Népszabadság, 1993. június (51. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-25 / 146. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Pártügyben kettő a Magyar Igazság? Magyar Igazság Párt (MIP) elnevezéssel új politikai párt nyilvántartásba vételét kérték kedd délután a Cégbíróságtól. Az illetékes bírónő közölte: pár órája ezt a nevet vette fel a korábban Igazság Pártként bejegyzett szervezet. Csütörtökön aztán a MIP ideiglenes elnöksége közleményben cáfolta, hogy Magyar Igazság Párt néven korábban bejegyzés történt volna a Cégbíróságon. Az Esti Egyenleg keddi adása beszámolt arról, hogy 1993. május 18-án - 3069-es iktatószámmal - Igazság Párt néven politikai szervezet alakult. Június 22-én délelőtt az Igazság Párt képviselője felkereste a Cégbíróságot, és kérelmet nyújtott be, hogy pártja nevét Magyar Igazság Pártra módosíthassák. Néhány órával később érkeztek a Csurka-féle szervezet képviselői, hogy pártjukat nyilvántartásba vegyék. A Magyar Igazság Párt ideiglenes elnöksége csütörtökön nyilatkozatban reagált az Egyenleg hírére. Azt hamisnak minősítette, mondván, a párt alapszabályát is tartalmazó okiratot a bíróság fenntartás nélkül átvette, tekintettel arra, hogy Magyar Igazság Párt néven korábban nem történt bejegyzés. Horváth Lajos, a párt egyik ideiglenes elnöke közölte: a dokumentumokat csak csütörtökön juttatták el a Cégbírósághoz, amely elfogadta a párt bejegyzési kérelmét. Kérdés: hogyan dönt majd ebben a helyzetben a bíróság? Az egyesülési törvény ugyanis kimondja: a bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban, soron kívül határoz. Ami az elnevezést illeti, a törvény értelmében a párt elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett szervezetek elnevezésétől különböznie kell. Nyilvánvaló, hogy az Igazság Párt képviselői azért siettek szervezetük nevének gyors átkeresztelésével, mert tudták, a Csurka-féle szerveződés minden további nélkül bejegyeztethette volna magát Magyar Igazság Párt néven. Márpedig az Igazság Párt ez esetben a MIP „árnyékába” került volna. Két Magyar Igazság Párt nem tevékenykedhet Magyarországon, ami önmagában nem azt jelenti, hogy a Csurka-féle bejegyzési kérelmet a bíróságnak el kellett volna utasítania. Miután a kérelmek iktatószámot kapnak és a jogban a sorrendiségnek jelentősége van, minden bizonnyal az előbb érkezett beadvány élvez majd elsőbbséget. Ebben az esetben pedig Csurkáéknak kell új pártnév után nézniük. Sereg András „Politikai manipuláció volt” ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Szilasy arra a kérdésünkre, hogy tényleg elképzelhetőnek tartja-e Szálasi rehabilitációját elmondta: - Az objektív vizsgálatokat mindig el kell végezni. Szeretném látni Kun Béla sorsát és Aczél elvtárs dolgait is. De nem erről szólt az utunk. Szálasival kapcsolatosan valóban elhangzott egy kérdés az egyik előadáson, és én szimplán válaszoltam is rá. De hogy mit, azt csak akkor ismertetem, ha majd átnéztem a hazai állításokat. Pongrácz Gergely, az ’56-os Szövetség elnöke kijelentette: Előadásainkon a külképviseleti alkalmazottak közül is nagyon sokan ott voltak. Megvannak a hangszalagok. Azok a hírek, amelyeket az újságok közöltek, hazugságok. Politikai manipuláció volt az egész. Lehet, hogy telefonált valaki Antall József miniszterelnök-pártelnöknek, de ha volt is ilyen, alaposan elferdítette azt, ami ott elhangzott. A magnószalagok és a videofelvételek ezt egyértelműen igazolni fogják. Nem lehet többé mellébeszélni. Elolvasunk mindent, beszélünk mindenkivel, aki számít és fontos, azt követően pedig sajtótájékoztatón válaszolunk az összes kérdésre - ígérték az Amerikából érkezettek. Bartha Szabó József Az SZDSZ félti a kutatás szabadságát Tamás Gáspár Miklós bírálja a Fidesz javaslatát Az akadémiai törvényhez benyújtott fideszes módosító indítvány az automóm kutatóhálózatok elsorvadását és a megmaradó intézmények közvetlen kormányfelügyelet alá kerülését eredményezné - nyilatkozta lapunknak Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsának elnöke, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. Egyúttal kijelentette: nem érti, hogy a Fidesz szándéka mögött milyen politikai számítás húzódhat meg. Trombitás Zoltán fideszes képviselő módosító indítványában azt javasolja, hogy az MTA kutatóintézetei alakuljanak át egyetemi intézetekké, és az átcsatolandó intézmények listájáról a kormány külön törvénytervezetet terjesszen be az Országgyűlés elé az év végéig. Tamás Gáspár Miklós szerint, ha a Fidesz szándéka teljesülne, gyakorlatilag megszűnne az akadémiai kutatóintézeti hálózat. Figyelembe véve ugyanis a felsőoktatási intézmények igen rossz anyagi helyzetét, az egyetemekhez csatolt, nem kifejezetten oktatási célú kutatóintézeti egységeket érintenék először a leépítések, vagyis elsorvadásuk törvényszerűen bekövetkezne. Kompromisszumok eredményeképpen valójában ezt kívánja megakadályozni az Akadémia által kidolgozott kormányelőterjesztés. Az SZDSZ országos tanácsának elnöke nem érti: fiatal értelmiségiekből álló parlamenti képviselőcsoport miként tudja összeegyeztetni lelkiismeretével a magyar elitkutatás egy tollvonással való tönkretételét. Miként azt sem, hogy emögött milyen politikai számítás húzódhat meg. Tamás Gáspár Miklós emlékeztetett: Kosáry Domonkos nemrégiben kilátásba helyezte lemondását az MTA elnöki tisztéről, hogy ha nem az eredeti logika alapján fogadná el a parlament a törvényt. Az SZDSZ politikusa szerint miután a kormány belátta, hogy nem célszerű az Akadémia autonómiájának megszüntetése a tudósok támogatása nélkül, a Fidesz vállalja az egyes MDF- es lobbyk - például az Innovációs Kamara - által korábban képviselt szerepet. Ráadásul a módosító indítvány indoklása szerint a Fidesz támogatja, hogy a kormánynak legyen kutatást és felsőoktatást felügyelő szerve, amelynek jogköre csak az Akadámiára és a nagyon speciális, egyedi intézményekre nem terjedne ki. Tamás Gáspár Miklós úgy látja, hogy ez a törekvés egyrészt az autonóm kutatóhálózat megszüntetését, másrészt a megmaradó intézmények közvetlen kormányfelügyelet alá helyezését célozza. Az SZDSZ-es képviselő végezetül elmondta: elvárta volna, hogy a két párt megállapodással is szentesített politikai szövetségére tekintettel legalább jelezte volna szándékát a Fidesz, mégha egyeztetni nem is akart ez ügyben. Zs. A. Módosították az MDF pénzügyi zárómérlegét Nem lesz sztrájk a földhivatalokban Tegnap megállapodtak a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a földhivatali dolgozók képviselői a béremelésről, így egyelőre elhárult annak veszélye, hogy a földhivatalok sztrájkba kezdjenek, ellehetetlenítve ezzel a kárpótlást. MUNKATÁRSAINKTÓL Mint ismeretes, a földhivatali dolgozók a jövő hét keddre adatszolgáltatási munkalassító sztrájkot helyeztek kilátásba, ha a minisztérium nem teljesíti 30 százalékos bérkövetelésüket. A dolgozók nehezményezték ugyanis, hogy a kárpótlási ügyek miatt jelentősen megnövekedett munkájukat átlagosan bruttó 11-14 ezer forintos havi bérrel honorálják. Lapunk érdeklődésére Fehér József, a Közalkalmazottak Szakszervezetének ügyvezető elnöke elmondta: az FM vezetői nem vitatták a bérkövetelés jogosságát. A reggel kezdődött tárgyalásokon végül kompromisszumos megállapodás született: a dolgozók eredeti 30 százalékos követelése helyett a minisztérium május elsejei visszamenőleges hatállyal 25 százalékkal emeli a béreket, a hiányzó öt százalékot pedig a 94-es költségvetésben terjeszti elő a tárca. A megállapodás csak abban az esetben érvényes, ha a parlament elfogadja a pótköltségvetés erre vonatkozó részét. A szakszervezet ezért felfüggeszti a keddre tervezett munkallassító demonstrációt mindaddig, amíg a végrehajtás törvényi feltételei biztosítottak nem lesznek. Ha a bérfejlesztés végrehajthatóvá válik, az érdekvédelmiek végérvényesen visszavonják a meghirdetett akciót. Abban az esetben viszont, ha a képviselők nem adják áldásukat a pótköltségvetésre, a megállapodás nem léphet érvénybe, hiszen a béremelésnek nem lesznek törvényi feltételei - hangsúlyozta Fehér, majd hozzáfűzte: ebben az esetben a szakszervezetnek döntenie kell, hogy a meghirdetett demonstrációt mikor hajtja végre. A Magyar Közlönyben közzétették az MDF 1992. évi pénzügyi zárómérlegének adatmódosítását. Ennek lényege: az április 20-án kötöttekhez képest részletezték a párt 136,5 milliós „egyéb bevételeit”, valamint 86,7 millió forint összegű „egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeit”. Ami az egyéb bevételeket illeti, a 136,5 millió forint a következő tételekből áll: 78 millió forint előleg, 35 millió forint bankhitel, 20,7 millió forint bankkamatbevétel, 2,5 millió árfolyamnyereség, míg háromszázezer a biztosítótól folyt be káresemény miatt. Az „egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségek” - a kiadási oldalon - összesen 86,7 millió forintra rúgtak. Ebből 75 millió hitelvisszafizetésre ment el, 11,4 milliót a bankköltség- és hitelkamatrovatba könyveltek el, a fennmaradó 272 ezer forintot pedig káresemény, árfolyamveszteség címén számolták el. Megjegyezzük: az MDF tavalyi tényleges bevétele 430,3 millió, tényleges kiadása összesen 432,9 millió forint volt. Mivel 1991- ben a pártnak 72,6 milliós többlete halmozódott föl, az 1992- es 2,6 milliós hiány ellenére a tavalyi évet 70 milliós maradvánnyal zárta. A. S. A Fidesz a kisebbségekről Amennyiben a jövő héten sem tűzi napirendre a parlament a kisebbségi törvényt, félő, hogy a választások utánra tolódik a hatpárti konszenzus alapján már kialakított elvek törvénybe iktatása. Ebben az esetben viszont a pártok választási kampánya a kisebbségek körül foroghat, ami bel- és külpolitikai szempontból is „pokoli helyzetet” idézne elő - hangoztatta Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus emlékeztetett rá: az Alkotmánybíróság tavaly december 31-ét jelölte meg a törvény elfogadásának határnapjaként. Annak ellenére, hogy a kormány a törvényalkotás munkájában első helyen jelölte meg elfogadását, az alkotmányügyi bizottság két hónapja fekteti a törvénytervezetet, továbbra is fenntartva az alkotmányellenes állapotot. Elhangzott: a Fidesz június 28. és július 2. között az ukrajnai Malomréten (Zsornaván) nyári ifjúsági táborozást szervez közösen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel. A Fidesz alelnöke kijelentette: a párt akkor foglal állást Szlovákia Európa Parlamentbeli tagságáról, amikor kiderül, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos ajánlásokból mi az amit elfogad a szomszédos ország. K. L. Pótköltségvetés után béremelés Ha parlament elfogadja a pótköltségvetést, a földhivatalok dolgozói is számíthatnak a béremelésre - tudtuk meg tegnap a Földművelésügyi Minisztériumban. A földhivatali dolgozók munkalassító sztrájkja nem csupán a hivatali munkát bénítja meg, hanem a kárpótlás rendezését is hátráltatja. Ezt nyilvánvalóan tudják a hivatalok szakemberei is, épp ezért tartanak ki követeléseik mellett. Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke is arra kérte a hivatalok dolgozóit, hogy követeléseikkel várjanak az év végéig. Információink szerint van remény arra, hogy a hivatalok dolgozói megkapják a magasabb bért. A földművelésügyi miniszter május 1-jétől visszamenőleg 12-13 százalékos béremelést ajánlott, amit a dolgozók nevetségesen alacsonynak tartottak, ezért elutasították. Ezt követően Szabó Iván pénzügyminiszter találkozott a kisgazda frakcióval és ígéretet tett arra, ha a parlament elfogadja a pótköltségvetést, akkor e keretből 300-400 millió forintot kaphatnak a földhivatali dolgozók, ami megduplázhatja a földművelésügyi miniszter által felajánlott keretet. Ezzel végül is átlagosan háromezer forinttal emelkedhet a földhivatali dolgozók bruttó fizetése. 1993. június 25., péntek Bizottsági igen a 190 millióra Az Országgyűlés kulturális bizottságának tegnapi ülésén a pótköltségvetés egyik 190 millió forintos tétele körül alakult ki a legnagyobb vita. A szóban forgó összeget a kormány a miniszterelnökség nemzeti tájékoztatási feladataihoz, Magyarország külföldi propagandájához kéri a parlamenttől. Ellenzéki képviselők - Fodor Tamás (SZDSZ) és Vitányi Iván (MSZP) - kételyeiknek adtak hangot a pénz szükségességét, felhasználásának célszerűségét illetően. Vitányi Iván szerint amennyiben egy nemzeti tájékoztatási hivatal felállításáról van szó, arra a pótköltségvetés nem alkalmas. Ha viszont csupán a nemzeti propagandáról, akkor érthetetlen, miért nem szerepelt az az eredeti költségvetésben. Kulin Ferenc (MDF) a bizottság elnöke megjegyezte, hogy nem a nemzeti tájékoztatási hivatal felállításáról van szó, hanem egyebek mellett seregnyi, külföldön működő kulturális intézetünk munkájának alapfeltétele biztosításáról. A vita után a bizottság szótöbbséggel megszavazta, hogy a 190 millió forint megítélését javasolják a parlamentnek. Ez történt a pótköltségvetés egyéb,a kulturális szférát érintő tételével is. Ezután a felsőoktatási törvény paragrafusaival kapcsolatos módosító indítványok megfogalmazására, illetve vitájára került sor. H. L. Százmilliárd forint kell a közalkalmazotti béremelésre? A közalkalmazotti törvény bértarifarendszerének életbelépése 650 ezer embert érint, és 60 milliárd forintról van szó. A szerdai KIÉT-en egyelőre csak arról sikerült megállapodniuk az érdekelteknek, hogy a tárgyalásokat szakértői szinten folytatják. A Munkaügyi Minisztériumban készült számítások alapján a tavaly elfogadott törvényben szereplő bértételek költségkihatása jövőre 60 milliárd forint lenne. (Ez „nettó” összeg, amit már csökkentettek azzal a 14 milliárddal, amit az idén béremelésként kapnak meg a közalkalmazottak.) Erről az összegről folyik a vita egyelőre. A bértarifák szorzószámaként ugyanis a tavalyi minimálbér szolgál, s korántsem biztos, hogy a szakszervezetek nem vetik fel rövidesen az emelést, legalább a jelenlegi minimálbérre. Ez esetben pedig százmilliárd forintra nőne a januártól esedékes bérrendezés költségvetési kihatása. A szerdai érdekegyeztető tanácson - mint a részvevők mondják - konzultatív beszélgetés folyt. Tehát a pénzügyminiszter meghallgatta az érdekelteket, ám arra vonatkozó kormányzati javaslatot, hogy miként hajtható végre a törvény, vagy az miként módosítandó, nem tett le az asztalra. Pető Kálmán, a munkavállalói oldal ügyvivője elmondta, hogy ők csakis olyan megoldást tudnak elfogadni, ami a közalkalmazottak bérét nem teszi függővé az önkormányzatok teherviselő képességétől. Hozzátette, hogy a tanácskozáson nem került szóba áthidaló megoldásként sem az önkormányzatoknak szánt hitelgarancia, sem a kamattámogatás. Köllner Ferenc az önkormányzati oldal szóvivője felhívta a figyelmet, szó sincs arról, hogy szerdán érdemi megállapodás született volna, bár már a kapcsolatfelvétel maga is nagy előrelépés. A felek abban jutottak egyezségre, hogy augusztusig szakértői tárgyalásokon végigveszik a lehetőségeket, amelyek tárgyalás, esetleg megállapodás alapjául is szolgálhatnak. Az önkormányzatok álláspontja az - tette hozzá -, hogy olyan megoldást kell keresni, amely nem,lehetetleníti el az önkormányzatokat, s nem eredményez olyan adósságspirált sem, amely felemészti a költségvetés bevételeit. Emellett azt is meg kell akadályozni, hogy a költségvetési szférában dolgozók keresete még jobban elszakadjon a versenyszférában alkalmazottakétól. H. Sz. Titkos kórházi adatok Tavaly fogadta el a parlament a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényt, de elkészült és az első tárcaközi egyeztetésen túl is van már az ehhez kapcsolódó, az egészségügyi adatok kezelését szabályozó törvényjavaslat. Az adatvédelem nem azt jelenti, hogy a törvény elfogadása után ne lehetne orvosi naplót vezetni, a jogszabály azonban tudatosítani kívánja az egészségügyben dolgozók felelősségét - mondta kérdésünkre dr. Bordás István, a Gyógyinfok igazgatója, aki részt vett a tervezetet készítő munkacsoportban. Konkrét változás abban várható, hogy az egészségügyi intézményeknek ki kell dolgozniuk adatvédelmi szabályzatukat. Az ágazati adatvédelmi törvényjavaslat a személyhez kötődő egészségügyi adatok kezelését szabályozza. Az általános orvosi titoktartást eddig is szabályozták, ezzel a törvénnyel azonban sok dolog szigorodik - mondja az igazgató. Eddig például úgy gondolták egy kórházon belül, hogy mindenki jogosult a személyes adatok ismeretére. A lázlapot például az ágyak végében függesztették ki. A kórlaptárba bárki bármikor bemehetett, keresgélhetett benne, ha rendelkezett orvosi diplomával. A törvénytervezet ezen változtatni kíván, hogy csak annak az orvosnak lenne joga a személyhez kötődő egészségügyi adatokat megismerni, aki közvetlenül részt vesz a beteg gyógyításában. Persze, akit a beteg felhatalmaz, az is betekinthet az adatokba. Köbli Anikó Antidiplomácia Olvasom Tornai József Magyar Hírlap-beli nyilatkozatát, amelyben azt latolgatja az írószövetség elnöke, hogy mekkora esélye lehet Sütő Andrásnak az irodalmi Nobel-díj elnyerésére. Nos, amit Tornai úr produkált röpke másodpercek alatt, az maga a kulturális antidiplomácia. Azt mondja: „Könnyen előfordulhat, hogy ismét előhúznak Kamerunból vagy a harmadik világ más részéről valakit, de bízom abban, hogy Sütő Andrásnak, a nemzetiségi sorban élő kitűnő írónak az érdemeit értékelni fogják”. Nos, engem ez az egész balgaság a „fehér ember nem felejt”-hez hasonló gyönyszemekre emlékeztet, megspékelve egy kis kultúrfölénnyel, Európa-egocentrizmussal és egyéb finomságokkal. No, de félre a politikával. Nyilván előfordul, hogy egy-egy díj odaítélését hosszas lobbyzás előzi meg: ki, melyik ország alkotója kapja a megtisztelő díjat. Akadt, akad olyan díjazott is, akit előzőleg még a szűkebb irodalmi közvélemény sem ismert. Az viszont szinte bizonyos, hogy egy jelöltnek sem tett jót, ha előzőleg saját írószövetségének elnöke ilyen otrombán nyilatkozott. Ha a kulturális antidipolomácia szobrát kellene megmintázni, Tornai úr modellt állhatna. Ami meg azt a bizonyos harmadik világból való előhúzottságot illeti, szegény Kolumbia, szegény Márquez. Pogonyi Lajos