Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
1993. június 26., szombat HAZAI KORKÉP Koalíciós kívánságok A pótköltségvetés tervezete nem csupán a koalíció és az ellenzék között vált viták forrásává, a kormányzó pártok között is folyik a kötélhúzás: mi legyen az „igen” voksok ára. A kisgazdák 36-os frakciója nem mulasztja el hangsúlyozni, hogy a büdzsé módosítására tett javaslatot csak akkor támogatják, ha a kormány keresztülviszi a szövetkezeti törvény módosítását. Ez - elképzelésük szerint - megnyitná az utat az előtt, hogy a szövetkezetek tagjai ne csak egyszeri alkalommal, hanem folyamatosan dönthessenek a közösből való kiválás mellett. Szükségesnek tartanák azt is, hogy újabb kedvezményes vállalkozói hitelek segítsék a gazdaságokat. Több tételt is tartalmaz a KDNP kívánságlistája. A pótköltségvetés diktálta intézkedésekkel, az áfa-kulcsok módosításával csak úgy értenek egyet, ha azok „nem lesznek a nép kárára”. Azt szorgalmazzák, hogy a gyógyszerek esetében ne változzon az áfa - jelenleg 0 százalékos - és az alapvető élelemiszerek, továbbá a háztartási energia - most 6 százalékos - kulcsa. Persze belátják, hogy növelni kell a költségvetés bevételeit, ám ezt a 25 százalékos áfa-kulcs 30-ra emelésével vélik elérni. További bevételeket remélnek a láthatatlan jövedelmek és a „feketepénzek” fülön csípésétől, valamint a luxuscikkeket terhelő különadó meghonosításától. A nyilatkozó kereszténydemokrata politikusok voltaképpen örvendetesnek tartják, hogy a privatizációs bevételek elmaradtak a tervezettől. Ebben ugyanis annak a jelét látják, hogy - gazdaságpolitikai koncepciójukkal összhangban - lassul a tulajdonosváltás folyamata. F. E. G. Szigorú korlátok között a következő évi büdzsé Jövőre a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 250 milliárd forintot - ez lesz az a sarokszám, amelyhez a ’94-es költségvetési törvényt igazítani kell. A büdzsé tervezetéről ma tárgyal a kormány. A pénzügyi tervezők abból indulnak ki, hogy a bruttó hazai termék (GDP) a jelenlegi mintegy 3350 milliárd forintról 3800 milliárd forintra növekszik. Ez háromszázalékos reálnövekedést feltételez. Az államháztartás 1994. évi hiánya meg fogja haladni a 350 milliárd forintot, amiből 250 milliárd lehet a költségvetés deficitje, 24 milliárd a társadalombiztosítási alapoké, 71 milliárd az államadósság esedékes törlesztési kiadása és 10 milliárd az 1996-ra tervezett világkiállítás finanszírozási igénye. Amenynyiben sikerül az államháztartási hiány ilyen mértékét tartani, akkor az a GDP-hez viszonyítva 5,6 százalék lesz. Ahhoz, hogy ezt a hiányt finanszírozni lehessen, a központi állami bevételeket számottevően növelni kell. A pénzügyi kormányzat a hatszázalékos áfa-kulcs 10 százalékra emelésétől 33 milliárd többletbevételt remél. Az adómentes kör megszüntetésétől további 7 milliárd forintra számítanak. A kiadási oldalon is várhatók intézkedések. A központi költségvetési szervek feladatkörének felülvizsgálatán a pénzügyi kormányzat szerint csaknem 12 milliárdot lehet megtakarítani. A dologi kiadásoknak az inflációtól 5 százalékkal elmaradó automatikus növelése 7,5 milliárd megtakarítást eredményezhet. A közalkalmazotti törvény miatti béremelés elhalasztása elvileg több mint 45 milliárd megtakarítást eredményezne, viszont ha az önkormányzatok ideiglenesen átvállalják a béremelés terheit, akkor az a központi költségvetésben is jelentkezni fog. Szorosan összefügg az IMF szakértői stábjával újrakezdődő tárgyalásokkal: a kormánynak néhány vállalást kell tennie ahhoz, hogy hozzájuthasson az óhajtott készenléti hitelhez. Ha többletbevétel keletkezik, azzal a hiányt kell csökkenteni, azaz év közben nem növelhetők a kiadások. Akkor sincs mód a hiány növelésére, ha a bevételek kisebbek lesznek a számítottnál. M. M. Mozgalom a hazai termékekért A hazai gazdaság megújulása, a termelés védelme és a termelés kapacitásainak megőrzése érdekében a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményezésével tegnap „Hazai Termék - Hazai Munkahely” elnevezéssel új mozgalmat hozott lére tizennégy gazdálkodó szervezet. Dr. Surján László, népjóléti miniszter, a mozgalom anyagi forrásait biztosító alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy a magyar termék nem azonos a rossz minőséggel. Szükség van arra, hogy a hazai termékek is versenyképesek legyenek, mivel ezek vásárlása is hozzájárulhat a munkahelyek védelméhez. A mozgalomhoz eddig tizennégy gazdasági szervezet csatlakozott, közöttük a Zalahús Rt., a Mal Rt., a Centrum és a Ganz Danubius Kft. Surján kifejtette: a hazai termékek népszerűsítésével nem kívánnak elzárkózni a külföldi piacok elől, továbbra is szükségesnek tartják az európai integrációt és a külföldi tőke behozatalát, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sikeres magyar iparágaknak kell leállniuk a termeléssel a bezúduló külföldi termékek dömpingje miatt. A KDNP a mozgalmat a eddig közel egymillió forinttal, az alapítványt pedig százezer forinttal támogatta, bár - mint a népjóléti miniszter elmondta - nem kívánják pártprogramként szerepeltetni. A csatlakozók eddigi szándéknyilatkozataik alapján további hárommillió forinttal járulnak majd hozzá a mozgalom és az alapítvány munkájához. M. R. A Koppenhága következményei Nehogy az EK-társulásból KGST legyen Az Európai Közösségek Tanácsának koppenhágai határozata alapján elképzelhető, hogy felgyorsul a magyar csatlakozás folyamata. Ez az exportlehetőségek bővülése mellett olyan következményekkel is járhat, hogy hamarabb kell megnyitni a hazai piacot, vagyis előbb kell megkezdeni a vámok leépítését. Ahhoz, hogy erre kellő módon és időben felkészülhessenek a vállalkozók, a szerződést kötő államnak, pontosabban az illetékes államigazgatási szerveknek szervezett felvilágosító munkát kell végezniük. Ennek azonban egyelőre még a nyomait sem látni - nyilatkozta lapunknak Farkas György, a Magyar Gazdasági Kamara helyettes főtitkára. A szervezet azért sürgeti a módszeres és következetes állami közreműködést, mert ahhoz, hogy a vállalkozók aktívan részt vehessenek a csatlakozás folyamatában, tudniuk kell értelmezni, mit jelent valójában a társulás ratifikálása, és tisztázni kell a módosuló szerződésben szereplő új fogalmakat is. A helyettes főtitkár fontosnak tartja, hogy az államigazgatás és a vállalkozók között kialakuljon a kétoldalú információs kapcsolat. Enélkül ugyanis üressé válhat a társulási szerződés - mondotta -, vagyis nem jelentene többet, mint a KGST- együttműködés, ahol az állami szerződéseket nem töltötte ki valódi vállalatközi munka, tényleges érdekeltség. Hozzátette: az állandó információcserére, egyeztetésre az EK és a magyar államigazgatás között is szükség lesz, hiszen csak így érvényesíthetők a társulási szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek. R. Zs. DIURNUS____________________ A MÁV siker 1993. június 23-án 17 óra 3 perckor megkíséreltem telefonon megtudni, hánykor, honnan indul Bukarestbe a 206-os nemzetközi. Még nem tudtam, mi vár rám: lezserül föltárcsáztam, állva, a nemzetközi tudakozót (122-4052). Tizenhét perc múlva, a negyvenkettedik tárcsázásnál szépen leültem a telefon mellé, foglaltat jelzett vagy kicsengett, s nem vették fel. Megkíséreltem harmincegyszer a „nemzetközi menetrendi” tudakozót is (141-9150) - idem. Ledőltem a telefonasztalka mellé a padlóra, és sorra hívtam a könyvben szereplő pályaudvarokat, (113-6835, 149-0115, 175-767) - semmi. Tanácskérési szándékkal a belföldi tudakozót is fölhívtam (122-7860) - próbálkozásaimat ugyanaz a sikertelenség koronázta. Húztam a strigulákat, kíváncsi voltam, ki bírja tovább, én, a MÁV avagy a telefonom; az igazat megvallva, én a készülékem helyében már kigyúltam, leégtem vagy sztrájkba léptem volna. Olykorolykor megingott a bizalmam a távbeszélésben, föl-fölhívtam egyik-másik, régóta elhanyagolt barátom: hadd lám, jó-e a vonalam, a telefonom, a Matávom. Jó volt, csak a rég elhanyagolt barátok hápogtak a meglepetéstől, azt hitték, kölcsön akarok kérni valamit. Az egyiktől, akivel nyolc éve nem beszéltem, meg is kérdeztem, nincs-e idei vasúti menetrendje, de lecsapta a kagylót, azt hitte, valami telefonbetyár ugratja a nevemben. Titkon azt hittem, a MÁV titokban már sztrájkba lépett a várható tömeges elbocsátások miatt. 19 óra 6 perckor a Nyugati Pu. végre jelentkezett, mégpedig udvariasan, közölte, hogy a kérdéses vonat 19.40-kor a Keletiből indul. Ralizva ugyan, de még sikerült vendégemet kiszáguldoztatni a pályaudvarra. Csattanó nincs. Nem gondolok az expóra. (Mi lesz, ha még kevesebben dolgoznak a MÁV-nál?) Inkább javaslom, szüntesse be a MÁV a telefontudakozót, ha úgysem működik. Kár palástolni a siketséget. Most már sejtem, miktől neuraszténiás, állítólag, a magyar." Miktől van annyi öngyilkos. S közülük miért oly kevesen vetik magukat a vonat elé. Nem lehet megtudni, mikor indulnak. Növekszik a vállalkozókedv A gazdálkodó szervezetek száma májusban szinte valamennyi gazdálkodási főcsoportban tovább növekedett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. Az elmúlt hónapban 76 384 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött, ami 1,8 százalékkal több, mint áprilisban. Az új vállalkozások száma májusban 1433 volt, ezek közül 1290 új, 143 pedig már eddig is működő cégből való átalakulás útján jött létre. Május végéig 105 jogi személyiségű gazdasági szervezet szűnt meg, és 2706-ra növekedett a csődöt jelentők száma. Májusban 1620 szervezet ellen fejeződött be a csődeljárás, és a cégek 40,9 százalékát számolták fel. A felszámolási eljárás alá vont jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 2636 volt. Az APEH májusban 83 423 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetet regisztrált. A gazdasági munkaközösségek és a szakcsoportok nagy része még nem tett eleget az átalakulási kötelezettségének, így május végén 16 354 működő gmk-t és 275 szakcsoportot tartottak nyilván. Az egyéni vállalkozók száma május végén 650 267 volt. M. R. A. Kötvénysegély a távközlésnek Az InvesTel tegnap ötmilliárd forint értékű kereskedelmi kötvényt bocsátott ki. Az értékpapírok a Matáv rövid lejáratú hiteleinek cseréjét és a következő hároméves fejlesztési program forrásainak bővítését szolgálják. A névre szóló, fix kamatozású, zárt befektetői körben forgatható értékpapír lejárata 14- 365 nap közötti, a kötvényt 5, 10 és 50 millió forintos címletekben nyomtatják. Forgalmazásukról az ABN AMRO Bankból, a Citibankból és a Daiwa- MKB-ből álló konzorcium gondoskodik. A frenvenciagazdálkodással kapcsolatos politikai szócsaták miatt nem léphet életbe a távközlési törvény, s emiatt késik a tarifák és az árak szabályozása is, ami sorra elriasztja a legkomolyabb érdeklődőket a Matáv privatizációjától. Láng János, a cég általános vezérigazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, felkészültek arra, hogy a politikai viták miatt halasztódik a privatizáció és a Matáv esetleg még jövőre sem juthat friss tőkéhez. Ez azt jelentheti, hogy - bár a Matávnál likviditási gondok nem lesznek - lassulhat az 1994-1996-os, a meglévő gerinchálózatot immáron készülékekkel is felruházó program végrehajtása. Pedig a nyilvántartásokban szereplő telefonigénylők száma tavaly elérte a 750 ezret, s a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a kereslet robbanásszerű emelkedése várható. A Matáv továbbra is vezető szerepet játszik a nemzetközi és a belföldi távhívásokban. A helyi szolgáltatásoknál a Közlekedési, Hírközlési és Vízgazdálkodási Minisztériumra vár, hogy meghatározza, miként oszlik majd meg az 56 primerkörzetből álló magyar telefonpiac az önkormányzatok és a Matáv között. R. Zs. Jön a dohány- és szeszadó? A népjóléti minsztérium az 1994-es költségvetés előkészítésekor ismét felveti az ötletet: adóztassák meg az egészségkárosító élvezeti cikkeket, s a bevételt fordítsák az egészségügy fejlesztésére. MUNKATÁRSUNKTÓL Évek óta foglalkozik a népjóléti tárca a gondolattal, hogy egészségügyi fejlesztési hozzájárulást vessenek ki az élvezeti cikkek azon körére, amelyeknek egészségkárosító hatása van. Az ötlet eredetileg a miniszteré, aki régóta szeretné elérni ennek az új adónak a bevezetését. Azzal érvel, hogy e káros hatású élvezeti cikkek többletkiadást okoznak az egészségügynek, hiszen a cigarettázás vagy az alkoholfogyasztás következtében fellépő, panaszok kezelése szaporítja az egészségügyi feladatokat. Az ötlettel a szakma is szimpatizál. A törvénytervezet azonban nincs még kész. A kormány korábban egyértelműen elvetette az ötletet, de ma már hajlik az elfogadására. Nincs szó azonban arról, hogy tízmilliárd forint nagyságrendű pluszbevételhez lehetne jutni. A minisztériumban még a legmerészebb becslések sem jutottak el idáig, és már azzal is elégedettek lennének, ha a rendszer jövő január 1-jétől egyáltalán működne. Vállalkozók az új adótervekről Az Pénzügyminisztérium elképzelései az adórendszer változásairól nem a gazdaság szabályozását célozzák, hanem csak a pézbeszedési kényszer kielégítését - vélekedik Hefter László, az Ipartestületek Budapesti Szövetségének (IBSZ) elnöke. Hasonlóan nyilatkozott Tamás József, a Magyar Kereskedők és Vendéglátók Kamarájának (Kisosz) főtitkára is. MUNKATÁRSUNKTÓL Az IBSZ elnöke egyszerűen butaságnak nevezte azt az elgondolást, hogy a veszteséges vállalkozások is fizessenek 1,5 százalékos, a korrigált bevételre vetített társasági adót. Úgy vélekedett, hogy az egész adópolitikát másként kellene megfogalmazni, s az államnak megértőbbnek kellene lennie a vállalkozások iránt. A kis, egyszemélyes vállalkozások esetében például vissza kellene állítani az adóátalány rendszerét és egyszerűsíteni a szabályokat, mert a 18 oldalas adóíveket az alacsonyabb képzettségű mesteremberek még kitölteni sem tudják. A PM elképzelései azt mutatják, hogy az állam kényszerpályán mozog, és ezért nincs kapcsolata a gazdasággal. A Kisosz főtitkára szerint a tervek közvetve annak elismerését jelentik, hogy manapság a magas adóhányad miatt mindenki kénytelen adót csalni. Véleménye szerint azonban ezért az a felelős, aki olyan helyzetet teremt, hogy enélkül nem maradhat felszínen egy kisvállalkozás. Ha a mostani tervek megvalósulnak, az 15-20 százalékos csődhullámot vonhat maga után. Ehelyett inkább az adók mértékének jelentős csökkentésére lenne szükség, s akkor lehetséges volna a szigorú számonkérés is. Késik a bejegyzés és a pénz Bonyolult helyzet alakult ki Békéscsabán, dr. Zsíros Géza egykori „birodalmában” a tulajdonosváltással. Bár szerződések egész sora rögzíti annak részleteit, hogy mi és milyen módon került, kerül át az új tulajdonoshoz, az Agrimillhez, e szerződések teljesítését most részben újabb fejlemények teszik kérdésessé. BÉKÉSCSABAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Békés Megyei Gabonafelvásárló Vállalat dolgozóinak 94 százaléka „jelentkezett át” a cég nagyobb hányadát működtető új tulajdonoshoz, az Agrimill Rt.-hez. Ők arra a végkielégítésre várnak, amit Zsíros Géza, a GMV képviselő-vezérigazgatója a szakszervezettel kötött egyezségében ígért meg. Ugyanakkor Zsíros Géza is vár, jelesen a 19 ingatlannal együtt átadott ingóságokért járó 280 millió forintból még visszatartott 180 millióra az Agrimilltől, hogy abból a végkielégítést kifizethesse a 800 dolgozónak. Eközben az Agrimill a kikötött második és harmadik részlettel arra vár, hogy tulajdonát a földhivatal végre bejegyezze. Ezt ugyanis a privatizációban érdekelt önkormányzatok eddig megakadályozták, mert keveslik az érintett üzemi földterületekért nekik megállapított összegeket. Zsíros Géza ugyan szerződésben vállalta, hogy mindent megtesz a földhivatali bejegyzés érdekében, de ennek pozitív eredménye egyelőre nincs, s az Agrimill ezért függesztette fel a további részletek fizetését. Az rt. azt tervezi, hogy ha a végső határidőig, azaz június 30-ig sem változik kedvezően a helyzet, a még hiányzó összeget - amely egyébként rendelkezésére áll - egy banknál letétbe helyezi. A GMV kapott egy levelet az ÁVÜ-től, amelyben egy legfelsőbb bírósági állásfoglalásra hívják fel a vállalat vezetésének figyelmét. Az állásfoglalás figyelembevételével tisztázandó még, , hogy az Agrimill tekinthető-e valamiben is a GMV jogutódjának? Ha igen, akkor már az is kétséges lehet, hogy az ugyanazon a helyen, de immár az Agrimillnál dolgozóknak jár-e a végkielégítés? Amíg ezt az ÁVÜ-nél el nem döntik, Zsíros Géza nem hajlandó senkinek felmondani. (Aki magától mondana fel, az eleve kizárná magát a végkielégítésből.) Így most az a furcsa helyzet állt elő, hogy az Agrimill malmaiban és keverőiben a GMV alkalmazottai dolgoznak. Velük az rt. ezért munkaszerződést sem köthet. Kérdés, hogy a hónap leteltével ki fizeti majd a molnárokat. NÉPSZABADSÁG 5 Orvoshitel MTI-JELENTÉS Kedvezményes hitelakciót indít kísérleti jelleggel a Kereskedelmi Bank Rt. a magánvállalkozásként működő háziorvosok számára - jelentették be a pénteki sajtótájékoztatón. A Kereskedelmi Bank Rt. a hitelezés során szorosan együttműködik a Magyarországi Praktizáló Orvosok Szövetségével (Maposz). A szövetség által kiadott igazolásra - mely tartalmazza a beszerzendő eszközöket, gépeket, berendezéseket - folyósít hitelt a pénzintézet. A kölcsön nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál, és nem haladhatja meg a kétmillió forintot. Társasággá alakuló cégek Június 30-a közeledtével egyre jobban felgyorsul a munka az Állami Vagyonügynökségnél az állami vállalatok átalakulásával kapcsolatban. Mint ismeretes, erre a határidőre minden állami cégnek társasággá kell alakulnia, legalábbis be kell nyújtania átalakulási tervét. A közhiedelemmel ellentétben azonban nem minden vállalatot fenyeget a kényszerátalkítás. Sőt a vagyonügynökség illetékese még a kényszerátalakítás kifejezés használatától is óvakodik. Inkább azt mondja: különleges szabályok alá eső átalakulás vár azokra a vállalatokra, amelyek átalakulási tervéről a vagyonügynökség nem dönt június 30-ig. Ez akkor fordulhat elő, ha a vállalatok nem adták be tervüket, vagy ha az ÁVÜ nem tartotta megfelelőnek a javaslatot. Ebbe a kategóriába a legfrissebb adatok szerint 196 cég tartozik, ezek közül 60 az önprivatizáció körébe, ahol az mérvadó, hogy kötöttek-e szerződést valamelyik tanácsadóval. Azok a vállalatok tehát, amelyek beadták átalakulási tervüket és az ÁVÜ döntést hozott ügyükben, a döntésnek megfelelően folytathatják az átalakítást - külső beavatkozás nélkül. P. Á. G.