Népszabadság, 1999. november (57. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-01 / 254. szám

2 Ukrajna elnököt választott Az első forduló valószínűleg nem hoz eredményt Tegnap a független Ukrajna nyolc­éves történelmében immár második alkalommal tartottak közvetlen el­nökválasztást. Az első nem hivatalos végeredményt ma délelőttre ígérik, megfigyelők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy az első forduló­ban bármely jelölt megszerezze a győzelemhez szükséges 50 százalék plusz egy szavazatot. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A 37 millió ukrán szavazópolgár összesen tizenhárom jelölt közül vá­laszthat. Az előzetes közvélemény-ku­tatások a legesélyesebbeknek Leonyid Kucsma jelenlegi államfőt, Natalja Vitrenkót, a szélsőbaloldali Haladó Szocialista Párt elnökét, Petro Szimonyenkót, az Ukrajnai Kommunis­ta Párt elnökét, illetve Jevhen Marcsuk volt kormányfőt, független jelöltet tartják. A központi választási bizottság tegnap közép-európai idő szerint éjjel 11 órakor kezdte meg a szavazatok összeszámlálását. Mihajlo Rjabec, a bizottság elnöke az első nem hivatalos eredményt ma délre, a hivatalos vég­eredményt pedig szerdára ígérte. Külföldön 176 397 ukrán állampol­gár szavazhat 57 ország ukrán külkép­viseletein kialakított 92 választókör­zetben. A Magyar Államvasutak ked­vezményt biztosít a szavazni Buda­pestre utazó ukrán állampolgárok szá­mára. Az első fordulóban a győzelemhez a leadott szavazatok több mint 50 százalé­ka szükséges. Amennyiben egyik jelölt­nek sem sikerül a szükséges szavazato­kat elnyernie, a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be. Tekintettel a jelöltek nagy számára, megfigyelők nem számítanak arra, hogy már az első fordulóban sikerül megvá­lasztani Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma után az ország harmadik állam­főjét. Ebben az esetben a második fordu­lót november 14-én tartják. Ukrán katona egy kijevi szavazóhelyiségben reuters-fotó Távirati Stílusban GERHARD SCHRÖDER német kan­cellár tegnap távol-keleti útjának első ál­lomásán, Japánban úgy nyilatkozott, hogy Kínát be kellene vonni a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő nyolcak (G8) konzultációiba. (MTI) MACEDÓNIÁBAN tegnap elnökvá­lasztást tartottak. A hivatalos eredményt ma teszik közzé. A jelöltek között van Kiro Gligorov jelenlegi elnök. Rajta kí­vül a legesélyesebbnek Vaszil Tupur­­kovszkit, a Demokratikus Alternatíva párt elnökét, Borisz Trajkovszki külügy­miniszter-helyettest és Tito Petkovszkit, a parlament korábbi elnökét tartják. (MTI) AZ ETA baszk szakadár terrorszervezet, „megnemtámadási szerződést” kötött a Baszk Autonóm Tartomány önálló rend­őrségével, az Ertzavitzával - közölte az ABC hét végi száma. A baszk rendőrség nem tartóztatott le egyetlen ETA-tagot sem az egy évvel ezelőtt a szervezet által bejelentett fegyverszünet óta. (MTI) A TÁLIB VEZETÉS szombaton jelez­te: kész beleegyezni abba, hogy Oszama bin Laden, a terrorcselekmények pénze­lésével vádolt szaúd-arábiai származású milliomos saját kérésére elhagyja Afga­nisztánt. (MTI) AZ IRAKI ELLENZÉK képviselői New Yorkban tartott kongresszusukon úgy döntöttek, hogy nem foglalkoznak a Szaddám Huszein elnök rendszere elleni katonai felkelés kérdésével. A tanácsko­záson nem vesznek részt az iraki ellen­zék síita irányzatai. (MTI) SÚLYOSAN MEGSÉRÜLT három szerb fiatalember egy pokolgépes me­rényletben, amelyet szombaton késő es­te követtek el Koszovóban. A robbanó­szerkezetet egy mozgó gépkocsiból hají­tották az áldozatokra. A helyi szerbek tüntetésen tiltakoztak, amit a KFOR könnygázzal oszlatott szét. (MTI) ÖTEZER ELÍTÉLT, köztük 152, eny­hébb gerillacselekménykért börtönbün­tetését töltő iszlám szélsőséges szaba­don bocsátását rendelte el Abdelaziz Buteflika államfő. A megbékélés jegyé­ben fogant amnesztiarendelet nem vo­natkozik a súlyosabb bűncselekménye­ket elkövetett foglyokra. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Moszkva segítene Jerevánnak HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mintegy húszezer ember gyűlt össze a hét végén Jerevánban Vazgen Szarkiszján örmény miniszterelnöknek és a szerdai parlamenti lövöldözés többi politikus ál­dozatának a gyászszertartására. Az orosz kormányt Vlagyimir Putyin miniszterel­nök képviselte a megemlékezésen. Hét áldozat koporsóját a városköz­pontban lévő Szabadság téren, az Opera­ház színpadán ravatalozták fel. Egy kép­viselőt, Armenak Armenakjánt családi körben temettek el. Vlagyimir Putyin orosz kormányfő kijelentette: a Jerevánban történtek is­mételten rámutatnak arra, hogy a világ­ban szaporodnak a terrorista akciók, és aláhúzzák annak fontosságát, hogy kö­zös erőfeszítéssel vegyék fel a harcot ezekkel szemben. A szerdán történt tragikus események semmilyen összefüggésben nincsenek a karabahi konfliktussal és az azzal kap­csolatos tárgyalási folyamattal - közölte Robert Kocsarján örmény államfő. Kocsarján szóvivője ehhez hozzátet­te: a merénylet elkövetői érvényes belé­pési engedéllyel rendelkeztek a parla­mentbe. Közlése szerint a támadók ka­bátjuk alá rejtve vitték be a fegyvereket az ülésterembe. Vlagyimir Rusajlo orosz belügymi­niszter közölte, hogy Oroszország kész segítséget nyújtani Örményországnak a terrorakció kivizsgálásában. Gudermesz orosz gyűrűben Totális propagandaháború Csecsenföldön Csecsenföldön a hét végén folytató­dott a fegyverekkel és a propaganda eszközeivel vívott háború. Az Euró­pai Unió tényfeltáró küldöttsége egy humanitárius folyosó megnyitását sürgette. Washington a hét végén je­lezte: nem látja értelmét a csecsen­­földi hadjáratnak, de elismeri Moszkva jogát, hogy saját területén harcollon a terrorizmussal. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Csecsen tájékoztatás szerint az orosz tüzérség szombat délután menekültek újabb gépkocsioszlopát vette tűz alá a csecsen fővárostól északkeletre. A tá­madásnak húsz halottja van. Független forrásból a támadás hírét nem erősítet­ték meg. Pénteken a nemzetközi vörös­­kereszt két munkatársa életét vesztette, egy harmadik pedig súlyosan megsé­rült, amikor orosz légitámadás ért egy járműoszlopot, amelyen jól látható volt a vöröskereszt jele - tudatta Genfben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A pénteki támadásnak legalább 25 ha­lottja és 70 sebesültje volt. A jelenté­sekből nem derül ki egyértelműen, hogy ez ugyanez a támadás volt-e, mint amellyel kapcsolatban a csecsen hatóságok 50 halottat jelentettek. A menekült-gépkocsioszlopok elleni támadások ügyében valóságos propa­gandaháború bontakozott ki. Az észak­kaukázusi orosz erők mozdoki pa­rancsnoksága vasárnap határozottan cáfolta, hogy rakétacsapást mértek vol­na a vöröskereszthez tartozó autókon­vojra Csecsenföldön. Mozdokban azt elismerték, hogy több autóoszlopot is támadott szombaton az orosz légierő, s részlegesen megsemmisített három konvojt, továbbá egy tíz gépkocsiból álló menetoszlopot. E konvojok egyi­kén sem volt vöröszkeresztes jelzés — szögezték le az orosz parancsnoksá­gon. Csecsenföldön a hét végén vala­mennyi irányban folytatódott az orosz előrenyomulás. Orosz harci gépek va­sárnap támadások sorozatát hajtották végre a csecsen főváros, Groznij köz­pontja ellen. Bár minden jel erre utal, a hadvezetés tagadja, hogy a „kétharmad részben” bekerített város azonnali ost­romára készülne. Az orosz katonák va­sárnap bekerítették Csecsenföld máso­dik legnagyobb városát, Gudermeszt, ahonnan ellenőrizhető a keleti ország­részből Groznijba vezető országút. Aszlan Maszhadov csecsen elnök szombaton kijelentette: kész az építő tárgyalásokra és a nagyvonalú komp­romisszumokra Moszkvával, de nem hajlandó lemondani a függetlenségről. Maszhadov azzal vádolta Moszkvát, hogy megakadályozta csütörtökre ter­vezett találkozóját a térségbeli köztár­saságok és orosz körzetek vezetőivel, mert attól tartott: az utóbbiak a harcok azonnali beszüntetését fogják követel­ni. Az Európai Unió tényfeltáró kül­döttségének vezetője szombaton fel­szólította Oroszországot, hogy tegye lehetővé a csecsenföldi konfliktus elől menekülők számára a környező térsé­gekbe való szabad áthaladást. - Meg kell engedni a távozást azok­nak, akik el akarnak menni. Az Euró­pai Unió ragaszkodik egy humanitárius folyosó megnyitásához - jelentette ki az EU soros elnökségét betöltő Finnor­szág külügyminisztere, Tarja Halonen, miután megtekintette az ingusföldi me­nekülttáborokat. A finn külügyminisz­ter szorgalmazta a politikai párbeszé­det, nehogy nagyobb humanitárius ka­tasztrófa alakuljon ki a Csecsenfölddel határos kis kaukázusi köztársaságban. Oroszország a múlt héten zárta le a csecsen-ingus határt, hogy megakadá­lyozza a körülkerített szakadár fegyve­resek szökését. Oroszország nem tudta meggyőzni az Egyesült Államokat csecsenföldi hadjáratának értelméről - jelentette ki pénteken Washingtonban James Rubin külügyi szóvivő. Rubin elmondta: Vla­gyimir Rusajlo orosz belügyminiszter az amerikai külügyminiszterrel, Madeleine Albrighttal folytatott pénte­ki washingtoni megbeszélésén egy órán át magyarázta Moszkva csecsen­földi stratégiáját, de nem tudta megvál­toztatni tárgyalópartnere álláspontját. A találkozón az amerikai fél mindazon­által biztosította Oroszországot: elis­meri jogát, hogy háborút vívjon saját területén a terroristák ellen, és kész együttműködni vele a terrorizmus elle­ni harcban. Az orosz hatóságok vasárnap szaba­don engedték a Times című brit napilap tudósítóját és azt az amerikai újságírót is, akit csütörtökön fogtak el Csecsen­föld határán. Egyiptomiak lázadása Kuvaitban A kuvaiti különleges biztonsági alakulatok tegnap könny­gáz és éleslőszer bevetésével foglalták el fővárosuk egyipto­mi vendégmunkások lakta negyedét. A Reuters felvételén a tiltakozók által felgyújtott buszok füstölnek. Az olajország történetének legsúlyosabb zavargásait az váltotta ki, hogy egy arab eltört egy tányért egy bangladesi tulajdonú üzlet­ben. Az egyiptomi-bangladesi ökölharc után az előbbiek részrehajlással vádolták a beavatkozó kuvaiti rendőrséget, és összecsaptak vele. Meg nem erősített adatok szerint leg­alább öt ember életét vesztette. Kuvait 2,2 milliós lakossá­gának 65 százalékát a külföldi munkások és családtagjaik teszik ki, közülük mintegy negyedmillió az egyiptomi. Arafat és Barak Clintonnal Oslóban TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ehud Barak izraeli miniszterelnök és a palesztin hatóság elnöke, Jasszer Arafat tegnap külön-külön Oslóba repült, hogy részt vegyen Jichak Rabin, a négy éve meggyilkolt izraeli kormányfőről rende­zett megemlékezésen. Ebből az alkalom­ból tárgyalnak majd Bill Clinton amerikai elnökkel, hogy előkészítsék a palesz­tin-izraeli végleges rendezés kerettervét. Clinton állítólag konkrét területi ja­vaslatokat vár el közel-keleti partnerei­től. Barak a maga részéről elvi megálla­podással szeretne megelégedni. Oslóban valószínűleg elhatározzák, hogy január­ban - alighanem Camp Davidben -­­ többnapos, döntő jelentőségű palesz­tin-izraeli csúcstalálkozót tartanak az amerikai elnök tevékeny részvételével. Öt izraeli polgár könnyebben megse­besült, amikor terroristák Hebron kör­nyékén tüzet nyitottak egy izraeli buszra. Ez volt az első hasonló incidens több mint két hónapja. A tetteseknek sikerült elmenekülniük, valószínűleg a palesztin autonómia területére. Egyelőre egyetlen palesztin szervezet sem vállalt felelőssé­get a merényletért, és izraeli biztonsági szakértők nem tartják kizártnak, hogy he­lyi szervezkedésről van szó. Zsidó telepe­sek egy csoportja közvetlenül az incidens után palesztin kocsikat próbált felfordíta­ni a Gáza-Hebron átjáró végállomásánál. Yehuda Lahav ­ *

Next