Népszabadság, 2001. március (59. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-31 / 76. szám
Megbénult az EU húsexportja ________TUDÓSÍTÓINKTÓL______________ Az EU évi 70 milliárd eurós húsexportja gyakorlatilag megbénult a kergemarhakór, illetve a száj- és körömfájás miatt - jelenti brüsszeli tudósítónk. Franz Fischler agrárbiztos felmérése szerint a marhahús kivitele 94, a disznóhúsé 73 százalékkal esett vissza tavaly, az idén pedig szinte nem lesz export. Ha minden EU-n kívüli vásárló embargót rendel el, akkor messze továbbgyűrűző válság fenyeget. A közös agrárkassza szétrobbanása mellett fél százalékkal visszaeshet az EU-tagállamok összesített nemzeti terméke. Felmérhetetlen kár éri a kisvállalkozásokat a bőr-, a tej- és a cukrásziparban, vendég nélkül marad a falusi turizmus, megroggyan több vidéki ágazat hitelképessége. Az uniós költségvetés a kifejezetten állat-egészségügyi kiadásokat még kibírja, de a piaci áresés miatt, valamint a kényszervágásokra fizetett agrártámogatásokat már nem lesz képes fizetni. A közös kassza 60, a saját állam 40 százalékban köteles kárpótolni a tenyésztők közvetlen veszteségeit. Nagy-Britanniában péntekre már 780 gazdaságról lehetett tudni, hogy állataik között van száj- és körömfájással fertőzött - jelentette londoni tudósítónk. Tegnap a járvány által leginkább sújtott skót területen, Dumfries és Galloway körzetében járt Tony Blair kormányfő. Megbeszélésein azt a benyomást szerezte, hogy van eredménye a hadsereg bevetése óta felgyorsult kényszervágási és elföldelési akciónak, hétfőre halasztotta a döntést az EU által jóváhagyott oltási program megkezdéséről. A skót farmerek egyhangúlag az immunizáció ellen foglaltak állást. A miniszterelnök nem volt hajlandó válaszolni az újságírók által a parlamenti választások várható időpontjával kapcsolatban feltett kérdésre. Egyházi vezetők és az ellenzék vezére, William Hague a választás elhalasztására szólították fel. Surányi a CIB-nél? MUNKATÁRSUNKTÓL Információnk szerint Surányi György volt jegybankelnök állásajánlatot kapott a CIB-et százszázalékosan tulajdonló olasz tulajdonosától. A Fővárosi Bíróság június 20-ra halasztotta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a CIB Bank Rt. ellen kezdeményezett pert az orosz Szibunnak adott részvényopciók ügyében. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2001. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Ellensúly a munkanélküliek pénze Tervek a minimálbér-emelés költségeinek kompenzálására Jövő héten tárgyalja a kormány a minimálbér-emelés hatásának ellensúlyozására kidolgozott előterjesztést. Ahhoz azonban, hogy ehhez a - tervezett támogatáshoz hozzájussanak a vállalkozók, szükség lesz a foglalkoztatási törvény módosítására is. Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggeli interjújában bejelentette, hogy a kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt kidolgozza a minimálbér emelésének következtében megemelkedett élőmunkaköltségek kompenzációs rendszerét az erre „rászoruló” vállalkozások számára. Mint emlékezetes, az MKIK elnöke februárban ismertette egy felmérésüket, amely szerint a megkérdezett vállalkozások több mint harmada állította, hogy a minimálbér csaknem 60 százalékos emelése miatt elbocsátásokra kényszerül, vagy részmunkaidőre tér át. Parragh László már akkor arról beszélt, hogy a munkaerő-piaci alapból kellene támogatni a nehéz helyzetbe került vállalkozókat. Elkészült az erre vonatkozó előterjesztés, és információink szerint kedden a kormány elé kerül. Lényege az, hogy a magas - tíz százalék feletti - munkanélküliséggel küszködő megyék és az alacsony bérszínvonallal dolgozó ágazatok számíthatnak a támogatásra, ezen belül is olyan cégek, amelyeknél a foglalkoztatottak száma meghaladja a húsz főt. Parragh László ezt lapunknak azzal indokolta, hogy a kisvállalkozások támogatására más eszközrendszert lát szükségesnek, és erre vonatkozóan is készül terv. Önmagában nem a minimálbér-emelkedés kompenzálásáról szólt a javaslat - tette hozzá -, hanem elsősorban a járulékterhek emelkedésének 25-75 százalékát tervezik ellensúlyozni. Hátravan még a részletes szempontrendszer kidolgozása. Figyelembe veszik ugyanis - egyebek között - azt, hogy mennyivel csökkentette a költségeket a társadalombiztosítási járulék mérséklése, hogyan változott az adott cégnél a foglalkoztatottak száma, a bruttó bérköltség, és milyen elemekből tevődnek össze a keresetek. Információink szerint a munkaerő-piaci alapban most mintegy kétmilliárd forint szabadon elkölthető pénz van, arra viszont nem sikerült választ kapnunk, hogy ez hány alkalmazott megemelkedett bérköltségének kompenzálására volna elég. A pénzről - a jelenleg hatályos törvények szerint - a munkaerő-piaci alap irányító testülete dönt. Ennek tagjai között hatan képviselik a kormányt, ugyanennyien a munkaadókat és a szakszervezeteket. Az érdekképviseleteket - mint megtudtuk - ebbe a munkába nem vonták bele, és az irányító testület tagjai is csak a sajtóból szereztek tudomást arról, hogy a kormánynak és a kamarának milyen tervei vannak az alap pénzével. Elvi kifogásuk várhatóan nem lesz, hiszen az érdekképviseletek már tavaly többször felvetették, hogy szükség van kompenzációra. Ekkor a kormány még mereven elzárkózott ettől, azt hangsúlyozva, hogy a gazdaság növekedése elég forrást teremt a vállalkozóknak a többletköltség kigazdálkodására. Ha a kormány és az alapot irányító testület is elfogadja az előterjesztést, a pályázatok kiírása akkor sem várható egyik napról a másikra. A foglalkoztatási törvény szerint ugyanis a - munkaadók és munkavállalók járulékaiból finanszírozott munkaerő-piaci alapból a munkanélkülieknek adható támogatás, akár járadék, akár újra elhelyezkedésük esélyét növelő képzés formájában. Ahhoz tehát, hogy a vállalkozások megnőtt élőmunka-költségeinek ellensúlyozására adjanak az alapból pénzt, törvényt kell módosítani. H. Sz. A MINIMÁLBÉR VÁLTOZÁSA (forint) 50000 1997 1998 1999 2000 2001 2002* Forrás: MKKSZ * Tervezett NÉPSZABADSÁG-grafika Csökkenő hiány a Dunaferrnél Miként lehetséges, hogy a tavalyi csaknem hétmilliárd forintos nyereség után egyik napról a másikra rossz helyzetben lévő, erre az évre mintegy négymilliárdos veszteséget tervező cég dolgozói lettünk? - tette fel a sokakat foglalkoztató kérdést Bálint Mihály, a Dunaferr Rt.-nél működő Vasas Szakszervezet elnöke a cég tegnap reggeli munkásgyűlésén. A szakszervezeti vezető azt is megkérdezte a Dunaferr új vezetőitől: miként lehet, hogy az állami tulajdonban lévő kohászati nagyvállalat új elnöke, Faragó Csaba egyben az ÁPV Rt.-t is vezeti, tehát gyakorlatilag saját maga főnöke? Faragó, akit februárban 16-án választottak be a Dunaferr igazgatóságába, és azóta először tegnap jelent meg a vasmű dolgozói előtt, az utóbbi kérdésre úgy válaszolt, hogy szerinte logikus, és a Dunaferr számára hasznos lépés volt az állam közvetlen szerepvállalása a kohászati cég élén az ő kinevezésével. — Az állam mostantól teljes határozottsággal és felelősséggel irányítja az ország egyik legnagyobb vállalatcsoportját, a Dunaferrt — mondta. Az Acél XXI. Kft. ötéves működése Faragó szerint szükségtelen, felesleges és az állam számára hátrányos szerződésen alapult. Elmondta: jelenleg tárgyalások folynak az ÁPV Rt. és az Acél XXI. között a vagyonkezelési szerződés lezárásáról. Faragó hozzátette, hogy a vagyonkezelőknek fizetendő összegben még nincs egyetértés a két fél között. Faragó Csaba a munkásgyűlésen kijelentette: belátható időn belül nem privatizálják a Dunaferrt, mivel a vállalatcsoport „erre még nem érett meg”, és az új vezetőség elbocsátásokat sem tervez. Tóth László, a Dunaferr ugyancsak februárban megválasztott vezérigazgatója a várható veszteségeket részben az acéláruk iránti kereslet visszaesésével, részben az előző vezetőség szerinte túlságosan bőkezű pénzkezelési gyakorlatával magyarázta. Bejelentette ugyanakkor: e hét elején még 4,7 milliárd forint veszteséggel számoltak a Dunaferr idei új üzleti tervének készítői, pénteken viszont úgy látták, hogy a hiány 3,4—3,7 milliárd forint lesz, és az is lehet, hogy ennél is kevesebb veszteséggel zárja az esztendőt a cég. P.J. Röviden ki lesz a Postabank vezérigazgatója? Hegedűs Gyula közgazdászt jelöli a Postabank vezérigazgatói posztjára Kalmár István, a Magyar Posta vezérigazgatója - adta hírül a Magyar Nemzet. A posta tulajdonába kerülő pénzintézet élére szóba került Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, Madarász László, a Postabank jelenlegi elnöke és Legeza Péter vezérigazgató-helyettes. Úgy tudjuk, az ügyben a miniszterelnök legszűkebb kabinetje dönt. Információnk szerint a legesélyesebb jelölt Hegedűs Gyula. (Munkatársunktól) ENSZ-pénz önkormányzatoknak Öt évre szóló, 4,5 millió dolláros szerződést írt alá tegnap Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium államtitkára és Mizsei Kálmán, az ENSZ fejlesztési programjának képviselője. Az időarányosan felhasználható pénzt az önkormányzatok energiagazdálkodásának javítására lehet fordítani. (P. Á. G.) Új igazgató az MVA élén Braun Márton, a Fidesz országgyűlési képviselője lesz a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) új ügyvezető igazgatója. (Munkatársunktól) Terv a hatévesek ingyenes utazására Folytatás az 1. oldalról A státustörvény és a jelenlegi kormányrendelet ellentmondása, hogy a külföldi állampolgárokra egységes, a belföldi utasokra viszont eltérő szabályozás vonatkozna. Ezért az illetékesek szerint célszerű lenne, hogy a belföldiek is hatéves korig utazhassanak ingyen a tömegközlekedési eszközökön. A státustörvény nemcsak ezen a ponton ütközik a mai szabályozással: a magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok négyszer csaknem ingyen utazhatnak belföldön, a belföldi utasok munkáltatói igazolással évente egyszer, és csak 50 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe. A külföldi állampolgároknak járó engedmények és a gyermekek ingyenes utaztatására vonatkozó korhatár egységesítése is csökkenti a jövőben a közlekedési társaságok bevételeit. Ez a kedvezményeket ellentételező állami árkiegészítés révén a számítások szerint 400-500 millió forintos többletterhet jelenthet a költségvetésnek jövőre. Római Róbert Felszálló ágba kerülhet a Ferihegyi repülőtér Folytatás az 1. oldalról A légi forgalom világszerte tíz százalékkal bővül évente. A frankfurti vagy a londoni légikikötőt ma már több mint 60 millió utas használja egy évben, a növekvő forgalommal a fejlesztések hosszú ideje nem tudnak lépést tartani. A legnagyobb és egyre zsúfoltabb gyűjtő-elosztó repülőterek bővítése a fizikai lehetőségek végső határához érkezett. Az átszállóforgalomban való részesedésért Európa-szerte erős a verseny a légikikötők között, hiszen a növekvő forgalom növekvő bevételeket hoz. Az LRI például, amelynek szétválasztása - a légiforgalmi irányításra és egy, a repülőteret üzemeltető, önálló társaságra - a nyár közepére fejeződik majd be, tavaly 30 milliárd forint bevételt ért el, 1993 óta nettó befizető a költségvetésbe. A bevétel kétharmadát pedig a repülőtér üzemeltetése adja. Ferihegy tehát - amely nyár végétől önálló társaságként, várhatóan Budapest Airport Rt. néven működik majd tovább - a múlt évben 20 milliárd forint bevételt termelt. Egy jól működő repülőtér üzemeltetése pedig - hangsúlyozzák a szakértők - a bevételekhez képest legalább 20 százalékos nyereséget hoz évente. Ferihegyen ma még a Magyarországra érkező és innen induló utasok adják a forgalom döntő részét. "Bivaly 4,8 millió utas fordult meg a légikikötőben, az idén 5,3 millióra számítanak. A jelenlegi terminálokat legfeljebb évi 5,5 milliós utas fogadására tervezték. jövőre ennél többen veszik majd igénybe őket. A 2C terminál évek óta emlegetett építését a szakemberek szerint már az idén el kellene kezdeni, mert legalább két évbe telik, mire elkészül. Valószínű ugyanakkor, hogy 2002 végéig legfeljebb a beruházás finanszírozásáról születik döntés. Az új terminált és a tervezett 50 ezer tonnás éves áruforgalom lebonyolítására képes légiáru-kezelő és raktárbázist, a cargót csak 2005-2006-ban adhatják át. Az új utasterminál a jelenlegi elképzelések alapján 50 ezer négyzetméter alapterületű lesz, 50 jegykezelő pulttal. Akkora, mint a jelenlegi kettő együttvéve. A beruházás költségét a szakértők 180-200 millió dollárra becsülik. A két legsürgetőbb fejlesztésre a következő négy-öt évben becslések szerint 60-70 milliárd forintot kell majd költeni. A 2C terminál a tervek szerint a Malév és a vele szövetséges légitársaságok gépeit fogadja majd. Mellé a jelenlegi parkoló helyén egy 3000 gépjármű befogadására képes parkolóház, szálloda, konferencia- és üzletközpont is épül. A 2B terminál a schengeni, vagyis uniós „belföldi” forgalmat, a 2A a külföldi légitársaságok nem az unióból érkező gépeit fogadná. A 2C terminál megépítésével Ferihegy évi 9-11 millió utas fogadására lesz alkalmas. Egyes mértéktartó becslések szerint ezt körülbelül tíz év múlva éri majd el a repülőtér forgalma. Akkor válik szükségessé az újabb bővítés. Ferihegy 3 a tervek szerint a két kifutópályát a repülőgépek számára összekötő út túloldalán, a Ferihegy 2 termináljaival szemben épül majd fel. Az utasforgalom ugyanakkor az előre jelzett tíz százaléknál jóval nagyobb ütemben is bővülhet a következő években. Egyes becslések szerint rövid idő alatt meg is duplázódhat, ha sikerül javítani a repülőtér versenyképességét. Óriási fellendülést hozhatna, ha a Nyugat-Európában bonyolódó átszállóforgalom 5- 10 százalékát sikerülne ide csábítani - mondják szakemberek. Ahhoz, hogy Ferihegy idővel jelentős gyűjtő-elosztó légikikötővé váljék, nem elég a repülőtér fejlesztése. Ferihegy adottságait nem lehet kihasználni erős hazai légitársaság nélkül, amely szövetségeseivel együtt ezt bázisrepülőtereként használná. Erre a következtetésre jutott az a tanulmány, amelyet a Boeing cég finanszírozott az Amerikai Kereskedelemfejlesztési Ügynökségen keresztül. A Malév pozíciói viszont nem erősödtek, inkább gyengültek az elmúlt években. A légitársaság sokáig a menetrend szerinti forgalom több mint a felét bonyolította le. Tavaly először 50 százalék alá csökkent a magyar társaság részesedése. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a múlt évben több mint tízmilliárd forintos veszteséget felhalmozó vállalat mikor és hogyan állhat növekedési pályára ismét. Talpra állítása jóval többe is kerül, mint Ferihegy fejlesztése: a Malév becslések szerint legkevesebb 150-200 milliárd forintos friss tőkét igényelne a következő néhány évben. A szakemberek hangsúlyozzák: a forgalom jelentős növekedését hozhatja az is, ha a légitársaság előnyös stratégiai szövetséget tud kötni a közeljövőben. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter néhány hete erről úgy nyilatkozott: a Malév számára egy távol-keleti járatokat üzemeltető társaság volna a legalkalmasabb szövetséges, földrajzi helyzeténél fogva Budapest ideális elosztóbázisa lehetne az Ázsiából érkező gépeknek. Római Róbert Átlagos nap: ha nem bővítenék, jövőre ennyi hely sem marad a repülőtéren fotó: gárdi balázs A Malév átlagosan 8-13 százalékkal emeli repülőjegyei árait április 1-jétől. A jegyárak úti céltól és tarifatípustól függően változnak. Legutóbb november 1-jén emelték az árat, átlagosan négy-hét százalékkal.