Népszabadság, 1996. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-10 / 109. szám

1­ ­996. május 10., péntek Nyár elején indulnak el a kerékpárosok A nyár közeledtével egyre több gyalogos és kerékpáros közleke­dik a települések üdülőövezeteiben és az országutakon. Ebben az időszakban szenvedik el a legtöbb balesetet az úgynevezett „véd­telen” közlekedők. A személyi sérüléssel járó balesetek 25 száza­lékának gyalogos, 10 százalékának pedig kerékpáros is részese. Az esetek jelentős részében a gyalogosok, illetve a biciklisták fi­gyelmetlensége okozza a szerencsétlenségeket. A kerékpáros közlekedés ma reneszánszát éli Magyarorszá­gon. Egyre többen szállnak nyeregbe, hiszen ez nemcsak egészséges, hanem a legolcsóbb közlekedési eszköz. A becslé­sek szerint hazánkban több százezer kerékpár közlekedik. Ez a szám várhatóan továbbra is emelkedik. Emellett - akár­csak Európában - Magyaror­szágon mindinkább terjed a kerékpáros turizmus. A jó idő beköszöntével sok biciklistára lehet számítani az ország köz­útjain. Erre az autósoknak is készülniük kell, hiszen a ke­rékpárforgalmat még csak ke­vés helyen lehet elválasztani a közútitól. A kerékpárutak hossza egyelőre nagyon kevés a bicikliforgalomhoz képest - mondta Kemenes Miklós alez­redes, az Országos Rendőr-fő­kapitányság baleset-megelő­zési osztályának főmunkatár­sa. Biciklivel kivilágítatlanul jelentős baleseti forrást je­lent a két jármű-kategória kö­zötti sebességkülönbség. Mind­két félnek fokozottan ügyelnie kell a szabályok betartására, il­letve figyelembe kell vennie a másik jármű menettulajdonsá­­gait. Évtizedek óta komoly ve­szélyforrás a sok kivilágítatlan kerékpár. Tulajdonosaik an­nak ellenére sem törődnek ez­zel, hogy a saját biztonságuk érdekében kellene láthatóvá tenniük járművüket - emelte ki Kemenes alezredes. Jelentős problémát okoz, hogy sokan it­tasan „kacsáznak” biciklijük­kel, s megakadályozzák, hogy a járművek megfelelő oldaltá­­volságot tartva előzzék meg őket. Jellemző adat, hogy a ke­rékpárosok mintegy húsz szá­zaléka részegen okoz balese­tet. Számos súlyos baleset törté­nik lakott területen kívül úgy, hogy a kerékpárosok szabály­talanul fordulnak balra. Ebben az esetben a jogszabály szerint le kell szállni a bicikliről, s gyalogosan, a kerékpárt tolva, kell átkelni az úton. A biciklis­ták gyak­ran nem tartják be a megfelelő követési távolságot, s képtelenek lefékezni a náluk jóval rövidebb távolság alatt megálló gépkocsik mögött. Az elmúlt öt év adatai szerint a gázolásos balesetekre jellem­ző, hogy okozóik nagyjából fe­le-fele arányban a gépjármű­­vezetők és a gyalogosok. A leg­súlyosabb következménnyel, súlyos, halálos sérüléssel járó gázolások lakott területeken kívül történnek. Gyakran vezet tragédiához, hogy a gépjármű vezetője előzés közben nem fi­gyel a menetiránnyal szemben, szabályosan közlekedő gyalo­gosra. Növekvő forgalom az üdülőövezetekben A nyaralási szezonban sokan közlekednek gyalogosan az üdülőtelepülések között az or­szágúton, amire a gépkocsive­zetőknek is fokozott figyelem­mel kell lenniük. Fokozza a ve­szélyt, hogy a gyalogosokat csak későn lehet észrevenni. Biztonságukat növeli, ha vilá­gos ruhában vagy világító zseblámpával haladnak az országúton. A nyár közeledtével jelentő­sen emelkedik az üdülőöveze­tek településeinek gyalogos­­forgalma. Ezeken a területeken egyre több helyütt jelölnek ki lakó-pihenő övezeteket, ahol a gépjárművek maximálisan 20 kilométeres óránkénti sebes­séggel közlekedhetnek. A foko­zott figyelem akkor is taná­csos, ha ezt nem jelöli tábla, de az úton sok gyalogos közleke­dik - hangsúlyozta a rendőr­tiszt. Balesetek aluljárókban A statisztikai adatok szerint a gyalogosgázolások nagy ré­sze lakott területeken belül, zebrán történik. A balesetek okai közül kiemelkedik, hogy a gyalogos körültekintés nélkül, váratlanul lép le a járdáról. Gyakorta fordul elő, hogy a gépkocsi vezetője jobbra ka­nyarodva nem adja meg az el­sőbbséget a zöld jelzésen átke­lő gyalogosnak. Viszonylag csekély számú, évente mindössze 50-60 baleset helyszíne olyan kereszteződés, ahol alul- vagy felüljáró is van. Mégis magas ez a szám, hiszen egyértelműen a gyalogos fele­lőtlensége vezet a gázoláshoz. Az elmúlt években folyama­tosan csökkent a közúti balese­tek száma. Azonban nem vál­toznak az arányok. Hazánkban továbbra is mintegy 70-80 ha­lálos szerencsétlenség jut ezer balesetre. Ez a szám a nyugat­európai országokhoz képest magas, de az arányon jelentő­sen lehetne változtatni, ha a közlekedők nagyobb figyelmet fordítanának önmaguk bizton­ságára - szögezte le Kemenes Miklós. Rózsa Tamás Két kerékkel vonaton "t MUNKATÁRSUNKTÓL Két év alatt a MÁV 160 ezer olyan utast szállított, akik ke­rékpárjukat is magukkal vitték a vonatra. A nagy érdeklődésre való tekintettel valószínűleg hamarosan újabb vasúti kocsi­kat alakítanak át úgy, hogy al­kalmasak legyenek a kétkere­kűek szállítására. Eddig ezek hiánya akadályozta leginkább e sajátos utazási forma terjedé­sét. A tervek szerint a Magyar Államvasutak expresszvonata­­in és InterCity-szerelvényein is hamarosan lehet majd kerék­párokat vinni az utasoknak. ÚTON NÉPSZABADSÁG 33 Minden harmadik halálos áldozat gyalogos A legtöbb gázolás lakott területen belül történt Tavaly Magyarországon 19 817 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, kö­zel félezerrel kevesebb, mint az előző évben. 1589-en vesztet­ték életüket az utakon, har­minccal többen, mint 1994- ben. A halálos kimenetelű köz­úti balesetek áldozatai közül minden harmadik gyalogos és minden hatodik kerékpáros volt. A közlekedésbiztonsági szak­zsargon „védtelen áldozatok­nak” nevezi a balesetet szenve­dett kerékpárosokat és gyalogo­sokat, függetlenül attól, hogy felelősek voltak-e a tragédia bekövetkezéséért vagy sem. A tavalyi közlekedési statisztika szerint a hazai halálos kimene­telű gépjárműbalesetek közel 45 százalékában az áldozatok ebbe a csoportba tartoznak. A Európai Unió tagállamaiban a­­ közlekedésbiztonsági szem­pontból­­ legrosszabbnak szá­mító 1990-es évben is csak 24 százalék volt a védtelen halálos áldozatok aránya - mutatnak rá közlekedési szakemberek. Ez azt jelenti, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok Magyarorszá­gon sokkal veszélyeztetetteb­bek az utakon, mint nyugat­európai társaik. A múlt évben 4471 gyalogos­­gázolás történt Magyarorszá­gon, amelyeknek összesen 4800 sérültje és áldozata volt. A leg­több gázolás - összesen 3909 - lakott területen belül történt. Városokban, falvakban össze­sen 298-an vesztették életüket. Lényegesen veszélyeztetetteb­bek a gyalogosok lakott terüle­ten kívül, ahol tavaly 562 em­bert gázoltak el, s közülük 198- an vesztették életüket. Azaz: lakott területen kívül száz gya­logosgázolás közül minden harmadik követel emberéletet. A legtöbb balesetet - lakott területen belül - az okozta, hogy a gyalogos a féktávolsá­gon belül a gépjármű elé lépett. Több mint félszáz gázolás oka pedig az volt, hogy a kijelölt gyalogátkelőhelyen nem adták meg a gépjárművezetők az el­sőbbséget a gyalogosoknak. Lakott területen kívül a gép­­járművezetők gyorshajtással idézik elő a legtöbb tragédiát. Többek között ezért és a cser­­benhagyásos esetek nagy szá­ma miatt magas ezeken az út­szakaszokon a halálos kimene­telű esetek száma. A rendőr­ségnek nincsenek pontos ada­tai arról, hogy felelőtlen maga­tartásukkal hány balesetet okoztak gyalogosok. A baleseti statisztikák ugyanis csak azo­kat az eseteket rögzítik, ame­lyeknél az áldozat éjszaka - többnyire részegen - kereszt­ben feküdt az úton, s halálra gázolták. Gyakran megtörté­nik, hogy a gyalogosok a tilo­son áthaladva vagy a szabályo­san parkoló kocsik közül hirte­len az úttestre lépve idéznek elő vészhelyzeteket, balesete­ket, majd elhagyják a hely­színt, mintha semmi közük nem lett volna a történtekhez. A gyalogosoknak ma lényege­sen kisebb kockázatot jelent szabálytalankodni, mint az au­tósoknak. Az utcán alig járőrö­­zik gyalogos rendőr, aki betar­tatná a közlekedési szabályo­kat, esetleg bírságolna. Tavaly 1972 kerékpáros oko­zott közlekedési baleset, ugyanakkor 1504-en voltak közúti tragédia védtelen áldo­zatai. A legtöbb kerékpáros­gázolás lakott területen kívül történik, s az elsőbbségadási szabályok be nem tartására, a szabálytalan kanyarodásra és a gyorshajtásra vezethető vissza. A legtöbb kerékpárbaleset a reggeli, illetve a késő esti órák­ban történik, amiből arra lehet következtetni, hogy a biciklis­ták többsége nem világítja ki megfelelően járművét. S mivel a közlekedésrendészet energiá­ját leköti a gépjárműforgalom folyamatos ellenőrzése, a köz­­tek csökkentése érdekében rekedésbiztonsági razziákon azonban ez a rendőrségi gya­­csak elvétve ellenőrzik a ke­­korlat már a nyáron megvál­­tékpárosokat. A nagyszámú bi­­tozhat, cik­ilopás és a kerékpárbalese- F. Gy. A. Ahol biztonságosan lehet biciklizni Kánhalmi János felvétele béri Fürdőzés Kleopátra strandján, napozás Homérosz fövenyén - álomszép nyaralás Törökországban a tenger panorámájával. Kikapcsolódás mesés felfedezésekkel és élményekkel: ❖ világhírű történelmi helyszínek (pl. Efezus) ❖ magával ragadó tájak (pl. a Kappadokiák) ❖ Napkelet kincsei (pl. a Topkapi palotában) ❖ minden elképzelhető sportolási lehetőség (pl. golf, vadvízi csónaktúra, sí) O 1001 üdülési lehetőség. És mindehhez párosul: a híres török vendégszeretet. Altost foglalja le törökországi útját! Az igényes turistáknak Törökország többet kínál. Győződjön meg róla személyesen: ► Ingyenes tájékoztatócsomag­ (a katalógus német nyelvű) —-----------------------------------------------------------­Ami a leginkább érdekel: □ strandolás □ Isztambul --------------------------------------------------------------­□ körutazás □ a Fekete-tenger Cím: ^ — Is­ , Kérjük a következő­ címre visszaküldeni: ^ ^ Türkei-Information , C­i , . A-1010 Wien, Singerstrasse 2/8 szívélyes üdvözlettel! Telefon 00-43-1-512 2128 I­J­ I JOGI ÚTRAVALÓ Vakációzó gyermekek az utakon A meleg időjárás beköszöntével a gépjárművezetőknek nemcsak körültekintőbben kell vezetni­ük, de másképpen is kell gon­dolkodniuk. Nyáron újak a köz­úti veszélyhelyzetek, több a gyalogos, a gyerekek vakációz­nak - jelenlétük a közutakon az egyik legkomolyabb veszélyfor­rás­­, az idegenforgalmi köz­pontokat ellepik a helyismeret nélkül „kóválygó” turisták. A közúti balesetek legtöbb áldozata gyalogos. A KRESZ 43. paragrafusa rendel­kezésekkel védi a kijelölt gya­logátkelőhelyen közlekedőket. Akkor is, ha áthaladás közben kiszámíthatatlanul viselked­nek, megállnak vagy visszafor­dulnak. Ha a baleset a zebrán következik be, a vezető soha nem hivatkozhat a gyalogos megtévesztő viselkedésére, semmi sem mentesíti a teljes fe­lelősségre vonás alól. Ugyanez a paragrafus rendelkezik arról is, hogy csak fokozott óvatosság­gal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni azt a he­lyet, ahol a gyalogosnak áthala­dási elsőbbsége van. Nincs a jogszabályban, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban. Eb­ben a Legfelsőbb Bíróság dön­tése segít. Általános esetben - a grémium szerint - a zebrát leg­feljebb 40 kilométeres sebes­séggel lehet megközelíteni, ezt a döntést azonban a jogalkalma­zók nem értelmezhetik kiter­jesztően. Fokozottabb a sofőr felelőssége például italbolt kö­zelében, ahol ittas polgárokra kell számítania. Különösen éj­szaka, diszkók, bárok környé­kén nagy az esélye, hogy illumi­­nált vagy bódult gyalogosok közlekednek. A bírói gyakorlat sokkal na­gyobb felelősséget - azaz szigo­rúbb büntetést - állapít meg an­nak, aki a kijelölt gyalogátkelő­helyen gyermeket gázol, és fo­kozott óvatosságot kér számon attól a sofőrtől, aki gyermekek csoportja mellett halad el. Eny­híti viszont a vezető felelőssé­gét, ha a gyermek a baleset előtt felnőtt kísérőjének kezét fogta. Nyáron - más évszakokhoz képest - több szerencsétlensé­get okoznak a kivilágítatlan járművek: az országutakon lo­vas kocsik és biciklisták nehe­zítik a sofőr haladását. Ennek ellenére a veszélyes üzem fele­lősségével együtt jár, hogy a so­főr csak akkor mentesül a szankció alól, ha a kerékpárját ittasan vezető, vagy szabályta­lanul maga előtt toló biciklista a saját magatartása miatt ke­rült - az esetleg halálos balese­tet okozó - veszélyhelyzetbe. A gépjárműre erősített cso­magok vagy tartozékok - így a nyári kirándulásokra előszere­tettel szállított szörfök, csóna­kok, kerti szerszámok -, után­futók és lakókocsik rögzítéséért kizárólag a vezető felel. Egy esetleges baleset után a sofőr nem hivatkozhat más hibájára vagy az utak rossz állapotára. Dr. Halmos Mária ügyvéd

Next