Népszabadság, 1991. szeptember (49. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

____ Gorbacsov Jelcinre számít A szovjet elnök televíziós nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) Joga az önrendelkezés, és ha a baltiaknak ez a döntésük, azt tudomásul kell venni. A szovjet elnök hangsúlyoz­ta, hogy a puccsisták kezére játszottak a demokratikus erők különböző irányzatai kö­zötti viták is, és egy, Jelcin­nel való kapcsolatát tudakoló kérdésre határozottan kijelen­tette: — Megtanultuk a ke­serű leckét, és senkinek sem engedjük meg, hogy éket pró­báljon verni Gorbacsov és Jelcin közé. Együttműködünk, és tisztában vagyunk súlyos felelősségünkkel. Meglepetésre Gorbacsov kö­zölte, hogy — bár nem a volt külügyminisztert hívta visz­­sza erre a posztra — tovább­ra is aktív szerepet szán Se­­vardnadzénak, mégpedig a külpolitika és a külkereskede­lem felügyeletében. Ez nyil­vánvalóan az új, átmeneti kormányzati szervek csomag­jának része lesz — vélik meg­figyelők. Egy személyes természetű kérdésre Gorbacsov elmond­ta, hogy a puccs miatti meg-A letartóztatásban lévő szov­jet puccsistákat elszállították Moszkva környéki dácsáikról, s a főváros egyik börtönében, köztörvényes bűnözőkkel közös cellákban tartják fogva — nyi­latkozta több szovjet újságnak az államcsínyben részt vettek ügyeit vizsgáló orosz állam­ügyész, Valentyin Sztyepankov. Vlagyimir Krjucskov, a KGB volt főnöke három, Dmitrij Ja­­zov volt védelmi miniszter egy köztörvényes bűnözővel van közös cellában. — Fogva tartá­suk körülményei semmivel sem jobbak, s nem is rosszabbak, mint más foglyoké — közölte az ügyész. A puccs vezetői, akik meg­romlott egészségi állapotára való hivatkozással próbálták meg eltávolítani Mihail Gorba­­csovot, nem örvendenek a leg­jobb egészségnek — jelentette pénteken az Izvesztyija című szovjet napilap. Gennagyij Ja­­najev volt alelnöknek ekcéma­rázkódtatások következtében Raisza súlyos szívrohamon esett át, de már túl van a ve­szélyen, és gyógyulását jelzi az is, hogy vasárnap telefo­non interjút is adott. A szovjet elnök egyebekben közölte, hogy utasította az ja van. Dmitrij Jazov marsallt, volt védelmi minisztert ízületi gyulladás kínozza. Alekszandr Tizjakov, volt iparfelelős ma­gas vérnyomásban szenved. Ugyancsak magas vérnyomás miatt került kórházba még a puccs második napján Valen­tyin Pavlov volt miniszterel­nök. Nyugati hírszerzési szakértők szerint Borisz Pankin, az új szovjet külügyminiszter a KGB dezinformációs osztályának ve­zetője volt, amikor a nyolcva­nas évek elején a szerzői jogi hivatal élén állott — írta pén­teken a The Wall Street Jour­nal. Az ,1937-es sztálini tisztogatá­sokhoz hasonlította a gorbacso­­vi vezetés legutóbbi lépéseit Alekszandr Besszmertnih. A volt külügyminiszter a Komszo­­molszkaja Pravda című lap szombati számában megjelent interjújában cáfolta, hogy a puccsistákat támogatta volna­ igazságügyi szerveket: ne le­gyen boszorkányüldözés, csak a puccs tényleges szervezői ellen indítsanak törvényes eljárást. Ez nem érintheti az utcára vezényelt katonákat és az egyszerű párttagokat. Serény Péter Leváltás, függetlenedés, betiltás Mihail Gorbacsov vasárnap összehívta az új összetételű nemzetbiztonsági tanácsot és a köztársaságok képviselőit. A szovjet államfő talán az utol­só kísérletet tette arra, hogy a népképviselők kongresszusá­nak hétfőn kezdődő rendkívü­li ülésszaka előtt rábírja a kiválni készülő köztársaságo­kat a szövetségi szerződés aláírására. Gorbacsov igyekezete azon­ban nem sok sikert ígér, mert­­a vasárnapi ülésre nem ment ■el sem a három balti állam, sem Moldova és Ukrajna kép­viselője. Mihail Gorbacsov egyéb­ként rendeletben mentette fel tisztségéből Valentyin Varen­­nyikov hadseregtábornokot, a szovjet szárazföldi erők, vala­mint Iván Tretyak hadsereg­­tábornokot, a légvédelmi csa­patok főparancsnokát, akik eddig egyben miniszterhelyet­tesek is voltak. Gorbacsov Vlagyimir Szemjonov hadse­regtábornokot nevezte ki a szárazföldi erők főparancsno­kává, valamint a védelmi mi­niszter helyettesévé. A rende­let értelmében Viktor Prud­­nyikov repülős vezérezredes vette át a légvédelmi csapa­tok parancsnokságát, akit a szovjet államfő szintén kine­vezett védelmi miniszterhe­lyettesnek. Pjotr Gyejnyekin, a légierő vezérezredese lett a légierő új parancsnoka, s egy­úttal ő is védelmi miniszter­­helyettesi beosztást kapott. Jevgenyij Podkoszin altábor­nagyot a szovjet elnök kine­vezte a légi deszantos csapa­tok parancsnokává. Jevgenyij Saposnyikov mar­sall, az új szovjet védelmi mi­niszter a közelmúltban beje­lentette: várhatóan a szovjet katonai vezetés 80 százalékát cserélik le a kudarcba fulladt hatalomátvétel kapcsán. A hét végén egyébként Üz­begisztán és Kirgizisztán is kinyilvánította függetlenségét. Az üzbég köztársaság vezetése jelezte, hogy hajlandó aláírni az új szövetségi szerződést, ha az ténylegesen független köz­társaságok laza konföderáció­ját helyezi kilátásba. Az Ukrán Legfelsőbb Ta­nács elnöksége határozatot ho­zott az Ukrán Kommunista Párt betiltásáról. Örményor­szág Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az Örmény Kom­munista Párt vagyonának ál­lamosításáról döntött. Szombaton lemondott tiszt­ségéről Kahar Mahkamov tadzsik elnök. Iván Szilajev orosz minisz­terelnök nem kíván szovjet kormányfő lenni. Az Inter­fax hírügynökség beszámolója szerint Szilajev szombaton egy televíziós adásban a né­zők kérdéseire válaszolva kö­zölte: nem fogadja el Gorba­csov elnöknek azt az ajánlatát, hogy ő legyen a szovjet kor­mány elnöke. (MTI) ELSŐ NYUGATIKÉNT A PUCCS UTÁN John Major Moszkvában Kilencórás villámlátogatásra vasárnap délután Moszkvába érkezett John Major brit kor­mányfő. Ő az első nyugati ve­zető, aki a múlt heti puccs után a Szovjetunióba látogat. A brit politikus Pekingbe ve­zető útján állt még a szovjet fővárosban. A vnukovói repülőtéren adott nyilatkozata szerint Nagy-Britanniát örömmel töl­ti el, hogy a Szovjetunióban ismét visszaállt az alkotmá­nyos rend és ezáltal folytatód­hatnak a megkezdett refor­mok. Majort fogadta Gorbacsov szovjet elnök, később pedig Borisz Jelcin oroszországi el­nök és Iván Szilajev oroszor­szági miniszterelnök. Douglas Hurd brit külügyminiszter pe­dig Borisz Pankin új szovjet külügyminiszterrel tárgyalt. (MTI) HANOI HÍRM­AGYAR­ÁZATUNK Váratlan megegyezés Kambodzsában A tervezettnél egy nappal ké­sőbb fejeződött be a thaiföldi Pattayában a kambodzsai Leg­felsőbb Nemzeti Tanács (LNT) tanácskozása. A részvevők a ta­nácskozás elején lezajlott he­ves viták ellenére a leglénye­gesebb pontokban meg tudtak egyezni: senkitől nem fogad­nak el a továbbiakban katonai segélyeket, mindegyik fél het­ven százalékkal csökkenti had­seregének létszámát és katonai felszerelésének mennyiségét, a megmaradt harminc százalék pedig ENSZ-ellenőrzés alá ke­rül. Továbbá: Kambodzsában ezentúl többpártrendszer lesz. A tanácskozást követően tar­tott sajtókonferencián Sziha­­nuk elnök kijelentette: a kam­bodzsai kérdés mintegy kilenc­ven százalékban megoldott. Teljesen reálissá vált, hogy két vagy, három hónapon belül megköthessék a békeegyez­ményt. Szihanuk és Hun Sen Phnom Penh-i kormányfő egy­más után fogadta a helyszínen megfigyelőként tartózkodó vietnami külügyminiszter-he­lyettest, Nguyen Di Nient. Ha­noi nagyra értékelte a herceg vezette testület pattayai ta­nácskozásán elért megállapo­dásokat. A tanácskozás váratlan ered­ményességéhez jelentősen hoz­zájárult Vietnam és Kína kö­zeledése. Jól értesült hírforrá­sok tudni engedték, hogy a múlt hónapban titokban Pe­­kingben járt Le Duc Anh had­seregtábornokkal, a volt hon­védelmi miniszterrel történt megegyezés után Kína „zöld utat" biztosított Szihanuknak a kérdés megoldására. A kér­dés rendezését biztosíthatja az is, hogy Nguyen Manh Cam vietnami külügyminiszter szep­temberi kínai látogatása, után októberben Do Muoi pártfőtit­kár is Kínába utazik, és való­színűleg teljes mértékben nor­malizálódnak a két ország kap­csolatai. T. D. K. ­ Prága nem akarja Pozsony elszakadását (Prágai tudósítónktól.) A csehek és szlovákok közös államának erősítése mellett foglaltak állást a szlovák nem­zeti felkelés évfordulóján tar­tott besztercebányai megem­lékezés szónokai. Havel elnök beszédében úgy fogalmazott, hogy a felkelés a csehekkel való együttélést jelölte céljá­nak, s az államfő síkraszállt a föderáció megőrzése mellett. Petr Pithart cseh kormány­fő beszédében hangsúlyozta, hogy a csehek és szlovákok együttélése jelenleg válságos időszakban van, de vélemé­nye szerint ez a krízis egy érési folyamat részét alkotja. Alekszander Dubcek, a szövet­ségi gyűlés elnöke beszédében ugyancsak a két nemzet közös államának fenntartását szor­galmazta. Az évfordulós ünnepségre olyan időszakban került sor, amikor a szlovák nacionalista erők — a jugoszláv és a szov­jet eseményektől indíttatva is — újabb kampányt indítottak az önálló szlovák állam meg­teremtéséért. Marian Calfa szövetségi kormányfő a hét végén kijelentette, tudomása szerint bizonyos pártok a szlo­vák parlamentben már be­nyújtották az úgynevezett szu­verenitási nyilatkozat terve­zetét. A szlovák nemzeti fel­kelés ünnepeire Pozsonyba ér­kezett cseh politikusok ezzel összefüggésben annak az ag­godalmuknak adtak hangot, hogy a szlovák parlament egyik közeli ülésén javaslat hangzik majd el a szlovák szuverenitás kinyilvánítására, s egy úgynevezett teljes körű állami alkotmány megszöve­gezésére. Jiri Dienstbier szövetségi külügyminiszter — aki a hét végén szintén Pozsonyban tar­tózkodott — nyomatékosan fi­gyelmeztetett: ha a csehek és a szlovákok nem tudnak élni A szlovák sajtó egy része bírálja Josef Vavrousek szö­vetségi környezetvédelmi mi­nisztert,­­mert állítólag anélkül készül beszédet mondani a magyar parlament illetékes bi­zottsága előtt, hogy konzultál­na a bősi erőművel kapcsola­tos szlovák álláspontot illető­en. Ugyanakkor Pavel Rychets­­ky szövetségi miniszterelnök­helyettes, aki a hét végén a Polgári Mozgalom vezető tes­tülete nevében folytatott tár­gyalásokat szlovákiai pártok­kal, a magyar politikai moz­a mostani történelmi eséllyel, akkor az ország olyan káoszba zuhan, mint amilyenben Ju­goszlávia és a Szovjetunió ta­lálható. Malmakkal tartott megbeszé­lésén azt a véleményt fejtette ki, hogy Bős ügye nem szlo­vák, hanem szövetségi hatás­körbe tartozik. Ezzel kapcso­latban Duray Miklós,­­ az Együttélés elnöke a találkozó után elmondta, hogy a két szervezet hasonlóan ítéli meg a bősi vízlépcső kérdését, vagyis hibának tartanák, ha a beruházást szövetségi hatás­körből szlovák hatáskörbe ad­nák át, mivel Bős nemzetközi probléma. Kis Tibor Bős: szövetségi vagy szlovák hatáskör ? NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1991. szeptember 2., hétfő Magyar—orosz élelmiszerüzlet Százmillió dollár értékű élelmiszer szállításáról írtak alá a hét végén szándéknyi­latkozatot a tekintélyes ma­gyar vállalkozókat tömörítő New Bank Management kon­zorcium vezetői és az orosz­­országi illetékesek. A küldött­séghez nem hivatalos minő­ségben az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és az FKGP képviselői is csatlakoztak és politikai tár­gyalásokat folytattak az orosz­­országi vezetőkkel. Az üzletemberek az MTI tudósítójának adott interjú­ban elmondták, hogy máris megkezdődött az első, mint­egy 20 tonnányi élelmiszer árusítása Moszkvában. MA: FONTOS AMERIKAI BEJELENTÉS Bush telefonja Landsbergisnek (Washingtoni tudósítónktól.) Bush amerikai elnök a hét végén kennebunkporti nyara­lójából felhívta Landsbergis litván elnököt, és közölte vele, hogy „talán hétfőn” olyan nyilvános mondandója lesz, amit a baltiak „nagy érdeklő­déssel fogadnak majd”. Ez ál­talános vélemény szerint a balti államok amerikai diplo­máciai elismerésének bejelen­tése lesz. Az Egyesült Államok eddig azért várt ezzel, hogy ne vág­jon elébe a szovjet törvényho­zás döntésének. Hétfőn azon­ban összeül a népképviselők kongresszusa, amelynek napi­rendjén a balti függetlenség jóváhagyása is szerepel. Ugyanakkor Scowcroft elnö­ki nemzetbiztonsági tanácsadó egy hosszabb hét végi tévéin­terjújában azt mondta, hogy Amerika és a nyugati segít­ségnyújtás szempontjából cél­szerűbb „egy olyan unió, amelyben áttekinthető a cent­rum és a részek közötti vi­szony, ami bizonyos értelem­ben prognosztizálhatóvá teszi, előrehaladnak-e a gazdasági reformmal”. A szovjet nukleá­ris fegyverek jövőbeni sorsát illető, hosszabb távú amerikai aggodalmakat említve Scowc­roft azt mondta, hogy „Moszk­vának és a köztársaságoknak olyan megoldást kell talál­niuk, amelyek révén a szovje­tek fenn tudják tartani ellen­őrzésüket a nukleáris fegyve­rek fölött”. Scowcroft igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ha az Egyesült Államoknak előre tu­domása lett volna a puccs elő­készületeiről, riasztotta vol­­na-e Gorbacsovot. Egyebekben vonakodott leírni a szovjet el­nököt, és bizonyos fenntartá­sokat hangoztatott Jelcin orosz elnök személyét illetően. Elis­merte, hogy Gorbacsov elve­szítette a puccsisták oldalára átállt hatalmi bázisát, amely­ben most tisztogatásra került sor, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szovjet elnök rendkívüli képességekről tett tanúbizonyságot a szovjet kor­mányzati és törvényhozási szervekkel való munkája so­rán, és „eddig soha egyetlen végső szavazást el nem veszí­tett, így egyelőre nem lehet őt leírni”. A tévériporter kérdésében amerikai kormánytisztviselők­nek olyan véleményeket tulaj­donított, mint hogy Jelcin „kí­méletlen”, „demagóg”, „nincs menedzsertípusú vezetői gya­korlata”, „nincs felkészülve” (a hatalom gyakorlására). Scowcroft válaszában azt mon­d Ha van valami, amit a moszkvai puccsból meg kellett tanulnunk, akkor azt, hogy nem várhatunk a magyarok, a len­gyelek, a csehszlovákok és más barátaink megsegítésével — je­lentette ki az MTI-nek Robert Hunter, a Fehér Ház nemzetbiz­tonsági tanácsának korábbi ve­zető munkatársa, a Stratégiai Kutatóintézet európai igazgató­ja. — Magyarországot nem fél­tettem, de aggódtam Románia, Bulgária és Szerbia miatt. Ott a kommunisták azt mondhatták volna, hogy ismét eljött az ő idejük — de szerencsére erre nem került sor — mondta Hun­ter. Richard Lugar amerikai re­publikánus szenátor azt java­solta a The New York Times­­ban: teremtsen Washington olyan új biztonsági szervezetet, amely magába foglalja Len­gyelországot, Magyarországot és a balti államokat is. Lázta, hogy e vélemények egy részét nem osztja, más részü­ket azonban igen. Azt mond­ta, hogy Jelcin ugyan igen di­namikus és magabiztos, látha­tóan bátor és tettrekész veze­tő, de utalt rá, hogy határozott fellépése közepette olyasmit is tett, ami több köztársasági ve­zető aggodalmát váltotta ki, mert „nem éppen demokrati­kusan cselekedett”. Scowcroft hangsúlyozta: vitathatatlan, hogy Jelcin az utóbbi két hét­ben megmentette a Szovjet­uniót, de Amerikában nincs róla mindenki azonos vélemé­nyen, mert az orosz elnök „ama szokatlan, karizmatikus típusú személyiségek közé tar­tozik, akiknek óriási hatalmuk és befolyásuk van, de nem tudni, hogy azt milyen célra fogják fordítani”. Serény Péter , Vytautas Landsbergis litván elnök levelet küldött Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtit­­kárnak, s ebben kérte, hogy a független Litvániát vegyék fel az ENSZ-be. Landsbergis pén­teken az amerikai CNN hírte­levíziónak adott nyilatkozatot. Elmondta, hogy a levél át­adására Roland Dumas fran­cia külügyminisztert kérte fel, akivel csütörtökön tárgyalt Vilniusban. (MTI) Jönnek a balti külügyminiszterek (Munkatársunktól.) A balti államok külügymi­niszterei hétfőn hivatalos lá­togatásra érkeznek hazánkba. Munkatársunk tegnap telefo­non érdeklődött a litván kül­ügyminisztériumnál a találko­zóhoz fűzött várakozásokról. Mint Roland Rezuledichius külügyminiszter-helyettes kér­désünkre elmondta: Algirdas Saudargas hétfőn érkezik ha­zánkba, ahol lett és észt kollé­gáival együtt találkozik Antall József miniszterelnökkel. Az út legfontosabb célja a diplo­máciai kapcsolatok felvétele lesz. A litván kormány más okokból is nagy reményeket fűz a külügyminiszter ma­gyarországi látogatásához. Lit­vániának szüksége van a ma­gyar tapasztalatokra, melyek elősegíthetik gazdasági és po­litikai önállósodását és fejlő­dését. Pénzügyi támogatást azonban mindenekelőtt az Eu­rópai Közösség államaitól vár. 250 ezren az AFL—CIO demonst­rációján Palkovics és Csákó az amerikai konferencián (Washingtoni tudósítónktól.) Negyedmillióan vettek részt a hét végén Washingtonban az AFL—CIO szakszervezeti szö­vetség által szervezett ameri­kai szolidaritási napon, amely­re sok országból, köztük Ma­gyarországról (a Liga és a munkástanácsok képviselőinek személyében) hívtak meg ven­dégeket. Lane Kirkland, a 14 milliós AFL—CIO elnöke — a munka itt szeptember első hétfőjén ünnepelt napja előtti hét vé­gén — beszédében kiemelte: — Azért vagyunk itt, hogy emlé­keztessünk rá: egy demokrati­kus kormányzatnak szavatol­nia kell a fair playt minden­ki számára, nemcsak azok­nak, akiknek a legtöbb pénzük van, a legszerencsésebbek, vagy akár a saját hajuknál fogva is fel tudják tornászni magukat. Azért vagyunk itt, hogy emlékeztessük választott vezetőinket: azért állítottuk oda őket, ahol vannak, hogy ne az arc nélküli piacot, ha­nem a valóságos emberek tö­rekvéseit szolgálják. Előzőleg az AFLACIO az Európa keleti feléből érkezet­tek, köztük a ligás és munkás­tanácsi vezetők, Csákó Mihály, illetve Palkovics Imre részvé­telével kétnapos konferenciát tartott a szakszervezeti moz­galmak helyzetéről a világ­ban. A The Washington Post vasárnap, a konferenciáról ír­va, egyebek között megállapí­totta: „A kommunista rend­szerek által a múltban létre­hozott hatalmi struktúrák fel­bomlásával a szakszervezetek a kevés egyesítő erő közé tar­toznak Európa keleti felének országaiban.” A magyar részvevők közül a lap Palkovics Imre nevét azzal összefüggésben említi, hogy a Munkástanácsok Or­szágos Szövetségének elnöke itt találkozott először Marian Krzaklewskivel, a lengyel Szo­lidaritás főtitkárával. Csákó Mihálynak pedig a konferenci­án elhangzott szavai közül azokat idézi, amelyekben a Li­ga-vezető óvott a régi kom­munista főnököknek és az új menedzsereknek az új, függet­len szakszervezetek elleni szö­vetkezésétől. Ugyanakkor han­goztatta, hogy az új budapesti rendszer a régi — kommunis­ta vezetésű — szakszervezetek vagyonának elkobzásával és az új, független szakszervezetek közötti újraelosztásával segí­tett megerősíteni a magyar dolgozók pozícióit. Serény Péter

Next