Népszabadság, 1993. augusztus (51. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

1993. augusztus 17., kedd Matáv­nyugdíjbiztosítás A Magyar Távközlési Rt. a kö­zelmúltban hozta létre az első hazai, nyugdíjbiztosítással is foglalkozó hazai önsegélyező egyesületet. A szervezet két éve működik, de szolgáltatásai kö­zött csak július elsejétől szere­pel a társadalombiztosítás. MUNKATÁRSUNKTÓL Szépe Lőrinc, az egyesület ügy­vezetője lapunknak elmondta: a nyugdíjbiztosítás bevezetése mellett megtartották a munka­­vállalók segélyező egyesületé­nek hagyományos szolgáltatá­sait. Szervezetük azonban nem a megszokott, elosztásos támo­gatási rendszerben működik, hanem a munkáltató és a mun­kavállaló közös befizetéseiből egy biztosítási szisztéma sze­rint támogatják tagjaikat. Há­romféle nyugdíjbiztosítási mó­dozatuk közül az első, mai ár­szinten havi 1660 forint kiegé­szítést nyújt. Erre, minden nyugdíjba vonuló, öt évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező tag külön befizeté­sek nélkül is jogosult. A garan­táltnál magasabb nyugdíj-ki­egészítést biztosít, ha a tagok bruttó fizetésüknek legalább a fél százalékát befizetik. Az így befolyó összeget a Matáv 3,5 százalékkal egészíti ki. Ugyan­akkor a tagoknak lehetőségük kínálkozik, hogy egyéb megta­karításaikat is a nyugdíjszám­lájukra fizessék be. A befizetett összeg döntő részét betétekbe, fennmaradó hányadát értékpa­pírokba és egyéb vállalkozá­sokba fekteti az egyesület. A Matáv önsegélyező egyesületé­nek jelenleg 12 ezer tagja van. A várakozások szerint azon­ban, taglétszámuk hamarosan elérheti a huszonötezer főt is. Nyugdíjbiztosításuk ugyanis a legolcsóbb ezen a piacon, és a befizetett összegeket a dolgo­zók a cég elhagyása esetén is felvehetik. Mélyponton a kalászosgabona-termés Ötmillió tonnánál kevesebbet takarítanak be? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az összesítést elemezve kide­rül, hogy leginkább az ala­csony őszibúza-hozamok - és nem a vetésterületek csökkené­se - tehetők „felelőssé” a nega­tív rekord miatt. Idén hektá­ronként átlagosan 3,1-3,2 ton­nát takarítottak be, szemben a nyolcvanas évek második felé­nek 4,8-4,9 tonnás eredményei­vel. A gabonatermés csökkené­sének másik oka az őszi és ta­vaszi árpa gyenge hozama volt, míg a rozs és a zab az átlagot „produkálta”. A terméskiesést a búza ve­tésterületének - a tavalyihoz képest - növelése sem volt ké­pes kompenzálni. Ugyanis hiá­ba emelkedett egymillió hektár fölé a kenyérnek való vetéste­rülete, ha a vetőmag a bevetett területek számottevő részén nem az optimális időben került a földbe. Sok gazdaság még de­cemberben is vetett búzát, egyéb - főleg a pénzszűkéből eredő - agrotechnikai hibákról nem is szólva. Horváth György KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA (a) A szántóföldről és egyéb helyről (kertben, más művelési ágban) betakarított összes termés. Megnevezés 1986-1990 1990 1991 1992 1993 (átlag) (előzetes) termésmennyiség 1000 tonnában (a) Búza 6261 6198 6008 3453 3100-3200 Rozs 222 232 223 136 121-135 Őszi árpa 692 910 979 834 780-832 Tavaszi árpa 416 448 568 889 632 Árpa együtt 1108 1358 1555 1723 1412-1464 Zab 135 163 135 147 104 Összesen 7726 7961 7921 5459 4737­ 4903 Idén is egymilliárd a cukoripar vesztesége Egyben privatizálják az öt állami gyárat A hazai cukoripar idén - csak­úgy, mint tavaly - több mint egymilliárd forint veszteséget kénytelen elkönyvelni - tájé­koztatta lapunkat Fábián Ká­roly, a Cukor Terméktanács el­nöke. Ugyanakkor a finiséhez érkezett a tizenegy gyárat tö­mörítő ágazat privatizációja. Az ÁVÜ a napokban pályáza­tot hirdetett a maradék öt, még jórészt állami tulajdonban lévő gyár egyben történő eladására. Vajon miért választotta a gyárak együttes privatizálását az ÁVÜ? Rákos Péter, az ÁVÜ illetékese szerint a külön érté­kesítés során megmaradt volna a kisebb gyárak kiszolgálta­tottsága. Ez növelte volna a csődesélyt, s a gyár így is, úgy is beolvadt volna egy nagyobb cégbe. Az ÁVÜ döntését egyéb­ként az is befolyásolta, hogy az „ötös fogat” egybeni privatizá­ciója során megnő a termelői tulajdonlás lehetőségének esé­lye. Rákos Péter a pályázatról el­mondta, hogy az 25,1 százalé­kot tartalékol a termelői tulaj­don számára, ennek megszerzé­sében kárpótlási jegy, előleg­utalvány, E-hitel felhasználá­sát is lehetővé teszik. Eddig négy érdeklődő - bel­földi és külföldi egyaránt van közöttük - vásárolta meg a pá­lyázati feltételeket tartalmazó egységcsomagot. A pályázatok­nak szeptember 27-ig kell be­érkezniük, a kiértékelésre vár­hatóan október végén kerül sor. Fábián Károly egyetért a ha­zai tulajdonlás támogatásával, s a monopóliumok kialakulásá­nak megelőzésére tett intézke­désekkel. (Nem pályázhatnak azok, akiknek a magyar cukor­iparban már van közvetlen vagy közvetett érdekeltségük vagy egy ilyen céggel érdekelt­ségi viszonyban állnak.) Ugyan­akkor nem szabad elfelejteni, hogy az ágazatba nagyon sok pénzt kell befektetni a fejlesz­tésbe és a forgóalapok feltölté­sére. A terméktanács elnöké­nek véleménye azonban eltér az egybeni értékesítés lehetősé­geit illetően. Úgy véli így sok­kal nehezebb lesz eladni a gyá­rakat. H. Gy. Sztrájkfelhők Ferihegy fölött ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A műszakiak többségét tö­mörítő szakszervezet ügyvivő­je, Hegedűs Tibor értelmetlen­nek nevezte, hogy az egyhetes tárgyalást követően rövidebb időtartamú figyelmeztető mun­kabeszüntetést tartsanak, erre éppen az egy hét adott volna módot - vélte. A Malév Rt. szóvivője elmond­ta, a szerződések be nem tartása miatt a karbantartó vállalat el­len vizsgálat folyik. Előfordult az is, hogy a cég miatt késtek a járatok. Elképzelhetőnek tartot­ta, hogy más karbantartó céggel kötnek a jövőben szerződést, noha az Aeroplexszel hosszú távú munkakapcsolatot kíván­nak fenntartani. Elmondta azt is, az esetleges sztrájk nem bé­nítaná meg a légi forgalmat, ezt az garantálná, hogy erre az idő­re Magyarországra külföldről hoznának karbantartókat. Ezen­kívül a Malév vezetői tárgyaltak különböző légi forgalmi társa­ságokkal arról, hogy a Malév utasait esetleg azok juttatnák célba. Ezzel csökkenthetők le­hetnek azok a veszteségek, ame­lyeket az idegenforgalmi csúcs idején a sztrájk okozna. K. L. J. DIURNUS rejr Falusi tudósítás Nem tudom már sehogyan sem kifürkészni, miért épp a „teker­cselő” sarkán rakják ki a gyászjelentéseket a faluban; még nem akadtam emberre, aki megmagyarázta volna. Egyházi hagyo­mány? Itt volt valamikor a ravatalozó? Tanácsi hagyomány? Mindegy, fő, hogy mindenki tudja, a halott hírének ott a helye. Közel a zöldséges (ez is meghökkentő, persze, hogy falun is üz­let ma zöldséget árulni), a bevásárló asszonyok mindig megáll­nak a hirdetősarkon is, hadd lám, kitől búcsúzunk el örökre. Az ember utána beülhet egy fröccsre vagy fagylaltra az Arany Kulcsba, előbb-utóbb valamelyik szomszédos asztalnál elhangzik a spontán nekrológ is. Mindig akad valaki, aki jól is­merte az elholtat, vagy ha nem is, azért van véleménye róla. A holtakról egyébként is könnyebb véleményt mondani, mint az élőkről: nem pofáznak vissza. Véleményünk különben is mindig könnyen fogalmazható meg arról, akit-amit nem ismerünk ala­posan. , Van, aki csak évtizedekkel ezelőtt volt valahol együtt a meg­boldogulttal, katonaságnál, közmunkán, gátszabályozásnál, s akkorról mesél valami jóízűt, csattanósat. Van, aki csak a halál módjához szól hozzá, más hangot és más pletykát érdemel az öngyilkos, mást a közlekedési halott, mást, aki vénen, végel­gyengülésben ment el, s mást a negyvenhat éves, akinek hiába mondta a doktor tíz éven át, hogy adjon már le a százhúsz kiló­jából. Másképp temetik a kocsmában a borisszát, a pálinkaivót, s másképp a pecheset. A magányos, öreg orvos, aki rákbeteg­ként néhány éve oly tapintatos gondossággal készítette elő ön­­gyilkosságát - a halálhírre érkező hozzátartozókat kész vacso­rával, behűtött italokkal várta a konyha­­ halálában is boldo­gan elmosolyodott volna, ha hallja, milyen szép, hálás szavak­kal temették őt a kocsmában. Ott, ahol csak a spontán kegyelet szertartása uralkodik, nem a temetői protokoll. A legjob­b mondatot ma hallottam a kocsmában: „Hej, ha csak félig olyan rosszak lennénk életünkben, mint ami jót mondanak rólunk halálunkban...” Egy falusi laptudósító legalább annyi eseménnyel találkozik, mint a párizsi vagy a londoni. ­ HAZAI KÖRKÉP NÉPSZABADSÁG 5 Bécsből jön a börze boomja Börzei szakértők úgy látják, hogy egyértelműen a bécsi tőzsde boomja áll a Fotex­­részvények árának múlt heti hirtelen budapesti áremelkedé­se mögött. A bécsi tőzsdei árfo­lyamok viharos emelkedése ki­hat az osztrák főváros telefon­kereskedelmében forgalmazott magyar értékpapírokra, ezen keresztül a BÉT árfolyamai­ra is. MUNKATÁRSUNKTÓL A bécsi áremelkedés nyomán szakértők szerint feltehetőleg ismét nagyban megindult az úgynevezett arbitrázstevékeny­ség, vagyis az a fajta spekulá­ció, amely a két piac közötti ár­folyamkülönbséget használja ki. Ez aztán a budapesti rész­vényárfolyamokat is fölfelé húzza. Emellett sokan úgy tartják, hogy a Fotex a legreprezenta­tívabb magyar részvény. A cég eredményei eddig sem tartoz­tak a rosszak közé, s most sem változtak. Ha egy nyugati be­fektetési alap úgy dönt, hogy magyar papírokkal színezi portfolióját, elsősorban Fotex vételére ad megbízást. Mindez azonban egyben azt is jelenti, hogy az áremelkedés okát nem a cég belső adottságaiban, ha­nem a piaci feltételek változá­sában kell keresni. Éppen ezért a szakértők a Fotexénél megalapozottabb­nak tartják a Skála-Coop­­részvények árának nem sokkal korábban bekövetkezett fel­ívelését. Ezt ugyanis annak tu­lajdonítják, hogy egy külföldi nagybefektető élt azzal a jogá­val, hogy kötvényeit részvé­nyekre változtassa, s ezzel tu­lajdonrészesedést szerzett az áruházláncban. A tőzsde brókerei bíznak abban, hogy az áremelkedések, amelyek együtt jártak a rész­vényforgalom növekedésével is, a hosszú idő óta tartó nyo­mott periódus végét jelzik. Mindez nagymértékben függ azonban attól - figyelmeztet­nek -, hogy tartósnak bizo­­nyul-e a bécsi tőzsdeboom. Tőkeemelés a Tungsramnál Ma tartja rendkívüli közgyűlé­sét a Tungsram Rt., ahol beje­lentik, hogy a General Electric (GE) 17 milliárd forinttal emeli a társaság alaptőkéjét. Lapunk értesülése szerint az összeg egy részét a hitelek törlesztésére, illetve a veszteségek fedezésére, jelentős hányadát pedig fejlesz­tésekre fordítják. Mint emlékezetes, a GE már­ciusban 47,7 millió forintra szállította le a Tungsram alap­tőkéjét, majd májusban megvá­sárolta a kisebbségi tulajdo­nostól, a Magyar Hitel Bank Rt.-től a még annak tulajdoná­ban lévő 24,4 százalékot kitevő rész­vénypakett­j­ét. A GE - több más multinacio­nális céghez hasonlóan -, a tel­jes tulajdonlásra törekszik, ezért felvásárolta az OTP Bank Rt. és a Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. 0,1 százalékos részvénypakettjeit. De még így is csak 99,6 százalék van a bir­tokában. További 0,2 százalé­kos részesedése van az Állami Vagyonügynökségnek, és ha­sonló arányban tulajdonos a háború előtti amerikai társtu­lajdonos jogutódja, a Standard Electric Corporation. Ha ezeket a részvényeket is sikerül megvásárolnia, a Gene­ral Electric a Tungsram 100 százalékos tulajdonosává válik. P. Á. G. Túltaktikázott gyárvásárlás Kié lesz a Salgótarjáni Ötvözetgyár? Két esztendeje árulják a Salgó­tarjáni Ötvözetgyárat. A fel­számolás alatt álló üzemnek több vevőjelöltje is van, ám ér­vényes szerződést eddig egyi­kükkel sem sikerült kötni. A vásárlók ugyanis „túltaktikáz­­zák” az ügyletet, és egymás ki­játszásával igyekeznek a töb­bieknél előnyösebb helyzetbe kerülni. Gombos István felszámoló­biztos jobbnak látta, ha hívatja a rendészeket: túl sok „erős fiú” szivárgott be ugyanis a te­rembe, ahol a diplomatatás­kákban több tízmillió forint la­pult. Most kellett ugyanis le­tenni a kauciót, a vételi szán­dék komolyságát igazoló össze­get. Elvileg mindhárom részt­vevő pénzzel érkezett, ugyanis az egy héttel korábbi tárgyalá­son hárman maradtak verseny­ben: egy kft., egy orosz-magyar vegyes vállalat és egy betéti társaság. Csakhogy a bt. képviselője a sorsdöntő eseményről hiány­zott. A kft. küldötte javasolta, zárják ki a versenytárgyalásból a távollévőt - ez meg is történt. A felszámolóbiztosnak csak ké­sőbb jutott tudomására, hogy a kft.-sek abban egyeztek meg a bt.-sekkel, hogy azok nem vesznek részt az árvitán, ahol a kft.-sek képviselik az érdekei­ket. Miután így sikerült egy rivá­list távol tartani, megkezdőd­hettek az érdemi tárgyalások, amelyre az orosz-magyar ve­gyes vállalat képviselője tömött táskával érkezett, ellenben a kft.-sek poggyászában egy árva fillér sem volt. Állítólag - „négyszemközt”­­ megegyezett a kft. és az orosz-magyar cég abban, hogy közösen vásárol­ják meg az ötvözetgyárat. Csakhogy az orosz-magyar ve­gyes vállalat egyedüli vevőként helyezte letétbe a kauciót. A hoppon maradt kft.-sek elégtételért bírósághoz fordul­tak. Érvényteleníttetni kíván­ják az orosz-magyar vállalat vételi jogát. Közben pedig az érdekelt vegyes vállalat tudo­mására hozták, hogy lényege­sen olcsóbban is hozzájuthat­tak volna a szerzeményhez, így még az is elképzelhető, hogy a vevőjelölt visszalép a 160 millió forintért kialkudott üzlettől. Igaz, ha ezt megteszi, akkor el­veszíti a kauciót. A bíróság a kft. keresetét elutasította. A döntés nem jog­erős. A. A. Az IBUSZ a hét végére többet tud A Forma-1 -en meghibásodott a beléptetőrendszer A Forma-1 hét végi mérlegét az IBUSZ Rt. csak néhány nap el­teltével tudja megvonni - tájé­koztatta lapunkat Enyedi Nagy Mihály, az IBUSZ Forma-1 igazgatóságának vezetője. Megtudtuk, hogy nemcsak a jegyeladás adatait kell összesí­teni, hanem a pontos nézőszá­mét is. A jegyeladásról annyit tudni, hogy az IBUSZ belföldi, valamint angliai, ausztriai, né­metországi, franciaországi és szlovéniai irodáiban, valamint Finnországban árusította a je­gyeket. Egyelőre a hivatalos nézőszám összesítésének az az akadálya, hogy a Hungaroring kapuin elhelyezett beléptető­rendszer vonalkód-azonosítói­nak központi számítógépe az időszakos áramkimaradás miatt nem működött hibátlanul. Míg az adatokat fel nem dol­gozzák, addig a sajtó becslésé­vel kell az IBUSZ-nak megelé­gednie, s ez hozzávetőlegesen hatvan-hetvenezer nézőről szól. Cz. P. Neményi Béla ismét halaszt Lapunk értesülései szerint egyelőre nem született meg az a hitelmegállapodás, amely lehe­tővé tenné, hogy a Neményi Rt. visszafizesse a Magyar Vállal­kozásfejlesztési Alapítványtól (MVFA) felvett 250 millió­ fo­rintos kölcsönt. Neményi Béla, a Neményi Rt. tulajdonosa érdeklődésünkre el­mondta: a hitelmegállapodás alapjául szolgáló terveknek még ebben a hónapban el kell ké­szülniük, bár az eredetileg kitű­zött augusztus 15-i határidőt kénytelenek voltak módosítani. A halasztást többek között a hét végi Forma-1-es futammal kap­csolatos teendőivel indokolta. Megítélése szerint azonban szeptemberben aláírhatják az új megállapodást, amely lehetősé­get teremt a tetemes tartozás visszafizetésére, a cég működő­­képességének fenntartása mel­lett. Az egyre húzódó tárgyalá­sokkal kapcsolatban megkeres­tük az MVFA-t is. Illetékeseik azonban nem tartották szüksé­gesnek, hogy nyilatkozzanak a Neményi Rt. ügyéről. K. Sz. A. Nagy a füst a tajvani Ikarusok körül ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Ikarus műszaki igazgató­ja, Mádi Jenő elmondta, hogy a buszok valamennyi európai előírásnak megfelelnek, s telje­sítik a tenderben megfogalma­zott, valamint a kiírásakor ér­vényes tajvani szabványok sze­rinti követelményeket is. Sőt a július 1-jétől szigorúbbá vált új tajvani szabályoknak is megfe­lelnek, ezt független kutatóin­tézetek vizsgálatai is alátá­masztották. A műszaki igazga­tó szerint csak egyetlen para­méter, a buszok­­ egyébként az európai szabványnak megfelelő nitrogénoxid-kibocsátása magasabb néhány százalékkal az új helyi előírásoknál, de ez nem szerepelt a szállítási felté­telek között. Dr. Rupert Lászlótól, a Köz­lekedéstudományi Intézet igaz­gatóhelyettesétől megtudtuk, hogy az intézet a motorok mi­nősítésekor egyes vizsgálatok elvégzését eleve nem vállalta, mert nem rendelkezett megfe­lelő műszerekkel. A botrány ki­robbanása után hamar kide­rült, hogy az importőr - egyéb­ként igen ügyetlenül - hamisí­tott jegyzőkönyveket nyújtott be a nevükben. Ezek fejléces papírjaik és más jegyzőköny­veiken szereplő pecsétjeik fel­­használásával, különböző do­kumentumok összemontírozá­­sával készültek. Egyes vélemények szerint az ügy felfújása mögött egy a pá­lyázaton vesztes cseh exportőr cég áll, amely - tudván, hogy Közép-Európában sehol sem képesek a szilárdrészecske-ki­­bocsátás vizsgálatára­­ már a tender egy korábbi szakaszá­ban firtatta, hogy hol tesztelték a magyar buszokat. Feltehe­tően ettől ijedt meg az Ikarusok importőre, s ez ösztönözte arra, hogy „kozmetikázza” a jegyző­könyveket. Az Ikarus műszaki igazgatója szerint azonban az azóta külföldön elvégzett vizs­gálatok megállapították, hogy a buszok szilárdrészecske-ki­­bocsátása mégsem haladja meg az előírt mértéket. L. G.

Next