Népszabadság, 1994. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)
1994-09-01 / 204. szám
1994. szeptember 1., csütörtök KÜLKAPCSOLATOK - ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Magyar-ukrán katonai megállapodások Keleti György fogadta Anatolij Lopata tábornokot Nincs politikai akadálya a magyar-ukrán haditechnikai együttműködésnek - mondta Anatolij Lopata vezérezredes. Az ukrán vezérkari főnök tegnap tárgyalt az őt fogadó Keleti György honvédelmi miniszterrel. Megállapodtak, hogy idén negyvenmillió forintos barterüzlet keretében gyógyszerért fegyveralkatrészeket kap a magyar hadsereg. A megbeszélések után elhangzott: a fegyver- és alkatrészszállítások jövőbeli mértékét a két hadsereg gazdasági lehetőségei határolják be. Amennyiben sikerül megtalálni a kölcsönös elszámolások mindkét felet kielégítő rendszerét, a magyar hadsereg harckészültségének fenntartását kedvezően befolyásoló szállításokra kerülhet sor. Lopata tábornok elmondta, a magyar és az ukrán hadseregnek is hiányoznak bizonyos termékek, áruk. Keleti György hozzáfűzte: ma a gazdasági, pénzügyi gondok a meghatározók. A mostani tárgyalások legfőbb eredménye, hogy kölcsönösen meghatározták a szállítandó áruk körét. A magyar félnek fegyverekre és méginkább alkatrészre, az ukránnak az első körben gyógyszerekre van igénye. A tárgyalások során három fő kérdés került napirendre. Az egyik a közép-európai fegyverzetcsökkentési és leszerelési megállapodások keretében ukrán részről megsemmisítendő fegyverzet egy részének átvétele. Az ezzel kapcsolatos magyar javaslatokról a vezérkari főnök tájékoztatja kormányát és miniszterét, így kialakulhat a végső formula. A másik kérdéskör a barterügyletek feltételeit érintette. Negyvenmilliós szállításról megállapodás született. Keleti úgy értékelte, hogy ez valamivel kedvezőbb konstrukció a készpénzes fizetésnél, ezért a jövőben igyekeznek ezt a lehetőséget bővíteni. Megállapodtak a készpénzes, dollárelszámolású alkatrészvásárlások köréről is. A fizetés a jövő évben lesz esedékes, hiszen idén a hadseregnek nincsenek felhasználható tartalékai. A Népszabadság kérdésére Lopata tábornok elmondta: szükségesek, és lesznek is közös vezérkari, törzsvezetési gyakorlatok, amelyek a NATO békepartneri programjába illeszkednek. Meghívta a meglátogatott szolnoki zászlóalj egyik szakaszát Ukrajnába a személyi kapcsolatok elmélyítése céljával. Mint Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség főparancsnoka hozzáfűzte, a Kárpátokon túli és a kárpátaljai katonai körzetek egységei és magyar egységek között fejlesztik az együttműködést a katonai bizalom erősítése céljával. A légideszant-kiképzésben lehet ez különösen gyümölcsöző, és szorosan illik a békepartnerség programjába. Keleti és Deák kifejtették: a most elhatározott együttműködés nem válthat ki aggodalmat egyetlen szomszéd részéről sem. Magyarország nem fegyverkezik, a szükséges harckészültségi szintet próbálja biztosítani, a legszigorúbb összhangban a vonatkozó párizsi megállapodásokkal. M. Lengyel László Tarján Balázs, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának elnöke szerint megfelelő üzleti ajánlat esetén elképzelhető, hogy az esetleges ukrajnai barter- üzletben a magyar fél élelmiszerek szállításával vesz részt. Hivatalosan még nem érkezett megkeresés a földművelésügyi tárcához. Ám az egyértelmű: csak olyan konstrukció lehet célravezető, amelyben a termelők és az árutulajdonosok pénzhez jutása biztosított. Ezért előfordulhat, hogy tőkeerős közvetítő céget is be kell kapcsolni az esetleges üzletbe - mondta a hivatal elnöke. Az MNB elnöke Japánban MTI-JELENTÉS A Magyar Nemzeti Bank elnöke arra ösztönzi Japánt, hogy növelje beruházásait Magyarországon, ahol egyenletes ütemben halad előre a piacgazdaságra való áttérés. Ezt emelte ki a The Japan Times abban a cikkében, amelyet a szigetországban tartózkodó Bod Péter Ákossal készült interjú alapján közölt csütörtökön. Magyarország ideális célterület a csúcstechnológiát képviselő termékek előállítására, mert jól képzett és viszonylag olcsó munkaerővel rendelkezik - állapította meg a bankelnök. Budapest földrajzi fekvése ugyancsak ideális az üzleti tevékenységek szempontjából, mert közel van Dél-Németországhoz, Észak-Olaszországhoz, Ukrajnához és a Balkánhoz, vagyis találkozási pont a Kelet és a Nyugat között - fűzte hozzá. Bod Péter Ákos emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon eszközölt külföldi tőkeberuházásokból Japán mindössze két százalékkal részesedik, viszont a kölcsönök és hitelek formájában megvalósuló finanszírozásból 30-35 százalékkal. Visegrádiak a békepartnerségről Csúcstalálkozót tartanak a visegrádi országok védelmi miniszterei szeptember 5-én Pozsonyban. Az MTI érdeklődésére szerdán Erdélyi Lajos alezredes, honvédelmi szóvivő elmondta, hogy a szlovák kezdeményezésre létrejövő találkozón a NATO-hoz való közeledésről, a békepartnerségi programban való részvételről, valamint a térség biztonsági kérdéseiről lesz szó. Várhatóan lehetőség nyílik rövid, kétoldalú találkozókra is. Diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült: egyelőre még bizonytalan, hogy Csehországot a védelmi miniszter képviseli-e. A korábbi hasonló találkozókon Prága alacsonyabb szinten vett részt. Budapest várja Clintont az EBEÉ-csúcsra Szent-Iványi István államtitkár bécsi tájékoztatója Aktivizálja magát a magyar külpolitika Európa biztonsági ügyeiben - közölte Szent-Iványi István külügyminisztériumi államtitkár Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet diplomatái, illetőleg külföldi újságírók előtt. Az aktivitás abból a tényből is fakad, hogy hamarosan Magyarországnak kell átvenni az elnöki tisztet az értekezleten. Az elnöki funkció révén Budapest befolyást gyakorolhatannak érdekében, hogy minél több, térségünk szempontjából alapvető fontosságú témával foglakozzanak a politikusok. Az államtitkár szerint a katonai kérdések ma már akár kissé háttérbe is szorulhatnak, a nemzetek biztonsága szempontjából oly fontossá vált gazdasági, emberjogi és kisebbségi probémáknak kell előtérbe kerülniük. Szent-Iványi hangsúlyozta azonban: az új kormány el kívánja oszlatni azt a széles körben elterjedt vélekedést, hogy a magyarok mindenek elé helyezik a magyar nemzetiséget érintő kisebbségi témákat. Világossá kívánjuk tenni, hogy ezen túl mindent az európai stabilitás érdekének kell alárendelni - mondotta Szent-Iványi. Hozzátette: fenntartjuk az osztrákokkal közös javaslatunkat az európai országok egymás közötti magatartásával foglalkozó kódex elfogadására. E kódex alapján rendszeresen lehet ellenőrizni, hogy az értekezleten részt vevő államok tartjáka magukat szavakban vállalt kötelezettségeikhez. Magyarország számára a közeljövőben a legnagyobb kihívások egyike az EBEÉ csúcsértekezletének megszervezése lesz. December első felében 52 ország állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei - beleértve a nagyhatalmak első embereit - kell vendégül látni. Elhangzott: Budapest reméli, hogy Clinton is eljön a találkozóra, persze az amerikai vagy a francia elnök részvétele függ majd attól is, várható-e igazi eredmény. Z. P. Havel novemberben hazánkba jön Kovács: Adottak a feltételek a jó együttműködésre Prágával A cseh és a magyar külügyminiszter tárgyalásaik végeztével tegnap délben Prágában sajtóértekezletet tartottak. Kovács László összegezte kétnapos látogatásának eredményeit. Kovács László mindenekelőtt azt emelte ki, hogy nem csak José Zieleniec külügyminiszternél, de az előző napon Havel elnöknél, Klaus kormányfőnél és a cseh törvényhozás vezetőinél a Magyarország felé megnyilvánuló rokonszenven túl hangsúlyozott bizalmat érzékelt az új magyar kormány iránt. A külügyminiszter szerint a két ország adottságai és a nemzetközi feltételek egyaránt lehetővé teszik, hogy nagyon jó partnerekként működjünk együtt. „Európa-konform” államok vagyunk - mondta, hozzátéve: stratégiai célunk az európai integráció. Kovács újfent aláhúzta, hogy az Európai Unióba történő bejutásunk esélyeit növeli, ha erre nem egymással rivalizálva, hanem erőfeszítéseinket összehangolva törekszünk. Kovács László leszögezte, hogy bár a cseh és a magyar kormány politikai összetétele eltérő, a kérdések mindkét oldalon tapasztalható gyakorlatias, ideológiáktól mentes kezelése jó feltétel a kapcsolatépítésre. Ennek konkrét megnyilvánulása lesz Havel elnök november 1-jén esedékes magyarországi látogatása, elkezdik továbbá a kormányfők találkozójának megszervezését. Zieleniec Budapestre szóló meghívást fogadott el, egyetértve azzal, hogy a külügyminiszterek évente legalább egy alkalommal találkozzanak. A cseh diplomácia irányítója felsorolta a tárgyaláson áttekintett témákat: a korábbi szerződések jogutódlását, a gazdasági együttműködésre vonatkozó megállapodások rendszerezését, a beruházásvédelemről és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények mielőbbi megkötését. Méltatta, hogy Budapest Prágával azonos módon tekint a regionális együttműködésre, kerülni kívánva a semmit mondó frázisok gyártását. A Népszabadság azt kérdezte, hogy a külügyminiszterek megbeszélésükön kitértek-e a két ország közös szomszédjára, Szlovákiára? Kovács elmondta, hogytájékoztatta partnerét a magyar külpolitika fő cselekvési irányairól, amelyben helyet kapott a kapcsolatok rendezése szomszédainkkal, így Szlovákiával is. Beszámolt Horn Gyula pozsonyi látogatásának tapasztalatairól, amelyek budapesti megítélés szerint érezhető elmozdulást hoztak a magyar-szlovák viszonyban. A választásokat nem érintették, de a magyar vezetés természetesen kész azzal a szlovák kormánnyal együttműködni, amely a szavazók bizalmából a szomszéd ország élére kerül - tette hozzá. Kérdésre válaszolva Kovács leszögezte: Prágában nem kerültek szóba a benesi dekrétumok, Pozsonyban a Horn-látogatás idején viszont a magyar fél jelezte, hogy kedvezően befolyásolná az ottani magyar kisebbség lelkiállapotát, ha megkövetnék azért, mert a második világháború után kollektíven bűnösöknek nyilvánították őket. A magyar külügyminiszter utalt az Európa Tanács elvárásaira is, amelyeket Szlovákia ET-felvétele alkalmával fogalmaztak meg. F. J. Gy. Bukarest bizakodik a Melescanu-vizit előtt BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bukarest bizakodóan ítéli meg a Románia és Magyarország közötti viszony alakulását. Melescanu nem a kétoldalú alapszerződés készülő szövegéről kíván konkrét tárgyalásokba bocsátkozni Budapesten, hanem a magyar külügyminiszterrel együtt teljes körűen áttekinti a román-magyar kapcsolatok rendszerét, melyben a keretszerződés „lényeges kérdés” - hangoztatta a román külügyi szóvivő. A román diplomáciai tárca szokásos heti sajtóértekezletén Mircea Geoana tegnap főinformációként jelentette be Melescanu szeptember 5-i hivatalos budapesti látogatásának programját. A külügyminiszter üzenetet visz magával Budapestre a magyar vezetőknek. A román szóvivő szerint most kedvezőek a politikai feltételek a két ország viszonyának átfogó és távlatos rendezésére. Az alapszerződés függőben levő szövegrészeivel kapcsolatos tárgyalásokról azt mondta a bukaresti szóvivő, hogy azok célja „a kölcsönösen elfogadható megfogalmazások kimunkálása egyrészt a határok tiszteletben tartását és a területi sérthetetlenséget, másrészt pedig a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaival összefüggő kérdéseket illetően”. Ami a szövegváltozatokkal kapcsolatos javaslatokat illeti, Geoana úgy fogalmazott, hogy „ebben a tekintetben ugyanott tartunk, mint néhány nappal vagy néhány hónappal ezelőtt. Vagyis várjuk az általunk budapesti kollégáinknak 1993-ban átnyújtott szövegjavaslatainkra vonatkozó válaszukat”. Szlovákiai vita a nacionalizmusról Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség szerdai pozsonyi tudósítása szerint az Ősi nép új állam című új történelemkönyv vihart kavart tudósok és pedagógusok között. A hírügynökség szerint a könyvet többen nacionalizmussal vádolják. Dusán Kovácnak, a Szlovák Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete igazgatójának az a véleménye, hogy a könyvben nyíltan nacionalista irányzat jelentkezik, márpedig ez ellentmond a népek kölcsönös tisztelete és a jószomszédság elveinek. Szerelvény Az orosz katonákat szállító utolsó szerelvény azokban a percekben hagyta el a nyugati hadseregcsoport wünsdorfi főhadiszállásának pályaudvarát, amikor néhány kilométerrel távolabb, Berlin központjában Borisz Jelcin és Helmut Kohl ünnepélyes külsőségek között jelképesen is elbúcsúztatta az egyenruhásokat, akik egykor győztesként érkeztek, megszállókként maradtak és most, mint újdonsült barátok távoztak. Elmentek hát a katonák, s napokon belül a nyugati győztesek utódainak is búcsút intenek a németek. Számukra ezek a szimbólumokkal és érzelmekkel teli napok vitathatatlanul történelmiek: az ő szemükben a berlini fal leomlása óta semmi sem fejezi ki jobban egy korszak - igen, a háború - lezárultát és szuverenitásuk helyreálltát, mint az orosz (és az amerikai, a brit, a francia) katonák távozása. Mást jelent a búcsú az oroszok számára. Nekik az utolsó wünsdorfi szerelvény (no meg a Baltikum „feladása”) a birodalom végét jelenti, még akkor is, ha Borisz Jelcin az egyenrangú partner és barát szerepében nagy méltósággal celebrálja az eseményt. Tudja, hogy odahaza nagyon sokan vereségként élik meg a kivonulást (és talán igyekeznek maguknak belpolitikai tőkét kovácsolni belőle). Nekik - és nem annyira német hallgatóságának - üzente Berlinből az elnök, hogy a háborút - a forrót és a hideget - senki sem veszítette el. . ....... Moszkvában (meg másutt is) nem kevesen tartanak tőle: Németország, megszabadulva az egykori ősellenségtől, most majd új modort vesz fel, s takarékra állítja az újsütetű német-orosz barátság lángját vagy egyenesen diktálni próbál. Alighanem alaptalan félelmek, rossz - bár nem érthetetlen - beidegződések ezek. Az Ostpolitik mély gyökereket eresztett, s Bonnban komolyan gondolják: a két országnak létérdeke az, hogy szoros együttműködésével előmozdítsa a kontinens tartós stabilitását és békéjét. (Nem véletlen, hogy Németország - NATO-beli partnereivel együtt - mindent elkövetett azért, hogy a békepartnerségnek Oroszország is részese legyen. Nyilván semmi olyant nem fognak tenni, amivel gyengíthetnék Moszkva biztonságérzetét.) Bonnban azzal is tisztában vannak, hogy bár ez számukra komoly megterhelést jelent, lehetőségeikből adódóan mindenki másnál erőteljesebben kell hozzájárulniuk Oroszország gazdaságának talpra állításához, mert a további züllés a legfőbb biztonsági kockázattá válhat. A tény, hogy Németország az utóbbi években - a kancellárt idézve - utcahosszal megelőzte nyugati partnereit az Oroszországnak és más szovjet utódállamoknak nyújtott támogatásban (hivatalos bonni adatok szerint több mint 90 milliárd márkát adott vagy ígért) ékes bizonyíték erre. A németek, persze nem oldhatják meg Moszkva helyett Oroszország temérdek bajait. Ahhoz, hogy valóban partnerivé váljon a viszony, a másik félnek is fel kell tudnia nőni e szerephez. Léderer Pál Piac és oktatás Kezdődik a tanév. Kezdődik az örökös, minden szeptemberi bajlódás. Ez kell, az kell, amaz kell. Tudom előre, naponta újabb igényekkel jönnek haza a gyerekek. Még jó, amíg csak a könyveket gyűjtögetik meg a füzeteket. Mert aztán következnek a tan- és tornaszerek. Mindinkább piaci áron. De semmi kedvem végigdalolni a régi panaszokat. Azokat, amelyek már akkor is joggal zengtek, amikor még valamelyest ingyenesnek lehetett tekinteni az oktatást. Ma már azonban ott tartunk, hogy miközben a felsőoktatásban tanuló gyerek után családi pótlékot nem kapunk, folyvást a tandíjjal ijesztgetnek. Most ugyan elhalasztották egy évvel, a feltételek hiánya folytán, de fogalmam sincs, miből gondolják, hogy a körülmények jövő ilyenkorra alkalmasabbak lesznek. Honnan lesz meg akkor az a pénz, amiből meghiteleznék a költségeket? Ki és miért adna inkább, mint eddig. Az elvonások, a megszorítások, a szigorítások idején kinek lesz rá pénze? A felsőoktatásért kiszabni tervezett tandíj azonban csak jellegzetes példája az oktásügyet is sújtó gondolkodásmódnak. Ott akarnak piaci szellemet érvényesíteni, ahol nem lehet. Ahol a piac törvényei csakis pusztítást vihetnek végbe. Miközben azokon a területeken, ahol a legfontosabb lenne szigorúan érvényesíteni a kereslet és kínálat törvényeit, tehetetlenül toporog mindenféle kormányzat. A szocializmus ideológiája és a nép-nemzeti eszmerendszer egyaránt fennen hirdette az oktatásügy, a kultúra kiemelt fontosságát. De gyakorlatában mindkettő megtorpant akkor, amikor pénzt kellett volna rászánni. Mindkettő megriadt a nagyobb erőkkel szemben, gondjait a legkisebb ellenállás irányában próbálta megoldani. Azaz, nem onnan vette el a pénzt, ahol arra a legkevésbé volt szükség, ahol az a legkevésbé hasznosult, hanem ahonnan a legkönnyebben megtehették. Mindig a kultúra, az oktatás, ezek a hosszú távú és hasznukat csak roppant áttételesen meghozó beruházások húzták a rövidebbet a nagy osztozkodásnál. S ezen a piaci viszonyok aligha változtathatnak. Sőt. De hát ezt nagyjából mindenki tudja, mindenki elismeri. Mindenki hangoztatja, mindenki mindig elismétli, hogy csakis az oktatásügybe történő hatalmas befektetés hozhat döntő változást mindennapi nyomorúságunkban. Csakis az nyújthat valamelyes reményt a jövőre. Ismerjük a nemzetközi példákat is, olvassuk, mondjuk, hol milyen oktatási költségek hoztak később, végül nagyszerű gazdasági eredményeket. Gyakorlati következtetést azonban mindebből nem von le senki. Kormányaink szellemüktől, ideológiájuktól, céljaiktól függetlenül tűzoltó politikát folytatnak. S persze mit is tehetnének, ha egyszer tűz van. Csak hát egyszer, valamikor ebből az ördögi körből mégis ki kellene törni. Mert az a tűz, amit itt-ott oltogatunk, évtizedek óta pusztít. S a fészkétől egyre távolabb vagyunk. Végre már komolyan kellene venni egy nagyszabású, jól átgondolt nemzeti programot. Amelyben ott érvényesülnének a piaci törvények, ahol valóban jótékony lehet a hatásuk, és szigorúan kitiltanák őket onnan, ahol csak árthatnak. Zappe László Göncz fogadta Constantinescut Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Emil Constantinescu szenátort, a Romániai Demokratikus Konvenció elnökét, a bukaresti egyetem rektorát, aki az európai rektorok budapesti konferenciáján vesz részt - jelentette az MTI. A találkozón áttekintették a két ország gazdasági-politikai helyzetét, a magyar-román kapcsolatok jelenlegi állapotát. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is fogadta Constantinescut.