Népszabadság, 1997. szeptember (55. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-13 / 214. szám
28 népszabadság HÉTVÉGE 1997. szeptember 13., szombat Egy világra nyitott archívum Negyvenéves a Magyar Filmintézet A létrehozásának negyvenedik évfordulóját ünneplő Magyar Filmintézet egy világra nyitott archívum. Úttörő vállalkozások bizonyítják ezt: a CD-ROM-on hozzáférhető magyar filmtörténet, a világhálón tanulmányozható filmkultúra. A ma kezdődő CinéMémoire - FilmEmlékezet fesztiválon folytatódik a nyitás: nemcsak őrzik és folyamatosan felújítják a nemzeti mozgóképörökséget, hanem az európai archívumok gyönyörűen restaurált alkotásaival együtt meg is mutatják a közönségnek. „Andre Gide mondta, hogy a tudás csak az okosakat erősíti, a butákat megzavarja. Aki nem tudja, mit lehet várni a filmtudománytól, az feleslegesnek fogja érezni előbb a tudományt, azután azokat, akik művelik.” (Magyar Nemzet, 1984.) (Mozgóképmúzeum) A század elején sokat megsemmisítettek a tűz- és robbanásveszélyes nitrocellulózból készült filmek közül, a hangosfilm megjelenésének szintén áldozatul esett jó néhány forgalmazhatatlannak ítélt némafilm. Később a világon sok helyütt felismerték az akkor még pusztán a tömegek szórakoztatására alkalmas látványosságnak vélt mozgókép dokumentum- és művészi értékét, ezért kinematográfiai múzeumok létrehozását javasolták. Az első filmmúzeumot 1925-ben Párizsban nyitották meg. Az ősfilmek vetítése a békeidők iránti nosztalgiát szolgálta ki. 1933-ban Svédországban hozták létre az első filmarchívumot, melyet 1934-ben a londoni és a New York-i, majd 1936-ban a párizsi követett. Budapesten akkor még csak filmraktárak voltak, egyikükben 1936-ban rengeteg nitrofilm égett el. 1938-ban jött létre a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége, majd 1943-ban meghozták a mozgóképekre vonatkozó első kötelespéldány-rendeletet. Az alapító művelődésügyi miniszter szerint a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum fő feladata, hogy „a tudományos kutatás módszereivel, adatok és dokumentációk szolgáltatásával a magyar film szocialista fejlődése érdekében segítse a filmművészek alkotómunkáját és támogassa a filmszervek gyakorlati tevékenységét”. (Negyven év) Magyarországon Balázs Béla 1946-ban kezdeményezte a Filmtudományi Intézet létrehozását, 1949-ben bekövetkezett halálával azonban megszakadt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán megkezdett munka. Az intézmény birtokában akkor hatvankét kópia volt, ezek lettek a Magyar Állami Filmarchívum első tekercsei. 1957-ben jött létre a Színház- és Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. A két intézet két évvel később vált külön. Az intézmény jogutódja, a Magyar Filmintézet a Stefánia (korábban Vorosilov, majd Népstadion) úti villából a Budakeszi útra költözött. 1984-től Nemeskürty István volt az igazgatója, 1989 óta pedig Gyürey Vera vezeti az intézményt, amely 1991-től már nemzeti közgyűjteménynek minősül. „A közönség alighanem az intézet gondozásában megjelenő folyóirat, a Filmkultúra olvasójaként ismerkedhet és barátkozhat meg a filmtudománnyal.” (Magyar Nemzet, 1975.) (Filmkultúra az Interneten) A filmtudományi intézet lapja, a Filmkultúra 1965-től Bíró Yvette főszerkesztésében a magyar szellemi élet talán legprogresszívebb folyóirata volt. A hetvenes évek elején a ’68-as reformok visszafogása következtében a lap szerkesztőit leváltották. Tavaly óta a Filmkultúra kizárólag az Interneten olvasható. A címe: http://www.filmkultura.iif.hu:8080/. A hálózati lapban továbbra is közölnek kritikákat a premierekről, tudományos publikációkat a filmművészetről, bemutatják - szép, letölthető felvételekkel - a frissen felújított filmeket. Beszámolnak az archívum mostanság beszerzett régi filmjeiről, és a világhálón is keresik azokat a műveket, amelyekről tudják, hogy elkészültek, de legfeljebb töredékekkel rendelkeznek belőlük. Az általuk közölt hírekből pedig folyamatosan tájékozódhatnak a filmbarátok a nemzetközi fesztiválok díjairól, a magyar művek külföldi szerepléséről és a készülő alkotásokról. „A Filmmúzeum tizennyolc év alatt kétezer filmet mutatott be tizennyolcmillió nézőnek. Nemcsak a magyar filmarchívum régebbi és újabb filmjeit mutatják itt be, hanem az élő filmművészet fő irányzatainak megismertetésére kifejezetten a Filmmúzeum számára megvásárolt filmeket is.” (Magyar Nemzet, 1975.) (Filmmúzeum és Örökmozgó) A Filmmúzeumba járni évtizedeken át szinte a tiltott gyümölcs, az egzotikus filmcsemege élvezetét jelentette. Az egykori és mai Broadway moziban gyakran évekig játszottak olyan, sehol máshol az országban nem forgalmazott műveket, mint a Decameron vagy a Nagy zabálás. A naponta hat-hét előadással, szinte folyamatosan telt házas vetítésekkel menő mozi jelentős bevételt hozott üzemeltetőjének, az intézetnek. A rendszerváltozással, a forgalmazási piac létrejöttével a kivételezett állapot megszűnt. A százhuszonnégy férőhelyes Mátra mozit Örökmozgó néven üzemelteti az intézet, kivételesen kedvező áron kínálva a páratlanul színvonalasan összeállított programot. A kis mozi veszteséges működtetése kulturális misszió. A filmművészet klasszikusaiból életműsorozatokat, tematikus válogatásokat közölnek a programszervezők, a forgalmazásból kimaradó értékes alkotásokat kölcsönöznek néhány vetítésre, neves vendégek részvételével tartanak közönségtalálkozókat. „...a népi demokráciák filmjeit 2- 3 hétig játszhatjuk egy helyen, de a kapitalista filmvállalatok produkcióit csak egy napig.” (Népszabadság, 1957.) (Az állomány) A filmintézet archívumának raktáraiban 7-8 ezer külföldi és 1200 magyar játékfilmet, 1100 darab 1945 előtti úgynevezett kultúrfilmet, 1044 darab 1924-1945 közötti filmhíradót, 2600 darab 1945 utáni heti híradót, 1300 animációs filmet, 7900 darab 1945 utáni dokumentumfilmet, 2500 archiválatlan rövid-, dokumentum- és animációs filmet, valamint 13 ezer doboz úgynevezett nitrofilmet őriznek. A teljes állomány mintegy 26 ezer tétel. A ország egyetlen szakkönyvtárában húszezer könyvet, négyezer kötetnyi folyóiratot, háromezer-ötszáz forgatókönyvet és harminc külföldi aktuális szaklapot tartanak. A plakáttárban hatvanezer plakátot, a fotótárban pedig kétszázezer fényképet őriznek. „Az 1955 előtt gyártott filmek hordozóanyaga, a cellulóznitrát alattomos vegyület. (...) Évekig semmi jelét nem adja a változásnak, majd szinte egyik pillanatról a másikra megtörténik a baj. A „nitró” pusztulása három módon mehet végbe: a film elkocsonyásodhat, elporladhat, illetve öngyulladás révén válhat az enyészet martalékává.” (Magyar Hírlap, 1986.) (Filmfelújítás) Világszerte a nyolcvanas években kezdték meg a filmek tömeges felújítását. Visszafordíthatatlan kémiai folyamatok következtében ugyanis a negatívok és a kópiák a leggondosabb tárolás mellett is pusztulásnak indulnak, így vesztette el színeit az első teljes egészében színes film, a Lúdas Matyi. A filmintézet vezetésének az utóbbi időben a filmfelújításra fordítható pénz előteremtése az egyik legfontosabb feladata. A magyar mozgóképörökség veszélyeztetett darabjai közül a sok vetítés miatt különösen rossz állapotban lévő Körhinta volt az első film, amelyet restauráltak. Azóta felújították az 1945 és 1963 között készült játékfilmeket és az azután forgatott színes filmek zömét, valamint sok-sok híradóévfolyamot. Az egyik utolsó nagyszabású munkájuk Bódy Gábor Psyché című monumentális alkotásának, az ötórás rendezői változatnak a rekonstruálása volt. Egy híradóévfolyam felújítása négymillió forintba kerül. Hagyományos technikával 200-300 ezer forintot igényel egy film hangjának felújítása, korszerűbb számítógépes eljárással elvégezve ugyanez 700 ezer forintot emészt fel. A felújításhoz használatos technika is nagyon drága: 1993-ban tízmillióért vettek meg egy újonnan 36 millió forint értékű kopírgépet. ....ismeretterjesztő munka azonban nemcsak a Filmmúzeumban folyik, hanem az ország mintegy negyven Filmművészeti Körében is. Az érdeklődő tagok számára nemcsak a filmeket vetítik le, hanem előadásokat tartanak és vitákat rendeznek.” (Magyar Nemzet, 1958.) (Mozgóképtár) Az intézet munkatársai négy éve nagyszabású vállalkozásba fogtak: angol és magyar nyelven hatrészes magyar filmtörténetet kívántak összeállítani a legmodernebb technikával. A digitalizált, interaktív CD-ROM „filmlexikon” első darabja már megjelent, 1944-ig szinte minden információt tartalmaz nemzeti filmgyártásunkról. Ezer filmről kereshetők meg a legfontosabb adatok, amelyeket csaknem egyórányi, ötven epizódból álló válogatás egészít ki. A multimédia segítségével így egyszerre olvashatunk Karády Katalinról, nézhetünk meg egy részletet valamelyik filmjéből és hallhatjuk egyik slágerét. Az egyedülálló vállalkozás második részének anyaga is összeállt, azonban a program elkészítéséhez és az adatok digitalizálásához még legalább négymillió forint hiányzik. „...köszöntő helyett hadd írjam ide a nézői óhajt: jó lenne közelebbről is megismerni a filmtudományi intézet hatalmas gyűjteményét. Talán a moziban is.” (Népszava, 1982, a huszonöt éves jubileumra) (CinéMémoire - FilmEmlékezet) A ’90-es évek elején párizsi filmtörténészek határozták el, hogy Ciné Mémoire címmel fesztivált rendeznek, ahol a nagyközönség számára restaurált, megőrzött filmtörténeti ritkaságokat mutatnak be. A magyarországi Francia Intézet fennállásának ötvenedik, a Filmintézetnek pedig a negyvenedik jubileumi éve alkalmából a legrangosabb európai archívumok hozzák el leginkább figyelemre méltó alkotásaikat Budapestre, az Örökmozgóba. A szervezők a rendezvény idejére olyan vetítőgépet béreltek, amellyel a különböző sebességgel játszandó filmek mind levetíthetők. A szeptember 13. és 30. között tartott fesztiválon élő zenei kísérettel vetítenek le némafilmeket. A tervek szerint az Amadinda kíséri majd az amszterdami archívumban gyönyörűen restaurált Tizennegyedik című magyar filmet. Olyan filmritkaságok láthatók még, mint a müncheni archivátorok által öt kópia alapján összeállított és felújított Bánatos utca, vagy a némafilmfesztiválok „sztárja”, Murnau Faustja. A két kézi festésű jelenetet is tartalmazó Sztrogoff Mihályt is gyönyörűen restaurálták. A régi filmekből gyakran a moszkvai archívumban találhatók a legteljesebb kópiák. A toulouse-i filmintézet is a Goszfilmofondtól kapta Jean Renoir 1937-es Nagy ábránd című filmjének egyik eredeti negatívját. A sztálini történelemhamisítás és a sematizmus alapfilmje, a Berlin eleste, amelyből az 1950-es kasszasiker után 1953-ban Beriját a világon létező összes kópiából, sőt még a negatívból is kivágták, nálunk fennmaradt viszont egy fekete-fehér, szinkronizált kópia. Ezek a filmek is láthatók lesznek a FilmEmlékezet fesztiválon. Sós B. Péter A megfagyott gyermek kópiáinak még jutott hely hetényi Zoltán felvétele RÁKOS SÁNDOR Noipló SCHEIN GÁBOR Betegágyból A ház angyala a kövön félálomból rezzen A halott Szabó Lőrinchez s szeme elé kapja kezét A sötét házban szárnya alá hajtott s féltél te is tudom de úrrá lettél én születésem óta fejjel alszik egy angyal. Története | szorító félelmeiben elmúlásra képesített s véget ért. Tegnap vendégségben mikor szíved görcsökt a rémülettől holtig tanulom voltak nála, akikre a ház utolsó láttad magad kívülről idegen megtanulhatatlan halálomat ---------------- lakója halála előtt gondolt. Mi szemmel is mint egy lábad előtt rángó szigorú lesz vele, ha fölébred? A házat ■ bogarat (kínja már emberivé követelmények elfelejtik, a vendégek álmát a | magasodik) a közönyös világból nem lehet | halott után viszi a hajnali szél. || szabadulva Örök Semmibe lép osztályt ismételni túldekorálod Vedd tőlem ezt az angyalt. Szótlan , halott mester ima helyett ha félek holott egyszerű ül majd asztalodnál, néha fölemeli gyöngeségem téged Bölcset idéz meg semmivel sem szemét, mintha repülni akarna, tanulni vágyván példádból halált titokzatosabb a születésnél ----------------- Ha meghal, nyisd ki házad mindent megvető (drága áron vett) nyugalmat pőrére vetkőztettek ablakát. Most sötét van, virrasszunk, elkotródnak a gyávító hatalmak ruháid védőpalánkja terjessze ki szárnyát a hajnal, attól aki önmagára talált se takar már magad elé felsőbb énedet emeld oltalmul MAGYAR FILMEK FELÚJÍTÁSA * Az intézet a támogatások összegén felül - nem számítva a munkabéreket - a bevételeiből évente kb. hatmillió forintot fordít még filmfelújításra. Év Támogatás* (millió forint) 1991 2,6 1992 6,5 1993 3,0 1994 8,0 1995 9,0 1996 12,2 1997 23,2 FELÚJÍTÁSOK FILMTÍPUSONKÉNT ÉS KORSZAKONKÉNT 1945 előtti magyar játékfilm 50 1945 után, magyar játékfilm 217 Heti híradók, dokumentum-és animációs filmek fekete-fehér 2186 színes * A híradó- és dokumentumfilmek esetében a hosszú távú megőrzés érdekében több ezer kellékanyag is készül. Kópiaszám 44 A MAGYAR FILMINTÉZET KÖLTSÉGVETÉSE * A különbözet a Magyar Mozgókép Alapítvány, a Magyar Történelmi Film Alapítvány és a Kodak támogatásaiból, valamint az intézeti szolgáltatások bevételéből adódik. (millió forintban) Év Teljes* Ebből állami támogatás 1990 59,9 9,9 1991 69,5 12,7 1992 105,4 43,0 1993 107,0 44,7 1994 106,9 31,5 1995 156,2 38,4 1996 158,3 40,5 1997 181,1 59,6 5