Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-21 / 142. szám
Orbán a költségvetési hiányról Ismét Várhegyi Attila a Fidesz országos választmányának elnöke Nincs szükség gazdasági megszorító csomag bevezetésére - erről Orbán Viktor kormányfő a Fidesz országos választmányának szombati ülésén beszélt. A költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormány szeretné rávenni az MNB-t, hogy tovább csökkentse a kamatokat. A választmány ismét Várhegyi Attilát választotta elnöknek, a testület vezetésébe nem került be Kosztolányi Dénes, a megfigyelési vizsgálóbizottság elnöke. Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz országos választmánya előtt közölte: a kormányon belül folyik ugyan egy vita arról, hogy milyen módon kell reagálni a költségvetési hiány vártnál nagyobb növekedésére, de az a verzió nem jöhet szóba, hogy valamiféle megszorító intézkedéscsomagot vezessenek be. A miniszterelnök szerint a gazdaság jelenlegi állapota nem indokol ilyen megszorítást, Orbán úgy látja, hogy ezt csak a polgári kormány ellenfelei szeretnék „kitaposni” a koalícióból, hogy feledtessék a Bokros-csomag bűneit. A miniszterelnök szerint a fogyasztási adókból tervezett bevételek 50 milliárd forintos elmaradása okozza a költségvetési hiány növekedését. Ezzel szemben a családok megtakarításai jelentősen növekednek. Májusra 70 milliárd forinttal több a lakosság megtakarítása, mint egy évvel ezelőtt. A költségvetési hiány csökkentése, a fogyasztási adó bevételek növelése érdekében a kormány arra szeretné rávenni a Magyar Nemzeti Bankot, hogy a jelenleginél jelentősebb mértékben csökkentse a kamatokat. A miniszterelnök szerint a költségvetésből hiányzó 50 milliárd forintot kompenzálja, hogy Európában rekordösszegű koncessziós díjért, 40 milliárd forintért adták el az 1800-as frekvenciájú mobiltelefon-hálózat üzemeltetési díját, a tervezettnél tízmilliárd forinttal több folyt be az állami tulajdonban lévő Matáv-részvények értékesítéséből. Felhívta a figyelmet arra, hogy 12 éve nem volt ilyen alacsony az infláció, egy év alatt 15-ről kilenc százalékra csökkent a pénzromlás mértéke. A gyermekgondozási díj ismételt bevezetéséről szóló döntést nevezte Orbán az elmúlt időszakban a polgárok számára legfontosabb döntésnek. Helyesnek tartotta, hogy a kormány a családokat helyezi előtérbe. Szerinte mindenkinek az az érdeke, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott hangulat legyen az országban, látszatbotrányok ne tereljék el a közfigyelmet a fontos ügyekről. Orbán bírálta az ellenzéket, amely szerinte az ország érdekeit figyelmen kívül hagyva, pártérdektől vezéreltetve politizál. Az országos választmány ismét Várhegyi Attilát választotta elnöknek. A választmány alelnökei lettek: Ágota Gábor, Búza Attila, Láyer József, Répássy Róbert és Szita Károly. A választmányi elnökségbe nem került be Kosztolányi Dénes, a parlament megfigyelési vizsgálóbizottságának elnöke. Kosztolányit a fővárosi választmány javasolta az elnökségbe, de a politikus a 63 választmányi tagtól csak 25 támogató szavazatot kapott. Bednárik Imre Áder János, Balsay István, Orbán Viktor, Rapcsák András, Surján László, Isépy Tamás, Latorcai János a Fidesz országos választmányának ülése előtt Helledits Éva felvétele 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. JÚNIUS 21., HÉTFŐ Mikes Éva lesz Balsay István utóda? MUNKATÁRSAINKTÓL Mikes Éva, a Fidesz parlamenti képviselője, Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója a legesélyesebb jelölt a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és területfejlesztési politikai államtitkári posztjára, amelyet a Lockheed-botrány miatti lemondásáig Balsay István töltött be - értesült a Népszabadság. Mikes ma délelőtt tárgyal Stumpf Istvánnal, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel. Úgy tudjuk, a Fidesz parlamenti frakciója kérte a miniszterelnököt, hogy Balsay lemondása után is maradjon meg a területfejlesztésért felelős politikai államtitkári poszt, és ezt lehetőleg az egyik fideszes képviselő töltse be. A frakciótagok szerint Mikes Éva — aki 1990-1994 között Pécs alpolgármestere volt - alkalmas e poszt betöltésére. A Gyuricza Béla halála miatt megüresedett nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt további sorsáról információink szerint még nem született döntés a Miniszterelnöki Hivatalban. Kormányzati körökben elképzelhetőnek tartják, hogy ez a tisztség bizonyos feladat- és hatáskörök átcsoportosítása után megmarad. Ebben az esetben e politikai államtitkári tisztségre Rockenbauer Zoltán fideszes képviselő, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója lehet az esélyes. Vannak olyan vélemények is, hogy a poszt szűnjön meg, hiszen a nemzetbiztonsági főtanácsadói tisztség Gyuricza Béla személyre volt „kitalálva”. Azok a várakozások, amelyek a polgári kormányzás első évéhez fűződtek, javarészt teljesültek az előre nem látható természeti katasztrófák és a déli határainkon mentén dúló háború ellenére is. Az előző kormányok első évéhez viszonyítva is sikeres időszakot hagy maga mögött az Orbán-kormány - jelentette ki Stumpf István miniszter szombaton a koalíció eddigi tevékenységét értékelő konferecián a Gellért Szállóban. A kancelláriaminiszter szerint a kormány helyesen tette, hogy sem kicsi, sem nagy dolgokban nem volt hajlandó alkut kötni az ellenzékkel. Ötvenmilliárd forintos kiigazítást javasol Urbán László A befektetők megnyugtatására 50 milliárd forintos költségvetési kiigazítást javasol Urbán László, a Postabank vezérigazgató-helyettese. A Fidesz volt pénzügyminiszter-jelöltje ezt szombaton, a polgári koalíció első évének értékeléséről szóló konferencián vetette fel. A Népszabadság kérdésére elmondta: a pénzügyi szféra várakozása olyan hatóerővé vált, mely magasan tartja a reálkamatokat. A kormány meg tudná ezt a folyamatot fordítani egy 50 milliárd forintos kiigazítócsomag bevezetésével. Egy ilyen bejelentés megnyugtathatná azokat a külföldi elemzőket, megfigyelőket, akik által gerjesztett hisztéria az, ami a plusz egy-két százalékos reálkamat-prémiumhoz vezet. A bejelentés nyomán a kamatok elindulhatnának lefelé, s ez önbeteljesítő próféciaként feltehetőleg hozzásegítene ahhoz, hogy a vártnál még nagyobb arányban javuljon az államháztartás egyensúlya év végére. Értékelése szerint az államháztartási hiány korrigálható, az várhatóan csak néhány tizeddel haladja majd meg a tervezettet. Urbán hangsúlyozta: nincs szükség megszorító intézkedésekre, a reálszféra teljesítménye alapvetően jó. Az 50 milliárdos kiigazítócsomagból 30 milliárd már befolyt a mobiltenderből, további húszmilliárdot kellene megtakarítani. Szerinte egy több ezermilliárdos államháztartási tételből húszmilliárd forintnyi kiigazítás a statisztikai hibahatáron belül van. Ez nem jelent érzékelhető elvonást vagy kiadáscsökkentést, ugyanakkor a befolyásos intézményeket, az OECD-t és az IMF-et megnyugtatná - közölte. Cs. I. Mit jelent, ha tovább csökken az alapkamat? At, hogy az infláció gyors mérséklődését nem követte a kamatok csökkenése, a szakértők szerint azt jelenti, hogy a jegybank nem bízik a kormány politikájában. A kamatszint befolyásolása a Magyar Nemzeti Bank egyik legfőbb eszköze a gazdasági folyamatok alakítására. A várható infláció felett ma átlagosan hatszázalékos hozamot remélhet egy befektető az egy évvel korábbi négy százalékhoz képest (vagyis szaknyelven szólva két százalékponttal nőtt a reálkamat). A reálkamatok emelésével a jegybank a megtakarítások növelését éri el, vagyis visszafogja a fogyasztást. Ezzel csökkenti az inflációt és őrzi a fizetési mérleg egyensúlyát. A magas reálkamatszint viszont gátolja a gazdasági növekedést (visszafogja a beruházásokat azzal, hogy a hitelkamatokat is magasan tartja), és több oldalról növeli a költségvetés hiányát. A büdzsé veszít az alacsonyabb inflációval és a kisebb fogyasztással (ilyenkor nem gyarapodnak a vártnak megfelelően a fogyasztásiadó-bevételek), és mindezek felett nőnek a költségvetés adósságára fizetett kamatkiadások is. A kamatcsökkentés könnyebb helyzetbe hozhatja a költségvetést - általában ezért is szokta a Pénzügyminisztérium sürgetni -, de növelheti a folyó fizetési mérleg hiányát és az inflációt. A mindenkori pénzügyminiszter - így legutóbb Járai Zsigmond is - egyébként általában azt mondja, ha a kamatokról kérdezik, személy szerint alacsonyabb hozamszintet is megfelelőnek tartana, de ennek alakítása nem az ő feladata. V.I. A JEGYBANKI ALAPKAMAT MÉRTÉKE (százalék) 1 Földi Kövér megbízásából fizetett Faragónak Kövér László titkosszolgálati miniszter megbízásából vásárolta meg Földi László, a Defend Kft. tulajdonosa Faragó Lajos magánnyomozótól a megfigyelési ügy dokumentumait. Ezt maga Földi ismerte el vasárnap. Lapunk szombati számában megjelent interjúnk nyomán Atyánszky György kisgazda politikus szerint a parlamenti vizsgálóbizottságnak újra meg kell hallgatnia Faragót. MUNKATÁRSAINKTÓL A Népszabadság szombati számában dr. Faragó Lajos magánnyomozó elmondta, hogy Földi Lászlótól, a hírszerzés egykori tagjától, a Defend őrzővédő cég tulajdonosától (felső képünkön) kapott másfél millió forint plusz áfát azért, hogy átadja a megfigyelési üggyel kapcsolatos hangkazettát, dokumentumokat. A másfél millió forintról fiktív számlát állítottak ki. Az iratok a Defendtől a titkosszolgálati miniszterhez, majd a kormányfőhöz, tőle pedig a parlamenti vizsgálóbizottsághoz kerültek. Földi László az RTL Klub vasárnap esti Akták című műsorában elismerte, hogy ő vásárolta meg Faragótól a kazettát. Erre Kövér László titkosszolgálati miniszter (alsó képünkön) kérte meg. Földi eddig azért tagadta, hogy ő vásárolta meg a dokumentumokat, mert Kövér nem hatalmazta fel az igazság elmondására. Vasárnap azonban megkapta ezt a felhatalmazást a minisztertől. A másfél millió forintot Földi a saját pénzéből fizette ki, mert mint mondta: egy ilyen cég számára fontosak a referenciamunkák. Tagadta, hogy bármiféle összefüggés volna az általa kifizetett másfél millió, és a Defendnek juttatott százmilliós állami megrendelések között. Azzal kapcsolatban, hogy a pénzt Faragónak egy belső autólízing-vizsgálat elvégzése címén fizették ki, Földi úgy válaszolt: Faragó végzett volna ilyen munkát, de az ügy kipattanása ezt lehetetlenné tette. Kövér László titkosszolgálati miniszter és Kosztolányi Dénes, a parlament megfigyelési vizsgálóbizottságának elnöke szombaton nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Keleti György (MSZP), a megfigyelési bizottság alelnöke azt mondotta, hogy Faragó Lajos nyilatkozata sok dolgot megválaszol, sok sejtést megerősít, ugyanakkor bizonyos kérdéseket nyitva hagy. Ilyen kérdés, ha az állami megrendelésekkel bőven ellátott Defend Kft. vásárolta meg azt a magnófelvételt, amelynek megvételéről a magánnyomozó a nemzetbiztonság embereivel állapodott meg, akkor vajon a vásárlás közpénzen történt-e vagy sem. Keleti „nagyon különösnek” nevezte, hogy egy állami megrendelés alapján végül is fiktív számlát állítanak ki egy el nem végzett munkáról. A képviselő figyelemre méltónak tartja, hogy többen is megfenyegették Faragó Lajost. Az emberben felvetődik a kérdés: ha valóban voltak ilyen névtelen fenyegetések, akkor nem olyanoktól származnak-e, akiknek érdekükben állt annak a ténynek eltitkolása, hogy a fideszes politikusok közpénzen folyó titkos megfigyeléséről tett eredeti miniszterelnöki bejelentés alaptalan volt.” Atyánszky György kisgazda képviselő kezdeményezi, hogy a megfigyelési bizottság ismét hallgassa meg azt a magánnyomozót, akit korábban Czégé Zsuzsa producer bízott meg Pokorni Zoltán megfigyelésével. Faragó Lajos ugyanis a Népszabadságban azokra a kérdésekre is válaszolt az ügy kapcsán, amelyekre a bizottság előtt nem. A kisgazda politikus szerint Faragónak a bizottság előtt meg kell cáfolnia vagy meg kell erősítenie a hivatalos jegyzőkönyv számára az újságban közölteket. Atyánszky szorgalmazza azt is, hogy Faragót szembesítsék Bédi Csaba kormányőrrel, valamint „a magát Kovács Károlynak nevező” személlyel is, hogy fény derüljön az ellentmondásokra. Czégé Zsuzsa meghallgatására pedig azért van szükség, hogy kiderüljön: a Pokorni Zoltán megfigyelésére adott megbízás egyéni kezdeményezés volt, vagy szocialista politikusok álltak az ügy mögött. Jegyzőkönyv a miniszterelnök számára MUNKATÁRSUNKTÓL Az úgynevezett megfigyelési ügyben bizonyítékként kezelt, a sajtóhoz is eljuttatott hangfelvételnek két szereplője volt. A leiratban először „Y”-nak nevezett Faragó Lajos magánnyomozó, akivel lapunk szombati számában közöltünk terjedelmes interjút. A másik „X”, mint kiderült, Bédi Csaba kormányőr, aki Czégé Zsuzsa Xénia-vezető megbízását közvetítette. A Népszabadság információi szerint Bédit április 30-án kétszer is kihallgatta Szabó Péter dandártábornok, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője, illetve helyettese, Révai János ezredes. A tábornok előbb 30-40 perc után félbeszakította a jegyzőkönyv felvételét, mert az addig elkészült részt valahová el kellett vinnie. A szövegben szerepeltek a meghallgatáson Bédi által szó szerint elmondottak, de voltak olyan mondatok is, amelyeket Révai ezredes öntött végső formába. A meghallgatást később folytatták. Az elkészült jegyzőkönyvet Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték, és zárt borítékban továbbították. Azt követően, hogy a sajtóban megjelent a Bédi és Faragó közötti beszélgetés hangfelvételéről készült leirat, Bédit május 12-én újra kihallgatták. Ekkor közölte: az ő jogi ismeretei alapján nem folyt titkos és törvénytelen megfigyelés Pokorni Zoltán ellen. Nem politikai információk megszerzéséről volt szó, hanem üzletiekről. Az adatgyűjtés nem állami pénzen történt, magáncég bízott meg magánnyomozót, és a megbízást magánpénzekből fizették. Bédinek nem jutott eszébe a magánnyomozó családi neve, arra Szabó tábornok vezette rá. Bédinek már akkor úgy tűnt, hogy a tábornok birtokában konkrét információk voltak Faragó Lajosról. MSZP: eltérő nézetek a megújulásról Válaszok a jövőnek címmel rendezte első országos találkozóját az MSZP 2000 közösség- és hálózatcsoportja szombaton a budapesti Vásárvárosban. A csoport célja a párt megújítása, hogy az MSZP a következő választásokon a saját eredményei alapján, és ne a Fidesz hibái miatt kerülhessen kormányra. A találkozó megnyitóján Kovács László pártelnök elismerte, hogy az előző ciklusban a kormányzati feladatok miatt nem jutott elég figyelem a pártra és a folyamatos megújulásra. Megszabadulva viszont a kormányzati felelősségtől, az MSZP új lehetőséget kapott arra, hogy továbbépítse a párbeszédet a társadalom minden rétegével. Úgy vélte: a párt korábbi módszerei elöregedtek, csak egy nyitott párt képes elnyerni a társadalom bizalmát. Az MSZP új alapszabályának kidolgozásánál arra kell törekedni, hogy a fiatalok és a nők minél nagyobb számban kapjanak képviseletet a párt vezető testületeiben. Kedvezőnek ítélte, hogy az MSZP tavalyi 27 százalékos támogatottsága mostanra 42 százalékra emelkedett. Kijelentette: a Fidesz számára a hatalom öncélú, ha az MSZP megnyeri a következő választásokat, hatalmát az ország javára használja majd fel. Szombaton tanácskozott az MSZP baloldali tömörülése is. Krausz Tamás, a tömörülés egyik vezetője írásban benyújtott vitaanyaga leszögezi: az önkritikára való képtelenség, az új iránti fogékonyság hiánya fejeződött ki abban, hogy az MSZP vezetősége máig nem tisztázta a választási vereség okait, nem mérte föl a jobboldali alternatíva komolyságát. Kéri J. Tibor