Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
2 NÉPSZABADSÁG Véres incidensek Koszovóban Az albán kisebbség vezetője nyugati fellépést sürget ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egy pristinai emberjogi szervezet arról értesült, hogy Citez faluban hét albán vesztette életét úgy, hogy helikopterből géppuskázták halálra az egyik épületbe menekült embereket. Erről az incidensről egyébként nem adott hírt sem a rendőrség, sem az állami hírügynökség. A razziázó karhatalmi erők tucatnyi falut bekerítettek - derül ki a független Beta hírügynökség jelentéséből. A koszovói albánok vezetője a legerélyesebben elítélte a rendőri támadásokat, amelyekkel - úgymond - meg akarják félemlíteni a koszovói kérdés békés rendezését szorgalmazó albánokat. Ibrahim Rugová szerint az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak azonnal rá kell kényszerítenie Belgrádot a rendőri terror beszüntetésére. Rugová passzív ellenállási politikája éveken át sikeresen féken tartotta az albán kisebbség radikális erőit. Most azonban komoly tekintélyvesztés fenyegeti, mert a szerb vezetés nem hajlandó a párbeszédre. A szerb kormányzó párt politikusainak utóbbi napokban elhangzott nyilatkozatai előrevetítették a hatóságok keményebb fellépését, mintegy jelezve, hogy a francia és a német külügyminiszter március közepén esedékes belgrádi látogatása fölösleges. Belgrádi elemzők egyébként a nyugati országok taktikai hibájának tartják, hogy kijelentették: a túlnyomóan albánok lakta tartomány elszakadása szóba sem jöhet. Ez, úgymond, túl nagy önbizalmat adott a hatalmat épp a koszovói kérdésből merítő Szlobodan Maosevicsnek. P. N. KÜLPOLITIKA Albánia vasárnap felszólította a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, hogy vessen véget a koszovói albánok elleni terrornak és katonai erőszaknak. „Az Európai Uniónak és az EBESZ összekötő csoportjának haladéktalanul latba kell vetnie befolyását annak érdekében, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság véget vessen a koszovói terrornak, a katonai erőszaknak és megakadályozza a háború kitörését, mielőtt késő lenne” - hangsúlyozta a tiranai külügyminisztérium közleménye, felhíva a figyelmet, hogy a koszovói helyzet súlyosbodása nagy veszélyt jelent a térség békéjére. Tirana felkérte a nyugati hatalmakat: kényszerítsék tárgyalóasztalhoz a belgrádi vezetést a koszovói albánok képviselőivel - írta az MTI. Kettős hatalom a déli tartományban Még az egykori Jugoszlávia szétesését megelőzően, nem sokkal Tito halálát követően kezdett kiéleződni a feszültség Koszovóban. Az 1981-es diáktüntetéseket követően a szerb rendfenntartó erők súlyos represzszióval büntették az albánokat, majd 1989-ben Belgrád egy tollvonással megszüntette a mintegy kétmillió lakosú, valamivel több mint tízezer négyzetkilométer területű Koszovói Szocialista Autonóm Tartomány jogi önállóságát, feloszlatta a tartományi parlamentet és minden legális intézményt. Ezt követően a központi szerb kormány támadást indított a lakosság kilencven százalékát alkotó albánok kulturális jogai ellen: az állami iskolákban beszüntették az albán nyelvű oktatást, 1994-től pedig betiltottak néhány albán nyelvű újságot és tévéadást. Számítások szerint az utóbbi évtizedben politikai okokból 23 ezer év börtönbüntetést róttak ki helybeli albánokra. A se nem béke, se nem háború állapotában a helybeli szerbek és albánok között lényegében mindenféle kapcsolat, érintkezés megszűnt. Ugyanakkor sajátos kettős hatalom alakult ki, amennyiben létrejött az „illegális” albán politikai felépítmény. hét éve népszavazáson a szuverenitás mellett döntöttek, parlamentet választottak és államfőt. Ibrahim Rugovát az albánok Koszovó köztársasági elnökének tekintik. A Koszovói Demokratikus Szövetség (KDL) pristinai központja külföldi küldöttségeket, nemzetközi szervezetekben dolgozó személyiségeket fogad, bulletineket ad ki. Kiépült a párhuzamos okatási rendszer is, lakásokon, alkalmi helyiségekben folyik az albán nyelvű tanítás. Amíg a KDL-párt a békés ellenállást választotta Belgráddal szemben, lényegében 1996 vége óta érkeztek az első jelentések a magát Koszovói Felszabadító Hadseregnek (UCK) nevező csoport akcióiról. A múlt év végére Pristinától északnyugatra, Slrica járásban az albán fegyveres ellenállók annyira megerősödtek, hogy egy nagyobb körzetet már felszabadított területnek nyilvánítottak. Itt játszódtak le a hét végi összetűzések. A nemzetközi közvélemény, így a hat nagyhatalom képviselőiből álló boszniai közvetítőcsoport aggodalommal követi a koszovói fejleményeket. A múlt héten nyilatkozatban sürgették a szerb vezetést, hogy kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat a koszovói albán többséggel „az önrendelkezésről”. A közvetítő csoport ugyanakkor nem támogatja Koszovó függetlenségét. O. L. Gy. A távirati stílusban ÉPSÉGBEN MEGTALÁLTÁK azt a két brit tévést, akik múlt pénteken tűntek el Boszniában - közölte a londoni külügyminisztérium. Az operatőr-tévériporter páros annak próbált utánajárni, hogy a boszniai háború árvái javára gyűjtött segélyek valóban sikkasztó helyi állami tisztviselők magánszámláin kötnek-e ki. Mivel igen kényes témába ásták bele magukat, átmeneti eltűnésük nem kis aggodalmat keltett. (MTI) A HINDU NACIONALISTÁK az előrejelzések szerint az eddigi 189 helyett 244 mandátumra számíthatnak majd az indiai parlament alsóházában, vagyis csak 29 mandátum választja el őket az abszolút többségtől. A Nehru-Gandhi-dinasztia Kongresszus Pártja 140 képviselői mandátumhoz jut, ugyanannyihoz, mint 1996-ban, a jelenleg kormányzó Egyesült Front pártkoalíció pedig csak 118-hoz az eddigi 180 helyett. (AFP) ss ELUTASÍTOTTÁK a vörös khmerek a Phnom Pen-i kormány és a királypárti ellenzék által bevezetett tűzszünet betartását. A gerillaerők rádióadója Hun Sen társminiszterelnök csapdájának minősítette a fegyvernyugvást, amelynek az a célja, hogy szétzúzza az ellenállók erejét. (AFP) KOREA ÚJRAEGYESÍTÉSÉT egyelőre nehéz lenne megvalósítani, de a béke kölcsönös akarat esetén megőrizhető a két ország között - mondta Kim De Dzsung. Az új dél-koreai államfő úgy vélte: lehetséges a háború elkerülése, s az együttműködés kialakítása, amennyiben ezt mind a két fél akarja. (AFP) AGYONLŐTTEK medellíni irodájában egy kolumbiai emberjogi aktivistát, aki nyilvánosan azzal vádolt egyes katonai vezetőket és tartományi politikusokat, hogy pártolják a félkatonai halálbrigádokat. Az 53 éves Jesús Maria Vallé Jaramillo már tavaly októberben úgy nyilatkozott, hogy napjai meg vannak számlálva. (Reuters) HÁROM POLITIKUST MENESZTETT az orosz kormányból Borisz Jelcin. Az államfő korábban hangoztatott fenyegetését beváltva leváltotta az államközösségi együttműködésért felelős miniszterelnök-helyettest, a szállítási minisztert és az általános és szakmai képzésért felelős tárca vezetőjét. (MTI) KARACSIBAN legalább nyolc ember vesztette életét és 29 személy sebesült meg szombaton két pokolgépes merénylet és egy tűzpárbaj következtében. A pakisztáni nagyváros Malir kerületében zömében pastuk élnek, akiknek egyik vezetője provokációnak nyilvánította a terrorcselekményeket. (AP) HATALMAS ROBBANÁS történt, majd tűz keletkezett szombaton a Dél-afrikai Köztársaság legjelentősebb haditengerészeti támaszpontján, Simonstownban. A bázist más országok - így Franciaoszág és Nagy-Britannia - hadihajói is igénybe veszik töltőállomásként. (AP) Izrael: presztízscsata az elnökválasztás előtt Izraelben egyre élesebbé válik a szerdán esedékes elnökválasztást megelőző politikai harc. Ezer Weizman államfő a második ötéves hivatali időszakra jelölteti magát. Bár eddig mindig újraválasztották a hivatalban levő elnököt, Benjámin Netanjahu kormányfő Likud-pártja ezúttal saját jelöltet állított Saul Ámor Migdal Haemek kisváros polgármestere személyében, így a választásból presztízskérdés lett a koalíció és az ellenzék, illetve Weizman és Netanjahu között. Az elnököt titkos szavazással a knesszet (parlament) választja meg. A verseny szoros, de a megfigyelők többsége Weizman-győzelmet vár. Az izraeli biztonsági szolgálat egy razzia során Ramallah környékén megtalálta azt az irodát, amelyből az öngyilkos merénylők családtagjainak nyújtott segélyeket szervezték. Az elkobzott iratokból kiderült, hogy az érintett családok havonta néhány ezer dollárig terjedő segélyt kapnak. Nagyobb összegeket fizettek ki a hosszabb börtönbüntetésre ítélt Hamasz-tagok hozzátartozóinak is. A pénzt amerikai mozlim szervezetek utalták át. Nem közeledtek az álláspontok Jichak Mordehaj izraeli védelmi miniszter és Jasszer Arafat palesztin elnök helyettese, Abu Mazen hét végi találkozóján. Palesztin részről azzal vádolják a Netanjahu-kormányt, hogy másodrendű kérdésekről - mint például a palesztin légikikötő megnyitásáról akar tárgyalni, így akarván elterelni a figyelmet arról, hogy nem hajlandó teljesíteni az oslói palesztin-izraeli megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Y. L. Szociáldemokrata választási siker Alsó-Szászországban BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL A német szociáldemokraták jelentős térnyerését hozták a vasárnapi alsó-szászországi tartományi választások az első prognózisok szerint. A szavazóheyységeknél készített felmérések azt mutatták, hogy az SPD három százalékkal javított négy évvel ezelőtti eredményén és a szavazatok mintegy 47 százalékát szerezte meg. A CDU is javított valamennyit, de 36,5 százalékával meg sem közelítette a szociáldemokratákat. Harmadik legerősebb pártként 7 százalékkal a zöldek maradtak. Egyelőre nem tudni, hogy az FDP-nek sikerült-e átlépnie az 5 százalékos küszöböt, s ezzel négyévi szünet után visszakerülni a hannoveri törvényhozásba. Ha a tényleges eredmények megerősítik a prognózisokat, az nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy Gerhard Schröder lesz a szociáldemokraták kancellárjelöltje és egyben a tizenhatodik éve kormányzó Helmut Kohl kihívója a szeptember végi szövetségi parlamenti választásokon. A német szociáldemokraták elnöksége ma dönt ebben a kérdésben, s előzetesen mindenki úgy nyilatkozott: ha az alsószászországi választásokon Schrödernek sikerül meggyőző győzelmet produkálnia, egyszerűen nem lehet elvenni tőle a kancellárjelöltséget. I FÓKUSZBAN Amerikai villámok Tudjmanra Franjo Tudjman horvát államfőnek nem volt még kijelentése, amely akkora nemzetközi megbotránkozást váltott volna ki, mint az, amit pártja kongresszusán - szabadon beszélve - mondott. A hullámverés a szomszédból indult, és meg sem állt az amerikai partokig. Elsőként Alija Izetbegovic bosnyák elnök kért magyarázatot Tudjmantól, aki pártelnöki minőségében azt állította: csak a kommunisták által meghúzott határok az okai annak, hogy nemcsak Bosznia-Hercegovina, hanem a Vajdaság, a Szerémség és Catarro is a horvát állam keretein kívül rekedt. Szarajevó megrökönyödését csak fokozta, hogy Tudjman szavai szerint a Zágrábot Bosznia- Hercegovinán keresztül Dubrovnikkal összekötő autópálya horvát területeket szel át. Eddig ilyesfajta területi igényeket horvát részről hivatalosan soha nem említettek. Hamarosan megszólalt Gelbard, az amerikai elnök délszláv ügyekkel foglalkozó különmegbízottja is, aki Tudjman kijelentéseit ezzel a három jelzővel illette: hallatlanok, veszélyesek és nevetségesek. Gelbard nyilatkozata után valóságos bírálatözön zúdult a zágrábi elnöki palotára: Montgomery amerikai nagykövet két interjúja, Carlos Westendorp ENSZ-megbízott és helyettese, Jacques Klein tábornok személyes intervenciója, az Európai Uniónak a daytoni egyezmény megsértését felrovó nyilatkozata. (Tudjman a beszédben egyébként a szerbek jogait is megkérdőjelezte.) Horvátországban Tudjman kijelentéseit úgy kezelik, mint egy sértett politikus, nem pedig mint egy felelős államférfi nyilatkozatát. A beszéd ugyanis egy nappal a Zágráb főterén ötezer rendőr nyers erejével elfojtott nagy szakszervezeti tüntetés után hangzott el. A Zágrábban horvát Tienanmenként emlegetett rendőri akció miatti tiltakozásul a Tudjmanpárt kongresszusát valamennyi meghívott nagykövet és ellenzéki pártpolitikus bojkottálta. A bírálatokat a hivatalos Zágráb az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti, s olyanokat mond, hogy „egy amerikai kormánytisztviselő nem kritizálhat egy államfőt”, továbbá - mivel Tudjman szabadon beszélt - az inkriminált szövegrészről még nincs hiteles jegyzőkönyv. Minazonáltal még a horvát kormánypárti sajtó is lehetségesnek tartja, hogy az Egyesült Államok komolyan megleckéztesse Zágrábot. Mindenesetre Montgomery amerikai nagykövet már most arról beszél, hogy az USA-nak joga van beavatkozni azokon a területeken, ahol a Amerika tízmilliárd dolláros költséggel tartja fenn a békét. Tudjman pedig aligha kerülheti el a súlyos vádat, hogy fékezi az általános rendezési folyamatot és destabilizálja a volt Jugoszlávia térségét. Zágráb, 1998. március Djordje Zelmanovic 1998. március 2., hétfő Londonba vonult a brit vidék Mintegy negyedmillióan vettek részt azon a vasárnapi londoni felvonuláson, amelyen a hagyományos brit életforma visszaállítása mellett tüntettek. A Hyde Parkban megrendezett demonstráció a legnagyobb tüntetés volt a fejadó ellen 1990-ben megrendezett és véres összecsapásba torkollott megmozdulás óta. A tegnapi békés tiltakozás résztvevői több mint kétezer busszal, huszonöt különvonattal és számtalan gépkocsival érkeztek, hatalmas forgalmi dugót okozva Londonban. A tüntetők nemcsak a „vidéki Britanniát” ért sérelmeket tűzték zászlajukra, hanem szót emeltek a rókavadászat, illetve a kézifegyverek használatának betiltása ellen is. A demonstrálók között számos állatenyésztő is volt, akik a a kergemarhakórral kapcsolatos intézkedések és a világméretű brit marhahúsbojkott feletti elkeseredésüknek adtak hangot. Egy másik, a tüntetésen képviselt ügy a zöldmezős gyártelepítések megakadályozása. A menetben képviselt több száz szervezet közé lovas, solymász- és lövészegyesületek ugyanúgy tartoztak, mint iskolák, sörfőzdék vagy mezőgazdasági berendezések gyártói. A konzervatív ellenzéki politikusok szintén nagy számban képviseltették magukat az eseményen. R. H. V. Ne romboljátok le a jövőmet - olvasható az egyik tüntető tábláján MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Cipruson maradnak a török csapatok Beiktatták a kettéosztott sziget görög részének új államfőjét Beiktatták tisztségébe szombaton Gláfkosz Kleridesz ciprusi államfőt. A török népközösséggel tervezett párbeszéde - meglehetősen halovány - kilátásairól sokat elárul, hogy egy friss ankarai bejelentés szerint Törökország nem akarja kivonni csapatait a kis földközi-tengeri szigetország északi részéről. , ________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK________ Gláfkosz Kleridesz ciprusi elnököt szombaton beiktatták hivatalába. A februárban újra államfővé választott Kleridesz a parlament rendkívüli ülésén letette a hivatali esküt, ígéretet tett az alkotmány tiszteletben tartására, s arra, hogy őrködik a szigetország függetlensége és területi egysége fölött. Ez utóbbi utalás arra vonatkozik, hogy a kis földközi-tengeri szigetország évtizedek óta fennálló kettéosztottsága miatt a választásokat csak a szigetország déli, görög többségű részén tarthatták meg. (Az 1960-as alkotmány értelmében a török lakosság csak alelnököt választ, de ez a tisztség évtizedek óta betöltetlen.) Klerideszre második hivatali idejének kezdetén nehéz feladatok várnak. Ciprus tavasszal kezdi meg a tárgyalásokat az európai uniós tagfelvételről, s kísérletet kell tennie arra, hogy megszűnjék a sziget görög és török közösségének megosztottsága. Ennek tudatában Kleridesz felszólította a ciprusi török közösség vezetőjét, Rauf Denktast, hogy munkálkodjanak együtt közös hazájuk újraegyesítéséért. A kilátások egyelőre meglehetősen borúsak. A török miniszterelnök-helyettes, Bulent Ecevit éppen Kleridesz beiktatásának előestéjén jelentette ki, hogy hazája nem szándékozik kivonni csapatait az Észak-ciprusi Török Köztársaság területéről. Az ankarai vezetés biztonsági szempontjából létfontosságúnak tartja a török katonai jelenlétet és eltökélte, hogy minden körülmények között megvédi az északciprusi államot - hangsúlyozta Ecevit. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságban, amelyet egyedül Ankara ismer el, mintegy 35 ezer török katona állomásozik.