Népszabadság, 1996. november (54. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
1996. november 1., péntek_ KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT_ NÉPSZABADSÁG 3 A NATO nem telepít atomfegyvereket Solana szerint meg kell várni az orosz elnök felépülését A NATO békés és normális körülmények között semmi esetre sem szándékozik atomfegyvereket telepíteni a jövőbeni új, kelet-közép-európai tagállamai területére - jelentette be Carsten Voigt, az Észak-atlanti Közgyűlés (NAA) elnöke Prágában. A politikus kifejezte reményét, hogy a NATO-bővítéssel kapcsolatos tárgyalások jövőre megkezdődhetnek, az első új tagok felvételére pedig 1999-ben sor kerül. Az atomfegyverek középeurópai telepítése körüli indulatok teljesen alaptalanok és feleslegesek. A NATO-nak normális és békés körülmények közepette ilyen tervei nincsenek - jelentette ki Voigt csütörtökön Prágában, ahol megbeszéléseket folytatott Václav Havel cseh államfővel. Hozzátette viszont, hogy egy háborús konfliktus kirobbanása esetén természetesen megváltozhat az elképzelés, a kelet-közép-európaiaknak is számolniuk kell azzal, hogy országuk területén esetleg atomfegyverek lesznek. „Ez egy szélsőséges, senki által nem kívánt helyzet. Mindennek ellenére tudatosítani kell azt is, hogy a tagsággal nemcsak jogok, hanem kötelességek és kötelezettségek is járnak” - szögezte le. Voigt Prágában kifejezte meggyőződését, hogy a NATO kibővítésével kapcsolatos tárgyalások már jövőre megkezdődnek, és az első új tagok felvételére - amelyek közül szerinte semmi esetben sem fog hiányozni Csehország - 1999 folyamán kerül sor. A NATO bővítése politikailag ugyan rendkívül érzékeny, de technikai szempontból egyszerű kérdés - jegyezte meg. Prágai források szerint Voigt a megbeszéléseken „szükségtelennek és hibásnak” minősítette azokat az elképzeléseket, hogy a NATO-tagságról népszavazás útján kellene dönteni. A NATO és Moszkva kapcsolatát meghatározó szerződéssel meg kell várni Jelcin orosz elnök felépülését - vélekedett csütörtökön a NATO főtitkára Helsinkiben. Javier Solana ismételten hangot adott reményének, hogy a dokumentum aláírására még a jövő nyáron sor kerülhet, azzal egy időben, hogy megszületik a döntés a NATO közép- és keleteurópai kibővítéséről is. A finn vezetőkkel folytatott tárgyalásait követően Solana megismételte, hogy nem azért jött Finnországba, amely eddig minden katonai szövetségtől távol tartotta magát, hogy megyőzze a NATO-hoz való csatlakozásról. Solana személyében elsőként járt NATO-főtitkár a semleges Finnországban. Haditechnika Németországból A honvédségnek nincs pénze az ingyeneszközök működtetésére Németország szívesen adna át ingyen újabb katonai eszközöket Magyarországnak, de a honvédségnek jelenleg nincs pénze a működtetésükre - jelentette ki Fodor István honvédelmi politikai államtitkár, miután csütörtökön Budapesten német partnerével, Bernd Wilzcel kétoldalú haditechnikai együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás végrehajtására közös egyeztető csoportot hoztak létre. Az aláírást követően a felek elmondták: a két ország védelmi minisztériuma támogatja a magyar és a német vállalatok közötti hadiipari kooperációt és elősegíti a kutatást, illetve a fejlesztést. Fodor István közölte: a honvédségnek kellenének különféle katonai felszerelések, de rendszerbe állításuk és működtetésük igen költséges lenne. Példaként hozta fel azt a Németországtól korábban kapott húsz Mi-24-es típusú helikoptert, amelyek hosszabb ideje a földön pihennek, mert nincs pénz felújításukra, illetve üzemeltetésükre. Megemlítette, hogy Németország nemrégiben harckocsik szállítását is felajánlotta. Bernd Wilz, a német védelmi minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Bonn 1992 óta jelentős segítséget nyújtott a honvédség védelmi képességének fenntartásához, illetve a magyar hadsereg átalakításához. Többek között húsz darab L-39-es típusú kiképző repülőgépet szállított Magyarországra, és más katonai felszereléseket is átadott. Eddig 60 magyar katonatiszt tanult Németországban, jelenleg 15-en látogatják a német katonai tanintézeteket. Szerinte a honvédségnek fel kell mérnie, hogy az ország védelméhez milyen eszközökre van szükség, és ezt követően lehet szó újabb szállításokról. Mától kampánycsend Romániában BUKARESTI TUDÓSÍTÓNKTÓL A vasárnapi parlamenti és elnökválasztásokra való tekintettel tegnap éjféltől hivatalos kampánycsend van Romániában. Ennek megfelelően szerda délutántól kezdve csütörtökig bezárólag kampányzáró nagygyűlések és rendezvények uralták a román belpolitikai életet. Ezek utolsó felvonása volt a tizenhat államfőjelölt tegnap esti négyórás tévészereplése. Az RMDSZ kampányzáró nagygyűlésére Marosvásárhelyen került sor. A szövetségi elnök, Markó Béla beszédében kifejtette: a november 3-i szavazás olyan esélyt jelent a romániai magyarság, az RMDSZ számára, amelyet ki kell használni. Hiszen a választások eredményétől, az RMDSZ-jelöltekre leadott szavazatok, illetve a megszerzett mandátumok számától függően az érdekvédelmi szövetség eredményesebben, hatékonyabban politizálhat az elkövetkező négy évben. Frunda György államfőjelölt reményét fejezte ki, hogy jelöltetése hozzájárult a magyar közösség reális megítéléséhez, a politikai előítéletek megszüntetéséhez. Rámutatott: az RMDSZ azzal, hogy saját államelnökjelöltet állított, azt bizonyította, hogy „kinőtte a kisebbségi burkot, és programjával képes kimozdítani az országot jelenlegi válsághelyzetéből ”. A koszovóiak bojkottálják a szerb választásokat ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Csütörtök éjfélkor kezdődött és a szavazóurnák vasárnap esti lezárásáig tart Jugoszláviában az általános választásokat megelőző kampánycsend. A győzelem két várományosa, a Szlobodan Milosevics vezette baloldali koalíció és az ellenzéki Zajedno (Együtt) tömörülés tegnap estére időzítette utolsó akcióját a választók bizalmának elnyeréséért. A szocialisták és szövetségeseik a Száva kongresszusi központot választották konvenciójuk színhelyéül (állítólag nyilvános gyűléseket nem mernek rendezni), az ellenzékiek viszont Belgrád főterén gyülekeztek, vállalva a „közeli találkozás” kockázatát a karhatalommal és Seselj csetnikvajda ugyancsak kampányoló támogatóival. Az incidensveszélyt fokozta, hogy Belgrád másik végén, a Crvena Zvezda és a Barcelona labdarúgóinak öszszecsapásán százezres tömeg gyűlt össze. A koszovói albánok bojkottálják a választásokat, a két vajdasági magyar párt pedig egymással versengve várja a szavazást. Kasza József a Vajdasági Magyar Szövetség nevében felhívta a külföldön élő vajdasági magyarokat, hogy a kegyeleti emlékezés és a választások alkalmából látogassanak haza, és lakhelyükön vegyenek részt a voksoláson. Viták az ENSZ BT bővítéséről Az Egyesült Államok, amely már régóta támogatja, hogy Németország és Japán kapjon állandó (s mint ilyen, vétójoggal is járó) tagságot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, tegnap úgy nyilatkozott: nem tudna egyetérteni a testület olyan kibővítésével, amely az említett két országot nem foglalná magában. Japán, illetve Németország olyan értékes új állandó tag lenne, amelynek a közreműködése erősítené a tanácsot - mondotta Edward Gnehm amerikai diplomata a világszervezet közgyűlése előtt. Az Egyesült Államok nem tudna egyetérteni a tanács olyan kibővítésével, amely nem vonná maga után az ő állandó tagságukat - fűzte hozzá. A Reuter jelentése szerint Gnehm idézett szavai a BT reformjával foglalkozó munkacsoport legújabb beszámolójával kapcsolatos közgyűlési vitán hangzottak el. Ez a munkacsoport közel háromévi vita után - elvi egyetértésre jutott ugyan a jelenleg 15 nemzetet magába foglaló testület kibővítésében, de még mindig nem jutott egyezségre a tekintetben, hogy miként is történjék ez a kibővítés. A BT-nek jelenleg öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja van - ezek a második világháború fő győztesei: az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország. A tíz nem állandó tag két-két évig szolgál a testületben. A megválaszolatlan kérdések egyike, hogy bővítsék-e az állandó tagok számát, és ha igen, kapjanak-e az új tagok is vétójogot. Gnehm szerint a tanács működőképességének megóvása érdekében nem lenne szabad a BT tagországainak számát 20 fölé növelni. Meciar: A jogok garantáltak Az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kételyek csak szóban megfogalmazott nézetek, amelyek nélkülöznek minden alapot - fejtette ki a szlovák kormányfő szerda este egy televíziós vitában, amelyben részt vett a Népszabadság tudósítója is. A CTK cseh hírügynökség által ismertetett vitában Vladimír Meciar hangsúlyozta, hogy az emberi jogokat Szlovákiában törvények és intézmények védik. A büntető törvénykönyv vitatott módosításával kapcsolatban, amely félelmeket ébresztett a polgári szabadságjogok védelmezőiben, Meciar közölte: a módosítást úgy fogják átdolgozni, hogy az biztosítsa az ország integritását, szuverenitását és biztonságát. Az emberi jogok tiszteletben tartását a független bíróságok, köztük az alkotmánybíróság garantálja - tette hozzá. A nemzetiségiek nyelvhasználatáról szólva a miniszterelnök rámutatott, hogy a nyelvek használatát több mint húsz törvény szabályozza, így ezen a téren nincs joghézag. Azt kell megvizsgálni csupán, hogy ezek a törvények összhangban vannak-e az európai normákkal. Meciar visszautasította a kisebbségi magyarok vezetőinek egyre erőteljesebb követeléseit. - Szlovákia nem akar Európa kísérleti nyula lenni - mondta, és hozzátette, hogy látni szeretne más európai országokban élő kisebbségek státusáról szóló esettanulmányokat is. A szlovákiai Zselízen csütörtökre virradóra elégtek a közelmúltban felállított millecentenáriumi kopjafán elhelyezett koszorúk. Nagy Béla, a zselízi magyar gimnázium helyettes igazgatója az MTI-nek elmondta: nem tudni, közönséges vandalizmus, vagy nemzetiségellenes érzület van-e az ügy hátterében. A koszorúkat valaki bizonyára szándékosan gyújtotta fel, de ez csak a rendőrségi vizsgálat során derülhet ki, ha a rendőrség - a kis anyagi kárra tekintettel - egyáltalán megindítja a vizsgálatot. Sikeres orosz-ukrán flottatárgyalások MTI-JELENTÉS Sikeres volt az egykori szovjet fekete-tengeri flotta megosztásáról folyó tárgyalások hét közepén, Szevasztopolban tartott legutóbbi fordulója. A felek „lényegében megegyeztek” abban, milyen feltételek mellett marad az orosz flotta Ukrajna területén - közölte a kijevi küldöttség vezetője, Vaszil Durdinec miniszterelnök-helyettes. A felek beleegyeztek a két ország flottájának közös állomásoztatásába Szevasztopolban. Nem sikerült azonban közös nevezőre jutni a támaszpont infrastruktúrájának felosztásáról. Az előzetes megállapodás szerint az orosz hajók három különálló öbölben horgonyoznak majd. Egyes sajtóforrások szerint Oroszország 20 évre bérli ki Szevasztopol egyes részeit. Félmilliárd ECU a marhatartóknak MTI-JELENTÉS Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei háromnapos tárgyalás után szerda késő este félmilliárd ECU-s (635 millió dolláros) rendkívüli segélyt hagytak jóvá az EU válságban lévő marhaágazatának kiegyensúlyozására. A luxemburgi találkozón az EU jövő évi agrárköltségvetését jelölték meg a pénz forrásaként, nem részletezve, hogy a különtámogatást mely más ágazatok rovására osztják szét. A pénzt, amely a júniusi firenzei EU-csúcson megszavazott egymilliárd dollárt egészíti ki, a marhatartók között osztják szét. A segélyből legnagyobb arányban, 24 százalék erejéig a francia, 20 százalékban a német tenyésztők részesednek, a brit farmereknek 13 százaléknyi jut. A döntést többségi alapon, német ellenszavazattal hozták. A miniszterek arról is határoztak, hogy különtámogatást nyújtanak a gazdáknak a borjútenyésztés visszafogása érdekében. Azt remélik, hogy a döntések révén csökkenteni tudják a kínálatot és a piac túltelítettségét. Juhász Endre nagykövet, az Európai Unió mellé rendelt magyar misszió vezetője a döntéssel kapcsolatban elmondta: amennyiben ilyen javaslat hivatalosan is megjelenik a tárgyalásokon, a magyar illetékesek alaposan megvizsgálják azt. A nagykövet leszögezte: a magyar álláspont nem feltétlenül elutasító, a válasz azonban a javaslat részletes tartalmától, s mindenekelőtt az indokolástól, s persze nem utolsósorban a felajánlott kompenzációtól függ. [ ! Fogy a magyar! - hallom a vészkiáltásokat ragyunk hordószónokok haragos népgyűlésein épp® úgy, mint a többség számára mértékadó politikusok szájából. És olvasom a demográfiai előrejelzésekben, a statisztikai, szociológiai elemzésekben egyaránt. Mindenki mást ért persze a politikában azon, hogy „magyar”. A szélsőjobboldali populisták két részre osztják a nemzetalkotó népességet. Vannak ugyebár a magyarok és vannak az idegenek. Magyar az, aki nem idegen - nem cigány, nem zsidó, nem sváb. Mindez még nem elegendő feltétel, jó hazafinak is kell lenni - értsd: nem világpolgárnak -, kicsit nacionalistának, és természetesen kereszténynek, konzervatívnak. Aki magyar, az nem homoszexuális, jó katonákat ad a hazának. Szereti a népi kultúrát, s tiltott olvasmány számára a liberális szennyirodalom. De nem a kirekesztőkről akarok most beszélni. A kérdést akkor sem lehet megkerülni, ha esetenként a felsőbbrendűség érzéséből táplált indulatok tapadnak hozzá. A nemzetet alkotó polgárok tényleg nem reprodukálják önmagukat, s ha valami, akkor ez valóban nemzeti ügy. Nem lehet érvényes jövőképet festeni anélkül, hogy fel ne tennénk a kérdést: hányan leszünk a jövő évezred elején, közepén Magyarországon? És toldjuk meg azzal is: kik leszünk akkor? Tudom, ez a kérdésfelvetés annyi gyúanyagot hordoz, hogy bármelyik politikai erő hatalmas házi bombát barkácsolhat belőle, s európai hitelességünket, szalonképességünket robbanthatja vele szét. Valamit mégis válaszolni kell önmagunknak. A politológiának, a szociológiának, a statisztikának és a napi politikának is. Hiszen való igaz, nem egyformán fogyunk. Egzisztenciális lehetőségeink, társadalmi státusunk, nemzetiségi, etnikai hovatartozásunk szerint némileg más a fogyás üteme. Sőt vannak, akik sokasodnak. A cigány népesség például - kultúrájából, szokásaiból, gyerekkultuszából adódóan is - bővítve termeli újra önmagát. Az átlagnál valamivel több gyerek születik azokban az élettársi vagy családi kapcsolatokban is, melyekben a szülők enyhén értelmi fogyatékosok, s akiknek a gyerekei jó eséllyel öröklik ezt a fogyatékosságot. Felkészült-e a társadalom a népesség szerkezetének átalakulására? Akarják-e tudni a ma politikusai, törvényhozói döntéseik következményeit? Felmérték-e, hogy a cigányság számarányának növekedésével - ha minden marad a régiben - a munkanélküliség termelődik újjá? Mi lesz a roma gyerekek oktatásával, hogyan illeszkedik szokásrendjük, kultúrájuk másokéhoz? El lehet-e kerülni, hogy bárki csupán azért vállaljon gyereket, mert a nagycsaládosoknak szánt támogatásból - munkalehetőség, más jövedelem hiányában - tud csak megélni? Miért van az, hogy noha az anyagi lehetőségek meghatározzák a családok nagyságát, mégis a jó egzisztenciájú, főként értelmiségi családokban kevesebb gyerek születik, mint a nyomornegyedekben? Miként kellene támogatni a nagycsaládosokat úgy, hogy mindenki csak annyi gyereket vállaljon - de annyit mindenképpen -, amennyit felelősen fel tud nevelni? Etnikai, nemzetiségi hovatartozástól, társadalmi státustól függetlenül. Van-e felelőssége az egészségügynek és az oktatásnak a nem kívánt terhességek megelőzésében? Alig van olyan jogszabály, politikai, gazdasági döntés, amely népességünk számát és szerkezetét ne érintené. A jövő évi költségvetés tervezésekor és elővitájában mégis az látszik, mintha a képviselők otthon, a konyhaasztal mellett támadt hirtelen ötleteiket emelnék a javaslatok rangjára. Ilyen színvonalú indítványok birkóznak egymással a frakcióvitákban, a bizottsági üléseken. A Pénzügyminisztériumban meg kiszámítják, mi mennyi, s most azt támogatják, ami a legolcsóbb. Nekik és nekünk. De mi lesz az ára holnap a mai spórolásnak? Ha ráadásul nemcsak a pénzzel takarékoskodunk, hanem adósa maradunk a jövőnek egy átgondolt családi és népességstratégiával is. Hajba Ferenc Elszakadás Az első elszakadási hullám 1990-ben kezdődött. Akkor a korábban hivatali erővel egyesített települések közös önkormányzatából váltak ki a gyengébbek. Nem a székhely-, hanem a társközségek unták meg az együttélést. A helyi elitcsoportok sok helyen az önállóság visszaszerzésének igényével tudtak választást nyerni. Mivel a 3200 magyar település többségén nincs más, amihez a helyi identitást lehetne kapcsolni, csak az önkormányzat, ennek független, különálló volta közösségszervező erővé vált. Az önálló önkormányzat népességmegtartó erőt is jelent. Ahol van önkormányzat, ott az polgármesteri hivatalt tart fenn, tisztviselőknek ad állást, önálló iskolát igyekszik üzemeltetni. Értelmiséget hoz vagy tart meg a faluban, helyi vállalkozóknak nyújt „állami” megrendelést. Az Antal- érában ezt a folyamatot a kormánypolitika is támogatta. Főleg a hátrányos helyzetű régióban levő, kisebb települések előtt nyitott ez jelentős fejlődési lehetőséget - csak éppen rengetegbe került a költségvetésnek. A mostani kormány ismét inkább az egyesülést támogatná, de nem akar erőszakos lenni. Az önkormányzatok önállóságához nem nyúlhat adminisztratív eszközökkel - ezért inkább a pénzügyi támogatás szűkítésével igyekszik az együttműködés, majd az egyesülés irányába terelgetni a helyi képviselő-testületeket. A költségvetés nem ad annyi normatív támogatást, amennyiből az intézményeket fenn lehetne tartani. A „fentről” kapott összegeket helyi forrásból ki kell egészíteni. Előnybe kerül tehát az, akinek van valamilyen saját bevétele: sok személyi jövedelemadót fizet a lakosság, és ennek valamekkora hányadát visszatérítik, vagy jelentős értéket termelő nagyüzemek vannak a területén, amelyeknek a helyi adója is komoly összeg. A települések együttműködése a mai napig akadozik, egyesülésről pedig többnyire hallani sem akarnak. Lelassult azonban a különválási hullám is. Az utóbbi idők elszakadási népszavazásai ugyanarra a srófra járnak: egy kisebb régióra telepített, jelentős helyi adót fizető nagyüzem vagy jövedelmező idegenforgalmi terület valamilyen kisebb, valaha önálló volt település területén működik. Például vasárnap az önállóság mellett szavazott az ötezer algyői lakos többsége. A Mal Rt. iparűzési adójából legalább akkora összegre számíthat Algyő, mint amennyi az intézményei fenntartására normatív alapon járó teljes költségvetési juttatás. Fel lehet vetni a kérdést, hogy az a szabályozás, amely ezt lehetővé teszi, igazságos-e. Alapvetően igen, hiszen a vezérlő elve az, hogy amelyik településen szorgos polgárok élnek, virágzó vállalkozások működnek, az előbbre juthasson a többinél. Ezt az általános szabályt, ha nem is erősíti, de nem teszi érvénytelenné az a néhány kivétel, amikor szerencsés helyi közösségek adottságaikat kihasználva hozzájutnak egy-egy aranybányához. Gazdag örökséghez jutni jó dolog. De az is komoly teljesítményt igényel, hogy valaki jól éljen az ölébe hullott lehetőséggel. Tanács István