Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-26 / 147. szám

1993. június 26., szombat HAZAI KORKÉP Koalíciós kívánságok A pótköltségvetés tervezete nem csupán a koalíció és az el­lenzék között vált viták forrá­sává, a kormányzó pártok kö­zött is folyik a kötélhúzás: mi legyen az „igen” voksok ára. A kisgazdák 36-os frakciója nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a büdzsé módosítására tett javaslatot csak akkor támo­gatják, ha a kormány keresztül­viszi a szövetkezeti törvény mó­dosítását. Ez - elképzelésük szerint - megnyitná az utat az előtt, hogy a szövetkezetek tag­jai ne csak egyszeri alkalom­mal, hanem folyamatosan dönt­hessenek a közösből való kivá­lás mellett. Szükségesnek tarta­nák azt is, hogy újabb kedvez­ményes vállalkozói hitelek se­gítsék a gazdaságokat. Több tételt is tartalmaz a KDNP kívánságlistája. A pót­költségvetés diktálta intézke­désekkel, az áfa-kulcsok módo­sításával csak úgy értenek egyet, ha azok „nem lesznek a nép kárára”. Azt szorgalmaz­zák, hogy a gyógyszerek eseté­ben ne változzon az áfa - jelen­leg 0 százalékos - és az alapve­tő élelemiszerek, továbbá a háztartási energia - most 6 szá­zalékos - kulcsa. Persze belát­ják, hogy növelni kell a költ­ségvetés bevételeit, ám ezt a 25 százalékos áfa-kulcs 30-ra emelésével vélik elérni. Továb­bi bevételeket remélnek a lát­hatatlan jövedelmek és a „feke­tepénzek” fülön csípésétől, va­lamint a luxuscikkeket terhelő különadó meghonosításától. A nyilatkozó keresztényde­mokrata politikusok voltakép­pen örvendetesnek tartják, hogy a privatizációs bevételek elmaradtak a tervezettől. Eb­ben ugyanis annak a jelét lát­ják, hogy - gazdaságpolitikai koncepciójukkal összhangban - lassul a tulajdonosváltás folya­mata. F. E. G. Szigorú korlátok között a következő évi büdzsé Jövőre a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 250 milliárd forintot - ez lesz az a sarokszám, amelyhez a ’94-es költségveté­si törvényt igazítani kell. A büdzsé tervezetéről ma tárgyal a kormány. A pénzügyi tervezők abból indulnak ki, hogy a bruttó ha­zai termék (GDP) a jelenlegi mintegy 3350 milliárd forintról 3800 milliárd forintra növek­szik. Ez háromszázalékos reál­­növekedést feltételez. Az ál­lamháztartás 1994. évi hiánya meg fogja haladni a 350 mil­liárd forintot, amiből 250 mil­liárd lehet a költségvetés defi­citje, 24 milliárd a társadalom­­biztosítási alapoké, 71 milliárd az államadósság esedékes tör­lesztési kiadása és 10 milliárd az 1996-ra tervezett világkiállí­tás finanszírozási igénye. Ameny­­nyiben sikerül az államháztar­tási hiány ilyen mértékét tarta­ni, akkor az a GDP-hez viszo­nyítva 5,6 százalék lesz. Ahhoz, hogy ezt a hiányt fi­nanszírozni lehessen, a közpon­ti állami bevételeket számotte­vően növelni kell. A pénzügyi kormányzat a hatszázalékos áfa-kulcs 10 százalékra emelé­sétől 33 milliárd többletbevé­telt remél. Az adómentes kör megszüntetésétől további 7 mil­liárd forintra számítanak. A kiadási oldalon is várhatók intézkedések. A központi költ­ségvetési szervek feladatkörének felülvizsgálatán a pénzügyi kor­mányzat szerint csaknem 12 mil­­liárdot lehet megtakarítani. A dologi kiadásoknak az infláció­tól 5 százalékkal elmaradó auto­matikus növelése 7,5 milliárd megtakarítást eredményezhet. A közalkalmazotti törvény miatti béremelés elhalasztása elvileg több mint 45 milliárd megtaka­rítást eredményezne, viszont ha az önkormányzatok ideiglenesen átvállalják a béremelés terheit, akkor az a központi költségve­tésben is jelentkezni fog. Szorosan összefügg az IMF szakértői stábjával újrakezdődő tárgyalásokkal: a kormánynak néhány vállalást kell tennie ah­hoz, hogy hozzájuthasson az óhajtott készenléti hitelhez. Ha többletbevétel keletkezik, azzal a hiányt kell csökkenteni, azaz év közben nem növelhetők a ki­adások. Akkor sincs mód a hi­ány növelésére, ha a bevételek kisebbek lesznek a számítottnál. M. M. Mozgalom a hazai termékekért A hazai gazdaság megújulása, a termelés védelme és a terme­lés kapacitásainak megőrzése érdekében a Kereszténydemok­rata Néppárt kezdeményezésé­vel tegnap „Hazai Termék - Hazai Munkahely” elnevezéssel új mozgalmat hozott lére tizen­négy gazdálkodó szervezet. Dr. Surján László, népjóléti miniszter, a mozgalom anyagi forrásait biztosí­tó alapítvány kurató­riumának elnöke el­mondta: tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy a magyar ter­mék nem azonos a rossz minőséggel. Szükség van arra, hogy a hazai termékek is ver­senyképesek legyenek, mivel ezek vásárlása is hozzájárulhat a munkahelyek védelméhez. A mozgalomhoz eddig tizennégy gazdasági szervezet csatlako­zott, közöttük a Zalahús Rt., a Mal Rt., a Centrum és a Ganz Danubius Kft. Surján kifejtette: a hazai ter­mékek népszerűsítésével nem kívánnak elzárkózni a külföldi piacok elől, továbbra is szüksé­gesnek tartják az európai in­tegrációt és a külföldi tőke be­hozatalát, de nem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy sikeres magyar iparágaknak kell leáll­­niuk a termeléssel a bezúduló külföldi termékek döm­­pingje miatt. A KDNP a moz­galmat a eddig kö­zel egymillió fo­rinttal, az alapít­ványt pedig száz­ezer forinttal tá­mogatta, bár - mint a népjóléti miniszter elmondta - nem kíván­ják pártprogramként sze­repeltetni. A csatlakozók eddi­gi szándéknyilatkozataik alap­ján további hárommillió forint­tal járulnak majd hozzá a moz­galom és az alapítvány munká­jához. M. R. A Koppenhága következményei Nehogy az EK-társulásból KGST legyen Az Európai Közösségek Taná­csának koppenhágai határoza­ta alapján elképzelhető, hogy felgyorsul a magyar csatlako­zás folyamata. Ez az exportle­hetőségek bővülése mellett olyan következményekkel is járhat, hogy hamarabb kell megnyitni a hazai piacot, vagy­is előbb kell megkezdeni a vá­mok leépítését. Ahhoz, hogy erre kellő mó­don és időben felkészülhesse­nek a vállalkozók, a szerződést kötő államnak, pontosabban az illetékes államigazgatási szer­veknek szervezett felvilágosító munkát kell végezniük. Ennek azonban egyelőre még a nyo­­mait sem látni - nyilatkozta la­punknak Farkas György, a Ma­gyar Gazdasági Kamara he­lyettes főtitkára. A szervezet azért sürgeti a módszeres és következetes álla­mi közreműködést, mert ahhoz, hogy a vállalkozók aktívan részt vehessenek a csatlakozás folyamatában, tudniuk kell ér­telmezni, mit jelent valójában a társulás ratifikálása, és tisztáz­ni kell a módosuló szerződés­ben szereplő új fogalmakat is. A helyettes főtitkár fontosnak tartja, hogy az államigazgatás és a vállalkozók között kiala­kuljon a kétoldalú információs kapcsolat. Enélkül ugyanis üressé válhat a társulási szer­ződés - mondotta -, vagyis nem jelentene többet, mint a KGST- együttműködés, ahol az állami szerződéseket nem töltötte ki valódi vállalatközi munka, tényleges érdekeltség. Hozzá­tette: az állandó információcse­rére, egyeztetésre az EK és a magyar államigazgatás között is szükség lesz, hiszen csak így érvényesíthetők a társulási szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek. R. Zs. DIURNUS____________________ A MÁV siker 1993. június 23-án 17 óra 3 perckor megkíséreltem telefonon megtudni, hánykor, honnan indul Bukarestbe a 206-os nem­zetközi. Még nem tudtam, mi vár rám: lezserül föltárcsáztam, állva, a nemzetközi tudakozót (122-4052). Tizenhét perc múl­va, a negyvenkettedik tárcsázásnál szépen leültem a telefon mellé, foglaltat jelzett vagy kicsengett, s nem vették fel. Meg­kíséreltem harmincegyszer a „nemzetközi menetrendi” tuda­kozót is (141-9150) - idem. Ledőltem a telefonasztalka mellé a padlóra, és sorra hívtam a könyvben szereplő pályaudvarokat, (113-6835, 149-0115, 175-767) - semmi. Tanácskérési szán­dékkal a belföldi tudakozót is fölhívtam (122-7860) - próbál­kozásaimat ugyanaz a sikertelenség koronázta. Húztam a stri­gulákat, kíváncsi voltam, ki bírja tovább, én, a MÁV avagy a telefonom; az igazat megvallva, én a készülékem helyében már kigyúltam, leégtem vagy sztrájkba léptem volna. Olykor­olykor megingott a bizalmam a távbeszélésben, föl-fölhívtam egyik-másik, régóta elhanyagolt barátom: hadd lám, jó-e a vonalam, a telefonom, a Matávom. Jó volt, csak a rég elhanya­golt barátok hápogtak a meglepetéstől, azt hitték, kölcsön akarok kérni valamit. Az egyiktől, akivel nyolc éve nem be­széltem, meg is kérdeztem, nincs-e idei vasúti menetrendje, de lecsapta a kagylót, azt hitte, valami telefonbetyár ugratja a nevemben. Titkon azt hittem, a MÁV titokban már sztrájkba lépett a várható tömeges elbocsátások miatt. 19 óra 6 perckor a Nyu­gati Pu. végre jelentkezett, mégpedig udvariasan, közölte, hogy a kérdéses vonat 19.40-kor a Keletiből indul. Ralizva ugyan, de még sikerült vendégemet kiszáguldoztatni a pálya­udvarra. Csattanó nincs. Nem gondolok az expóra. (Mi lesz, ha még kevesebben dolgoznak a MÁV-nál?) Inkább javaslom, szüntes­se be a MÁV a telefontudakozót, ha úgysem működik. Kár pa­lástolni a siketséget. Most már sejtem, miktől neuraszténiás, állítólag, a magyar." Miktől van annyi öngyilkos. S közülük miért oly kevesen vetik magukat a vonat elé. Nem lehet meg­tudni, mikor indulnak. Növekszik a vállalkozókedv A gazdálkodó szervezetek szá­ma májusban szinte vala­mennyi gazdálkodási főcso­portban tovább növekedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. Az elmúlt hónapban 76 384 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, ami 1,8 százalékkal több, mint április­ban. Az új vállalkozások száma májusban 1433 volt, ezek közül 1290 új, 143 pedig már eddig is működő cégből való átalakulás útján jött létre. Május végéig 105 jogi szemé­lyiségű gazdasági szervezet szűnt meg, és 2706-ra növeke­dett a csődöt jelentők száma. Májusban 1620 szervezet ellen fejeződött be a csődeljárás, és a cégek 40,9 százalékát számol­ták fel. A felszámolási eljárás alá vont jogi személyiségű gaz­dasági szervezetek száma 2636 volt. Az APEH májusban 83 423 jo­gi személyiség nélküli gazdasági szervezetet regisztrált. A gazda­sági munkaközösségek és a szakcsoportok nagy része még nem tett eleget az átalakulási kötelezettségének, így május vé­gén 16 354 működő gmk-t és 275 szakcsoportot tartottak nyilván. Az egyéni vállalkozók száma május végén 650 267 volt. M. R. A. Kötvénysegély a távközlésnek Az InvesTel tegnap ötmilliárd forint értékű kereskedelmi köt­vényt bocsátott ki. Az értékpa­pírok a Matáv rövid lejáratú hiteleinek cseréjét és a követ­kező hároméves fejlesztési program forrásainak bővítését szolgálják. A névre szóló, fix kamatozá­sú, zárt befektetői körben for­gatható értékpapír lejárata 14- 365 nap közötti, a kötvényt 5, 10 és 50 millió forintos címle­tekben nyomtatják. Forgalma­zásukról az ABN AMRO Bank­ból, a Citibankból és a Daiwa- MKB-ből álló konzorcium gon­doskodik. A frenvenciagazdálkodással kapcsolatos politikai szócsaták miatt nem léphet életbe a táv­közlési törvény, s emiatt késik a tarifák és az árak szabályozása is, ami sorra elriasztja a legko­molyabb érdeklődőket a Matáv privatizációjától. Láng János, a cég általános vezérigazgató­helyettese érdeklődésünkre el­mondta, felkészültek arra, hogy a politikai viták miatt halasz­tódik a privatizáció és a Matáv esetleg még jövőre sem juthat friss tőkéhez. Ez azt jelentheti, hogy - bár a Matávnál likviditási gondok nem lesznek - lassulhat az 1994-1996-os, a meglévő ge­rinchálózatot immáron készülé­kekkel is felruházó program vég­rehajtása. Pedig a nyilvántartá­sokban szereplő telefonigénylők száma tavaly elérte a 750 ezret, s a gazdasági növekedéssel párhu­zamosan a kereslet robbanássze­rű emelkedése várható. A Matáv továbbra is vezető szerepet ját­szik a nemzetközi és a belföldi távhívásokban. A helyi szolgál­tatásoknál a Közlekedési, Hír­közlési és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumra vár, hogy meghatá­rozza, miként oszlik majd meg az 56 primerkörzetből álló ma­gyar telefonpiac az önkormány­zatok és a Matáv között. R. Zs. Jön a dohány- és szeszadó? A népjóléti minsztérium az 1994-es költségvetés előkészí­tésekor ismét felveti az ötletet: adóztassák meg az egészségká­rosító élvezeti cikkeket, s a be­vételt fordítsák az egészségügy fejlesztésére. MUNKATÁRSUNKTÓL Évek óta foglalkozik a népjó­léti tárca a gondolattal, hogy egészségügyi fejlesztési hozzá­járulást vessenek ki az élvezeti cikkek azon körére, amelyek­nek egészségkárosító hatása van. Az ötlet eredetileg a mi­niszteré, aki régóta szeretné elérni ennek az új adónak a bevezetését. Azzal érvel, hogy e káros hatású élvezeti cikkek többletkiadást okoznak az egészségügynek, hiszen a ciga­­rettázás vagy az alkoholfo­gyasztás következtében fellépő, panaszok kezelése szaporítja az egészségügyi feladatokat. Az ötlettel a szakma is szim­patizál. A törvénytervezet azonban nincs még kész. A kormány korábban egyértel­műen elvetette az ötletet, de ma már hajlik az elfogadására. Nincs szó azonban arról, hogy tízmilliárd forint nagyságren­dű pluszbevételhez lehetne jut­ni. A minisztériumban még a legmerészebb becslések sem jutottak el idáig, és már azzal is elégedettek lennének, ha a rendszer jövő január 1-jétől egyáltalán működne. Vállalkozók az új adótervekről Az Pénzügyminisztérium el­képzelései az adórendszer vál­tozásairól nem a gazdaság sza­bályozását célozzák, hanem csak a pézbeszedési kényszer kielégítését - vélekedik Hefter László, az Ipartestületek Buda­pesti Szövetségének (IBSZ) el­nöke. Hasonlóan nyilatkozott Tamás József, a Magyar Keres­kedők és Vendéglátók Kamará­jának (Kisosz) főtitkára is. MUNKATÁRSUNKTÓL Az IBSZ elnöke egyszerűen bu­taságnak nevezte azt az elgon­dolást, hogy a veszteséges vál­lalkozások is fizessenek 1,5 százalékos, a korrigált bevétel­re vetített társasági adót. Úgy vélekedett, hogy az egész adó­politikát másként kellene meg­fogalmazni, s az államnak meg­értőbbnek kellene lennie a vál­lalkozások iránt. A kis, egysze­mélyes vállalkozások esetében például vissza kellene állítani az adóátalány rendszerét és egyszerűsíteni a szabályokat, mert a 18 oldalas adóíveket az alacsonyabb képzettségű mes­teremberek még kitölteni sem tudják. A PM elképzelései azt mutatják, hogy az állam kény­szerpályán mozog, és ezért nincs kapcsolata a gazdaság­gal. A Kisosz főtitkára szerint a tervek közvetve annak elis­merését jelentik, hogy manap­ság a magas adóhányad miatt mindenki kénytelen adót csal­ni. Véleménye szerint azon­ban ezért az a felelős, aki olyan helyzetet teremt, hogy enélkül nem maradhat felszí­nen egy kisvállalkozás. Ha a mostani tervek megvalósul­nak, az 15-20 százalékos csődhullámot vonhat maga után. Ehelyett inkább az adók mértékének jelentős csökken­tésére lenne szükség, s akkor lehetséges volna a szigorú számonkérés is. Késik a bejegyzés és a pénz Bonyolult helyzet alakult ki Békéscsabán, dr. Zsíros Géza egykori „birodalmában” a tu­lajdonosváltással. Bár szerző­dések egész sora rögzíti annak részleteit, hogy mi és milyen módon került, kerül át az új tu­lajdonoshoz, az Agrimillhez, e szerződések teljesítését most részben újabb fejlemények te­szik kérdésessé. BÉKÉSCSABAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Békés Megyei Gabonafelvá­sárló Vállalat dolgozóinak 94 százaléka „jelentkezett át” a cég nagyobb hányadát működ­tető új tulajdonoshoz, az Agri­­mill Rt.-hez. Ők arra a végki­elégítésre várnak, amit Zsíros Géza, a GMV képviselő-vezér­igazgatója a szakszervezettel kötött egyezségében ígért meg. Ugyanakkor Zsíros Géza is vár, jelesen a 19 ingatlannal együtt átadott ingóságokért járó 280 millió forintból még vissza­tartott 180 millióra az Agri­­milltől, hogy abból a végkielégí­tést kifizethesse a 800 dolgozó­nak. Eközben az Agrimill a kikö­tött második és harmadik rész­lettel arra vár, hogy tulajdonát a földhivatal végre bejegyezze. Ezt ugyanis a privatizációban érde­kelt önkormányzatok eddig me­gakadályozták, mert keveslik az érintett üzemi földterületekért nekik megállapított összegeket. Zsíros Géza ugyan szerződés­ben vállalta, hogy mindent megtesz a földhivatali bejegy­zés érdekében, de ennek pozitív eredménye egyelőre nincs, s az Agrimill ezért függesztette fel a további részletek fizetését. Az rt. azt tervezi, hogy ha a végső határidőig, azaz június 30-ig sem változik kedvezően a hely­zet, a még hiányzó összeget - amely egyébként rendelkezésé­re áll - egy banknál letétbe he­lyezi. A GMV kapott egy levelet az ÁVÜ-től, amelyben egy legfel­sőbb bírósági állásfoglalásra hívják fel a vállalat vezetésé­nek figyelmét. Az állásfoglalás figyelembevételével tisztázan­dó még, , hogy az Agrimill te­­kinthető-e valamiben is a GMV jogutódjának? Ha igen, akkor már az is kétséges lehet, hogy az ugyanazon a helyen, de im­már az Agrimillnál dolgozók­nak jár-e a végkielégítés? Amíg ezt az ÁVÜ-nél el nem döntik, Zsíros Géza nem haj­landó senkinek felmondani. (Aki magától mondana fel, az eleve kizárná magát a végkielé­gítésből.) Így most az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Agri­mill malmaiban és keverőiben a GMV alkalmazottai dolgoz­nak. Velük az rt. ezért munka­­szerződést sem köthet. Kérdés, hogy a hónap leteltével ki fizeti majd a molnárokat. NÉPSZABADSÁG 5 Orvoshitel MTI-JELENTÉS Kedvezményes hitelakciót indít kísérleti jelleggel a Kereskedel­mi Bank Rt. a magánvállalko­zásként működő háziorvosok számára - jelentették be a pén­teki sajtótájékoztatón. A Keres­kedelmi Bank Rt. a hitelezés so­rán szorosan együttműködik a Magyarországi Praktizáló Or­vosok Szövetségével (Maposz). A szövetség által kiadott igazo­lásra - mely tartalmazza a be­szerzendő eszközöket, gépeket, berendezéseket - folyósít hitelt a pénzintézet. A kölcsön nem lehet kevesebb 500 ezer forint­nál, és nem haladhatja meg a kétmillió forintot. Társasággá alakuló cégek Június 30-a közeledtével egyre jobban felgyorsul a munka az Állami Vagyonügynökségnél az állami vállalatok átalakulásával kapcsolatban. Mint ismeretes, erre a határidőre minden állami cégnek társasággá kell alakul­nia, legalábbis be kell nyújtania átalakulási tervét. A közhiedelemmel ellentét­ben azonban nem minden vál­lalatot fenyeget a kényszerátal­­kítás. Sőt a vagyonügynökség illetékese még a kényszerátala­kítás kifejezés használatától is óvakodik. Inkább azt mondja: különleges szabályok alá eső átalakulás vár azokra a válla­latokra, amelyek átalakulási tervéről a vagyonügynökség nem dönt június 30-ig. Ez ak­kor fordulhat elő, ha a vállala­tok nem adták be tervüket, vagy ha az ÁVÜ nem tartotta megfelelőnek a javaslatot. Eb­be a kategóriába a legfrissebb adatok szerint 196 cég tartozik, ezek közül 60 az önprivatizáció körébe, ahol az mérvadó, hogy kötöttek-e szerződést valame­­lyik tanácsadóval. Azok a vál­lalatok tehát, amelyek beadták átalakulási tervüket és az ÁVÜ döntést hozott ügyükben, a döntésnek megfelelően folytat­hatják az átalakítást - külső beavatkozás nélkül. P. Á. G.

Next