Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

1993. augusztus 21., szombat HAZAI KÖRKÉP Adósságátütemezés Csurka programjában Közös programot adott ki a Ma­gyar Út Körök Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja. A jelszavakat tartalmazó, nyolc pontból álló programban Csur­ka István „nemzetépítő állam”­­követelésével külön fejezet is foglalkozik. MUNKATÁRSUNKTÓL Az említett fejezetben fogal­mazzák meg azt, hogy „minden kormányhivatalt, országos in­tézményt és hatóságot meg kell tisztítani, kommunista és kor­rupt összefonódások sehol sem működhetnek”. Csurkáék véle­ménye szerint a nemzetépítő ál­lamnak értelemszerűen új al­kotmányra van szüksége. Az Al­kotmánybíróságot újra kell vá­lasztani, státusát újra kell sza­bályozni. A „szovjet típusú ha­tósági jogkörökkel bíró” MTA-t a magyar hagyományoknak megfelelő, valódi tekintélyekből álló szervezettel kell fölváltani. Ehhez kapcsolódik az a gondo­lat is, amely szerint új kor­mányszerkezet kell, amelyben például a közigazgatási állam­­titkárság intézményét meg kell szüntetni. „Olyan személy, aki az MSZMP-ben függetlenített tisztséget viselt, vagy olyan ál­lást töltött be, amely az MSZMP hatásköri listáján sze­repelt, a következő kormányzati ciklusban ne tölthessen be veze­tő állást egyetlen minisztérium­ban és főhatóságban sem.” A program magyar szellemű közoktatást, nemzeti szellemű felsőoktatást sürget. Az alkotók úgy vélik, „semmilyen külföldi személy, intézmény, alapítvány vagy közös vállalkozás nem mű­ködtethet hazánkban állandó jelleggel oktatási intézményt”. A Magyar Rádió és az MTV el­nökének „kinevezője és aláíró­ja” a kulturális miniszter kell legyen. A gazdasággal kapcsolatban megjegyzik: annak talpra állítá­sa nem képzelhető el az államot terhelő külső adósságszolgálat újragondolása és a teljesítés ütemének megváltoztatása nél­kül. A külpolitikában a program­­alkotók szerint véget kell vetni a mai „alárendeltségi tudatnak, gyámoltalanságnak, az összma­­gyar érdekek feladásának”. Ha­zánkat szerintük meg kell véde­ni a világválság következmé­nyeitől, „a veszélyes elözönlés­­től, a nem kívánatos bevándor­lástól, a nemzetközi bűnszövet­kezetektől. ... Ha most nem fo­gunk össze, akkor továbbra is a csalárd módon, paktumokkal hatalomba került, a múlt rend­szerből átmentett réteg fogja vezetni az országot” - fogalmaz a Magyar Út Körök Mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja közös programja. DIURNUS Két másik fa A hír halála­­ vagy olykor lelke, értelme gyakran: a kom­mentár. A hír magában semmitmondó lehet, avagy az ellen­kezőjét hirdetheti annak, mi lényege. A budai Maros utcában is kivágtak két öreg fát. Eszembe sem jutott megírni. Abban reménykedtem, hogy aki illetékes eldönteni a fa kivágását, az jobban ért hozzá és jobban sze­reti, mint én. No meg nálam sokkal jobban tudja, hány tíz­ezer forintot ér egy ötvenéves hárs, platán vagy akár akác. Másrészt, amennyire lehet, az újságíró kerülje, hogy szemé­lyes kárvallottként közszerepeljen. Márpedig e két dús lom­bú fa épp az ablakom alatt ontotta az oxigént - még amikor székesfővárosunkban tartózkodtam ha egyszer majd pó­tolják is, legfennebb a dédunokáim érhetik meg azt az oxi­géntermő szintet... A darabolásos gyilkosság áldozatai napokig ott hevertek a járda szélén, szétfűrészelt törzsek, csonkok - és arra gondol­tam, vajon nem érné-e meg a fővárosi kertészeknek, hogy a düh és fájdalom előzetes leszerelésére két héttel a kivágás előtt egy táblát helyezzenek el,a halálra ítélt fánál: „Kedves Járókelő! Szomorúan jelentjük, hogy ez a látszólag szép, egészséges fa - sajnos - gyógyíthatatlan beteg (életveszélyes, az első nagyobb viharban önre szakadhat stb. - megfelelő szöveg aláhúzandó, helyettesítendő), tehát igen megfontolt döntés eredménye, ha vállalatunk emberei rövidesen kivág­ják. Gondoskodunk mihamarabb a helyettesítéséről.” Akkor senki sem képzeli majd, hogy illegális vágás tör­tént, a harmadik szomszéd így szerzett tűzifát, avagy valaki így kívánta bővíteni a parkolót, netán az emeletre költözött tervezőiroda tette ily módon naposabbá, világosabbá a szo­báit. S az ember jóleső tájékozottsággal sétálna az utcán. Az a téveszméje támadna, hogy ő a Polgár, akinek a Hivatal be­számolni tartozik. S akkor érezné igazán, hogy övé a város­ban, az országban minden fa, fű, virág. S talán még vigyáz­na is rájuk... A tény ennyi: a Maros utca 23-25. alatt kivágtak két, lát­szólag gyönyörű fát. Vajon ki ismeri a bizonyára meggyő­ző magyarázatot? Az utca nem. Az utca tájékozatlan és szo­morú. Előnyt kap a nemzetközi jog A gépjárműadó egyszerűsítését javasolja a kormány ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tervezet külön jogalkotási aktus, parlamenti tárgyalás nélkül emeli be a nemzetközi szerződéseket a hazai jogba, az egyezmények minden külö­nösebb procedúra nélkül meg­jelennek a hivatalos lap e célra szolgáló különkiadványában. Az előterjesztés kitér a köztár­sasági elnök szerepére is. Az államfő eddigi jogköre nem változik: ha az elnök nem erő­sít meg egy szerződést, akkor ugyanaz az eljárás érvényesül majd, mint a „közönséges” hazai törvények aláírásának elutasításakor. A kormány döntött a helyi önkormányzatok 1993-as új címzett és céltámogatásáról, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került helyhatóságok kiegészítő tá­mogatásáról. A döntésről, illetve az erről szóló törvényjavaslatról tájé­koztatva Pusztai Erzsébet nép­jóléti államtitkár és Thuma József belügyminisztériumi helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy több egészségügyi beruházás felté­telesen jóváhagyott támogatá­sához szükség lenne az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat „befogadó” nyilatkozatára, azaz arra, hogy vállalják az új intézmények működtetésének költségeit. Az önkormányzat elnökének ígérete szerint a ja­vaslatokat hétfőn megtárgyal­ják. A gépjárműadóról szóló tör­vény egyszerűsítését kezdemé­nyezi a kormány. A tervezet szerint ezután az adót annak kellene megfizetnie, akinek az autó az év első napján a birto­kában van. Szóba került egy olyan ja­vaslat is, amelyik lehetővé tenné a a víz- és csatornaszol­gáltatás szüneteltetését a díjfi­zetés elmaradása esetén. Ferencz Gábor Infláció ellen önmérséklet? Cinkotai: A teljesítmény nélküli bérnövelés pirruszi győzelem Az infláció az idén egy-két szá­zalékponttal magasabb lesz a kormány által vártnál, ám a szakember szerint optimizmus­ra ad okot, hogy gyorsulásának 1991-es, igen veszélyes ütemét sikerült megfékezni. A Cinkotai János kormány­főtanácsadó által készített elemzés az év első felében érvé­nyesült folyamatokat vizsgálta. Az árszínvonal júliusban ugyan 0,6 százalékkal emlkedett a jú­niusihoz képest, ám ez a szak­ember szerint nem meglepő, a hazai áralakulás több éve meg­figyelhető „természetrajzából” következik. A tavalyi és az idei fogyasztóiár-változásokat ösz­­szevetve nem találunk lényeges eltérést. Ennek az az oka, hogy nem változtak az inflációt meghatározó makrogazdasági tényezők - a bérek, a kamatok és az árfolyam -, és a termelői árak oldaláról sem nehezedett számottevő nyomás a fogyasz­tói árakra. Emelte azonban az árakat a forint leértékelése, egyes szá­mítások szerint egyszázalékos devalválás 0,3-0,5 százalékkal több pénzt húz ki a zsebünk­ből. Cinkotai János szerint azonban a drágulás mérsékel­hető, ha sikerül más költségté­nyezők - például a bérek - emelkedését visszafogni. Az áfa-kulcsok augusztus 1- jén bekövetkezett változása összességében és az egész évre számolva 3-4 százalékkal emel­heti az árakat, ám ebből csak 1,6 százalék írható közvetlenül a törvényváltozás számlájára, a többi a közvetett hatásoknak és az inflációs pszichózisnak tudható be. A kormány-főtanácsadó sze­rint az infláció ütemét azért si­került mérsékelni, mert fenn­maradt a jövedelmek és a gaz­daság teljesítménye közötti összhang. „Tudniuk kell az egészségügyieknek, a bányá­szoknak és minden bérkövete­lőnek, hogy a teljesítménnyel és hatékonyságjavulással meg nem alapozott béremelések pirruszi győzelmet jelentenek számukra. Az ilyen jövedelem­­többletet az infláció néhány hónapon belül vissza fogja venni” - fogalmazott Cinkotai János. Szerinte például az élel­miszer-ipari cégeket csak az tartja vissza áraik emelésétől, hogy a mainál drágábban adott termékeikre már nem akadna vevő. Ha azonban több bér áramlana ki, megszűnne ez az akadály, s emelkedhetne az élelmiszerek ára, ezzel pedig a gazdaság szereplőinek eredeti jövedelmi pozíciója állna vissza­­ magasabb infláció mellett. F. E. G. A BELFÖLDI TERMELŐI ÉS A FOGYASZTÓI ÁRAK NÖVEKEDÉSE AZ ELŐZŐ HÓNAPHOZ KÉPEST Enyhül a recesszió? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A nemzetközi turizmust egy­felől a külföldi látogatók szá­mának jelentős emelkedése és a kereskedelmi szálláshelyek ki­használtságának csökkenése, másfelől a külföldre utazó ma­gyarok számának mérséklődése jellemezte. A foglalkoztatottak száma át­lagosan kilenc százalékkal, ezen belül leginkább a mezőgazda­ságban és a bányászatban csök­kent. Ennek ellenére a KSH fel­mérése szerint is mérséklődött a munkanélküliség: a második negyedévben 5 százalékkal ke­vesebben voltak munka nélkül, mind az év első negyedében. Folytatódott a gazdálkodó szervezetek számának gyarapo­dása. Az év első hét hónapjában a jogi személyiségű gazdasági szervezeteknél a növekedés meghaladta 9 ezret, a jogi sze­mélyiség nélküli szervezeteknél a 18 ezret. A tavalyinál több, 2093 külföldi érdekeltségű vál­lalat alakult. A konvertibilis folyó fizetési mérleg az idén minden hónap­ban hiánnyal zárt, a négyhavi passzívum meghaladta az egy­­milliárd dollárt. A konvertibilis nettó adósság április végén 14,5 milliárd dollár volt, 1,2 milli­­árddal több, mint az év elején. Az állami költségvetésben az el­ső félévben 119 milliárd forint­nyi hiány keletkezett, 10 száza­lékkal több az egy évvel ezelőt­tinél. NÉPSZABADSÁG 5 Még dolgoznak a magyar repülőgép-szerelők A béremelés másodrendű kér­déssé vált - közölte Hegedűs Ti­bor, a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezetének a szóvivője csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján, amelyen megerősítette, az RMFSZ hétfő­ig nem tervez sztrájkot. A szóvivő információi szerint a Malév vezetése mintegy fél éve gyűjti a „terhelő adatokat” az Aeroplex ellen, bizonyítandó, hogy a kft. nem képes eleget tenni a szerződésben foglaltak­nak. A Malév szabadulni akar az Aeroplextől, csakhogy a meg­állapodás öt évre szól - állította Hegedűs Tibor. Ilyen körülmé­nyek között az RMFSZ úgy lát­ja, hogy a 20 százalékosnál na­gyobb mértékű béremelést kö­vetelő sztrájk jó indok lehet a Malév számára a szerződés fel­bontására, márpedig a szakszer­vezet nem kíván eszköz lenni a tulajdonosok - a Malév és a Lockheed - közötti harcban. Az RMFSZ szerint ugyanis legfő­képpen erről van szó. Vélemé­nyüket alátámasztja, hogy a Malév költséget nem kímélve hozatott angol szakembereket arra az esetre, ha a magyarok mégis sztrájkolnának. A Malév fenyegetései ellenére az angolok még nem léptek munkába, s az RMFSZ-nek ar­ról sincs tudomása, hogy meg­érkeztek volna Ukrajnából azok a repülőgépek, amelyeket a hí­rek szerint személyzettel együtt bérelt a Malév. Cz. G. Forgács Pál szerint jogállamban nem alkalmaznak sztrájktörőket - Elhűlve értesültem róla, hogy a Malév Rt. vezetői a bér­­követelések letörésére külföldi sztrájktörőket kíván bevetni - közölte lapunkkal az ismert szakszervezeti személyiség, For­gács Pál, aki - mint mondta - ehhez hasonló munkásellenes eljárást civilizált jogállamban nem tapasztalt. A szakszervezet joggal fordult szolidaritást kér­ve a nemzetközi szervezetéhez, az ITWF-hez. E szövetségnek módja van ugyanis arra, hogy az ügyre a magyar gépek bojkott­jára felszólító felhívással reagál­jon! A Malévet ezzel sokszoro­san nagyobb kár érné, mint amennyit a bérkövetelés teljesí­tése okozna - mondta végezetül Forgács Pál. A Malév megkereste a bécsi székhelyű Lauda Air légitársa­ságot azzal, hogy rendelkezésre tudna-e bocsátani karbantartó szakembereket. Erről a Niki Lauda volt autóversenyző tulaj­donában lévő vállalat közön­ségkapcsolatokkal foglalkozó munkatársa, Marion Minarik tájékoztatta az MTI bécsi tudó­sítóját. Minarik asszony közöl­te: a cége az a választ adta, hogy a Lauda Air nem érdekelt az ügyben. K. L. J. Filharmónia: szabálytalanságok A művelődési tárca közleményt juttatott az MTI-hez a Nemzeti Filharmóniánál megtartott re­vízió kapcsán, melynek során szabálytalanságokat találtak az intézmény gazdálkodásában. Bozay Attila igazgató - aki­nek igazgatói megbízatása 1993. szeptember 30-án lejár­­, jelenleg és a hátralévő időben szabadságát tölti. A minisztéri­um intézkedése nyomán az in­tézmény felelős vezetője Tóth­­pál József, a nemrég kinevezett általános igazgatóhelyettes, aki az MKM javaslatára az érintett gazdasági vezetőket azonnali hatállyal felfüggesztette, egy­ben elrendelte a feltárt hiá­nyosságok tisztázását. Tóthpál József szerint az in­tézmény pénzügyi szabályzatai­nak megszegéséről van szó. Hozzátette, a Filharmónia problémái nem az elmúlt három évben kezdődtek. Tóthpál Jó­zsef szerint a belső újraszabá­lyozás csak hézagosan vagy egyáltalán nem történt meg az elmúlt három évben, így ennek módosítására és pontos kidol­gozására lenne szükség. Sőt, az egész intézményt korszerűsíteni kell. Arra a kérdésre, hogy egyáltalán szükség van-e a Fil­harmóniára, elmondta: nem az a kérdés, hogy legyen-e, hanem az, hogy milyen legyen. Az általános igazgatóhelyet­tes december 1-jéig irányítja majd a Filharmóniát, amíg az igazgatói posztot be nem töltik. Tóthpál József egyébként még nem döntötte el, hogy megpá­­lyázza-e a Filharmónia igazga­tói székét. Szemere Katalin Fél év alatt ötmilliárd forinttal csökkent a tb adóssága Az év első felében 5 milliárd 427 millió forint járuléktarto­zás folyt be a társadalombizto­sítás kasszájába. Horváth Pál, az intézmény januárban meg­alakított behajtási és végrehaj­tási főosztályának helyettes ve­zetője a Népszabadságnak el­mondta: fél év alatt 111 ezer 652 eljárást kezdeményeztek az adósokkal szemben. A tb-nek ma közel 100 milli­árd forint a kinnlevősége, 1991 végén csupán 9 milliárd volt. A tartozások 80 százaléka járu­lékfizetési elmaradás, a többi úgynevezett egyéb, például jogtalan táppénzkifizetés, ba­leseti kártérítési követelés, bí­rósági pótlék. A tartozások összegének rohamos növekedé­se a gazdasági szerkezetváltás­sal, a gazdasági növekedés megtorpanásával, a munkahe­lyek megszűnésével magyaráz­ható, vagyis elenyészően ke­vés a szándékos járulék-visz­­szatartás. A behajtási szervezetnek nem célja, hogy az adós gazdálkodó szervezetek felszámolását kez­deményezze, hiszen a lefoglal­ható termékek, eszközök érté­kesítése szinte lehetetlen. Tény az is, hogy még jelenleg is csu­pán az ötödik helyen áll a tb a hitelezők sorában. Tavaly október óta törvényes joga a biztosítónak, hogy adó­sainak ingóságait lefoglalja. Ez év első felében 6615 magánsze­mélynél, egyéni és társas vál­lalkozónál éltek ezzel a joguk­kal. Egyebek között autót, áru­készletet foglaltak le. Ingatla­nok lefoglalása csak bírósági eljárással történhet, ami el­nyújtja a végrehajtási időt. A tartozások behajtásának leggyakoribb módja, hogy az adósok egyszámlájáról közvet­lenül lehívják az összeget, ter­mészetesen ha van miből. A legtöbb esetben azonban a köl­csönt nyújtó bankok megelőzik a tb-t. Több esély van a tb-tar­­tozások kiegyenlítésére, ha meg­egyeznek az adósokkal, ezt tet­ték például a 10 milliárddal tartozó MÁV-val, most tárgyal­nak a sportegyesületekkel. Horváth Pál úgy látja, hogy egyelőre nem várható a tb já­ruléktartozásainak csökkenése. Ezért a nyugdíjak biztonságos kifizetése, a kórházak műkö­dőképességének megtartása ér­dekében keményebbek lesznek az adósok ingó és ingatlan ér­tékeinek lefoglalásában. A fő­osztályvezető szerint a végre­hajtások szigorításával egy év alatt további 6-7 milliárd fo­rinttal csökkenthető a tb kinn­levősége. N. T. E. A tb az ÁV Rt. tulajdonrészéből kapjon vagyont! Az Állami Vagyonkezelő Rt. ja­vasolja, hogy a társadalombiz­tosítás vagyonhoz juttatása az ÁV Rt.-ből történő tulajdonosi részesítéssel történjék. A hét elején háromnapos ülést tartott az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatósága. Az ülésről kia­dott közlemény szerint a testü­let megtárgyalta és elfogadta a társaság 1992. évi mérlegét és beszámolóját. Az igazgatóság megvitatta az Állami Számve­vőszék jelentésében foglalt kifo­gásokat és az azzal kapcsolatos intézkedéseket. A teendők kö­zött szerepel a munkavállalók tulajdonszerzésére vonatkozó egységes koncepció kialakítása és az ÁV Rt. szervezetét érintő­en a belső ellenőrzési rendszer kiépítése. Az igazgatóság javasolja, hogy a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatása az ÁV Rt.­­ből történő tulajdonosi részesí­téssel történjék, így biztosítha­tó a vállalatok zavartalan mű­ködése és privatizációja. Az ÁV Rt. a hozzá tartozó cé­geknek azon vagyonrészéből, amit nem kívánnak tartósan ál­lami tulajdonban tartani, mind kárpótlási jegyek ellenében, mind pedig a kisbefektetői részvényvásárlási program ke­retében tervez privatizációt.

Next