Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-07 / 260. szám
1997. november 7., péntek. HAZAI KORKÉP Fájdalmas döntések előtt a DAM A Diósgyőri Acélművek (DAM) Rt. tegnapi közgyűlése visszahívta a cég igazgatóságának tagjait. A vezérigazgatói teendőket tegnaptól megbízott vezető látja el. Az ÁPV Rt. várhatóan kedden dönt a DAM harmadik privatizációs pályázatának feltételeiről. Kérdő Bálint, az új igazgatóság elnöke kijelentette: a jelentős túlfoglalkoztatás mellett működő, havi 500 milliós veszteséggel termelő gyárban fájdalmas és gyors döntések várhatóak. MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL A DAM Rt. múlt héten elnapolt és tegnap folytatott közgyűlése visszahívta az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait, majd megválasztották az új testületeket. Szalma István, a DAM Rt. sikeresnek minősített reorganizációjáért májusban kitüntetett vezérigazgató munkaviszonya november 15-én megszűnik, a vezetői teendőket Németh József korábbi gazdasági vezérigazgató-helyettes látja el. A közgyűlés a részvénytársaság alapító okiratának módosításával egy szavazatelsőbbségi részvény bevezetéséről is döntött, ami a privatizációt követően lehetővé teszi, hogy az ÁPV Rt. kontrollálja az új tulajdonos döntéseit. Az előcsarnokban összegyűlt újságírók számára rögtönzött tájékoztatót tartott Kérdő Bálint, az ÁPV Rt.-nek az acéliparért felelős igazgatója, aki tegnap a DAM Rt. igazgatóságának elnöke lett. A kormányzat továbbra is a privatizációban látja a diósgyőri kohászat megmentésének lehetőségeit, így a tegnap megválasztott vezetők megbízatása a privatizációig szól. A megbízott vezérigazgató jelenlegi felhatalmazása a privatizációig, de legkésőbb 1998. március 31-ig érvényes. Kérdő Bálint hangsúlyozta: az igazgatóságba csődeljárásban és válságmenedzselésben jártas szakembereket delegáltak. A DAM Rt. igazgatóságának gyors és fájdalmas döntéseket kell hoznia, hiszen a gyár vesztesége minden hónapban 500 millió forinttal nő. A DAM-ban jelentős túlfoglalkoztatás van, ezzel kapcsolatben azonban az igazgatóság elnöke nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Az ÁPV Rt. igazgatósága várhatóan jövő kedden határozza meg a DAM harmadik privatizációs pályázatának feltételeit. Másfél hete öt korábbi pályázóval kezdtek tárgyalásokat az ÁPV Rt. illetékesei, így a rövidesen kiírandó gyorsított és zárt pályázaton a kassai vasmű, az ózdi acélműveket privatizált német Max Aicher GmbH, a német Georgsmarianhütte GmbH, az ugyancsak német Ferrosthal AG és az Acélmű Kereskedőház Rt. ajánlatát várják. Kérdő Bálint szerint a versenyt alapvetően az dönti el, hogy a befektetők mekkora tőkeemelést ajánlanak fel, és milyen arányban tudják átvállalni az ÁPV Rt. követeléseit. Németh József, a DAM megbízott vezetője azt mondta: a cég idei vesztesége nem fogja elérni a hétmilliárd forintot. Az MSZP-frakció ellenzi a miniszteri fizetés emelését Az MSZP frakcióelnökségének változatlanul az az álláspontja, hogy jövőre ne emelkedjen a miniszterek és a képviselők fizetése. Mint beszámoltunk róla, "az Országgyűlés foglalkoztatási, valamint költségvetési bizottsága is támogatja azt a módosító indítványt, amely lehetővé tenné - Horn Gyula miniszterelnök korábbi kijelentéseivel ellentétben - a miniszterek fizetésemelését. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes lapunknak elmondta: a bizottsági módosító indítványról részletesen jövő héten tárgyal a frakcióvezetés. A képviselőcsoport elnöksége azonban leszögezi: a költségvetéssel kapcsolatos korábbi frakcióhatározatok változatlanul érvényben vannak, így az is, hogy a miniszterek és a képviselők fizetése jövőre ne emelkedjen. Burány szerint ebben a kérdésben nem szükséges majd kötelező szavazást elrendelni az MSZP-frakcióban, ahol egyébként eddig még ilyenre nem is volt példa. Szinte biztosra vehető azonban, hogy a frakció többsége leszavazza majd az említett módosító javaslatot. K. J. T. Jánosi a romák kirekesztéséről TUDÓSÍTÓNKTÓL Kétnapos országos cigány közéleti és politikai fórum kezdődött tegnap Szekszárdon, amelyet több szervezet segítségével és támogatásával a Tolna megyei független cigányszövetség szervezett. Jánosi György (képünkön), a város országgyűlési képviselője, az MSZP alelnöke bevezető előadásában elmondta: a romák túlnyomó többsége helyzetének romlásaként élte meg az elmúlt időszakot, s a leghalmozottabban hátrányos helyzetű réteggé vált. Hangsúlyozta, hogy a romákkal kapcsolatos gondokat a többségi társadalom egyetlen képviselője, egyetlen kormánya sem tudja megoldani a romák nélkül. Jánosi arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a költségvetés a következő évre azt is előirányozta: a napközi otthoni foglalkoztatásra külön kiegészítő normatíva járjon azoknak az iskoláknak, ahova roma gyerekek járnak. Dunakeszi-Vác: mától szabad a pálya A tervek szerint Horn Gyula miniszterelnök adja át ma délután Göd térségében a forgalomnak a 2-es főút Dunakeszi-Vác közötti 15,6 kilométeres új szakaszát. Ezzel Dunakeszi déli részétől Vác északi részéig gyakorlatilag autóúton haladhatnak a gépkocsik. Jelentős mértékben csökken Dunakeszi, Göd, Sződliget és Vác átmenő forgalma, környezetszennyezése, s a csomópontok révén több kistelepülés közelebb kerül a fővároshoz. Az új 2-es út városkerülő szakaszának megépítése mintegy harminc évvel ezelőtti ötlet és szándék. Már az akkori elképzelésekben szerepelt a régi út forgalmát átvevő autópálya megépítése, egészen az országhatárig. Több évtized után elkészültek a tervek, a költségeket pedig végül is az Európai Beruházási Bank hiteléből, PHARE- segélyből, az útalapból és a költségvetésből fedezik. Egyelőre azonban csak az autópálya egyik fele épült meg, így az autóútként működik majd, de a műtárgyakat már a kétszer kétsávos autópálya kívánalmainak megfelelően építették. Az építés eddigi költségei meghaladják a 10 milliárd forintot, s körülbelül hasonló összeget igényel az új kettes út forgalmát végleges megoldásként elvezető M0-ás két szakaszának megépítése. Első lépcsőben a M3-as és az új kettes út közötti mintegy 2900 méteres szakaszt készítik el - átadását 1999 második felére tervezik. A főút használatával nagy valószínűséggel minimum félórányi utazási idővel rövidül meg a Vác-Budapest közötti távolság, de időt nyernek ezzel a Dunakanyar nagymarosi oldalának lakói és üdülői is. A meglehetősen nagy nemzetközi forgalom is konszolidáltabban és gyorsabban haladhat át ezen a szakaszon. Az út legújabb történetéhez tartozik az a dunakeszi tiltakozás, amely meg kívánta akadályozni az új létesítmény átadását. Dunakeszi város képviselőtestülete többségi határozattal elzárkózott a „befogadás” elől. Az új kettes útnak ugyanis jelenleg a főváros felőli oldalon nincs rendes „elvezetése”, ezért ideiglenesen és kényszerűségből az üzemeltető Dunakeszi belterületén belül építette meg a csatlakozást. (Ismereteink szerint tegnap este, lapzártánkkal egy időben újabb testületi ülésre került sor, amikor a képviselők többsége már az út átadása mellett kívánt voksolni.) A voks egyébként csupán jelképes lehet, hiszen az állami tulajdonban levő út hasznosítása közigazgatási, hatósági kérdés. A KHVM illetékesei a jelenlegi elvezetés és a majdani M0-ás szakasz megépítése közötti időszakra köztes megoldást találtak: az év végéig megépítik azt az ideiglenes utat, amely az úgynevezett Alagi majoron át a Fóti útra vezeti a 2-es út forgalmát. A becslések szerint ma délutántól felélegezhetnek a régi 2-es út melletti települések lakói. A prognózisok szerint az eddigi napi húszezresnél nagyobb gépkocsiforgalom már az első napokban is 30-35 százalékkal csökken. S. B. A. Új szakasz, kanyarokkal teknős miklós felvétele Pályázattal indul az irodalom háza Az építési engedély már megérkezett MUNKATÁRSUNKTÓL Az ígérthez képest némi késéssel várhatóan a jövő hét elején megjelenik a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettesi posztjára kiírt pályázat - erősítette meg érdeklődésünkre Koncz Erika, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium művészeti főosztályának vezetője. A tervek szerint január 1-jétől kinevezendő új főigazgatóhelyettes alakítaná ki a Petőfi Múzeum épületében a Magyar Irodalom Háza arculatát, struktúráját, személyi feltételeit. Tegnap megérkezett az építési engedély az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól, így a rekonstrukciós munkálatok január elsejétől szintén elkezdődhetnek. A felújítással párhuzamosan megkezdik az irodalmi programok szervezését. A jövő évi költségvetés tervezete szerint a felújítási munkálatokra 1998-ban 600 millió forint jutna. A teljes, 2000-ig tartó rekonstrukció várhatóan másfél milliárd forintba kerül. Az építési engedély birtokában a kivitelezési pályázatokat szintén a napokban írják ki - tudtuk meg a művészeti főosztály vezetőjétől. Kevesebb tévétulajdonos bliccel Hétszázezren élveznek díjmentességet A nyilvántartott 1,9 millió díjköteles tévékészülék üzemben tartói közül eddig mintegy 130 ezren mulasztották el a Magyar Posta Rt. adatai szerint az 530 forintos üzembentartási díj kifizetését. A hátralékosokat a posta végső esetben peres úton kötelezi tartozásaik rendezésére. A tévékészülékek bejelentésének szeptember közepén járt le a határideje. Az azóta eltelt első díjfizetési időszak adatainak feldolgozása még nem zárult le. Hegedűs Anna, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatóhelyettese lapunknak elmondta: az eddigi összesítések szerint lényegesen kevesebben mulasztják el a díj kifizetését, mint a korábbi időszakban. Tavaly a nyilvántartott televíziótulajdonosok tíz százaléka nem fizette ki számláját. A szeptember végén regisztrált 1,9 millió díjkötelesnek viszont csak hét százaléka került hátralékba. A nem végleges adatok szerint 130 ezren tartoznak az 530 forintos televízió üzembentartási díjjal. Mint megtudtuk, a fizetést elmulasztókat a posta az üzembentartási díjjal megegyező összegű pótdíj fizetésére szólítja fel. Azokkal a tv-tulajdonosokkal szemben pedig, akik a harmadik díjfizetési időszak végén sem egyenlítik ki számlájukat, bírósági eljárást kezdeményeznek. Ennek lezárása után a hátralékosoknak az üzembentartási díjak és a pótdíjak mellett ki kell fizetniük a perköltséget is. A vezérigazgató-helyettes elmondta: a Magyar Posta adatai szerint jelenleg összesen 2,6 millió televíziót üzemeltetnek hazánkban, és a regisztrált tulajdonosok közül 700 ezren díjmentességet élveznek. K. Sz. A. NÉPSZABADSÁG 5 Szigetközért gátat is emelne Nemcsók VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Bős ügyében a szlovák és a magyar tárgyalódelegációk hétfőtől kezdődően kéthetente tárgyalnak egymással. Nemcsók János politikai államtitkár, a szlovákokkal tárgyaló magyar küldöttség vezetője - aki csütörtökön részt vett a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak a Balatonnal kapcsolatos előadássorozatán - lapunknak kijelentette: - Ideje már végre valakinek kimondania, hogy a hágai bíróság döntése korántsem bizonyult olyan kedvezőnek Magyarország számára, mint azt az ítélet előtt gondoltuk. Nemcsók szerint a hétfőn kezdődő tárgyaláson várhatóan három téma kerül előtérbe: a dunakiliti duzzasztó további sorsa, a Duna alsó szakaszának hajózási problémái, valamint annak a hágai ajánlásnak a kimunkálása, hogy miként lehet a két ország kártérítési igényeit nullszaldósra kihozni. Az államtitkár úgy véli: a Szigetköz vízellátása érdekében mindenképpen szükséges valamiféle műszaki megoldást találni, s ebbe egy duzzasztógát építése is belefér. Az államtitkár kifejtette: úgy érzi, hogy nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzék támogatását is maga mögött tudhatja. Hozzátette: a tárgyalások parlamenti kontrollja érdekében a jövőben nemcsak a parlament környezetvédelmi bizottságának számol be, hanem a külügyinek is. A vesztegetési botrány kirobbantója a drágább megoldásokat pártolta Több feljegyzés került lapunk birtokába, amelyeket Biri Sándor, a városházi vesztegetési botrányt kirobbantó alosztályvezető írt Tiba Zsolt főjegyzőnek. Az iratokból kiderül: Biri, aki ma a gyanúsítottak egyike, rendre kevesellte a közgyűlés által elfogadott beruházási összegeket. Tiba Zsolt főjegyző (képünkön) máig sem ismertetett indokkal idén január elején leváltotta Biri Sándort a beruházási alosztály éléről. Az akkor még a Városházán dolgozó hivatalnok ezután először január 13-án juttatott el feljegyzést a főjegyzőnek, amelyet később több is követett. Ezekben Biri a beruházásokra előirányzott összegeket kevesellte, illetve egyes közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vádjait fogalmazta meg. Elsősorban az Uzsoki utcai kórház rekonstrukciójával kapcsolatban voltak aggályai. Arról tájékoztatta a főjegyzőt, hogy az elfogadott hétmilliárdos költséggel szemben - amelyből ötmilliárd forint állami támogatás -, a kórház rekonstrukciója „reális prognosztációval” 11 milliárdba kerül. A főjegyző érdeklődésünkre elmondta, hogy ezt egy később megrendelt szakértői elemzés nem támasztotta alá, és a hétmilliárdos összeget igazolják az azóta már lezárult közbeszerzési eljárások is. A volt alosztályvezető feljegyzésekben konkrét vádat is megfogalmazott az Uzsoki utcai kórház kazánjának kivitelezésére kiírt pályázattal kapcsolatban. A szakmai döntés-előkészítő bizottság ugyanis 3:2 arányban nem a pénzügyi bizottság által végül elfogadott pályázót tartotta legjobbnak. Biri szerint ezért ebben az esetben „megtört az addig szakszerű, törvényes munka”. (Nem sikerült elérnünk Moskovits Pétert, a bizottság elnökét, de információink szerint a végül győztesnek nyilvánított cég harminc százalékkal olcsóbban vállalta a feladatot, mint vetélytársa. A kazánházat idén április 15-én át is adták.) Tiba Zsolt főjegyző érdeklődésünkre megerősítette, hogy kapott feljegyzéseket Biritől, és tájékoztatott egy másik, szintén lapunk birtokába jutott feljegyzésről is, amelyet az ügyosztály akkori - jelenleg előzetes letartóztatásban lévő - vezetője írt tavaly októberben Tiba kérésére, miután éppen Biri munkájával kapcsolatban merült fel néhány, komoly aggodalomra okot adó kérdés. Az ügyosztályvezető akkori feljegyzésében megvédte helyettesét. Információink szerint egyébként ez a feljegyzés odázta el egy időre Biri leváltását, aminek okát a főjegyző nem árulta el, de úgy értesültünk, hogy több esetről volt szó, s „betelt a pohár”. Információink szerint a volt hivatalnok első, a főjegyzőhöz a leváltása után néhány nappal eljuttatott feljegyzésében azt javasolta, hogy őt nevezzék ki az ügyosztály vezetőjének vagy az összes beruházást ellenőrző fővárosi biztosnak, de legalább újra ő legyen az alosztályvezető. Tegnap a városházi Fideszfrakció információi alapján beszámoltunk arról, hogy Biri korábban csalás, vesztegetés és lakáspanamák alapos gyanúja miatt kényszerült távozni előző munkahelyéről. A MÁV kommunikációs és sajtóirodájáról tegnap azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy ellene munkaköre ellátásával kapcsolatban a MÁV kezdeményezésére büntetőjogi eljárás nem indult”. A főjegyző tájékoztatása szerint Biri érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezett, amikor felvették a Főpolgármesteri Hivatalba. Biri Sándort továbbra sem sikerült elérnünk. Telefonszámát megváltoztatta, az új számot pedig titkosíttatta. A. G.