Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-31 / 76. szám

Megbénult az EU húsexportja­ ­________TUDÓSÍTÓINKTÓL______________ Az EU évi 70 milliárd eurós húsexportja gyakorlatilag megbénult a kergemarhakór, illetve a száj- és körömfájás miatt - jelenti brüsszeli tudósítónk. Franz Fischler agrárbiztos felmérése szerint a marhahús kivitele 94, a disznóhúsé 73 százalékkal esett vissza tavaly, az idén pedig szinte nem lesz export. Ha minden EU-n kívüli vásárló embargót rendel el, akkor messze továbbgyűrűző válság fenyeget. A közös agrárkassza szétrobbanása mellett fél szá­zalékkal visszaeshet az EU-tagállamok összesített nemzeti terméke. Felmérhetet­len kár éri a kisvállalkozásokat a bőr-, a tej- és a cukrásziparban, vendég nélkül marad a falusi turizmus, megroggyan több vidéki ágazat hitelképessége. Az uniós költségvetés a kifejezetten állat-egészségügyi kiadásokat még ki­bírja, de a piaci áresés miatt, valamint a kényszervágásokra fizetett agrártámo­gatásokat már nem lesz képes fizetni. A közös kassza 60, a saját állam 40 száza­lékban köteles kárpótolni a tenyésztők közvetlen veszteségeit. Nagy-Britanniában péntekre már 780 gazdaságról lehetett tudni, hogy állataik között van száj- és körömfájással fertő­zött - jelentette londoni tudósítónk. Teg­nap a járvány által leginkább sújtott skót területen, Dumfries és Galloway körzeté­ben járt Tony Blair kormányfő. Megbe­szélésein azt a benyomást szerezte, hogy van eredménye a hadsereg bevetése óta felgyorsult kényszervágási és elföldelési akciónak, hétfőre halasztotta a döntést az EU által jóváhagyott oltási program meg­kezdéséről. A skót farmerek egyhangúlag az immunizáció ellen foglaltak állást. A miniszterelnök nem volt hajlandó válaszolni az újságírók által a parlamen­ti választások várható időpontjával kap­csolatban feltett kérdésre. Egyházi veze­tők és az ellenzék vezére, William Hague a választás elhalasztására szólí­tották fel. Surányi a CIB-nél? MUNKATÁRSUNKTÓL Információnk szerint Surányi György volt jegybankelnök állásajánlatot kapott a CIB-et százszázalékosan tulajdonló olasz tulajdonosától. A Fővárosi Bíróság június 20-ra halasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a CIB Bank Rt. ellen kezdeményezett pert az orosz Szi­­bunnak adott részvényopciók ügyében. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2­0­0­1. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Ellensúly a munkanélküliek pénze Tervek a minimálbér-emelés költségeinek kompenzálására Jövő héten tárgyalja a kormány a mi­nimálbér-emelés hatásának ellensú­lyozására kidolgozott előterjesztést. Ahhoz azonban, hogy ehhez a - terve­zett­­ támogatáshoz hozzájussanak a vállalkozók, szükség lesz a foglalkoz­tatási törvény módosítására is. Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggeli interjújában bejelentette, hogy a kormány a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamarával együtt kidolgozza a minimál­bér emelésének következtében megemel­kedett élőmunkaköltségek kompenzációs rendszerét az erre „rászoruló” vállalkozá­sok számára. Mint emlékezetes, az MKIK elnöke februárban ismertette egy felmérésüket, amely szerint a megkérde­zett vállalkozások több mint harmada ál­lította, hogy a minimálbér csaknem 60 százalékos emelése miatt elbocsátásokra kényszerül, vagy részmunkaidőre tér át. Parragh László már akkor arról beszélt, hogy a munkaerő-piaci alapból kellene támogatni a nehéz helyzetbe került vál­lalkozókat. Elkészült az erre vonatkozó előterjesz­­tés, és információink szerint kedden a kormány elé kerül. Lényege az, hogy a magas - tíz százalék feletti - munkanél­küliséggel küszködő megyék és az ala­csony bérszínvonallal dolgozó ágazatok számíthatnak a támogatásra, ezen belül is olyan cégek, amelyeknél a foglalkozta­tottak száma meghaladja a húsz főt. Par­ragh László ezt lapunknak azzal indokol­ta, hogy a kisvállalkozások támogatására más eszközrendszert lát szükségesnek, és erre vonatkozóan is készül terv. Önmagá­ban nem a minimálbér-emelkedés kom­penzálásáról szólt a javaslat - tette hozzá -, hanem elsősorban a járulékterhek emelkedésének 25-75 százalékát tervezik ellensúlyozni. Hátravan még a részletes szempont­­rendszer kidolgozása. Figyelembe veszik ugyanis - egyebek között - azt, hogy mennyivel csökkentette a költségeket a társadalombiztosítási járulék mérséklése, hogyan változott az adott cégnél a foglal­koztatottak száma, a bruttó bérköltség, és milyen elemekből tevődnek össze a kere­setek. Információink szerint a munkaerő-pia­ci alapban most mintegy kétmilliárd fo­rint szabadon elkölthető pénz van, arra viszont nem sikerült választ kapnunk, hogy ez hány alkalmazott megemelkedett bérköltségének kompenzálására volna elég. A pénzről - a jelenleg hatályos tör­vények szerint - a munkaerő-piaci alap irányító testülete dönt. Ennek tagjai kö­zött hatan képviselik a kormányt, ugyan­­ennyien a munkaadókat és a szakszerve­zeteket. Az érdekképviseleteket - mint megtud­tuk - ebbe a munkába nem vonták bele, és az irányító testület tagjai is csak a sajtóból szereztek tudomást arról, hogy a kor­mánynak és a kamarának milyen tervei vannak az alap pénzével. Elvi kifogásuk várhatóan nem lesz, hiszen az érdekkép­viseletek már tavaly többször felvetették, hogy szükség van kompenzációra. Ekkor a kormány még mereven elzárkózott ettől, azt hangsúlyozva, hogy a gazdaság növe­kedése elég forrást teremt a vállalkozók­nak a többletköltség kigazdálkodására. Ha a kormány és az alapot irányító testület is elfogadja az előterjesztést, a pályázatok kiírása akkor sem várható egyik napról a másikra. A foglalkoztatá­si törvény szerint ugyanis a - munka­adók és munkavállalók járulékaiból fi­nanszírozott­­ munkaerő-piaci alapból a munkanélkülieknek adható támogatás, akár járadék, akár újra elhelyezkedésük esélyét növelő képzés formájában. Ah­hoz tehát, hogy a vállalkozások megnőtt élőmunka-költségeinek ellensúlyozásá­ra adjanak az alapból pénzt, törvényt kell módosítani. H. Sz. A MINIMÁLBÉR VÁLTOZÁSA (forint) 50000 1997 1998 1999 2000 2001 2002* Forrás: MKKSZ * Tervezett NÉPSZABADSÁG-grafika Csökkenő hiány a Dunaferrnél Miként lehetséges, hogy a tavalyi csak­nem hétmilliárd forintos nyereség után egyik napról a másikra rossz helyzetben lévő, erre az évre mintegy négymilliárdos veszteséget tervező cég dolgozói lettünk? - tette fel a sokakat foglalkoztató kérdést Bálint Mihály, a Dunaferr Rt.-nél műkö­dő Vasas Szakszervezet elnöke a cég teg­nap reggeli munkásgyűlésén. A szakszer­vezeti vezető azt is megkérdezte a Duna­ferr új vezetőitől: miként lehet, hogy az állami tulajdonban lévő kohászati nagy­­vállalat új elnöke, Faragó Csaba egyben az ÁPV Rt.-t is vezeti, tehát gyakorlatilag saját maga főnöke? Faragó, akit februárban 16-án válasz­tottak be a Dunaferr igazgatóságába, és azóta először tegnap jelent meg a vasmű dolgozói előtt, az utóbbi kérdésre úgy vá­laszolt, hogy szerinte logikus, és a Duna­ferr számára hasznos lépés volt az állam közvetlen szerepvállalása a kohászati cég élén az ő kinevezésével. — Az állam mos­tantól teljes határozottsággal és felelős­séggel irányítja az ország egyik legna­gyobb vállalatcsoportját, a Dunaferrt — mondta. Az Acél XXI. Kft. ötéves műkö­dése Faragó szerint szükségtelen, felesle­ges és az állam számára hátrányos szer­ződésen alapult. Elmondta: jelenleg tár­gyalások folynak az ÁPV Rt. és az Acél XXI. között a vagyonkezelési szerződés lezárásáról. Faragó hozzátette, hogy a va­gyonkezelőknek fizetendő összegben még nincs egyetértés a két fél között. Faragó Csaba a munkásgyűlésen kije­lentette: belátható időn belül nem privati­zálják a Dunaferrt, mivel a vállalatcso­port „erre még nem érett meg”, és az új vezetőség elbocsátásokat sem tervez. Tóth László, a Dunaferr ugyancsak feb­ruárban megválasztott vezérigazgatója a várható veszteségeket részben az acéláruk iránti kereslet visszaesésével, részben az előző vezetőség szerinte túlságosan bőke­zű pénzkezelési gyakorlatával magyaráz­ta. Bejelentette ugyanakkor: e hét elején még 4,7 milliárd forint veszteséggel szá­moltak a Dunaferr idei új üzleti tervének készítői, pénteken viszont úgy látták, hogy a hiány 3,4—3,7 milliárd forint lesz, és az is lehet, hogy ennél is kevesebb veszteséggel zárja az esztendőt a cég. P.J. Röviden ki lesz a Postabank vezérigazgatója? Hegedűs Gyula közgazdászt jelöli a Pos­tabank vezérigazgatói posztjára Kalmár István, a Magyar Posta vezérigazgatója - adta hírül a Magyar Nemzet. A posta tu­lajdonába kerülő pénzintézet élére szóba került Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisz­térium helyettes államtitkára, Madarász László, a Postabank jelenlegi elnöke és Legeza Péter vezérigazgató-helyettes. Úgy tudjuk, az ügyben a miniszterelnök legszűkebb kabinetje dönt. Információnk szerint a legesélyesebb jelölt Hegedűs Gyula. (Munkatársunktól) ENSZ-pénz önkormányzatoknak Öt évre szóló, 4,5 millió dolláros szerző­dést írt alá tegnap Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára és Mizsei Kálmán, az ENSZ fejlesztési programjának képviselője. Az időarányo­san felhasználható pénzt az önkormány­zatok energiagazdálkodásának javítására lehet fordítani. (P. Á. G.) Új igazgató az MVA élén Braun Márton, a Fidesz országgyűlési képviselője lesz a Magyar Vállalkozás­­fejlesztési Alapítvány (MVA) új ügyve­zető igazgatója. (Munkatársunktól) Terv a hatévesek ingyenes utazására Folytatás az 1. oldalról A státustörvény és a jelenlegi kor­mányrendelet ellentmondása, hogy a kül­földi állampolgárokra egységes, a belföl­di utasokra viszont eltérő szabályozás vo­natkozna. Ezért az illetékesek szerint cél­szerű lenne, hogy a belföldiek is hatéves korig utazhassanak ingyen a tömegközle­kedési eszközökön. A státustörvény nemcsak ezen a pon­ton ütközik a mai szabályozással: a ma­gyar nemzetiségű külföldi állampolgárok négyszer csaknem ingyen utazhatnak bel­földön, a belföldi utasok munkáltatói iga­zolással évente egyszer, és csak 50 száza­lékos kedvezményt vehetnek igénybe. A külföldi állampolgároknak járó en­gedmények és a gyermekek ingyenes utaztatására vonatkozó korhatár egysége­sítése is csökkenti a jövőben a közlekedé­si társaságok bevételeit. Ez a kedvezmé­nyeket ellentételező állami árkiegészítés révén a számítások szerint 400-500 mil­lió forintos többletterhet jelenthet a költ­ségvetésnek jövőre. Római Róbert Felszálló ágba kerülhet a Ferihegyi repülőtér Folytatás az 1. oldalról A légi forgalom világszerte tíz száza­lékkal bővül évente. A frankfurti vagy a londoni légikikötőt ma már több mint 60 millió utas használja egy évben, a növek­vő forgalommal a fejlesztések hosszú ideje nem tudnak lépést tartani. A legna­gyobb és egyre zsúfoltabb gyűjtő-elosztó repülőterek bővítése a fizikai lehetőségek végső határához érkezett. Az átszállóforgalomban való részese­désért Európa-szerte erős a verseny a lé­gikikötők között, hiszen a növekvő forga­lom növekvő bevételeket hoz. Az LRI például, amelynek szétválasztása - a légi­­forgalmi irányításra és egy, a repülőteret üzemeltető, önálló társaságra - a nyár kö­zepére fejeződik majd be, tavaly 30 milli­árd forint bevételt ért el, 1993 óta nettó befizető a költségvetésbe. A bevétel két­harmadát pedig a repülőtér üzemeltetése adja. Ferihegy tehát - amely nyár végétől önálló társaságként, várhatóan Budapest Airport Rt. néven működik majd tovább - a múlt évben 20 milliárd forint bevételt termelt. Egy jól működő repülőtér üze­meltetése pedig - hangsúlyozzák a szak­értők - a bevételekhez képest legalább 20 százalékos nyereséget hoz évente. Ferihegyen ma még a Magyarországra érkező és innen induló utasok adják a for­galom döntő részét. "Bivaly 4,8 millió utas fordult meg a légikikötőben, az idén 5,3 millióra számítanak. A jelenlegi terminá­lokat legfeljebb évi 5,5 milliós utas foga­dására tervezték. jövőre ennél többen ve­szik majd igénybe őket. A 2C terminál évek óta emlegetett építését a szakembe­rek szerint már az idén el kellene kezdeni, mert legalább két évbe telik, mire elké­szül. Valószínű ugyanakkor, hogy 2002 végéig legfeljebb a beruházás finanszíro­zásáról születik döntés. Az új terminált­­ és a tervezett 50 ezer tonnás éves árufor­galom lebonyolítására képes légiáru-ke­­zelő és raktárbázist, a cargót­­ csak 2005-2006-ban adhatják át. Az új utasterminál a jelenlegi elképze­lések alapján 50 ezer négyzetméter alap­­területű lesz, 50 jegykezelő pulttal. Ak­kora, mint a jelenlegi kettő együttvéve. A beruházás költségét a szakértők 180-200 millió dollárra becsülik. A két legsürge­tőbb fejlesztésre a következő négy-öt év­ben becslések szerint 60-70 milliárd fo­rintot kell majd költeni. A 2C terminál a tervek szerint a Malév és a vele szövetséges légitársaságok gépe­it fogadja majd. Mellé a jelenlegi parkoló helyén egy 3000 gépjármű befogadására képes parkolóház, szálloda, konferencia- és üzletközpont is épül. A 2B terminál a schengeni, vagyis uniós „belföldi” forgal­mat, a 2A a külföldi légitársaságok nem az unióból érkező gépeit fogadná. A 2C terminál megépítésével Ferihegy évi 9-11 millió utas fogadására lesz alkal­mas. Egyes mértéktartó becslések szerint ezt körülbelül tíz év múlva éri majd el a repülőtér forgalma. Akkor válik szüksé­gessé az újabb bővítés. Ferihegy 3 a ter­vek szerint a két kifutópályát a repülőgé­pek számára összekötő út túloldalán, a Ferihegy 2 termináljaival szemben épül majd fel. Az utasforgalom ugyanakkor az előre jelzett tíz százaléknál jóval nagyobb ütemben is bővülhet a következő évek­ben. Egyes becslések szerint rövid idő alatt meg is duplázódhat, ha sikerül javí­tani a repülőtér versenyképességét. Óriá­si fellendülést hozhatna, ha a Nyugat-Eu­rópában bonyolódó átszállóforgalom 5- 10 százalékát sikerülne ide csábítani - mondják szakemberek. Ahhoz, hogy Ferihegy idővel jelentős gyűjtő-elosztó légikikötővé váljék, nem elég a repülőtér fejlesztése. Ferihegy adottságait nem lehet kihasználni erős hazai légitársaság nélkül, amely szövet­ségeseivel együtt ezt bázisrepülőtereként használná. Erre a következtetésre jutott az a tanulmány, amelyet a Boeing cég fi­nanszírozott az Amerikai Kereskedelem­fejlesztési Ügynökségen keresztül. A Malév pozíciói viszont nem erősöd­tek, inkább gyengültek az elmúlt évek­ben. A légitársaság sokáig a menetrend szerinti forgalom több mint a felét bonyo­lította le. Tavaly először 50 százalék alá csökkent a magyar társaság részesedése. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a múlt évben több mint tízmilliárd forintos vesz­teséget felhalmozó vállalat mikor és ho­gyan állhat növekedési pályára ismét. Talpra állítása jóval többe is kerül, mint Ferihegy fejlesztése: a Malév becslések szerint legkevesebb 150-200 milliárd fo­rintos friss tőkét igényelne a következő néhány évben. A szakemberek hangsúlyozzák: a for­galom jelentős növekedését hozhatja az is, ha a légitársaság előnyös stratégiai szö­vetséget tud kötni a közeljövőben. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter néhány hete erről úgy nyilatkozott: a Ma­lév számára egy távol-keleti járatokat üzemeltető társaság volna a legalkalma­sabb szövetséges, földrajzi helyzeténél fogva Budapest ideális elosztóbázisa le­hetne az Ázsiából érkező gépeknek. Római Róbert Átlagos nap: ha nem bővítenék, jövőre ennyi hely sem marad a repülőtéren fotó: gárdi balázs A Malév átlagosan 8-13 százalékkal emeli repülőjegyei árait április 1-jé­­től. A jegyárak úti céltól és tarifatí­pustól függően változnak. Legutóbb november 1-jén emelték az árat, át­lagosan négy-hét százalékkal.

Next