Népszabadság, 2000. március (58. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
124 oldal ^ ^ Ma: Kerékvilág / Szín &Vonal_____ÁRA: 68 FORINT 2000. MÁRCIUS 1., SZERDA ORSZÁGOS NAPILAP _____________LVIII., 51. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Az ellenzék kivonult A médiatestületek megválasztásáról szóló határozati javaslat szavazásakor kivonult az ülésteremből az MSZP és az SZDSZ frakciója kedden az Országgyűlés plenáris ülésén. 4. oldal Több pénz autópályákra A korábbi elképzelésekkel szemben nem tíz, hanem öt év alatt építenek 600 kilométer gyorsforgalmi utat Magyarországon. A kormány döntött: áprilisban megkezdik az M3-as Füzesabony és Polgár közötti szakasza, a Miskolcot elkerülő út és a szekszárdi híd építését. 4. oldal Humanizálni kellene a világot! Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke legutóbb Svájcban az Elán szimpózium díszvendége volt, itt fogadta berlini tudósítónkat. Gorbacsov az elmúlt tíz rendszerváltó évben külsőleg alig változott. Viszont szociáldemokratának vallja magát. 7. oldal Készülnek a büdzsé irányelvei Ötszázalékos gazdasági növekedéssel és - a korábbiakkal ellentétben - növekvő állami fogyasztással számol a jövő évi költségvetés irányelveiben a Pénzügyminisztérium. A 2001-es büdzsé fő számait meghatározó dokumentum márciusban az Országgyűlés elé kerülhet. 13. oldal Irán: demokratikus félfordulat Az iráni parlamentbe nem könnyű bejutni. Ha az ember igazolta magát, még legalább kétszer tüzetesen átkutatják. Fémdetektor híján az őrök jó alaposan, tarkótól bokáig megmotozzák, majd elveszik összes fémtárgyát, beleértve az óráját is. 6. oldal Mától drágább a szabálysértés Mától elzárással is büntethetők egyes szabálysértések elkövetői. A március elsejétől hatályos módosított szabálysértési törvény értelmében csaknem kétszáz szabálysértési tényálláshoz kapcsolódó büntetési tétel változott meg. Azokkal a gépkocsivezetőkkel, akik egy időben több szabálysértést is elkövetnek, halmazatban akár 225 ezer forint bírságot is fizettethetnek a szabálysértési hatóságok. MUNKATÁRSUNKTÓL A mától hatályos szabálysértési törvény értelmében a jövőben a pénzbírság mellett eltiltással is büntethetők a rendzavarás, a tiltott kéjelgés, a veszélyes fenyegetés, az önkényes beköltözés elkövetői, valamint azok, akik kis kárértékű „mezei lopást” követnek el, illetve volánhoz ülnek a gépjárművezetéstől való eltiltásuk ideje alatt. Arról, hogy a pénzbírság helyett valaki elzárás büntetést kapjon, a bíróság dönthet. Az elzárás időtartama egy naptól hatvan napig terjedhet. A pénzbírság legalacsonyabb összege ezer, felső határa pedig 150 ezer forint. A pénzbüntetés mellett, de egyes közlekedési szabálysértések esetében önállóan is alkalmazható büntetés a járművezetéstől való eltiltás, amelynek időtartama egy hónaptól egy évig terjedhet. Több egy időben elkövetett szabálysértésért halmazatban legfeljebb 225 ezer forint szabálysértési bírság szabható ki. Drágul... folytatás a 23. oldalon 9 770237 377039 00051 MSZP, Fidesz: változatlan a különbség A Szonda Ipsos februári felmérése a pártok népszerűségéről Mindössze egy-két százalékos változásokat hozott az elmúlt hónap, akár a választókorúak egészét, akár a biztos pártválasztókat tekintjük. Az összes választópolgár 26 százaléka a Magyar Szocialista Pártot támogatja, 20 százaléka pedig a Fidesz - Magyar Polgári Párt híve. Az aktív rétegben, a részvételüket biztosra ígérők és pártot választók között 44 százalék szavazna a szocialistákra, s 30 százalék a fiatal demokratákra. A kisgazdapárt közelít a tíz százalékhoz, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum öt százalékon áll a biztos pártválasztók körében - néhány érdekesség a Szonda Ipsos február második felében az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából. Részletek az 5. oldalon HA MOST VASÁRNAP LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, ÖN MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? (a válaszok százalékos megoszlása az összes választókom megkérdezett körében)* Haider úgy megy, hogy marad? Schüssel osztrák kancellár a koalíció folytatását ígéri Jörg Haider távozása az F10 éléről sem a párt, sem a kormány politikáján nem változtat, sőt a karintiai tartományfőnök a koalíciós bizottság tagja marad - jelentette ki Susanne Riess- Passer, aki hivatalosan a Szabadságpárt május 1-jei kongresszusán veszi át a párt elnökségét Haidertől, aki hétfő éjjel mondott le. Az EU a lemondás ellenére nem változtat a Schüssel-kormánnyal kapcsolatos politikáján. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Wolfgang Schüssel kancellár ugyancsak Haider lemondása után a koalíció változatlan folytatását ígérte, s azt a reményét fejezte ki, hogy enyhül a nemzetközi nyomás. A folyamatosság jegyében Riess-Passer máris aláírta a koalíciós megállapodást kísérő nyilatkozatot, amelyben eredetileg a két pártelnök Thomas Klestil kezdeményezésére kötelezettséget vállalt az emberi jogok betartására, a nemzetiszocialista múlt elvetésére. A túlterheltség tüneteivel kórházba került 44 éves Michal Kruger lemondása után új igazságügy-minisztere van a kormánynak: az utód az 56 éves Dieter Böhmdorfer ügyvéd, Haider közeli barátja, az FPÖ jogásza. Jörg Haider az FPÖ hirtelen összehívott négyórás vezetőségi ülésén hétfő éjszaka arra hivatkozva jelentette be a pártelnöki poszt feladását, hogy szeretné megkönnyíteni az új kormány munkáját, s ennek érdekében eloszlatni azt a feltételezést, hogy „árnyékkancellárként” ő irányítja a szabadságpárti minisztereket. A zárt ajtók mögött elmondott beszédében Haider utalt a nemzetközi bírálatokra is, nem hagyott azonban kétséget az iránt, hogy karintiai tartományfőnökként sem távozik a szövetségi politikából. Utalt arra is, hogy megfelelő időben kancellárjelöltként tér vissza majd — addig a párt vezetését Susanne Riess-Passer alkancellárra bízta. Haider... folytatás a 2. oldalon Priuszt is vizsgálni akar az APEH Informatikai rendszerrel ellenőrzik majd, ki fizetett pontosan és ki nem A Népszabadság értesülése szerint az adóhatóság már dolgozik azon az informatikai rendszeren, amely előéletük alapján kockázati osztályokba sorolja az adózókat. A nagyadózókat például sűrűbben ellenőriznék, másokat pedig egyebek között annak alapján választanának ki revízióra, hogy van-e már valami a „számlájukon”. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a közeli jövőben az ellenőrzési és behajtási tevékenységében hasznosítani szeretné az adózóiról szóló adatbázisát. Ez az adózók különböző szempontok szerinti minősítését jelenti majd - tudta meg lapunk Söllei Jánostól, az APEH stratégiai fejlesztésekkel foglalkozó vezető munkatársától. A minősítés megkönnyíti annak eldöntését, hogy kit válasszanak ki ellenőrzésre, és arról is könnyebben határozhatnak, hogy egy kérelmező kaphat-e fizetési könnyítést. Az APEH informatikai rendszere egyrészt az úgynevezett adóteljesítmény alapján minősítené az adózókat. Ennek alapján az úgynevezett nagyadózókat sűrűbben — akár évente is — ellenőriznék. Más esetekben a rendszer ahhoz segítené hozzá az APEH-et, hogy az ellenőrzés ne öncélú legyen, hanem azt csak akkor végezzék el a revizorok, amikor annak valamilyen konkrét oka felmerül. Ennek érdekében az APEH a rendelkezésére álló adatok alapján minden adózót úgynevezett ellenőrzési kockázati sávokba sorolna, ami azt jelenti, hogy minél kockázatosabbnak minősül egy adózó, annál inkább számíthat az ellenőrzésre. A besorolás szempontjait a tervek szerint az adózó „előélete” adná: például az, hogy egy korábbi ellenőrzés mit állapított meg, volt-e adóhiánya, illetve indult-e más okból ellene akár adóigazgatási, akár büntetőeljárás. A rendszer harmadik funkciója az lenne, hogy megkönnyítse annak eldöntését: kaphat-e az adózó valamilyen fizetési könnyítést. Az adatbázis alapján az APEH olyan minősítő rendszert hozna létre, mint amilyet a bankok is működtetnek a hitelkérelmek elbírálásának megkönnyítéséhez. Ez olyan adatokat tartalmazna, amelyekből kiderül, hogy az illető korábban pontosan fizetett-e, ha nem, mennyi volt a késedelem ideje, és mennyi kamatot vagy pótlékot kellett fizetnie. Nehéz-Posony Márton Lemond Györgyi Kálmán legfőbb ügyész ____________MUNKATÁRSAINKTÓL____________ A Népszabadság értesülése szerint ma jelentik be hivatalosan, hogy lemond tisztségéről Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Munkatársunk kérdésére, igaz-e, hogy lemondott funkciójáról, kedd este ezt felelte: „Erről a kérdésről nincs nyilatkozat.” Lapunk úgy tudja, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetője tegnap hivatalában felkereste Áder Jánost, az Országgyűlés elnökét, és tájékoztatta elhatározásáról. Györgyi, akit 1990. június 25-én választottak meg legfőbb ügyésznek, majd 1996 júniusában a parlament nagy többséggel újabb hat évre megerősített hivatalában, lemondólevelét várhatóan ma nyújtja be. Amikor Áder Jánost az ügyről tegnap este megkérdeztük, azt mondotta: erről ő még írásos értesítést nem kapott. A törvény értelmében a legfőbb ügyész — a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával — bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A nyilatkozat benyújtása után hat hónapon belül egyszerű parlamenti többséggel új legfőbb ügyészt kell választani, hacsak a felek nem állapodnak meg ennél rövidebb lemondási időben. Értesülésünk szerint a lemondás hátterében elsősorban a médiakurátorok megválasztásának ügye áll. Három hete a legfőbb ügyész törvényellenesnek minősítette a csonka tévékuratórium működését. Áder akkor erre úgy reagált, hogy a parlamentet semmire sem kötelezi Györgyi véleménye. Február 28- án a házelnök a csonka médiakuratóriumok ügyében született házbizottsági döntést indokolva azt közölte: a legfőbb ügyész állásfoglalásának „nincs jogi relevanciája”, mivel Áder az Alkotmánybíróság határozatát tartja irányadónak. Györgyi a Belügyi Szemle legfrissebb számában megjelent interjújában kijelentette: „Nagyon szeretném, ha a megbízatásom lejárta után régi munkahelyem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi kara visszafogadna (...) Számomra az Egyetem tér 1-3. kapuján átlépni ma is olyan, mintha templomba lépnék.” Nem mi keressük a politikát - mondja az ORTT új elnöke Sem emberi, sem szakmai lelkiismeretemet nem sérti egyik most hozott döntésünk sem - nyilatkozta lapunknak a rádiós frekvenciapályázatról Körmendy- Ékes Judit, az Országos Rádió és Televízió Testület frissen megválasztott elnöke. A testület új vezetőjét a csonka médiakuratóriumokról és az ORTT feladatairól is kérdeztük. Azt ígérték, új témaköröket fognak előnyben részesíteni a mostani rádiós pályázaton. Ehhez képest nem kapott frekvenciát az angol-francia-német együttműködéssel tervezett Euro FM, a romák Rádió C nevű terve, és nem folytathatja működését az alternatívnak számító Tilos Rádió. Budapest körzetében viszont egyszerre négy hasonló hírrádió fog szólni. Miért nem érvényesül a meghirdetett sokszínűség? - Annak örülök, hogy lesznek beszélgetős rádiók is. Az ORTT akkor tudja jobban érvényesíteni a maga médiapolitikai elveit, ha a pályázatok ezt lehetővé teszik. Sajnos több pályázó a sajátos szempontoknak formailag nem megfelelő pályázatot nyújtott be. A legtöbb esetben - hosszas vita után - úgy láttuk, hogy ezeket az általános feltételek alapján tudjuk elbírálni, de előnyben nem részesíthetjük őket. Ezek tehát eleve vesztes pozícióból indultak a formailag is kielégítő tervekkel szemben. Miért nem eleve „címkézve” pályáztatták meg a hullámhosszokat? Az egyiket mondjuk a hírrádióknak, a másikat a nemzetiségi adóknak és így tovább. Nem... folytatás a 9. oldalon