Népszabadság, 2000. augusztus (58. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-15 / 190. szám
NÉPSZABADSÁG Tiltakozó pedagógusok Tiltakozó demonstrációkról tárgyal a jövő héten a Pedagógusok Szakszervezetének országos választmánya - közölte lapunkkal Árok Antal, a szervezet titkára. Felháborodott pedagógusok tömegével telefonálnak a PSZ központjába — mondta Árok Antal annak hírére, hogy a pénzügyi kormányzat esetleg mégsem adna pénzt a jövő ősztől esedékes húszszázalékos béremeléshez. A szakszervezet vezetése ezért a jövő héten áttekinti: a tiltakozásnak mely módját választva demonstráljanak ez ellen. Ugyanakkor - tette hozzá Árok Antal , a PSZ jogsegélyszolgálatát Pest és Szabolcs-Szatmár megye öt településéről keresték meg igazgatók azzal: a fenntartó önkormányzat arra utasítja őket, hogy már most szeptembertől emeljék meg tíz százalékkal a tanárok óraszámát. Ismeretes, hogy a tárca is tervezi ezt, ám csak jövőre, erről tehát egyelőre semmiféle jogszabály nem rendelkezik. Amennyiben a fenntartók nem állnak el szándékuktól, a PSZ a közigazgatási hivatalokhoz fordul, hiszen az óraszámemelés szabálysértő lenne. P. R. Az új tanév rendje Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint a következő tanév augusztus 28-án kezdődik és 2001. június 15-én ér véget. Az első félév január 26-ig tart. A két hét múlva kezdődő tanév újdonsága az őszi szünet, ez november 1. és 5. között lesz. A téli szünet első napja december 22., az utolsó pedig 2001. január 2., a tavaszi szünet első napja április 11., az utolsó pedig április 17. A tankötelesek behatását március 1. és április 30. között szervezik az iskolák. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok közös írásbeli felvételi vizsgájára február 7-én kerül sor. Az általános felvételi eljárás jelentkezési lapjait március 1-jéig kell eljuttatni a középiskolákba. A felvételi vizsgákat március 1. és 30. között kell megszervezni, az eredményről április 27-ig kell értesíteni a jelentkezőket és az általános iskolákat. HAZAI KÖRKÉP 2000. AUGUSZTUS 15., KEDD 5 Még mindig a tb-é Aliga Frajna szerint nem járulékból épült a hajókikötő Nem a járulékfizetők pénzéből épült a Club Aliga hajókikötője - jelentette ki Frajna Imre tb-alapokat felügyelő államtitkár, reagálva tegnapi lapunk számvevőszéki jelentéstervezetből szerzett értesüléseire. Az üdülőt átadták az egészségügyi tárcának, de a tulajdonosi jogok gyakorlója a mai napig a tb-alapokat felügyelő államtitkár. TUDÓSÍTÓNKTÓL Frajna Imre tb-alapokat felügyelő államtitkár tudósítónk érdeklődésére elmondta: az Állami Számvevőszék, miután vizsgálta a tb tavalyi gazdálkodását, jelentése tervezetét a normál ügymenet szerint egyeztette az érintettekkel. Egy korábbi, még nem egyeztetett anyagból kerülhettek ki olyan információk, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Az államtitkár - aki az egészségügyi tárcának történt átadás ellenére a mai napig a Club Aliga tulajdonosi jogainak gyakorlója - hangsúlyozta: az üdülőegyüttes nem került 1998-ban az ÁPV Rt. tulajdonába. Az ingatlan a társadalombiztosító tulajdonában volt, s értékesítésével 1999-ben megbízták az ÁPV Rt.-t. Később egy parlamenti döntést követően a volt pártüdülő átkerült kincstári vagyoni körbe. Ez azt jelentette, hogy a kincstárnak kellett kijelölnie a vagyon leendő kezelőjét. Ez hamarosan megtörtént, így az ingatlan az Egészségügyi Minisztériumhoz került. Az átadás-átvétel a bejelentések szerint ugyan hónapokkal ezelőtt megtörtént, Frajna Imre azonban elmondta: az ezt hitelesítő szerződést a mai napig nem írta alá az egészségügyi tárca, ezért továbbra is ő a tulajdonosi jogok gyakorlója. Az államtitkár elismerte, hogy valóban történt a Club Aliga Rt.-nél százmillió forintos tőkeemelés a járulékfizetők pénzéből az elmúlt évben. Ugyanakkor hozzátette: ez kényszerkiadás volt. Frajna szerint a tb a jó gazda gondosságával járt el, amikor keretet biztosított az üdülő üzemképességének megőrzéséhez szükséges kiadásokra, ami ráadásul az eredetileg tervezett eladáskor megtérült volna. Ennek a lépésnek az elmaradását a számvevőszék valószínűleg súlyosabban értékelte volna - tette hozzá az államtitkár. Tavaly nem épült kikötő a Club Aligán - mondta Frajna Imre. A kikötőfejlesztést az idén tavasszal kezdték, a költségeket jórészt a kikötői díjak előre történő beszedéséből fedezték. Tusa Péter, az üdülőt üzemeltető Club Aliga Rt. vezérigazgatója elmondta: eddig 37,4 millió forintot fizettek ki a 110 férőhelyesre bővített aligai kikötő fejlesztésére. A hajók bérleti díjából fedeztek 32 millió forintnyi kiadást, a többit a társaság bevételeiből állták. A Club Aligát a tb-önkormányzatok megszüntetése után 95 millió forintos évi veszteséggel vette át a mostani irányítás. Mivel az üdülőre évtizedek óta nem költöttek, az eladhatóvá tétel végett 131 millió forintot fordítottak az elmúlt évben állagmegőrzésre, felújításokra. Ennek köszönhetően az üdülőt üzemeltető Club Aliga Rt. vesztesége folyamatosan apadt: az 1997-es 95 millióról tavaly 27 millió forintra csökkent - hivatkozott a mérleg szerinti adatokra a cégvezető. Valóban történt a Club Aliga Rt.-nél százmillió forintos tőkeemelés a járulékfizetők pénzéből az elmúlt évben. Légi parádé és tűzijáték a Dunán :Nem szokták firtatni, hogy mennyibe kerül az ünnepi bejgli Többévi szünet után újra lesz légi parádé augusztus 20-án Budapesten a Duna Erzsébet híd és Szabadság híd közötti szakaszán. Az idén először nem a Gellérthegynél, hanem a Parlament előtti Dunaszakasznál rendezik meg a tűzijátékot — hangzott el az augusztus 20-i ünnepség programjairól tartott budapesti sajtótájékoztatón. A millenniumi ünnepség részeként Budapesten, Debrecenben és Tihanyban mintegy 3800 művész szórakoztatja a nagyközönséget, történelmi játékok, utcabálok, sportrendezvények és hangversenyek várják az érdeklődőket. Az ünnepségek költségeit firtató kérdésre válaszként elhangzott: a kormány 975 millió forintot hagyott jóvá az ünnepségekre. Ebből 210 millió forint a rendezvényekhez felhasznált eszközvásárlások áfájaként visszakerül az állami költségvetésbe. Tóth István Zoltán, a kancellária országimázsközpontjának vezetője és Nagy Bernadett, az ünnepségeket szervező csoport vezetője elhárította annak megválaszolását, hogy mennyibe kerülnek az egyes programok. Szerintük az ünnepséget ajándékként kell tekinteni minden magyar számára, és „karácsonykor sem szokták firtatni, hogy mennyibe került az ünnepi bejgli”. Végül annyi elhangzott: a budapesti tűzijáték hozzávetőleg 150 millióba kerül. A show készítésére azért nem írtak ki közbeszerzési pályázatot, mert ettől az évtől a kancellária koordinálja az állami ünnepségek rendezését. A MeH már 1998-ban szerződést kötött a Happy End Kft.-vel az állami ünnepségek előkészítésére, e cég végül egy meghívásos pályázaton egy amerikai és egy német vállalkozást bízott meg a tűzijáték kivitelezésével. Arra a felvetésre, hogy az előző években 60-70 millióba került a tűzijáték, Nagy azt mondta, hogy az idén kivételes nagyságrendű show lesz. Összesen tizenkétezer, 21,5 tonna súlyú pirotechnikai anyagot lőnek ki az uszályokról. (Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője az RTL Klubnak érthetetlennek nevezte, hogy a kormány miért nem akar elszámolni a közpénzekkel.) Borókai Gábor kormányszóvivő megjegyezte: mindenkinek szeretnének lehetőséget teremteni az ünneplésre, de kifogások biztosan lesznek, hiszen „a karácsony is ünnep, mégsem lehet mindenkivel, például a pulykákkal megszerettetni”. S. B HONNAN LEHET A LEGJOBBAN LÁTNI A TŰZIJÁTÉKOT? Hortobágyi halgazdaság: pénz csak természetvédelemre A KöM tulajdonában lévő Hortobágyi Halgazdaság Rt. tartozásai egy részének elengedését, a vállalat átvilágítását, illetve kötelező természetvédelmi feladatainak részbeni tárcafinanszírozását tartalmazza az az előterjesztés, amelyet Skultéty Sándor, a minisztérium közigazgatási államtitkára készített a miniszter részére. A tervről a tegnapi Magyar Hírlap számolt be, azt állítva: a cél a veszteséges vállalat burkolt állami megsegítése. Dr. Paróczai Csaba, az államtitkár tanácsadója cáfolta a cikk feltételezéseit. Mint elmondta, a tárca 1997-ben jelentős terhekkel jutott a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén fekvő tavak kezelői jogához. A földterület az ÁPV Rt. birtokában van, a százmilliós nagyságrendű tartozás jó része voltaképpen a tófenék „földbérleti díja”. Az rt. alapító okirata alapján köteles az üzleti érdekeket a természetvédelmi szempontoknak alárendelni, ami további veszteségek forrása. Paróczai szerint az rt.-nek évente közel százmilliós veszteséget jelent a nemzeti park védett madarainak halfogyasztása - ezt az adatot Aradi Csaba, a HNP volt igazgatója enyhe túlzásnak nevezte. Tardy János, a Természetvédelmi Hivatal vezetője szerint a jelenlegi helyzet törvénysértő — a védett területnek már rég a kincstárhoz kellene tartoznia —, s ennek következményeit most jogszerű keretek között próbálják orvosolni. - A halgazdaság gazdálkodását nem közpénzekből fogják rendbe tenni - hangsúlyozta. A lapunk által megkérdezett szakértők közül többen is utaltak rá: a halászati cég rendbetételének megakadályozása annak a tulajdonosi csoportnak állhat érdekében, amely - egy későbbi előnyös privatizáció reményében - a vállalat ellehetetlenülését tartja kívánatosnak, s amelynek szerepe volt a hortobágyi védett földek körüli politikai vita kirobbantásában is. H. M. Eredménytelen kutatás a Seuso-kincsek után Semmit sem találtak a kőszárhegyi kőbánya oldalában Eddig több mint két tucat bejelentés érkezett a Seuso-kincsekkel kapcsolatban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) áprilisi felhívására. Az egyik, teljes névtelenséget kérő informátor útmutatásai alapján júliusban ásatások kezdődtek a kőszárhegyi kőbánya oldalában, de a szakemberek végül semmit nem találtak - erről tájékoztatta a sajtót tegnap Bánkutiné Hajdú Éva, a minisztérium Seuso-titkárságának vezetője. A kulturális tárca tízmillió forintos jutalmat ajánlott fel tavasszal azoknak, akik valamilyen módon bizonyítani tudják, hogy a Seuso-kincsek Magyarországon kerültek elő még a hetvenes években, esetleg a kincs hiányzó darabjainak a birtokában vannak. Magyar művészettörténészek, régészek azt feltételezik ugyanis, hogy a tizennégy darabból álló, összesen 66 és fél kilogramm súlyú, 45 millió dollár értékűnek becsült ezüsttárgyak - amelyek jelenleg egy angol lord tulajdonában vannak - Magyarországot illetnék meg. Nem kizárt ugyanis - erre számos közvetett bizonyíték utal, hogy a kincseket az 1980-ban rejtélyes körülmények között elhunyt polgárdi Sümegh József találta meg, majd az ezüsttálak, kancsók, szelencék valamilyen úton külföldre kerültek. - Sokan talán nem is tudják, hogy a Seuso-kincseket látták annak idején - tájékoztatott a miniszteri biztos -, legfeljebb arra emlékezhetnek, hogy oxidálódott, fekete, nagy, súlyos tárgyak voltak valakinél. Bánkutiné Hajdú Éva elmondta azt is, hogy az elmúlt hetekben egy teljes névtelenséget és titoktartást kérő bejelentő útmutatásai alapján, rendőrségi biztosítással, ásatásokat kezdtek a kőszárhegyi kőbánya egyik helyszínén. (Mint ismeretes, a feltételezések szerint Sümegh József is a környéken, Polgárdi, Szabadbattyán, Kőszárhegy körzetében találhatta meg az ezüsttárgyakat.) Az informátor - aki ugyan már több mint húsz éve nem járt a helyszínen - biztos volt abban, hogy a Seuso-kincsek néhány további darabját ott rejtették el. A geofizikusok és régészek azonban nem találták semmi nyomát annak, hogy az adott helyen valaha is elástak volna valamit. A kutatás költségei egymillió forintot tehettek ki. A miniszteri biztos úgy vélekedett: jelenleg nincs esély arra, hogy hazánk újabb jogi eljárást indítson a kincsek visszaszerzésére. Bánkutiné Hajdú Éva szerint az ügyön sokat lendítene, ha a rendőrség megtalálná Sümegh József esetleges gyilkosait, vagy a kincs további darabjai is előkerülnének. A nyomravezetőket hivatalosan ez év végéig jutalmazzák tízmillió forinttal, de valószínűsíthető, hogy jövőre sem lesz kevesebb a Seuso-kincsek eredetének bizonyításáért felajánlott összeg. Három remekmű az 56 nagy értékű ezüsttárgyból Röviden Kovács: Értelmes élet az EU-n belül Az MSZP elnöksége kedden tűzi napirendjére a következő tíz-tizenöt évre szóló stratégiai programtervezetét, amely a Mindannyiunk Magyarországáért címet kapta - mondta hétfőn Kovács László pártelnök Békés-Dánfokon, a szocialisták által szervezett Az ifjúság és az Európai Unió elnevezésű egyhetes tábor megnyitóján. A pártelnök hangoztatta: „értelmes élet” csak az Európai Unión belül lehetséges. A békés-dánfoki tábort néhány nap múlva felkeresi Michael Lake, az EU budapesti nagykövete is. Az előadók között lesz Németh Miklós egykori miniszterelnök is. (Tudósítónktól) Vezetőváltás a Kodolányin A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát fenntartó alapítvány kuratóriuma leváltotta Lukács Péter főigazgatót. Utóda Szabó Péter, aki korábban vezetőhelyettesként dolgozott Lukács mellett. Információink szerint a leváltás hátterében az áll, hogy Lukács és a kuratórium között komoly viták támadtak. Az új főigazgató hűségnyilatkozatot kért néhány vezetőtől, akik panasszal fordultak az Oktatási Minisztériumhoz. (Munkatársunktól) Lefújt fővárosi nagyberuházások A Budai alsó rakpart kiszélesítése, az ipartelepi feltáró út, a Fővárosi Levéltár és a Bécsi úti szennyvízfőgyűjtő megépítése, a rákospalotai füstgázmosó - egyebek között ezeket a beruházásokat halasztják el a 4-es metró felszíni munkálatai miatt. Lapunk értesülései szerint a fővárost vezető MSZP-SZDSZ koalíció azért mond le ennyi budapesti fejlesztést, mert a metróhoz kapcsolódó munkálatok költsége ötvenmilliárdra rúg, miközben csak harmincmilliárdot különítettek el erre a célra. (S. G.) Barlangfürdő-fejlesztés Miskolcon Újabb szakaszához érkezett a miskolctapolcai barlangtermálfürdő fejlesztése. Hétfőn megkezdődött a létesítmény mintegy 400 millió forintba kerülő bővítése, korszerűsítése - jelentették be egy miskolci sajtótájékoztatón. A világban unikumnak számító miskolctapolcai termálbarlangfürdő fejlesztése 1997-ben kezdődött. A barlangban újabb ágakat nyitottak meg a nagyközönség előtt, és kialakítottak egy úgynevezett élményfürdőt is. A fürdőcsarnok hétfőn megkezdődött felújítása 146 millió forintba kerül. Az építkezés miatt egyelőre nem zárják be a fürdőt, ám a következő hónapokban részleges üzemszünetek lesznek. (MTI)