Népszabadság, 1994. december (52. évfolyam, 282-307. szám)
1994-12-06 / 286. szám
4 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA Lelassult a szerb előrenyomulás Bihacnál Alain Juppé és Douglas Hurd belgrádi tárgyalásai nyomán sem látszik világosabban, a megnyugvás vagy a további háborúskodás irányába halad-e a boszniai válság. A két nyugati diplomata a júliusban elfogadott béketerv előzetes elfogadásától tette függővé annak esetleges módosításait, Szlobodan Milosevics viszont fordított sorrendet tartana elfogadhatónak. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Annyit azonban a szerb elnök is elismert, hogy az egyezményes határmódosítás - amelyre az összekötő csoport Bosznia-térképének elfogadása után kerülhetne sor - kellő érv lehet a békefolyamat felújítására. Mindazonáltal célszerűbbnek látná - mondta -, hogy a nemzetközi válságkezelők átláthatóvá tegyék a boszniai szerbek előtt: a jugoszláv utódköztársaság alkotmányos elvei lehetővé teszik számukra a szerb-montenegrói államszövetséggel való konföderációt. A külügyminiszterek nem titkolták, hogy nagy elvárásaik vannak a békepolitika útjára tért Miloseviccsel szemben, ő pedig - jóllehet tagadta különösebb befolyását Karadzsicsékra - azzal biztatta őket: a boszniai „szerb köztársaságban” egyre izmosodnak a békepárti erők, s azok kétségkívül fordítanának a helyzeten, ha biztosan számíthatnának a Szerbiával való összekapcsolódásra. Később felröppent a hír, hogy Milosevics részt vehet az EBEÉ csúcsértekezletén, ha a Juppével, Hurddel folytatott további megbeszélések eredményeként engedélyezi a Kis-Jugoszláviából tavaly kitiltott európai megfigyelők visszatérését Koszovóba, Szandzsákba és a Vajdaságba. Gyanítható azonban, hogy a tárgyalás nem járt sikerrel, hiszen a szerb elnök budapesti útját nem jelentették be. A különutas amerikaiak közben folytatták az összekötő csoporttól független diplomáciai tevékenységüket. Mint utólag kiderült, Charles Redman washingtoni különkövet három napig ingázott Szarajevó és Pale között. Nem szivárgott ki azonban semmi arról, mire szerette volna rávenni a feleket a nyugati diplomata. Karadzsicsék hallgatnak (de vélhetőleg nem módosították nézeteiket), a bosnyák miniszterelnök viszont megismételte: kormánya elutasítja a összekötő csoport legújabb ötletét. - Ha lehetőséget adnánk a szerbeknek a Kis-Jugoszláviához való csatlakozásra, ezüsttálcán nyújtanánk át Bosznia felét a fasisztáknak - mondta Haris Silajdzic. A boszniai frontokon tovább tartottak az összecsapások. Bihacnál a szerb előrenyomulás nem állt le, bár lelassult. Mladics generális fegyveresei egyelőre nem törték át a bosnyák védelmet a város melletti Graber-fennsíkon. Ugyanakkor Fikret Abdic lázadói hevesen ostromolták Velika Kladusát, amelyre - ENSZ-forrás szerint - valóságos gránátesőt zúdítottak. Az északnyugat-boszniai beszögelés északi részén újabb behatolással próbálkoztak a krajinai szerbek, támadásukat azonban a kormánycsapatok ötödik hadteste visszaverte. Nyugat-Boszniában fokozottak a horvát-szerb harcok. A helyi horvátok azt állították, ellencsapásukkal sikerült elfoglalniuk néhány falut Glamoc és Bosansko Grahovo mellett. Szerintük krajinai szerbek is részt vesznek az összecsapásokban. Radovan Karadzsics viszont Horvátországot vádolta azzal, hogy csapatokat küldött Boszniába, egyszersmind azzal fenyegetőzött, lövetni fogja Zágrábot, ha nem szűnik meg a beavatkozás. A boszniai szerbek erre valószínűleg nem képesek, a krajinaiak azonban tavaly szeptemberben több rakétát lőttek a horvát fővárosra. Szerb katona pihenőben Bihacnál REUTERS-FOTÓ Félfordulat rajzolódik ki az Egyesült Államok délszláv politikájában Újabb félfordulat Washington Jugoszlávia-politikájában: az USA mégsem támogatja Nagy-Szerbia létrejöttét. Az ellenzéki parlamenti többség nagymérvű légitámadásokat javasol a szerbek ellen. Az ENSZ terveket készít a kéksisakosok gyors kivonására - jelentette Füzes Oszkár. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az amerikai parlament republikánus többségének vezetői „folyamatos, erőteljes” amerikai légicsapásokat sürgetnek a „szerb célpontok” ellen. Bob Dole, a szenátusi és Newt Gingrich, a képviselőházi többség januárban hivatalba lévő vezetője vasárnap azt javasolta, hogy Belgrád, valamint a boszniai és horvátországi szerb vezetőség kapjon ultimátumot: ha nem fogadják el a rendezési tervet és nem hagynak fel a katonai akciókkal, akkor légierővel kényszerítik őket visszavonulásra. Dole fenntartotta azt az indítványát is, hogy a kéksisakosokat vonják ki, nehogy a szerbek visszacsapjanak rájuk, és oldják fel a muzulmánokkal szembeni fegyverszállítási tilalomat. A javaslatokat (Budapesten nyilatkozva) rögtön elutasította Christopher külügyminiszter, aki szerint ez háborúba sodorná Amerikát. Perry hadügyminiszter is így vélekedett, viszont jelezte, hogy az USA egyre inkább hajlandó az ENSZ-erők kivonását katonailag is fedezni. Clinton továbbra sem foglal állást abban, hogy Washington teljesen átvegye-e a szerbek iránti „békéltető” politikát, vagy fenntartsa a katonai fenyegetést. Ugyanakkor - újabb félfordulattal - felülbírálta minisztereit és az új béketervet, visszavonva a szerbeknek tervezett legfontosabb engedményt. Hosszú idő után először Clinton ismét agresszornak minősítette a szerbeket. Izetbegovic bosnyák elnökhöz küldött levelében az amerikai elnök forma szerint elutasította Nagy-Szerbia létrehozását. Hadd mondjam ki egyértelműen: az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett marad Bosznia-Hercegovina egységes államként, jelenlegi határai között való megőrzése mellett. Nem támogatjuk a boszniai szerbek és Szerbia konföderációjának létrehozását. Washingtonban azzal számolnak, hogy a legújabb nyugat-európai diplomáciai kezdeményezés is kudarcot vallott. Úgy tudják, hogy Milosevics szerb elnök valójában visszautasította a francia és a brit külügyminiszter által vasárnap Belgrádban előadott javaslatokat. Az ENSZ békefenntartással foglalkozó vezérkarában felgyorsították a kéksisakosok kivonását célzó tervek elkészítését. Ezzel párhuzamosan - a boszniai és a Szomáliai kudarc láttán - megkezdik a békefenntartás egész rendszerének átalakítását. Az SDL tárgyalása Meciarral A Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) ma vagy holnap ismét tárgyalóasztalhoz ül a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS), ám kormánykoalícióról nem lesz szó közöttük. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL A hírt az SDL tegnapi sajtóértekezletén erősítette meg Peter Weiss pártelnök, visszautalva a baloldaliak hét végi vezetőségi ülésének határozatára. Ezen úgy döntöttek, hogy az ország és az állampolgárok érdekeit szem előtt tartva hajlandók tárgyalni Vladimír Meciarral a kiélezett gazdasági és szociális helyzet megoldásáról, a szlovák törvényhozásban uralkodó állapotok rendezéséről, s nem utolsósorban a jövő évi költségvetésről. (Ennek tervezetét Jozef Moravcík ügyvezető kormányfő megküldte Meciarnak, aki azonban lényegében elhárította még a véleményezés lehetőségét is, így a későbbiekben bármilyen problémáért az előző vezetést hibáztathatja.) Az SDL ugyanakkor - saját november 12-i határozatának szellemében - megismételte, hogy továbbra sem hajlandó a HZDS-sel kormánykoalíciós tárgyalásra, miután változatlanul elfogadhatatlan számára a hatalomgyakorlásnak Meciar és szövetségesei által a parlamentben demonstrált módja. Weiss számára komoly „hátszelet” adott a Szocialista Internacionálé budapesti döntése az SDL 1996-os felvételéről. A pártelnök magabiztosabban állhat a február 18-19-én Poprádon tartandó kongresszus elé. (Előzőleg ugyanis átmenetileg bizonytalanná vált a helyzete a párt várakozáson aluli választási szereplése miatt.) Mint a Népszabadságnak elmondta, a Szocintemnek pártja, valamint az MSZP és más közép-európai pártok tagságával kapcsolatos kedvező döntése stratégiai jelentőségű. Azt jelzi, hogy az Internacionálé jól látja régiónk stabilitásának jelentőségét, amelyhez a szóban forgó leendő tagok komoly mértékben hozzájárulnak. Weiss a döntést az Európai Unióhoz történő felzárkózás szempontjából is nagyra értékelte. A pártelnök végül elmondta, hogy a budapesti Szocintemtanácskozáson a többi résztvevő - jóllehet informálisan - élénken érdeklődött a szlovák belpolitikai helyzet alakulása iránt, hiszen - úgymond - mindannyian tudatában vannak, hogy Szlovákiának komolyak az európai integrációs esélyei, ám ennek megvalósulása elképzelhetetlen politikai stabilitás, demokratikus elvek és irányítási módszerek nélkül. Megosztott a francia jobboldal MTI-JELENTÉS A francia jobboldal valószínűleg nem tud közös jelöltet állítani a jövő tavaszi államfőválasztásokra. Sokan ennek beismeréseként értékelik azt a hétfői interjút, amelyet Alain Juppé külügyminiszter, a nagyobbik jobboldali párt, az RPR ideiglenes vezetője adott a Le Figaro című napilapnak. Juppé ugyan kívánatosnak véli, hogy a jobboldali jelöltek egymás között eldöntsék az indulás kérdését - de ezt nyilván maga is elég valószínűtlennek látja, mert rögtön javaslatot tesz egy „magatartási kódex” elfogadására. Eszerint minden egyes jobboldali jelöltnek kötelezettséget kellene vállalnia, hogy leállít minden olyan támadást riválisai ellen, amely azokat „destabilizálhatná”, s ugyanakkor azt is meg kellene fogadnia, hogy a választások első fordulója után támogatni fogja a kormánypártok legjobban szerepelt jelöltjét. A kérdésnek azért van jelentősége, mi mert a francia jobboldal mind 1981-ben, mind 1988-ban saját táborának megosztottsága miatt vesztette el az államfőválasztást. 1994. december 6., kedd Visszaesett az olasz koalíció a helyi választásokon __ _ Az olasz kormánykoalíció pártjainak látványos visszaesését, a baloldal és a vele szövetségre lépett kereszténydemokraták „történelmi kompromisszumának” sikerét hozta a vasárnap megtartartott részleges helyhatósági választások második fordulója, ami kellemetlen meglepetés Silvio Berlusconi számára - jelentette Nagy Csaba. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A március végi általános választások és a májusi európai parlamenti voksolás óta ez volt az első megmérettetése a Silvio Berlusconi kormányfő vezette jobboldali koalíciónak. Ez alkalommal két és fél millió állampolgárt szólítottak urnákhoz, hogy megválasszák 242 település polgármesterét. A balközép pártok győzelme nem, talán csak annak aránya volt váratlan a két héttel ezelőtt lebonyolított első forduló után. Az érintett hat tartományi székhely közül csupán egyben választották polgármesterré a Berlusconi-féle Forza Itália és az újfasiszta utódpárt, az Alleanza Nazionale (AN) jelöltjét. Bresciában, Sondriában, Massában és Brindisiben a Baloldali Demokrata Párt és a kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltjei futottak be, s Trevisóban is csak a baloldal egy részének támogatásával tudott győzni a kormányban részt vevő Északi Liga jelöltje. Pisában már az első fordulóban baloldali polgármestert választottak. Az arányok hasonlóak voltak a kisebb településeken is. Berlusconi az eredményt Budapestről kommentálva azt mondta, hogy a baloldal és a kereszténydemokraták sikereinek egyik magyarázata a korábbi kliensrendszer túlélése. A Forza Italia vereségének oka véleménye szerint az, hogy pártja nem helyi, hanem országos programot akar megvalósítani. A britek és németek többsége elveti az EU bővítését MTI-JELENTÉS A németek és a britek többsége ellenzi az egységes európai valuta bevezetését, és azt kívánja, hogy népszavazáson szülessen döntés az ügyben - derül ki a Financial Times című brit gazdasági napilap számára készült, s hétfőn közzétett közvélemény-kutatásból. A britek 64, a németek 65 százaléka mondta azt, hogy népszavazáson kell dönteni arról, bevezessék-e az egységes valutát. A megkérdezett németeknek mindössze 24 százaléka, a briteknek pedig 33 százaléka mondta azt, hogy ilyen népszavazás esetén a közösségi valuta bevezetése mellett szavazna. A németeknek csak 23, a briteknek pedig 27 százaléka kívánja a politikai kapcsolatok szorosabbra fűzését az EU tagállamai között. A megkérdezettek egyharmada azt szeretné, ha az átlagembereket is érintő kulcsfontosságú döntéseket a nemzeti kormányok, illetve a helyi önkormányzatok hoznák meg, nem pedig a nemzetek feletti szerv. Meglepő véleménykülönbséget tárt fel a közvélemény-kutatás az Európai Unió kibővítését illetően: míg a briteknek 42, addig a németeknek csak 24 százaléka helyesli az unió kibővítését a kelet-közép-európai országokkal. A németeknek és a briteknek egyébként alig több mint a fele tudta megmondani (helyesen), hogy az Európai Unió székhelye Brüsszelben van. TÁVIRATI STÍLUSBAN A FÜGGETLEN JELÖLTEK állnak az élen, maguk mögött hagyva a kereszténydemokratákat a Szlovénia függetlenné válása 1991 - óta tartott első helyhatósági választások vasárnapi, első fordulója után - közölte a parlamenti választási bizottság. (MTI) FRANCIAORSZÁGBAN Jean-Louis Bruguiere, a terroristaellenes harcért felelős vizsgálóbíró hivatalos megkeresésére letartóztattak egy líbiai állampolgárt. Ali Omar Manszur letartóztatására az UTA légitársaság 1989 szeptemberében Niger felett felrobbantott DC-10-es gépe ügyével kapcsolatosan került sor. A merényletnek 170 halálos áldozata volt. (MTI) A BÉCSI román nagykövetség tanácsosa tagadta, hogy a román titkosszolgálat figyeltetné Éva Maria Bárki bécsi ügyvédnőt. A magyar származású osztrák állampolgár Bárki, aki elkötelezett híve az erdélyi magyarok autonómiájának és konkrét esetekben romániai magyarok védőügyvédje az osztrák államrendőrségtől megfigyeltetésén kívül arról is értesült, hogy az SRI meg akarja gyilkoltatni. (MTI) r ! •• TÁVOZNI KÉSZÜL posztjáról Lloyd Bentsen amerikai pénzügyminiszter, és visszatér az üzleti életbe - jelentette hétfői számában a The Wall Street Journal amerikai gazdasági napilap. (MTI) ALI HASSAN MWINYI tanzániai államfő vasárnap feloszlatta kormányát. A kabinet feloszlatása kapcsolatba hozható azzal a követeléssel, hogy a tanzániai államfő menessze Kighoma Ali Malima pénzügyminisztert. Az államfő ugyanis többek között őt tette felelőssé azért, hogy a begyűjtött adókból eltűnt 125 millió dollár. (MTI) Moszkva katonai akcióra készül Csecsenföldön? MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A csecsen vezetés kizárólag az államközi kapcsolatok felvételéről hajlandó tárgyalni Oroszországgal, s nem kíván szóba állni az ellenzéki ideiglenes tanáccsal. Ez utóbbi elvben kész a béketárgyalásokra, de azokat hiábavaló időpocsékolásnak tartja, amíg Dzsohar Dudajev birtokolja Groznijt. Moszkva békés rendezést sürget, de abból nem enged, hogy Csecsenföld az Oroszországi Föderáció része. Hétfőn a Kaukázusba utazott az orosz védelmi, a belügy- és a rendkívüli eseményekkel foglalkozó miniszter, a Szövetségi Kémelhárító Szolgálat és az Állami Sajtóbizottság vezetője. Küldetésükről egyelőre egyetlen szónyi információ sem látott napvilágot. Közben a csecsen határ mentén tovább folyik az erők koncentrációja, grozniji becslések szerint immár mintegy három hadosztály áll bevetésre készen. Ezek feladata Vlagyimir Sumejko felsőházi elnök szerint nem a hadviselés, csupán Csecsenföld elszigetelése, hogy a szembenálló felek ne kaphassanak fegyvereket és különböző önkéntesek se juthassanak el Groznijba. Egyes jelentések szerint november végétől így is sok fegyveres érkezik a köztársaságba, köztük eddig kétszáz ukrán nacionalista, élükön egy parlamenti képviselővel. Az „objektív tájékoztatás” érdekében létrehozott moszkvai információs központ jelentése úgy fogalmaz, hogy az orosz határrendészeti előírások megsértésével „nemzetközi terrorista csoportok” érkeznek Csecsenföldre, ahonnan tevékenységük átterjedhet Oroszország más régióira is. A parlamentben nem képviselt Gazdasági Szabadság Pártja felhívásban fordult az EBEÉ budapesti csúcsértkezletéhez, hogy vitassa meg a csecsenföldi helyzetet, mivel Oroszország nem képes békés eszközökkel rendezni belső konfliktusait. Az Oroszország Demokratikus Választása párt felszólította Jelcin elnököt, hogy vizsgáltassa ki az orosz fegyveres erők csecsenföldi akcióit.