bejelentése után. „Megbukott az utolsó kommunista kormány” — írta pénteken első oldala szalagcímében az ellenzéki Bolgár Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) lapja, ,a Demokrácia. Alább pedig „Lukanov nem mondott le. Lukanovot megbuktatta a nép.” Nem mindenki ért egyet Bulgáriában azzal, hogy a Podkrepa ellenzéki szakszervezet által hétfőn elkezdett általános politikai sztrájk, a szófiai utcai blokádok, vagy az atomfizikusból lett szerzetes, Hrisztofor Szabev atya dimáin,mindez maga lenne a nép. Amikor Lukanov pénteken a parlamentben is benyújtotta lemondását, Velki Valkanov párton kívüli képviselő azt mondta: — Az ország törvényesen megválasztott kormányát bizonyos ellenzéki politikusok és az utca „széles körű összeesküvése” buktatta meg. Némi igazság mindegyik véleményben van. (Maga Lukanov úgy mondta, hogy lemondásának egyik oka a parlamenti és társadalmi támogatás hiánya. Ennél is fontosabb amásik ok, az, hogy a szemben álló politikai erők vezetőinek Zselju Zselev köztársasági elnök közreműködésével megtartott csütörtöki konzultációja megállapodással ért véget. — Hónapok óta nem volt részem ilyen konstruktív tárgyaláson — mondotta Lukanov, aki így most valóban bízik abban, hogy a helyét a demokráciához és a piacgazdasághoz vezető békés átmenet nemzeti kormányának adja át. A leköszönő miniszterelnök kijelentette: eme politikai megállapodás nélkül nem mondott volna le. A helyzetet sokféleképpen manipulálták. A rádió és a televízió — amikor éppen nem sztrájkolt — egyoldalúan mutatta be az eseményeket, a Szocialista Párt és a kormány véleményét csupán hivatalos megnyilatkozásokból lehetett megismerni. A belügyminiszternek mégsem tilthatták meg a tévé ellenzéki vezetői, hogy a kamerák elé álljon, és elmondja: nem 970 ezren, hanem negyvenezren sztrájkoltak ... A júniusi választások óta a vereségére akkor hisztérikusan reagáló ellenzék részéről ez az első komoly kompromisszum. A parlamentben néhány napja a DESZ által előterjesztett bizalmatlansági indítvány ügyében megtartott szavazás 42 vokssal hozott kevesebbet az ellenzéknek, mint ami a kormány megbuktatásához szükséges lett volna. Bizonyos jelek szerint ez sokkolta a DESZ-t, különösen az a tény, hogy számos ellenzéki képviselő Lukanovra szavazott. Józanabb vezetőit el is gondolkoztatta. Szófia, 1990. november 30. Nagy Károly Gorbacsov elhalasztotta útját Mihail Gorbacsov nem utazik Kisinyovba, s így az előzetes bejelentésekkel ellentétben, nem vesz részt a moldovai parlament rendkívüli ülésszakán, amely a köztársaságban kialakult súlyos helyzettel foglalkozik. A TASZSZ szerint a szovjet elnök munkalátogatását bizonytalan időre elhalasztották. A szovjet hírügynökség — jól tájékozott forrásokra hivatkozó jelentésében — nem közölte, milyen megfontolások játszottak közre abban, hogy Gorbacsov lemondta kisinyovi útját, amely hosszú hónapok óta az első belföldi utazása lett volna. Moszkvában felhívják a figyelmet arra, hogy Gorbacsov a héten lemondta oslói látogatását is, noha csaknem biztosra vehető volt, hogy személyesen veszi át a Nobel-békedíjat. Akkor ezt a feszült belpolitikai helyzettel indokolták, amely szükségessé teszi a szovjet államfő személyes részvételét a napi gondok és problémák megoldásában. Az utca embere úgy értékelte, hogy az államfőnek — amikor az országban éhínség fenyeget — valóban nem kell külföldi ünnepségekre utazgatnia. Hallatszottak olyan vélemények is, hogy a jelenlegi hatalmi káosz és bizonytalanság köti moszkvai székéhez az elnököt, hiszen azt könnyen elvesztheti. A moldovai szélsőségesek tevékenységével hozta összefüggésbe a kisinyovi parlament pénteki nyilatkozata azt, hogy Mihail Gorbacsov lemondta péntekre tervezett egynapos moldovai munkalátogatását. Mircea Snegur köztársasági elnök kértea honatyákat, hogy fogadják megértéssel Gorbacsov döntését, s hozzátette, hogy a parlament így sem marad munka nélkül, hiszen a köztársaság gazdaságában éppen elég megoldásba váró probléma gyűlt össze. (MTI) OTOS TALALAT! GAZDASÁGI RESZVÉNYTARSASAG 1121 Budapest, Eötvös út 13-15. Telefon: 156-4726, 156-4731 Telefon/fax: 156-3818 Egy igazi karácsonyi meglepetés. Renault 5-ös lízingakció a CÉL Részvénytársaságnál. Induló részlet már 150 ezer forinttal. Számoljon! Számoljon velünk!