Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-27 / 148. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2001. JÚNIUS 27., SZERDA Csaták dúlnak Szkopje mellett Macedónia átfogó katonai konfliktus felé sodródik Az Európai Unió és a NATO nyilatko­zatban szólította fel a macedóniai fele­ket politikai megoldásra, amelynek érdekében újabb megbízottakat kül­denek Szkopjéba. A macedón főváros közelében és Tetovóban kedden ki­újultak a harcok, megfigyelők szerint számolni kell a háború lehetőségével. hírösszefoglalónk Az albán fegyveresek csak a NATO-nak hajlandóak „átadni” Aracsinovót, a ma­cedón kormánycsapatoknak nem - kö­­ zölte Luxemburgban Florin Ramadani, a macedóniai albán Nemzeti Felszabadító Hadsereg (UCK) képviselője. Ez mutatja a szélesebb albán taktikát: az UCK tartós nemzetközi békefenntartást akar, hogy ennek ernyője alatt elérje az albánlakta macedóniai területek autonómiáját. Vé­gül az albán gerillák fegyvereikkel együtt elhagyták Szkopje elővárosát - a „kicsempészésért” a szláv lakosság a NATO-t hibáztatta, és Borisz Trajkovszki elnök lemondását követelte. A NATO szóvivője kedden tagadta, hogy az atlan­ti szövetség segédkezet nyújtana az al­bán fegyvereseknek. Elismerte viszont, hogy a KFOR „technikai összeköttetés­ben” áll a gerillákkal, hogy egyeztesse azok leszerelését - jelentette brüsszeli tudósítónk. Már a hétfő esti szkopjei lázongás előtt az EU luxemburgi külügyminiszte­ri értekezletén a macedóniai válság volt a fő téma. Az EU biztonságpolitikai fő­megbízottja, Javier Solana és Lord Robertson NATO főtitkár kedd este a sokadik válságtanácskozást tartotta. En­nek eredményeként négy hónapra Szkopjéba utazik Solana új főmegbízott­ja, Francois Léotard volt francia védel­mi miniszter. Feladata az lesz, hogy köz­vetítsen a macedón alkotmánymódosítás, az albán etnikai-területi autonómia és a jövendőbeli politikai berendezkedés vita­tott kérdéseiben.­­ Lényegében két fő vitapont van: Szláv részről ellenzik, hogy az ország (belga mintára) két tartomány - egy szláv és egy albán - föderációja legyen, míg az albánok formailag nem, de való­jában ezt követelik. Másrészt az albánok előbb a teljes politikai alkut és annak nemzetközi garantálását akarják, és csak utána adnák le fegyvereiket — a szlávok pedig a megegyezés feltételének tartják az albán katonai akciók megszüntetését. A macedón hadsereg ágyúzza az albánok állásait fotó: reuters -oleg popov Távirati Stílusban KIZÁRTA KOSTUNICA jugoszláv elnök, hogy Belgrád még a pénteki nem­zetközi adományozó értekezlet előtt ki­adja a hágai törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics volt államfőt. Egy ilyen gyors intézke­dés megsértené a Belgrád és Hága együttműködését megalapozó kormány­rendeletet, mert megfosztaná a vádlotta­kat a fellebbezés lehetőségétől - állította az államfő. (MTI) A LENGYELEK ÉS AZ UKRÁNOK közti megbékélésre szólított fel II. János Pál pápa a nyugat-ukrajnai Lembergben. A szentmisén több mint 300 ezer hívő, köztük magyar zarándokok is részt vet­tek. Nyugat-Ukrajnában egymillió római katolikus hívő él. (MTI) RENDŐRI BEAVATKOZÁSRA volt szükség tegnap Bécsben a temelini atomerőműről rendezett meghallgatás előtt. A környezetvédelmi aktivisták először a földre fekve próbálták meg­akadályozni a Hofburgba való bejutást, majd füttykoncerttel és bekiabálásokkal tiltakoztak az ülésteremben. A meghall­gatáson az erőművet üzemeltető cseh szervek és a prágai kormány képviselői kívántak felvilágosítást adni az erőmű biztonságáról. (MTI) ÖTVENNÉL TÖBBEN megsérültek hétfőn késő éjjel Észak-Indiában, a sze­paratista belharccal terhelt Dzsammu város pályaudvarán. A robbanóanyagot egy motorkerékpárba rejtették. A sérül­tek nagy része hindu zarándok, akik egy szent helyről igyekeztek hazafelé. A me­rényletet egyelőre senki sem vállalta magára. (MTI) Idézőjel „Úgy tervezzenek családot, hogy az ne ütközzék az iskolai tan­renddel. ” Abdul Aziz Szamszuddin malaj­ziai közoktatási miniszterhelyet­tes arról, hogy a tanítónők a jö­vőben igazítsák szüléseiket az is­kolai szünidőkhöz. É­hség elől menekülő koreaiak PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hét észak-koreai, állítólag egy család tagjai, kedden menedékjogért és Dél- Koreába való szabad átutazásért folya­modtak az ENSZ menekültügyi főbiz­tosságának pekingi irodájában. Csang Csi-jue külügyi szóvivő asszony megis­mételte a hivatalos álláspontot, misze­rint „nincs menekültkérdés”, azaz Pe­­king szerint az észak-koreaiak nem poli­tikai, hanem gazdasági okok miatt jön­nek át a határon. Az ENSZ ügynökségének első reagá­lása szerint a menekült státusért folya­modó észak-koreai családot megilleti a védelem, már csak a visszatoloncolásuk esetén várható következmények miatt is. Kína eddig „diplomatikusan” kezelte az éhínség elől menekülők ügyét. Becslé­sek szerint a helyi koreai kisebbség tá­mogatását élvezve sok ezren vegyültek el az Észak-Koreával szomszédos Csilin tartományban. Ortutay L. Gyula Az idei, szinte példa nélküli száraz­ság Észak-Koreában még inkább kiélezte az ellátási nehézségeket — mondta Szenczy Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat elnöke Pekingben, visszatérve a KNDK- ban tett jószolgálati küldetéséről. A szeretetszolgálat hatmillió dollár értékben adott át élelmiszer- és gyógyszersegélyt. * Saron a Fehér Házban, Powell a Közel-Keleten WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kedd délutáni órákra időzítették Ariel Saron fehér házi vizitjét. George W. Bush elnök már másodszor találkozott az iz­raeli miniszterelnökkel, miközben még egyszer sem fogadta Jasszer Arafatot. A mostani találkozó egyik fő célja az volt, hogy Bush nyilvánosan is méltathassa az izraeli mérsékletet, amellyel az utóbbi idők legvéresebb palesztin terrorakciójá­ra, a tel-avivi diszkórobbantásra reagál­tak. Az amerikai politika igyekszik olyan látszatot kelteni, mintha működne a két fél közötti tűzszünet, amelyet George Tenet CIA-igazgató hozott össze. Saron eközben minden alkalmat felhasznál itt arra, hogy hirdesse: a palesztin hatóság nem hajtja végre a vállalásokat és a pa­lesztin vezető terroristavezér, Arafat sze­mélye a rendezés akadálya, a tűzszünet nem létezik - mondta. Saron a Fehér Házban megismételte, hogy Izrael fenntartja az önvédelemhez való jogát, nem hajlandó a végtelenségig a mérsékletre. Addig nem lehet szó a pa­lesztin települések körüli blokád feloldá­sáról, amíg nem lesz valódi békesség, és a palesztin propaganda nem hagy fel az uszítással. A béke csak akkor lehetséges, ha Arafatot „elszámoltatják” a korábbi megállapodások végrehajtását illetően. Saron szerint Izrael kész végrehajtani az ún. Mitchell-jelentés követelményeit, és befagyasztotta az építkezéseket a meg­szállt területeken. Mitchell volt szenátor jelentésében négy szakaszos rendezést ja­vasolt: 1. tűzszünet, 2. megnyugvási idő­szak, 3. bizalomépítő intézkedések, 4. a diplomáciai tárgyalások újrakezdése. A kérdés most az, hogy éppen mely szakaszban van a térség? A szerdán a Közel-Keletre utazó Colin Powell kül­ügyminiszter állítólag már a „megnyug­vási” szakaszt hirdetné meg az izraeli ve­zetőkkel, Arafattal, az egyiptomi elnök­kel és a jordániai királlyal folytatandó megbeszélésein. A palesztin ügy az utóbbi időben egyre kevésbé élvezi az amerikai média rokonszenvét. Miklós Gábor Csoda, hogy Hannes túlélte - mondta lapunknak a Göteborgban meglőtt fiú apja Hannes fiam olyan sérüléseket szen­vedett, hogy csoda, hogy életben ma­radt. Azóta is lélegeztetőkészüléken van. Sem az ő tettét, sem a rendőrét nem menti semmi - nyilatkozta a Népszabadságnak dr. Gunnar West­­berg, annak a svéd baloldali radikális fiatalembernek az apja, akinek június 15-i göteborgi meglövését tévéfelvéte­lek is megörökítették. Az idén húszéves Hannes Westberg svéd radikális aktivista, egy speditőr­vállalat éjszakai dolgozója. Az EU göte­borgi csúcsértekezletén kivezényelt ro­hamrendőrök azért lőtték meg, mert kö­vet dobot feléjük.­­ Közel hetven éve nem került sor ilyesmire Svédország­ban. A rendőrök, akik az előző esti és az aznap reggeli erőszakos fellépések miatt valószínűleg nagyon féltek, nagy erők­kel rontottak neki az „Adjátok vissza az utcát!” mozgalom demonstrációjának. A rohamrendőrségnek semmiképpen sem szabadna lőfegyvert adni - így érté­kelte kérésünkre a göteborgi belváros­ban 15-én történteket dr. Gunnar West­berg 63 éves orvosprofesszor, az atom­fegyverek ellen küzdő svéd orvos­szervezet elnöke. Felesége a göteborgi „vérvörös péntek” (78 személyt szállí­tottak kórházba, megsebesült 56 rendőr is) békés gyűléseinek egyik vezérszóno­ka volt, a Westberg-gyerekek a korábbi évek baloldali megmozdulásain nőttek fel. Dr. Westberg mindamellett értetle­nül áll fia tette előtt. - A barátai azt mondják, olyan társadalmat szeretne, amelyet a szeretet és nem a pénz ural. Nem értem. Mint mondja, Hannes a lövés után ti­zenkilenc perc múlva szerencsére már kórházban volt, s hozzáértő sebészek ke­zébe került. Sérülései igen súlyosak vol­tak. Főütőere kettévált, a veseütőerei le­szakadtak, bal veséje és a mája erősen roncsolódott. Az első huszonnégy órá­ban kétszer, összesen tíz órán keresztül műtötték, ehhez száz liter vért és sejt­plazmát használtak fel. - Azt hittük, meghal. De eddig túlélte, s most már kezdünk reménykedni - mondja dr. Westberg. Szőcs László Marad a pontonhíd Újvidéknél ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Újvidéken a múlt hét végén két napra is­mét felnyitották a pontonhidat a hajók előtt. A rutinszerű eljárás egy ideje 14 naponként ismétlődik, miután valame­lyest felengedett a városi önkormányzat és a Duna-bizottság, illetve az Európai Unió kapcsolatait uraló fagyos légkör. A rossz viszonyt az okozta, hogy a vá­rosvezetésben az a benyomás alakult ki: a külföldet csak a hajózás mielőbbi helyreállítása érdekli, s mit sem törődik a NATO 1999-es légi hadjáratában - he­lyi meggyőződés szerint oktalanul - le­rombolt három híd helyreállításával. At­tól tartottak, a hajóforgalmat pillanat­nyilag leginkább akadályozó pontonhíd végleges elbontásával az utolsó esélyt is elveszítik arra, hogy nyugati támogatás­sal legalább a legkönnyebben helyre­hozható, és a helyi lakosság számára lét­­fontosságú Szabadság hidat újjáépítsék. Az után a belgrádi döntés után, hogy a pontonhíd felnyitásából és a hajóforga­lomból befolyó mintegy egymillió márka felét Újvidék kapja, az önkormányzatnak már nem volt olyan sürgős a dolog, s vél­hetőleg ez segítette elő a minap létrejött egyezséget. E szerint a Duna Bizottság állja a folyómeder megtisztításának és helyreállításának költségeit, az EU pedig vállalja a Szabadság híd újjáépítését. Mindazonáltal mindmáig semmi sem történik a folyón; helyi politikusok azt szűrték le ebből, hogy a két partner túl erősnek látszó bürokráciája nehezen ér­leli a döntéseket. A Duna Bizottság szakértői egy ideig vizsgálódtak a hely­színen, s arra jutottak, hogy a biztonsá­gos hajózás érdekében sürgősen ki kell emelni a folyóágyba csapódott rakétákat és bombákat. Ígéretük szerint az eredeti­leg 2000 tavaszára tervezett munka leg­korábban idén novemberben kezdődhet és 2002 végére fejeződhet be - a Sza­badság híd megújításával együtt. A jelek szerint a dunai hajósoknak még sokáig számolniuk kell a kétheten­ként ismétlődő újvidéki csikicsukival­­ és a vele járó költségtöbblettel. Pilcz Nándor LEBOMBÁZOTT DUNA-HIDAK A hajók kéthetente úszhatnak végig a Dunán fotó: mti­­­szabó Sándor

Next