Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-21 / 246. szám
1997. október 11., kedd PIAC - GAZDASÁG A forró pénz gyorsan távozhat A The Economist legkevésbé a forintért aggódik Kelet-Európában Nyolc évvel a berlini fal leomlása és hat évvel a Szovjetunió összeomlása után a legtöbb volt kommunista ország gazdasága gyorsan növekszik, de talán túl gyorsan - állapítja meg a The Economist című mértékadó brit hetilap. A száraz gazdasági statisztikák kevesebb okot adnak az optimizmusra, mint néhány felszíni jelenség - írja a lap -, sőt itt volna az ideje, hogy megkondítsák a vészharangot. A szerzők - mint az a feltörekvő gazdaságok pénzügyi egyensúlyáról szóló nyugati cikkekben szokásos - az 1994-es mexikói krízist emlegetik fenyegető motívumként. Ott a főképpen amerikai befektetők hirtelen kivonták rövid távra elhelyezett pénzüket, a peso összeomlott, és mély válságba rántotta az addig prosperáló gazdaságot. Hogy a mexikói szindróma mennyire nem lehetetlen, arra példaként a májusi cseh koronaválságot, illetve a délkelet-ázsiai, főképpen thaiföldi valutakrízist említik. Leírják, hogy Mexikóban és Thaiföldön is a folyó fizetési mérleg hét-nyolcszázalékos deficitje előzte meg az összeomlásokat, és felhívják a figyelmet arra, hogy a 26 posztkommunista államból 18-ban tavaly a deficit mértéke meghaladta a hét, nem kevésnél a tíz százalékot is. Azt persze elismerik, hogy önmagában az ilyen mérvű deficit nem okoz szükségképpen valutakrízist. A kulcskérdés az, honnan származik a deficit finanszírozására szolgáló pénz. Ha ennek nagy része rövid távra szóló „repülő” befektetés, nem pedig külföldi közvetlen befektetés, akkor nagy a veszély. Szlovákia, Észtország, Litvánia és a Cseh Köztársaság a jelek szerint erősen függ a forró pénzektől. Az Economist bezzeggyereke Magyarország. A forró pénzek által veszélyeztetett gazdaságok leghatásosabb ellenszereiként a brit elemzők a megfelelő nagyságú valutatartalékot, az árfolyam-politikát, a szolid fizetésimérleg-hiányt és a pénzkínálat kordában tartását jelölik meg. Magyarországot csak a fizetési mérleg hiánya szempontjából sorolják a betegebbek közé, a másik három szempontból kifejezetten jó példaként emlegetik. A lap országonként is végez konkrét elemzéseket, de ezek csak Szlovákiát, Lengyelországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát és Ukrajnát érintik. Nem mellékesen azonban szentelnek egy mondatot annak, hogy Magyarország és talán Csehország pénzügyi kondíciói látszanak ma biztonságosnak. Importparadicsom kerül a konzervüvegekbe Az időjárás miatt drágultak a zöldségek A konzervgyárak is meg fogják érezni a szeszélyes nyári és őszi időjárást: a legfontosabb zöldségekből kevés termett, ezért drágák a gyárak által használt alapanyagok. Paradicsomból például olyan kevés termett, hogy importálni kell a feldolgozáshoz szükséges mennyiséget. A gyárak a hazai piac csökkenésével számolnak, s a külpiacon is nehezebb eladni a megdrágult magyar konzerveket. Az időjárás okozta problémák és a növényeket tizedelő betegségek miatt az idén a szokásosnál 80-90 ezer tonnával kevesebb paradicsomot tudnak a konzervgyárak felvásárolni. Összesen mintegy 230-240 ezer tonna paradicsomra volt szükségük a gyáraknak, de az előzetes becslések szerint csak 150 ezer tonnát tudnak felvásárolni a napokban véget érő betakarítás során. Az egyik legnagyobb tételben felhasznált konzervipari alapanyagot sűrített paradicsom importálása révén pótolják. A 80-90 ezer tonna paradicsomnak megfelelő mennyiségű sűrítmény kedvezményes - 45 helyett 12 százalékos - vámmal importálható az év végéig. Galambos Józseftől, a Magyarországi Konzervgyártók Szövetségének titkárától megtudtuk, hogy a vártnál csaknem 40 százalékkal kisebb termés miatt idén a tavalyi 12 forintról kilónként 20 forintra emelkedett az ipari paradicsom felvásárlási ára. Ráadásul a környező országokban is rossz volt a termés, ezt az a néhány ezer tonna paradicsom példázza, amelyet autók csomagtartójában, 30-60 kilónként „exportáltak” a hazai gazdák. Galambos szerint a féllegális módon kivitt néhány ezer tonna paradicsom itthon tartása sem sokat javított volna az ipar helyzetén, de a magánexport mennyisége arra elég volt, hogy a felvásárlási árat némileg emelje. Jobb eredménnyel zárul az utóbbi években „húzótermékké” előlépett csemegekukoricakonzerv gyártása. A szezon kezdetén, augusztusban még igen jó terméssel számoltak, de a jó másfél hónapja tartó csapadékmentes időjárás a későbbi érésű fajtáknál némileg rontotta a mennyiséget és a minőséget is. A tervezett százezer tonnás felvásárlással nem lesz gond. A tavalyinál drágább a hagyma is, a nagy tételben vásároló konzervgyárak 35 forintért jutnak ehhez a zöldséghez, ami azonos a piacokon 15-20 kilós zsákokban árult termény árával. Ebben az évben - főleg a termékek drágulása miatt - várhatóan szűkülni fog a belföldi konzervpiac, ráadásul az alapanyagárak emelkedéséből származó áremelkedést a külpiac is nehezen ismeri el. A szövetség titkára szerint ennek ellenére a konzervipar idén is legalább százmilliárd forint árbevételt ér el. O. Horváth György Egyesül a KPMG az Ernst & Younggal MUNKATÁRSUNKTÓL A világ két nagy könyvvizsgáló cége, az Ernst & Young és a KPMG hétfőn a világ különböző tájain egyszerre jelentette be egyesülési szándékát. Az összeolvadás természetesen a különböző nemzeti és nemzetközi hatóságok jóváhagyását követően előreláthatóan a következő év elején valósulhat majd meg. Az új cég alkalmazottainak száma ezután összesen 160 ezer lesz, míg az 1997-es összesített árbevétel várhatóan meghaladja a 18 milliárd dollárt. Magyarországon az új szervezet összesen 600 főt foglalkoztat majd, idén pedig 4,5 milliárd forint, a következő évi prognózisok alapján azonban már 6,5 milliárd árbevételt érhet el. A fúziót bejelentő tájékoztatón a lépést azzal indokolták, hogy a könyvvizsgáló cégek megrendelői is folyamatosan egyesülnek és ezt várják el üzleti partnereiktől is. Kiemelték, hogy az egyesülés következtében a munkatársaknál az eddiginél nagyobb mértékben valósulhat meg a szakosodás, vagyis egy-egy szakember kifejezetten specializált területeken dolgozhat majd. A Price Waterhouse és a Cooper & Lybrand cégek nemrégiben bejelentett fúziójának következtében a KPMG és az Ernst & Young a „nagy hatok” (pontosabban ekkor már nagy ötök) ranglistáján a harmadik és a negyedik helyre csúszott vissza. A jelenleg bejelentett egyesülést követően azonban az új cég egyértelműen uralja majd a piacot. Az OTP-papír elérte a 6600 forintot 8000 pont közelében a tőzsdeindex Tovább emelkedtek a részvényárfolyamok a Budapesti Értéktőzsdén. A tőzsdeindex záráskor hat ponttal maradt el a nyolcezer pontos értéktől. Történelmi csúcsot ért el a TVK, az OTP árfolyama pedig beállította a nyilvános forgalomba hozatalnál érvényes maximumárat. A 4675 forintos TVK-csúcs mellett - amelyet kisebb visszaesés követett - rekordot jelentett a Pick 17 550 forintos ára is. Az OTP-részvények árfolyama is folytatta emelkedését. Érintette a pénteken lezárult nyilvános forgalomba hozatalnál érvényes 6600 forintos maximumárat, záróára azonban ennél tíz forinttal alacsonyabb lett. Valószínűtlennek tűnik, hogy a részvényárfolyam október 28-ig, a végleges ár meghatározásáig ne haladná meg a maximumár szintjét, így a nemzetközi kibocsátásnál érvényesített ár jóval magasabb is lehet, a hazai befektetőknek pedig 6600 forintra kell kiegészíteniük a jegyzéskor befizetett összeget. A pénteken lezárult, négy napig tartó nyilvános forgalomba hozatal alatt egyébként előzetes adatok szerint 38 900 magánbefektető jegyzett a legnagyobb lakossági bank részvényeiből. A kisbefektetők átlagosan 40-40 részvényre tartottak igényt. Ha az egymillió darabos tartalék pakettet kizárólag közöttük osztják szét, 35 darab juthat egy főnek. A tartalék csomag sorsáról azonban csak akkor döntenek, amikor a nemzetközi forgalomba hozatal is lezárul, így lehet, hogy jóval kevesebbet kap egy-egy hazai befektető. L. G. Zuhanással nyitott Londonban a számítógépesített tőzsde A brit pénzügyminiszter első kézből tapasztalhatta, milyen hatást gyakorolt a pénzpiacokra hét végi nyilatkozata, amely lényegében kizárta a szigetország csatlakozását az Európai Monetáris Unióhoz a jelenlegi, 2002-ig tartó parlamenti ciklus idején. A londoni tőzsde elektronizálásának első napján átlagban 119 pontot estek a legfontosabb részvények árfolyamai. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gordon Brown pénzügyminiszter kapcsolta be hétfő reggel a londoni értéktőzsde új, számítógépes kereskedelmi rendszerét. A politikus a világ harmadik legnagyobb tőzsdéjének kereskedői előtt „rendkívül valószínűtlennek” nevezte az euróhoz való csatlakozást az 1999- es első hullámban. A kormány egy másik tagja, Frank Dobson egészségügyi miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy a távolmaradásról szóló döntés még nem végleges. Ez a zűrzavar már az új részvénykereskedelmi rendszer elindításakor, reggel fél 9-kor a FTSE 100 index 119 pontos, kétszázalékos esését váltotta ki. Mindamellett kevés elemző számít tőzsdekrachra. Elemzők már az elmúlt hetekben sokat vitatkoztak azon, meddig lesz tartható a részvények árfolyamának gyors emelkedése, jelentős korrekciót vagy kisebb zuhanást jeleztek előre. Egy százpontos esés 17 milliárd fonttal csökkentené a - pénteki záráskor 920 milliárd fontot érő - részvények értékét. Az új rendszer teljesen automatizált forgalomra ad lehetőséget, véget vet a korábbi szisztémának, amelynek lényege volt, hogy a közvetítőként működő piacvezetők közölték az árat, amelyen vásároltak és eladtak részvényeket. Az árak megjelentek a tőzsde számítógépes rendszerén, de az üzletkötések telefonon történtek. Az új rendszer úgy működik, hogy a dealerek beütik számítógépeikbe vételi vagy eladási megrendelésüket, amelyik bekerül a tőzsde központi hálózatába, a „megrendelőkönyvbe”, és ha van egyező vételi és eladási ajánlat, az üzlet automatikusan megköttetik. R. Hahn Veronika Történelmi képernyőn a kiemelt száz legjobb részvény árfolyama, amelyek a nyitás utáni percekben azonnal zuhanni kezdtek ma - külföldi képszolgálat NÉPSZABADSÁG Van mit keresni az orosz piacon Az orosz olaj- vagy színesfémpiacra ma már reménytelen betörni, de akad még jó néhány terület, ahol a magyar üzletembereknek, befektetőknek továbbra is van keresnivalójuk - hangzott el az ITD Hungary által szervezett konferencián. A tegnapi rendezvény fő előadója, Valerij Oreskin, az Összoroszországi Konjunktúrakutató Intézet igazgatója elégedetten állapította meg, hogy a magyar üzleti körökben nőtt az érdeklődés országa és az ottani gazdasági lehetőségek iránt. Ezt egyebek között azon mérte le, hogy korábbi budapesti előadásaira harmincan, illetve hetvenen voltak kíváncsiak, tegnap viszont már 150-en foglaltak helyet a Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dísztermében. A moszkvai vendég felhívta hallgatói figyelmét, hogy országában évekkel ezelőtt eltűnt a boltokból több népszerű magyar termék, s helyüket mára nyugati, illetve - növekvő mértékben - hazai áruk foglalták el. A szóban forgó élelmiszerek, gyógyszerek, ruházati cikkek esetében most már inkább közös vállalatok létrehozása iránt tapasztalható érdeklődés Oroszországban, különösen, ha a magyar ajánlatok nem drágábbak a nyugatiaknál. A tudós szerint indokolt volna a magyar érdeklődés a gyógyászati és a mikrobiológiai ipar esetében is. Oreskin részletesen ismertette a fokozatosan magára találó orosz gazdaság helyzetét, külön kiemelve a gépkocsigyártást, amely 14 százalékos növekedést mutat fel, és ami iránt a Fiat, a GM, az Opel és dél-koreai cégek is érdeklődnek. Önkritikusan megállapította ugyanakkor, hogy a külföldi beruházókra vonatkozó törvény megalkotása igen vontatottan halad, ami különösen a beruházási szektorban érezteti negatív hatását. A tanácskozáson felszólaló magyar és orosz gazdasági szakemberek - köztük a kereskedelmi képviseletek vezetői - kiemelték az orosz piacok iránti növekvő nemzetközi érdeklődést és azt, hogy a kiszámítható üzleti kapcsolatok garantálására képtelen cégek fokozatosan kiszorulnak ebből a versenyből. Többen megjegyezték, hogy a fizetőképességgel ma már nem mutatkoznak problémák, kétoldalú kapcsolatainkban csak szovjet adósság létezik (még), orosz nem. A konferencián az is elhangzott, hogy novemberben egymilliárd dolláros ellentételezési megállapodás aláírása várható. Lapunk értesülése szerint az egyezmény összefügg azzal, hogy az orosz cégek sem kívánnak kimaradni a magyar haderő korszerűsítéséből. Farkas József György Védett Matáv-részvények MUNKATÁRSUNKTÓL Többféle biztonsági elemmel ellátott, nehezen hamisítható értékpapírokra cseréli október 22-től a jelenleg tőzsdén kívül forgalmazott részvényeit a Matáv Rt. A hírek szerint november közepén a budapesti és a New York-i tőzsdén is megjelenő távközlési társaság új részvényei Európa legnehezebben hamisítható értékpapírjai sorába tartoznak. Lapunk értesülései szerint hamis Matáv-részvényekre bukkantak az elmúlt hetekben hazánkban különféle brókercégek munkatársai. Nagy Bálint, a távközlési társaság PR-igazgatója elmondta: információik szerint a rendőrség két-három alkalommal foglalt le - kis tételben - könnyen felismerhető hamis Matáv-részvényeket. A velük kapcsolatos nyomozás folyamatban van. A társaság október 22-én induló részvénycsere-akciója után azonban minden eddiginél nehezebb lesz a hamisítók dolga. Mint arról beszámoltunk, a Matáv részvényesei a társaság szeptember végén tartott rendkívüli közgyűlésén határoztak a jelenleg tízezer forintos részvények kisebb névértékűre váltásáról. Az új, százforintos névértékű Matáv-értékpapírok tervezésekor fontos szempont volt a hamisíthatóságuk kizárása. Ennek érdekében a társaság új részvényeit több mint egy tucat, általában a bankjegyek azonosítására, védelmére használt biztonsági elemmel látták el. A hét közepén forgalomba kerülő részvények már vízjeles papírra készültek, és az alkalmazott különleges nyomdai technológiának köszönhetően UV-fénnyel történő megvilágítás hatására felületükön egyébként nem látható motívumok tűnnek elő. Puskás Tivadar a részvényen lévő arcképét ugyanakkor mikroírással készült feliratokból rakták össze a szakemberek. Mindezek mellett a Matáv részvényének eredetiségét több titkos biztonsági elem is garantálja majd.