Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-19 / 296. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2000. DECEMBER 19., KEDD Bush építi az elnöki csapatot Folytatás az 1. oldalról Hétfőn a legnagyobb érdeklődés Bush és Alan Greenspan jegybanki elnök találkozóját kísérte. A megválasztott elnök és a bankár között korábban jelentős nézetkülönbség mutatkozott a következő tíz évben várható 1300 milliárd dollárnyi költségvetési többletbevétel felhasználása kapcsán. Bush adócsökkentéseket helyezett kilátásba, míg Greenspan inkább az államadósságot enyhítené. Bush a találkozó előtt ebben a kérdésben kizárt bármilyen kompromisszumot. A részben négyszemközt folytatott megbeszélés után a következő elnök látványosan megdicsérte Greenspant, miközben republikánus vezetők máris az adócsökkentési tervek felpuhításának, vagy legalábbis időbeli széthúzásának módozatairól kezdtek beszélni. A tőzsde kamatlábcsökkentésre számít, a vezető részvények árfolyama emelkedésnek indult. A januárban hivatalba lépő elnök hétfőn a kongresszus és a szenátus republikánus, illetve demokrata frakcióit vezető politikusokkal is találkozott. Texasi otthonába történő visszautazása előtt ma udvariassági viziten keresi fel Bill Clintont és találkozik ellenlábasával, Al Gore-ral is. Ezektől a találkozóktól Washingtonban mindenki azt reméli, hogy sikerül begyógyítani a választási csata közben elszenvedett sebeket és megállapodni egy közös törvényhozási programban. Utóbbira már csak azért is szükség van, mert a szenátusban éppen 50:50 arányban oszlanak meg a szavazatok. Bár paritás esetén az alelnök voksa dönt, nyilvánvaló, hogy Bush nem lenne képes elfogadtatni a demokraták szándékaival homlokegyenest ellentétes törvényhozási határozatokat. Portré Alabamából a politika csúcsaira Aki keményen dolgozik és az életben helyes döntéseket hoz, Amerikában mindent elérhet, amit csak akar — mondta George W. Bush, azt követően, hogy bejelentette Condoleezza Rice kinevezését a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztjára. A 46 esztendős egyetemi tanár az Egyesült Államok történetében Colin Powell után a második afroamerikai és az első nő, aki a Fehér Ház döntéshozatali mechanizmusának egyik kulcspozíciójának számító tisztségbe kerül. Igaz, Bush nem adott neki miniszteri rangot, „csupán” az egyik vezető tanácsadó lesz. Condoleezza Rice-nak eredetileg kevés esélye volt, hogy idáig eljusson. Gyermekkorát az alabamai Birminghamben töltötte, ahol egy kizárólag afro-amerikai gyermekeket tanító iskolába járt. Csupán a tizedik osztályban járt együtt fehér diákokkal - miután családja Denverbe költözött. Tizenöt évesen került be az ottani egyetemre, s tizenkilenc évesen már politikatudományi diplomát szerzett - cum laude, azaz kiváló eredménnyel. Szép egyetemi karriert futott be, nagydoktori címet szerzett, 1984-ben A Szovjetunió és a csehszlovák hadsereg, 1995-ben Az egyesült Németország és az átalakított Európa címmel írt könyvet. (Utóbbit társszerzőként.) Az idősebb George Bush elnöksége idején a nemzetbiztonsági tanács vezető Szovjetunió szakértője volt, az utóbbi kilenc évből nyolcat a Stanford Egyetem egyik legmagasabb irányítói posztján töltötte, ahonnan a választási kampány kezdetén köszönt le. Az elmúlt esztendőben ő volt George W. Bush külpolitikai főtanácsadója. Bírálói csupán azt tudják szemére vetni, hogy túlságosan is szűk az érdeklődési köre: eddig elsősorban a Szovjetunióval és annak utódállamaival, illetve a kelet-európai térséggel foglalkozott. George W. Bush szerint „Doktor Rice nem csupán ragyogó elme, de tapasztalt is. Jó menedzser.” A megválasztott elnök azt is hozzátette: - Bízom az értékítéleteiben. Condoleezza Rice azt mondta a Bush-kormányzat eljövendő külpolitikájáról, hogy az „a visszafogottság és az erő ötvözete” lesz. Egy hónap múlva kiderül, hogy ez pontosan mit is jelent. Condoleezza Rice, az új nemzetbiztonsági főtanácsadó FOTÓ: MTI/AP - SCOTT APPLEWHITE Távirati Stílusban A VILÁG MEGHATÁROZÓ hatalma marad az Egyesült Államok 2015-ig - állapítja meg a CIA-nak alárendelt Nemzeti Hírszerző Tanács tanulmánya. Az amerikai titkosszolgálat szerint az elkövetkező években több támadás fenyegeti majd az Egyesült Államokat, mint a hidegháború alatt, és egyre fejlettebbek lesznek a terroristák fegyverei is. (MTI) HÉT ÉV ÉS KÉT HÓNAP szabadságvesztésre ítélte hétfőn egy isztambuli bíróság Ali Agcát, II. János Pál pápa merénylőjét egy szódagyár 1979-ben történt kirablásáért. A vádlott ártatlanságát bizonygatta. Agca tízéves börtönbüntetését tölti, amelyet egy török lapkiadó 1979-es meggyilkolásáért kapott. (AP) MEGÖLTÉK BASZAJEV csecsen hadúr öccsét. Sirvani Baszajev a szövetségi erők kommandósainak rajtaütése során vesztette életét. Az orosz hatóságok már több esetben keltették halálhírét csecsen haduraknak. (MTI) ■ Idézőjel? „Olyan volt, mintha azt mondta volna nekünk valaki, hogy holnap nem kell fel a nap. ” Fidel Castro kubai elnök tegnap, amikor arról kérdezték, mit érzett a Szovjetunió felbomlásakor. ETA: határon átnyúló zsarolás A baszk terrorszervezet Franciaországban is aktív Bixente Lizarazu erről az elsőségről szívesen lemondott volna. A hatóságok tudomása szerint a világ- és Európa-bajnok válogatott focista az első Francia Baszkföldről származó személyiség, akit az ETA baszk szeparatista terrorszervezet „forradalmi adó” fizetésével zsarolt. A francia-spanyol határ menti térség ismerői azonban úgy vélik: a német Bayern München színeiben játszó, s jelenleg megerősített személyi védelem alatt álló Lizarazu ügye az első, amely napvilágra került. Az ETA már régóta kiterjesztette védelmipénz-gyűjtő tevékenységét Franciaországra, igaz, eddig erről senki sem beszélt. A hallgatást a nagy médianyilvánosságot kapott Lizarazu-eset is csak részben törte meg. A francia baszkföldi vállalatokat tömörítő szövetségek hivatalosan nem tudnak arról, hogy bármelyik céget megzsarolták volna. - A mi sorscsapásunk a 35 órás munkahét, nem pedig az ETA - nyilatkozta a párizsi Le Figarónak a bayonne-i ipari és kereskedelmi kamara vezetője. A helyi sajtó azonban kitartóan cikkez az ETA franciaországi pénzszedő kampányáról, különösen azóta, hogy kiderült: az 1968 óta legalább 800 ember haláláért felelős terrorszervezet komoly anyagi gondokkal küzd. Potenciális célpontként olyan baszk származású francia sportsztárokat is emlegetnek, mint Didier Deschamps világ- és Európa-bajnok labdarúgó, illetve unokatestvére, Nathalie Tauziat teniszező. Az ETA a zsarolástól függetlenül régóta beszivárgott Francia Baszkföldre. A terrorszervezet a Pireneusok francia oldalán fekvő megyéket fegyver- és robbanóanyag-beszerzésre, illetve csempészésre alkalmas logisztikai háttérként, illetve ideális búvóterületként használja. Ez utóbbit nem mindig teljes sikerrel: a francia csendőrség - a párizsi és madridi titkosszolgálat együttműködése nyomán - szeptember közepén kilenc ETA- vezetőt, köztük a terrorcselekmények végrehajtásáért felelős katonai szárny irányítóját tartóztatta le. A francia baszkföldi nacionalista szervezetek szintén egyre többet hallatnak magukról, az idén közel húsz Molotovkoktélos akciót hajtottak végre csendőrőrsök, francia nagyvállalatok, bankok érdekeltségei ellen. Baszk zászlók alatt felvonuló fiatalok a biarritzi és a nizzai EU- csúcs idején is erőszakos demonstrációkkal hívták fel magukra a figyelmet. A baszkföldi mozgalmak erősödése egybeesik a korzikai autonómiáról folyó vitával, a párizsi nemzetgyűlés várhatóan 2001 elején tárgyalja a baloldali kormány törvényjavaslatát. A köztársaság egységét féltők - bal- és jobboldalon egyaránt - attól tartanak: a lejtőn nem lesz megállás, miután a korzikaiak példáján felbuzdulva baszkok, bretonok és szavojaiak szintén saját autonómia-követelésekkel kezdik el „bombázni” Párizst. Párizs, 2000. december Dési András Kö oxne?SS| Hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot!' Újvidék ragaszkodik a hidakhoz A Duna Bizottság csak a medertisztításra készül ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Érdekütközés miatt nem jött létre megállapodás a Duna Bizottság és az újvidéki önkormányzat képviselőinek hét végi tárgyalásán. A testület küldöttsége a folyó mielőbbi hajózhatóvá tételét szerette volna elérni, a város képviselőinek elképzelése szerint viszont párhuzamosan kellene végezni a lebombázott hidak roncsainak kiemelését és a megrongált Szabadság híd helyreállítását. A Duna Bizottság küldöttsége a folyómeder megtisztítását és a hajózás mielőbbi megindítását szorgalmazta, és azt próbálta elérni, hogy az Újvidéknél felállított pontonhidat hetente kétszer nyissák meg a forgalom előtt. A belgrádi és újvidéki tárgyalásokon a mederben maradt, fel nem robbant bombák felderítésének és kiemelésének részleteivel is foglalkoztak. A Szabadság híd helyreállításának kérdését a delegáció azért igyekezett megkerülni, mert a Duna Bizottságnak - úgymond - csak a hídroncsok eltávolítására van kerete. A város önkormányzata, attól tartva, hogy a hajózás újraindulása után csökkeni fog a nemzetközi érdeklődés az elpusztított hidak helyreállítása, illetve újjáépítése iránt, ragaszkodott a munkálatok párhuzamos kivitelezéséhez. Boriszlav Novakovics polgármester nem is tagadta, hogy Újvidéknek nincs erre pénze. Az előkészületek közben felgyorsultak, mindazonáltal a korábbi elképzelésekhez képest máris késnek. A pillanatnyi helyzet szerint jó lesz, ha a hídroncsok kiemelését jövő nyár előtt megkezdik és - a Szabadság híd helyreállításával együtt - másfél év alatt befejezik. Pilcz Nándor A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) listáján indítja kilenc jelöltjét a szombati szerbiai parlamenti választásokon. A választás tétje, hogy Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök hívei megszerzik-e többséget a 250 fős parlamentben és leváltják-e Szlobodan Milosevics szocialista pártját a szerb kormányban. Újabb washingtoni forduló a Közel-Keletről HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A közeli hetekben létrejöhet a végleges békemegállapodás a palesztinokkal - vélekedett Joszi Beilin izraeli igazságügy-miniszter hétfőn, nem sokkal a két fél tárgyalóküldöttségének Washingtonba indulása előtt. „Nem szeretnék illúziókat kelteni, nem mondom, hogy már megszületett a megállapodás, s már csak alá kellene írni. Mindenesetre reális esély van arra, hogy a következő hetekben végleges megállapodásra jussunk” - idézte Berlin rádióinterjúját az MTI. A Barak-kormány egyik legmérsékeltebb tagjának tekintett miniszter szerint mindkét fél megértette: ki kell használni, hogy a konfliktust jól ismerő Bill Clinton amerikai elnök január 20-i távozásáig megpróbálja tető alá hozni a megállapodást. Berlin úgy tudja: George W. Bush megválasztott amerikai elnök és republikánus kormánya is támogatja Clinton törekvéseit. A Slomo Ben Ami külügy-, illetve Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter vezette tárgyalóküldöttségek hétfő este indultak az Egyesült Államokba. Slomo Ben Ami azonban Beilinnél óvatosabban nyilatkozott jeruzsálemi újságíróknak, leszögezve, hogy nincs biztosíték arra, hogy sikerül megállapodni. Feltámad-e Netanjahu? A THE ECONOMIST KARIKATÚRÁJA Az izraeli parlament hétfőn első olvasásban elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a jobboldali Benjámin Netanjahu indulását a miniszterelnöki posztért, de az exkormányfő már előzőleg közölte, hogy elutasítja e lehetőséget. Netanjahu a szavazás előtt megismételte: csak akkor jelölteti magát, ha a knesszet feloszlatja magát, és előre hozott választások lesznek. Ennek esélye hétfőn gyakorlatilag nullára csökkent, mert a harmadik legerősebb párt, az ultraortodox Sasz közölte: ellenzi a parlament feloszlatását - írta az AFP. Koszovó: incidens, csapaterősítés HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) 150 brit katonával megerősítette a tartomány és Szerbia közigazgatási határa mentén húzódó ütközőövezet egy szakaszának védelmét. A KFOR-katonákat abba a térségbe küldték, ahol vasárnap ismeretlen fegyveresek a szerb-koszovói határ mentén létesített ütközőövezetből tüzet nyitottak egy orosz-amerikai fegyveres járőrre. Hírek szerint az incidens Gornje Karacevo település körzetében történt. A békefenntartók közül senki sem sérült meg - jelentette az MTI. A KIFOR ugyanakkor cáfolja, hogy a csapaterősítés a hét végi lövöldözés miatt történt volna. A békefenntartók az intézkedést a dél-szerbiai, s ugyancsak az ütközőövezet mentén elterülő Presevovölgyben történt legutóbbi incidensekkel indokolták. A 150 brit katona feladata az lesz, hogy megakadályozzák az albán gerillák behatolását szerb területre. NÉPSZABADSÁG-grafika *