Népszabadság, 1992. május (50. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

NÉPSZABADSÁG • 1992. május 2., szombat SZOCIALISTA NAPILAP • 50. évfolyam, 103. szám Viták és közös nevezők Interjú Antall József miniszterelnökkel Antall József miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Karcagi Lászlót, a Népszabad­ság főszerkesztő-helyettesét és interjút adott aktuális belpoli­tikai kérdésekről.­­ Sok gazdasági és politikai szakértő jósolta két esztendővel ez­előtt azt, hogy az ön kormánya nem éri meg a két esztendőt, aztán ké­sőbb jósoltak forró őszt, még for­róbb tavaszt. S bár a baj igen sok Magyarországon, viszonylag mégis stabilnak mondható politikai és gazdasági helyzetben értünk el 1992 májusához. Ön szerint minek köszönhető ez a stabilitás? - Egy aforizma jut az eszem­be: még 1956 előtt, egy beszél­getés során Vidor Miklós írónak mondtam, hogy korunk­ban csak az átmeneti idősza­kok a tartósak. Kölcsön is vette tőlem az aforizmát és beépítet­te akkor készülő új regényébe, Az idegenekbe. Kállay Miklós háborús miniszterelnök szájá­ba adta a mondatot. Nos, azóta is úgy gondolom, hogy valóban csak az átmeneti időszakok tartósak, ez jellemző a saját sorsomra is, hiszen igen hosszú ideig voltam ideiglenesen kine­vezett vezető, s jól kibírtam. Ami pedig az ön által idézett jóslatokat illeti, tudomásul kell venni, hogy az átmenetet itthon és külföldön egyáltalában nem így képzelték el. Nem így kép­zelte az MSZMP, s annak re­formszárnya, persze az SZDSZ, s mások győzelmére tettek nagyon befolyásos nyu­gati politikai és gazdasági kö­rök is. Amerikában például so­kan korábban még Grósz Ká­­rolyban és másokban látták a jövőt, német gazdasági csopor­tok is inkább reformkommu­nista, gorbacsovi átmenetet gondoltak tartósnak Kelet-Kö­­zép-Európában és eltelt egy bi­zonyos idő, mire tudomásul vették a realitásokat. Sokáig számolnunk kellett azzal, hogy az MDF vezette kormánykoalíció nem tetszett ezeknek a köröknek. Ebben az időszakban külföldről és bel­földről is értek bennünket ha­mis vádak az antiszemitizmus­tól a mucsai provincializmusig. Őszintén sajnálom, hogy a kül- és belföldi közvélemény, sajtó egy része és a hazai ellenzék nem volt képes felismerni an­nak a hatalmas történelmi ka­tarzisnak a jelentőségét, amit a szovjet csapatok kivonulása, a varsói paktum, a KGST meg­szűnése fémjelzett. Az ország, a parlament törté­nelmi lehetőséget kapott az átalakulásra. Nem azt vártuk, hogy dicsérjenek bennünket, hanem azt, hogy legalább az erőfeszítéseinket ismerjék el. Nem kaptunk elismerést, s a közélet eldurvult, a politikai csaták sok tekintetben törzsi háborúkká silányultak. Politi­kai-szellemi műhelyek sajnos ma pragmatikus politikai sze­repet játszanak a közéletben. A népi-urbánus és egyéb viták - amelyeket hasznos folytatni, de csak bizonyos értelmiségi mű­helyeken belül lenne szabad szerepet kapniuk - kikerültek a nagypolitika színpadára. (Folytatás a 8. oldalon) Tömegterror Boszniában Bosznia-Hercegovinában el­keseredett harcok folynak, a halottak száma már meghalad­ta a négyszázat. Támadnak a szerb erők egyes horvát fronto­kon is. A nemzetközi közvetítés egyelőre kevés eredményt könyvelhet el. Szarajevóban péntekre virra­dó éjjel heves harcok folytak a „szövetségi hadsereg” és a bos­­nyák fővárost védő helyi terü­letvédelem (TO) között. Elter­jedt ugyanis, hogy a TO pa­rancsnoka elrendelte a szövet­ségi laktanyák körbezárását. Mire a cáfolat megérkezett, ad­digra a szerbek sok helyütt lőt­ték a TO állásait és főleg a pol­gári lakosságot. A Népszabadság szarajevói értesülései szerint a szerbek célja területfoglalásokkal és a muzulmán, illetve a horvát la­kosság elüldözésével megvál­toztatni az etnikai arányokat, majd a köztársaságot kettévág­va összekötni Horvátország szerblakta övezetét Szerbiával. Újabb négyszázezer ember vált menekültté a boszniai harcok kirobbanása óta. Szerb részről Horvátországot azzal vádolják, hogy reguláris csapatokkal be­leavatkozik a boszniai háború­ba. Pénteken mindenesetre a brckói híd felrobbantásával egy fontos helyen elvágták Boszniát Horvátországtól. A Reuter szerint Foca kör­nyékén (Susjesno, Panici és Popece falvakban) a szerb sza­badcsapatok tömegmészárlás­sal is terrorizálják a muzulmán lakosságot. A Drina menti szerb krajina létrehozása érde­kében magát Foca városát már egy hete elfoglalták. Tovább támadják Mostart és környékét is. Szilajdzsics bos­­nyák külügyminiszter szerint a szerbeknek nincs szándékuk­ban a tűzszünet, mert előbb említett céljaikat akarják elér­ni. Közben Lisszabonban to­vább egyezkednek a boszniai muzulmánok, szerbek és horvá­­tok vezetői, eddig eredményte­lenül.* (Újvidéki tudósítónktól) Helsinkiben, Lisszabonban, Guimaraesban, Brüsszelben, New Yorkban békéről tárgyal­nak, Boszniában lőnek. A sza­­rajevóiaknak az egy nappal ko­rábbi tüzérségi ostrom után aránylag nyugodt napjuk volt. (Folytatás a 2. oldalon) Halasztás Marosvásárhelyen Bukaresti nyilatkozat az alapszerződésről (Bukaresti tudósítónktól) Marosvásárhelyen mégsem lesz polgármester-választás május 3-án, amikorra a köz­ponti választási bizottság és a kormány egybehangzó korábbi határozatai kitűzték. Az újabb halasztás oka: a Maros megyei törvényszék áp­rilisban érvénytelennek mond­ta ki a központi választási bi­zottság határozatát. A Népszabadság kérdésére Iolanda Staniloiu, a román kormány szóvivője közölte: a kormány előző napi ülésén tá­jékoztatót hallgatott meg a Maros megyei törvényszék döntése után kialakult hely­zetről és úgy határozott, hogy Marosvásárhely polgármeste­rének megválasztását később­re halasztják. Az új id­őpont a megyei törvényszék még nem végleges döntése ellen benyúj­tott fellebbviteli bírósági ke­reset letárgyalásától és a meg­felelő ítélet meghozatalától függ. A Maros megyei törvényszék három marosvásárhelyi illető­ségű magánszemély beadványa alapján hozott ítélete ellen a központi választási bizottság nyújtott be fellebbezést. (Folytatás a 3. oldalon) POKOL AZ „ANGYALOK VÁROSÁBAN’ Gettólázadás Los Angelesben Fehér esküdtszék, felmentett rendőrök, utcai harcok (Washingtoni tudósítónktól) Elszabadult a pokol Los An­gelesben, az „angyalok városá­ban”. A két napja kezdődött gettólázadásnak eddig több mint húsz halottja és csaknem nyolcszáz sebesültje van. A sú­lyos zavargások átterjedtek több más amerikai városra, így San Franciscóra, Las Vegasra, Seattle-re és Atlantára. A helyi rendőrség mellett be­vetették a Nemzeti Gárdát, és már beavatkozásra készen áll­nak a szövetségi haderő alaku­latai is. Ám az időközben beve­zetett kijárási tilalom ellenére péntekre virradóra már a má­sodik éjszaka tartottak a gyúj­togatások és fosztogatások a város déli, javarészt feketék lakta negyedeiben, ahol he­lyenként az oltásra igyekvő tűzoltókra is rálőttek. Az ame­rikai tévéállomások helyszíni beszámolói szerint a környező negyedek is ostromlott város képét mutatják, az iskolákat bezárták, a boltok nem nyitnak ki, a közhivatalok nem működ­nek. Több légijáratot is átirá­nyítottak, mert a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér közel esik a zavargások körzetéhez. A Los Angeles-i gettólázadás, amelyhez foghatóra a város tör­ténetében a Martin Luther King lelkész, polgárjogi harcos ne­gyedszázaddal ezelőtti meggyil­kolása óta nem volt példa, egy szerdai bírósági ítélet nyomán robbant ki. A csak fehérekből álló esküdtszék felmentett négy fehér rendőrt, akik egy évvel ez­előtt üldözés után, letartóztatás közben félholtra vertek egy fe­kete bőrű autóst. Az Amerika-szerte közfelhá­borodást keltett ügyben hozott felmentő ítéletet a fekete kö­zösség több vezetője fajgyűlölő fellépésnek minősítette. Bush elnök nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát „mind a túlzott rendőri erő alkalmazá­sának kérdésében, mind a túl­zott lakossági erőszak miatt”. Az elnök utasítására Barr igaz­ságügy-miniszter intézkedett, hogy a szövetségi hatóságok a polgárjogi törvények alapján vizsgálják ki az ügyet. Ez azon­ban hónapokig eltarthat. Bush pénteken találkozóra hívta a Fehér Házba a legnagyobb fe­kete polgárjogi szervezetek ve­zetőit, akik az elnöktől „hősies és távlatos” cselekvési progra­mot kértek, mára virradóra pe­dig televíziós szózatot intézett az Egyesült Államok népéhez. Serény Péter (Riportunk Los Angelesből a 6. oldalon) Május elseje: politikával és nélküle (Munkatársainktól) A fővárosban tegnap ezreket csalogatott ki a jó idő a május elsejei rendezvényekre. Főként a Városligetben voltak sokan, ahol az MSZOSZ és a baloldali pártok tartották többnyire po­litikai rendezvényeiket. A Nép­ligetben, a független szakszer­vezetek programjára viszont az ünneplés, a felszabadult szóra­kozás volt a jellemző. Munkát, kenyeret, biztonsá­got követelő transzparens mö­gött nem sokkal 9 óra előtt in­dult el a Magyar Szocialista Párt által szervezett május 1-jei felvonulás a Vörösmarty térről. A több száz fős menetben a szo­cialisták kék zászlói mellett nemzetiszínű és vörös zászlók is lobogtak. Sokan csatlakoztak a felvo­nuló csoporthoz az Andrássy úton, így mire a Városligetbe értek, már néhány ezren voltak. Nyugodt menetben, időnként munkásmozgalmi dalokat éne­kelve, nem sokkal 10 óra után érkeztek meg a Városligetbe.­­ Szeretném emlékeztetni An­tall Józsefet, aki a tizenötmillió magyar miniszterelnökének mondotta magát, arra a tényre, hogy ebből a tizenötmillióból tízmillió Magyarországon él és közülük öt és fél millió munka­­vállaló. Ha meg akarja valósíta­ni programját, itt az ideje, hogy figyelmet szenteljen ennek az öt és fél millió embernek, továbbá annak a két és fél milliónak, aki nyugdíjas - mondotta Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke a városligeti nagygyűlésen. Május szomorú aktualitása a munkanélküliség - mutatott rá a szónok. Ötszázezer embernek nincs mit ünnepelnie a munka ünnepén. A szakszervezetek válasza egyértelmű: a munka­­nélküliség nem fogadható el tartós élethelyzetnek. Minden gazdaságpolitikai eszközt fel kell használni a foglalkozáspo­litika segítésére - hangsúlyozta Nagy Sándor. Mielőtt a költségvetés hiánya miatti szükséghelyzetre hivat­kozva, a kormány rákényszerí­tené akaratát a szakszerveze­tekre, új tárgyalássorozatra van szükség. Az MSZOSZ fel­ajánlja közreműködését - mon­dotta az elnök - ugyanakkor határozottan követeli, többek között, a munkanélküliség nö­vekedésének mérséklését, az el­szegényedés megfékezését, a privatizáció felülvizsgálatát, az igazgatási kiadások csökkenté­sét, az adó- és elvonáspolitika újragondolását, a létminimum alatti jövedelmek száműzését, valamint a nyugdíjak reálérté­kének megőrzését. * A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szö­vetsége a Népligetben közös rendezvényeken ünnepelte má­jus elsejét. Ugyancsak a Népli­getben állította fel sátrait a Szabad Demokraták Szövetsé­ge és a Magyar Szocialista Párt. (Folytatás a 4. oldalon) Népligeti anzix SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Újra itthon Tegnap „politikusi hétvégét” tartottak Ferihegyen. Egymás után érkeztek ugyanis haza külföldről politikai és gazdasá­gi életünk jeles személyiségei - az újságírók szinte állandó ügyeletet tartottak a repülőté­ren. Munkatársaink Kupa Mi­hállyal, Bod Péter Ákossal és Gergátz Elemérrel beszéltek. A pénzügyminiszter washing­toni tárgyalásai­ kapcsán el­mondta: az IMF és a Világbank szakértői szerint lassan véget ér a recesszió. Ha idén még nem is, de talán jövőre szerény mértékű javulás a magyar gazdaságban is elkezdődhet. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke a többi közt arról számolt be, hogy a 200 millió dolláros hitelcsomag szabad felhaszná­lású, s első feléhez a közeli na­pokban hozzájut az MNB. A földművelésügyi miniszter Ausztráliában és Új-Zélandban járt. Munkatársunknak egye­­­bek között elmondta: ahol volt, a gazda büszkébb a nyájára, mint saját feleségére. (Bővebben az 5. oldalon)

Next