Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-30 / 304. szám
M 1803 - Franciaország polgári törvénykönyve, a Code Napóleon ■ 1804 - Joseph-Marie Jacquard mintás szövetek előállítására is alkalmas mechanikus szövőszéket szerkeszt ■ 1807 - Robert Fulton lapátkerekes gőzhajója; Hegel: A szellem fenomenológiája ■ 1808 - John Dalton: A többszörös súlyviszonyok törvénye (a kémiai atomelmélet megalapozása). Goethe: Faust (I. rész - a II. rész 1832-re készül el) m 1812 - az első hengeres gyorssajtó ■ 1813 - Humphry Davy elektromos ívet állít elő m 1814 - George Stephenson gőzmozdonya m 1817-1824 - Beethoven: IX. szimfónia m 1820 - Ampére megfogalmazza az elektromágnesesség alaptörvényeit ■ 1822 - Joseph Nicéphore Niepce első fényképe; Champollion megfejti az egyiptomi hieroglifákat ■ 1825-1832 - Puskin: Anyegin ■ 1827 - Friedrich Wöhler alumíniumot állít elő ■ 1830-1850 - Balzac: Emberi színjáték ■ 1831 - Delacroix: A szabadság vezeti a népet ■ 1834 - Braille-ábécé; tünetbútorok ■ 1838 - Dickens: Twist Olivér ■ 1841 - Justus Liebig: A szerves kémia a földművelésben és a fiziológiában; a Morse-ábécé megalkotása ■ 1842 - Julius Róbert Mayer kimondja az energiamegmaradás elvét m 1849-1873 - David Livingstone felfedező afrikai utazásai m 1850 - Wagner: Lohengrin m 1851 - az első világkiállítás Londonban; Verdi: Rigoletto ■ 1856 - a neandervölgyi ősemberlelet ■ 1858 - Rudolf Virchow sejtkórtan-elmélete IS 1859 - Darwin: A fajok eredete ■ 1862 - Pierre Berthelot szintetikus úton állít elő acetilént; Alphonse Beau de Rochas feltalálja a négyütemű motort; Victor Hugó: Nyomorultak ■ 1862-1874 - a párizsi Operaház építése ■ 1863 - Manet: Reggeli a szabadban ■ 1866 - Siemens dinamója; tengeralatti kábel Európa és Amerika között; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés ■ 1867 - Alfred Nobel felfedezi a dinamitát; Marx: A tőke (I. kötet); Ibsen; Peer Gynt; Strauss: Kék Duna keringő ■ 1869 - Mengyelejev periódusos rendszere; Tolsztoj: Háború és béke ■ 1876 - négyütemű Otto-motor; a bayreuthi ünnepi játékok első évadja ■ 1877 - Csajkovszkij: Hattyúk tava ■ 1878 - Siemens villanymozdonya ■ 1880 - Rodin: A gondolkodó; Zola; Nana ■ 1882 - Robert Koch fölfedezi a tbc kórokozóját ■ 1884 - Antoni Gaudí Barcelonában építeni kezdi Szent Család-templomot A SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEI - a világ globalizálódni kezd, európai mérnökök, tudósok mind gyakrabban dolgoznak, kutatnak Amerika legfejlettebb országaiban ■ 1885 - Benz gépkocsija ■ 1885-1889 - az Eiffel-torony építése ■ 1888 - Hertz bebizonyítja az elektromágneses hullámok létezését m 1890 - Mascagni: Parasztbecsület ■ 1891 - XIII. Leó pápa enciklikája, a Rerum novarum ■ 1892 - Rudolf Diesel nyersolajmotorja ■ 1891-1894 - Debussy: Egy faun délutánja ■ 1895 - az első filmvetítés; Röntgen felfedezi az X-sugarakat ■ 1896 - Henri Becquerel felfedezi az urán radioaktív sugárzását; Csehov: Sirály; Marconi drót nélküli távírója; Alfred Jarry: Übü király; Puccini: Bohémélet; az első újkori olimpia Athénben ■ 1897 - Londonban megnyílik a Tate Gallery ■ 1899 - Sibelius: Finlandia ■ 1900 - Max Planck megalapozza a modern kvantumelméletet; ásatások a krétai Knosszoszban NÉPSZABADSÁG 1001-2000 2000. DECEMBER 30., SZOMBAT 1801-1900 A szerkesztések Bolyai Jánostól valók. Azzal írta be nevét a tudomány világhistóriájába, hogy érvekkel tett kérdőjelet az ókori görög Euklidész azon axiómájához, miszerint egy külső ponton át egy egyenessel csak egy párhuzamos másik húzható felváltva hallható namama összes állomásain. Megrendelhető Rákóczi út 22.sza. a minti DiiTftiAiKianzms rtc. Puskás Tivadar 1893-as Telefonhírmondóját akár vezetékes rádiónak is mondhatnánk Az évszázad derekán alapította gépgyárát Vidats István - a századvégig olcsóságáért és egyszerűségéért az eke volt a cég legkeresettebb árucikke Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen birtokai egyesztendei jövedelmét ajánlotta fel a magyar tudós társaság megalapítására Ferenczi István carrarai márványból faragott Pásztorlánykája (1822) Ilyennek képzelte a festő az 1840-es évek elején a Lánchidat. És ugyanilyennek is épült meg 1849 végére - olykor rosszindulatú viták hosszú sora után, Széchenyi minden erejének latba vetésével, temérdek erőfeszítéssel, az angol William Tierney Clark tervei alapján |FY/ ---P /sz& . AUl/ AAf a' j&Afy A-Z V. tVU~U, krtyl,, ■ f y ■ MaU.J ***** I ›r /I / / />/’!.• Kölcsey Ferenc 1823-ban írta, Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg Himnuszunkat Öten a század jelesei közül: az utazó-szótáríró Körösi Csoma Sándor, a költő Petőfi Sándor, az anyák megmentője, Semmelweis Ignác, a zeneszerző-zongoraviruóz Liszt Ferenc és a világjáró festő Munkácsy Mihály A pécsi Bernhardt Antal 1817-ben építette meg a Dunát járó Carolina gőzhajót A Ganz 100 000. vasúti kerekének emlékérme A szárazföldi Európa első elektromos földalatti vasútja 1896-ban Budapesten nyílt meg két esztendőnél rövidebb idő alatt épült meg PERA. Becses darab volt az állózongora Az informatika kora Az ezredvég jól alakult Magyarország számára. Megszállóink visszavonultak, a világtengerek elvesztették kereskedelmi jelentőségüket, a kommunikáció és a közlekedés gyors fejlődésével pedig a gazdaságföldrajzi centrumok szerepe is csökkent. Mi több, korábbi hátrányaink ma is ható következményei előnnyé formálódnak. A megszállókat túléltük, és közben megtanultuk azt is, hogyan kell az idegen kultúrákhoz alkalmazkodni - az internet által radikálisan kicsire szűkített világunkban pedig óriási előny a kulturális sokszínűség érzése és integrálási képessége. A globalizációtól lehet tartani, lehet tiltakozni ellene (ennek körülbelül annyi értelme van, mint tiltakozni a rossz időjárás ellen) vagy lehet élni a lehetőséggel. A globalizáció egyenlő a földrajzi demokráciával. A zsugorodó világ az annak sokszínűségéhez alkalmazkodni képes kis népek számára több új lehetőséget teremt, mint a nagyoknak. Mi, magyarok szinte közhelyként hisszük, hogy többnyire jók vagyunk matematikából. Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a számítástechnika Neumann-féle alapjaira, a Rubik-kockára vagy a Polgár lányok sakkzsenialitására, arra, hogy egy lakosra jutó Nobel-díjasok számában világelsők vagyunk. Tényleg jók vagyunk. És vajon miért? Ha meglepőnek hangzik is, azt hi-A szerző a Graphisoft alapítója szem, hogy matematikai kultúránk Amerika felfedezésével, sőt a megszállásokkal is összefügg. Ha ugyanis egy matematikai zsenijelölt gyerek Angliában vagy Hollandiában születik, ott a szülők leginkább kereskedőnek nevelik (hiszen „ahhoz nagyon kell tudni számolni”). Nálunk erre nem lévén sok esély, marad a tudomány. Továbbá a matematika független a hatalomtól és a politikai rendszertől, ezért a gyermeke sorsát féltő szülő jobban igyekszik erre orientálni egy megszállt országban, mint egy szabadban. A kulturális értékek alapvetően határozzák meg nemzetek sorsát. A XV. században Anglia hátrább állt a fejlődésben, mint Magyarország, és sokkal hátrább, mint az akkori kereskedő nagyhatalom, Spanyolország. De miután a spanyolok felfedezték Amerikát, a szigetlakó angolok régen meglévő hajózási kultúrája felértékelődött. Egy hajdani kalóz mozgékony hajóival megverte a Legyőzhetetlen Armadát, és az akkor még viszonylag gyönge Anglia átvette a vezetést. Ma az a kérdés, hogy ki tud jobban hajózni a Cyberspace-ben, melyik nemzetnek van ebben több százéves kulturális előnye, honnan jönnek „a gyors kalózok”, akik legyőzhetik a még nagyon fiatal informatikai ipar első generációs gigászait. (Persze ha Francis Drake kalóz marad, és Erzsébet nem építteti meg azt a hajóhadat, mely az újkor infrastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá, ami lett.) Nekünk is szükségünk van „hajókra”, azaz az infrastruktúrára — de ez ma nem a fizikai infrastruktúrát jelenti. Az informatika kora tudásalapú társadalmat hozott létre, ahol az infrastruktúra az oktatás. A tudásalapú gazdaságban az oktatás olyan érték, mint a nagy felfedezések korában a hajók, az ipari forradalomban a szén, az olaj vagy a vas. Az ipari forradalomban Angliát, Amerikát, Németországot nyersanyaga tette gazdaggá. Az informatika korában Magyarországot oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden új keletű romlás ellenére még mindig van előnyünk. Ha nem is a felsőoktatásban, de az általános és középiskolákban okvetlenül. És ez a fontosabb. Hogy a tehetség elkallódik vagy kifejlődik, az itt dől el. Nobel-díjasaink zöme már külföldön végzett egyetemet - de itthon járt középiskolába, sőt néhányan ugyanabba az osztályba. (Az oktatás becsülete nemcsak pénz, hanem társadalmi értékítélet kérdése is. Nobel-díjasaink nevét szinte mindenki tudja, de vajon hányan ismerik Rácz tanár úr nevét, aki a Fasori Evangélikus Gimnáziumban Neumann Jánost és Wigner Jenőt tanította matematikára.) Az informatika korában a tehetségeknek legmerészebb álmaik valóra váltásához már nem kell elhagyniuk hazájukat, mint a most befejeződő században majdnem mindegyik Nobel-díjasunknak kellett. A következő évszázad azonban a miénk lehet. Bojár Gábor fizikus 31