Népszabadság, 1991. május (49. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-29 / 124. szám
1991. május 29., szerda ELŐPRIVATIZÁCIÓ Esetenként elszúrva Nem az Állami Vagyonügynökségen múlott, hogy bár tavaly nyárra beharangozták, csak az idén tavasszal kezdődött meg mintegy tízezer üzlethelyiség bérleti jogának árverezése. Abba azonban már az ügynökség gyakorlatlansága is belejátszhatott, hogy az előprivatizáció első heteit nem koronázta a várt siker. És vajon még mi minden okozhatta, hogy a felkínált helyiségeknek majdnem a felére senki sem pályázott? Április 8-án rendezték az első licitálást, azután, hogy a múlt decemberi halovány kezdetnek — amikor mindössze tíz bolt használati jogát sikerült eladni — véget vetett a hitelkonstrukció összeomlása. Az újrakezdés első heteiben, május 15-ig 184 üzlethelyiséget — vendéglőt, boltot, szolgáltatóhelyet — kínáltak fel a licitálóknak, akik mindössze 96-ra tartottak igényt. Rácz Ernő, a Vagyonügynökség előprivatizációs igazgatója ezt nem tartja különösebben gyenge eredménynek, de jónak sem minősíti. Bizakodik, mert a statisztika lezárása óta valamivel kedvezőbbé vált az arány. Azt mondja: úgy látszik, a tavaszi napsütés meghozza a vállalkozók kedvét. Persze a vállalkozói hajlandóság a legkevésbé az időjárástól függ. Sokkal inkább attól, hogy van-e elég pénz a vállalkozáshoz; van-e kellő bizalom a jövőben; mennyire vonzóak vagy elrettentőek a vállalkozás adó- és egyéb feltételei; milyennek ígérkezik a fizetőképes kereslet abban a társadalmi körben, amelyet a vállalkozás megcéloz; végül természetesen attól is, hogy mennyit kérnek egy-egy üzlethelyiség bérleti jogáért. Ami az utóbbit illeti, Rácz Ernő sem tagadja, hogy a kikiáltási árak nem voltak mindig reálisak. Miután megállapítja, hogy hasonló értékű üzlethelyiségeket olykor erősen eltérő árakon kínáltak, így fogalmaz: „A vagyonértékelést esetenként elszúrtuk.” Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy az auditálást nem maga az ügynökség, hanem az általa megbízott szakértő cégek végezték, illetve végzik folyamatosan. Feltűnő, hogy a 96, gazdára talált helyiség közül 36-ért készpénzzel fizettek. Miért, ha van kedvezményes hitel? „Idegőrlő, időt rabló és majdnem reménytelen kísérlet a hitelszerzés” — panaszolja az egyik licitáló, aki zsebből fizetett. Mások azt kifogásolják, hogy a bankok nem fogadják el a hitel garanciájaként azt az öröklakást vagy saját villát — érjen 40 vagy 80 milliót —, amelyben laknak, csak olyat fogadnának el, amelyik üresen áll. Ezt egyenesen képtelenségnek tartják. A kereskedelmi bankok szakemberei viszont azt minősítik abszurdumnak, hogy sokan anélkül kérnek hitelt, hogy világos üzleti tervvel dokumentálnák jövedelemszerző, hitelvisszafizető képességüket. Még olyanok is folyamodnak hozzájuk jókora összegekért, akiknek elképzelésük sincs a tervezetttevékenység várható hasznáról. Ami pedig a garanciákat illeti: a bankok a lakott lakást nem tudják értékesíteni, márpedig felelnek a folyósítandó hitel kihelyezésének biztonságáért. Vannak gyakorlott, sikeres vendéglősök, kereskedők, akik szívesen szereznének újabb üzleteket, mégis nagy ívben elkerülik az árveréseket, mondván: épelméjű ember ekkora kockázatot nem vállal. Mekkorát? Hát akkorát, hogy most megvehetné ugyan jobb vagy rosszabb áron valahol a bérleti jogot, de nem tudhatja, hogy az annál is meghatározóbb bérleti díjat mikor emeli a csillagos égig az önkormányzat. Márpedig ha így történik, akkor viharos sebességgel tönkre lehet menni. Erre az aggodalomra a Vagyonügynökségnél azzal válaszolnak, hogy a törvény értelmében a magánvállalkozó az állami vállalat jogutóda, tehát mintegy örökli a bérleti díjat, amin a Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint bérlő és bérbeadó csak közös megegyezéssel, együttesen módosíthat. Ha erre a gyakorlat nem cáfolna rá, akkor is nagyobb biztonságot jelentene a vállalkozónak, ha a helyiség tulajdonjogát vehetné meg. „Erről felesleges beszélni, hiszen az előprivatizációs törvényt a parlament így fogadta el” — vélekedik a Vagyonügynökség igazgatója, noha minden bizonnyal ő is hallott már törvénymódosításról. Meglehet, ilyesmiről valóban korai nyilatkozni, hiszen nem tudni, hogy a megannyi lehetséges ok közül melyik a vállalkozói hajlandóságot leginkább visszafogó. Bármelyik is, aggasztó, hogy azokat az első licitálásokat is viszonylag szerény érdeklődés kísérte, amelyekre pedig sok év, több évtized felgyülemlett vállalkozói igényének kellett volna rázúdulnia. Ha nem így történt, akkor valami — vagy több minden — hibádzik a számításban. Amennyiben korrekciók nem történnek, akkor vajon miként fog az állam megszabadulni az ezredik, majd a tízezredik üzlethelyiségtől? Akkor hogyan lesz privát a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatás? Ha minden más marad, akkor a kikiáltási áraknak kell erősen lefelé tendálniuk. Lehet, hogy sokan erre számítanak. Gál Zsuzsa NÉPSZABADSÁG - GAZDASÁG A Magyar Vegyipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Vegyész Alapítványának kuratóriuma pályázatot hirdet az alumínium-, a gumi-, a gyógyszer-, a kőolaj- és gáz-, a műanyag-, a vegyipar, a kutatás és fejlesztés területén, környezetvédelmi témakörben, különös tekintettel a hulladékmentes technológiák elterjesztésére Pályadíjak: I. díj 150 ezer forint II. díj 120 ezer forint III. díj 90 ezer forint IV. díj 70 ezer forint V. díj 40 ezer forint. Azoknak a pályamunkáknak jutalmazására, amelyek nem érték el a díjazottak színvonalát, de vegyipari alkalmazásuk jelentős, a kuratórium 100 ezer forintot fordít. A kuratórium csak megfelelő alapossággal kidolgozott pályaművekkel tud foglalkozni, ötleteket és kidolgozatlan javaslatokat nem bírál el. A kuratórium fenntartja a jogot a pályadíjak és a jutalom összegének átcsoportosítására. A pályázat jeligés. A pályázók a személyi adataikat (név, munkahely, munkakör, lakcím) zárt borítékban mellékeljék. A pályázatot két példányban, legépelve, október 1-jéig kell elküldeni a VDSZ Vegyész Alapítvány kuratóriumának, cím: Budapest, Benczúr u. 45. 1068. A pályamunkák elbírálásának határideje: december 1-je. A VDSZ Vegyész Alapítvány kuratóriuma DÖNTÉS CSAK NYÁRON Autóbiztosítási hercehurca Mint arról hírt adtunk, a Magyar Autóklub az Alkotmánybírósághoz fordult, indítványozva a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás szerződéses rendszerének alkotmányossági felülvizsgálatát. E lépéstől függetlenül azonban — a kormány áprilisi határozatában foglaltaknak megfelelően — a kárrendezésekre vállalkozó hat biztosítóintézet május 15-ével megkezdte a biztosítási szerződések kötését. Az Állami Biztosításfelügyelettől kapott tájékoztatás szerint az Autóklub lépése a szerződéskötéseket nem befolyásolja. Mint megtudtuk, a felügyelet a személyi és tárgyi feltételeket (kárfelvevőhelyek, technikai berendezések, szakértők száma) megvizsgálva, már szerdán kiadta az engedélyeket a biztosítási szerződések megkötésére. Az előzetes becslések alapján várhatóan a biztosítási piacon korábban kialakult helyzet fogja az erőviszonyokat eldönteni, így valószínűleg a két nagy biztosítóintézet (ÁB, Hungária) továbbra is megtartja a különféle gépjárműbiztosításokban szerzett vezető pozícióját: a szerződések több mint felét — csaknem másfél milliót — kötik meg majd náluk a gépjármű-tulajdonosok. Dr. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára ezzel kapcsolatban elmondta, a jelenlegi helyzetben a biztosítóintézetek fő célja, hogy piaci helyzetüket a felelősségbiztosításban is megerősítsék. Mivel a biztosítók a díjakban nyereséget nem kalkulálhatnak, verseny az elkövetkező időkben csak a kiszolgálás színvonalában és esetleg a díjfizetés módjában alakulhat ki közöttük. A Magyar Autóklub lépését kommentálva a főtitkár ugyanakkor hozzáfűzte: az általuk kidolgozott szerződéses rendszer Európában már mindenhol kiállta az alkotmányossági próbát. A kérdéssel kapcsolatban megkerestük az Alkotmánybíróságot is. Dr. Holló András, a szervezet főtitkára elmondta: az Autóklub beadványa már megérkezett, ám a bírói testület az egyéb feladatok miatt várhatóan csak kéthárom hónapon belül foglal majd állást róla. A főtitkár hozzátette: ha az Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmánysértést, az áprilisi határozatot azonnal hatályon kívül helyezik. Minden jel arra mutat, hogy az új biztosítási rendszerre történő átállás előcsalja az állampolgárok bizalmával visszaélő szélhámosokat is. Értesüléseink szerint a napokban több helyütt magukat biztosítási ügynöknek kiadó személyek jelentek meg, akik arról igyekeztek meggyőzni a gépjármű-tulajdonosokat, hogy náluk fizessék be a tetemes — több ezer forintos — biztosítási díjat. A különféle biztosítóintézetek ügynökeinek van igazolványuk, ezért a csalók igen könnyen leleplezhetők. Az ügynökök egyébként a kifizetett biztosítási díj ellenében a helyszínen megkötik a szerződést, és átadják a biztosítási blankettákat. Oszabó Attila Totálkár, boros Jenő felvétele EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSERKÉPZÉS A kijárásos módszer vége? Négy évtizeden át állandó volt a panasz az egészségügyi vezetők körében, hogy a fejlesztési pénzeszközök elosztása esetleges és pofára megy. Mindenki a keretgazdálkodásra panaszkodott, miközben e szisztémában egyesek megtalálták rajta a kiskapukat, mások persze szorongtak tőle. Az egészségügy közeli piacosítása azonban új lehetőségeket vet fel. Ezek kihasználását szolgálhatja a közelmúltban létrehozott menedzserképző alapítvány, amelynek szervezésében nemzetközi szakembergárda irányítása mellett a közelmúltban ért véget az első menedzseroktatókat képező kurzus. Ennek egyik résztvevőjével, dr. Simon Kis Gáborral, az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet főigazgatójával beszélgettünk e kurzusról és az egészségügyi vezetők szemléletéről. Hogy a menedzserszemléletre szüksége van az egészségügynek, ezt már mindenki tudja. Más kérdés az, hogy örülnek-e a vállalkozó szellem betörésének az intézmények vezetői. A főigazgató véleménye szerint, ha a keretgazdálkodás nem lett volna kényelmes az államnak és az egészségügyi vezetőknek, nem lehetett volna negyven éven át fenntartani. A kijárás módszerrel az ügyes vezetők pénzhez juthattak úgy, hogy a felhasználásáról igazából sosem kellett elszámolniuk. Csakhogy mára világossá vált, hogy ez a helyzet tarthatatlan, és a túlélés érdekében változtatni kell. Az idén például 10 százalékkal emelték az egészségügyi intézmények dologi kiadásra szánt keretét, miközben 35 százalék körüli a jelzett infláció. Tehát el kell kezdeni gazdálkodni, mert nem elég azt emlegetni, amit ma már minden gazdasági vezető tud, hogy várhatóan az utolsó negyedévben nem lesz pénz. Ezért is indult a menedzserképzés, hogy az egészségügy új vezetőit felkészíthessék a rendszerváltásra. Simon Kis Gábor szerint az orvosokban ma még nincs költségtudat. Ellen is állnak, mert a gyógyítás szabadságát féltik tőle. A menedzserképzésnek ezt az ellenállást kell áttörnie. De ezzel párhuzamosan el kell vetni azt az illúziót, hogy az új érdekeltségi és finanszírozási rendszerrel az egészségügy olcsóbb lesz. Nem is lehet az, amikor Magyarországon évente egy emberre 150—200 dollárt költenek, szemben a fejlett országok 1000 dolláros átlagával. Ha mi átvesszük a kinti finanszírozási rendszereket, azonnal kiderül, hogy az egészségügy alultámogatott. Eközben persze elhangzik az az érv is, hogy a mai gazdálkodási rendszer pazarló. Csakhogy ez nem bizonyítható, mert a pénz elköltése az egészségügyben ma nincs dokumentálva. Ez év őszétől indulnak azok a menedzsertanfolyamok, amelyek éppen gazdálkodni és az ehhez szükséges szemléletet létrehozni segítenek. Csak ettől várható, hogy az új egészségügyi vezető gárdában, különösen a döntési helyzetben lévőkben tudatosodjon, hogy minden szakmai lépés egyben gazdasági döntés is. Ám ezzel párhuzamosan az orvosegyetemeken is kell menedzserképzést indítani, így az új gárda már gazdálkodószemlélettel érkezik az egészségügybe. Rege Sándor A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDÉN JEGYZETT ÁRFOLYAMOK * A napi átlag a kibocsátáskori árhoz viszonyitva, százalékban. As adatok tájékoztató Jellegalok. Részvény neve Átlag u: Minimum ZLETK A r Maximum : O T E s a k Nyitó 1 E K Záró Árfolyam* AJÁNLATOK Vételi Eladási Utok Darab Ar/db Darab Ar/db Ar/db ia forgalom Időpont Dunaholding Rt. 39 829 39 600 39 900 39 600 39 900 104,81 39 732 91. 05. 27. Falai Rt. 229 228 230 228 229 115,08 225 91. 05. 27. IBUSZ Rt. 4 865 4 850 4 890 4 870 4 850 99,29 4 895 91. 05. 27. Konzum Kar. Ip. Rt. 1 921 1 920 1 925 1 920 1 925 53,36 1 949 91. 05. 27. MBisl Rt. Al 17 157 17 125 17 200 17 125 17 200 95,32 16 965 91. 05. 27. MUni Rt. A1 Nitroil Rt. 16 186 16 175 16 225 16 175 16 225 89,92 17 400 91. 05. 27. No.otroda Rt. 31 000 31 000 31 000 31 000 31 000 310,00 32 000 91. 05. 20. Skála-Coop Rt. A Skála-Csop Rt. H 22 500 22 500 22 SCO22 500 22 500 225,00 24 030 91. 05. 27. Szövetkezeti A1 Sörgyár Rt. A2 Sztráda-Skála Keresk. Rt. A3 2 800 2 800 2 800 2 800 2 800 109,80 2 850 25 000 91. 05. 27. 91. 05. 23. 11