Népszabadság, 2001. július (59. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

8 NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2001. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK A BUDAPESTI FESZTIVÁL PRÓBAJÁTÉK-FELHÍVÁS A Budapesti Fesztiválzenekar kürt próbajátékot hirdet: 1. Első kürt 2. Harmadik kürt első váltó kötelezettséggel 3. Mélykürt második és negyedik kürt kötelezettséggel A próbajáték ideje: 2001. szeptember 22., délelőtt 10.00 óra. A próbajáték helyszíne: a BFZ próbaterme (1034 Budapest, Selmeci u. 14-16.). Sikeres próbajáték esetén a BFZ a pályázót állandó zenekari tagként kívánja szerződtetni. Jelentkezéseket Krizsán Sarolta zenekari titkár várja telefonon: 06 (30) 989-6116 vagy e-mailen (krizsan@mail.datanet.hu). A zenekari részletek kottái átvehetőek a BFZ irodájában (1123 Budapest, Alkotás u. 39/C, telefon: 355-4015), munkanapokon 9 és 16 óra között. SZEREZZEN ÁLLAMI SZAKKÉPESÍTÉST TÁVTANULÁSSAL! Konzultációk, gyakorlatok háromhetente szombaton. KERESKEDELMI MENEDZSER, MARKETING- ÉS REKLÁMMENEDZSER, LOGISZTIKAI SZERVEZŐ, IRODAVEZETŐ. Kérje részletes tájékoztatónkat! [^Hungary European Distance Education 1146 Budapest, Thököly út 58-60. Tel./fax: 478-0391, tel.: 478-0392 edehu@elender.hu www.edehungary.hu Másképpen borozgatók Egyes évjáratokért fél-, egymillió forintot is elkérnek­­ A hölgyek bekapcsolódtak a kóstolásba Ha Olaszországban vagy Franciaországban beülsz egy akármilyen kisvendéglőbe (kocsmába, bárba stb.), és rendelsz egy palack bort, biztos lehetsz benne, hogy az iható lesz. Ez nemcsak a százéves Chateau de Pope-ra igaz, hanem bármilyen asz­tali vörösre is. Itthon viszont hasonló helyzetben jó esélyed van rá, hogy azonnal át­vernek. Vagy hamis borral, vagy jobbik esetben egy gyengébb kategóriával, mint amit rendeltél. Egy belga barátom kérdezte, hogy lehet az, hogy a bortól másnap fáj valakinek a feje - hiszen az természetes, tiszta ital, attól még senki sem volt másna­pos. Párszor megvacsorázott velem egy-egy budapesti - nem is a legrosszabb — ven­déglőben, és megértette (idézet egy „ borbarát” internetes levelezőfórumból). A jó bor valóban tiszta, nemes ital, ám azzal, hogy valaki Magyarországon megbízhatóan jó minőségű borra talál­jon, nem biztos, hogy vendéglőben kell próbálkoznia. Lényegesen jobbak az esélyek, ha az ember — mondjuk egy üzleti jellegű összejövetel résztvevője­ként - egy borházba kopogtat be. Hogy mi a különbség a vendéglő (rosszabb esetben a borozó) és a borház között, azt az avatatlan, műfajidegen szemlélő is első pillantásra felfedezheti. A bor­­házban nincs savanyú ivószag, a levegő aromáját a tisztán tartott antik pince és a nehéz tölgybútorok saját illata hatá­rozza meg. A bor párája nem érzékel­hető, mert az ital palackba zárva várja felfedezőjét. Az igazi borház leginkább múzeum­ra, vagy más megközelítésben banki ér­téktárra emlékeztet azzal az eltéréssel, hogy itt a polcokon pihenő drága régi­ségek kizárólag folyékony halmazálla­­potúak. Ez persze semmit nem von le a gyűjtemény értékéből: egy-egy na­gyobb borparkkal rendelkező műinté­zet raktárkészlete - forintban kifejezve — könnyen elérheti a tíz-, sőt százmil­liós nagyságrendet. Ha a jó bor nyomában járva rábuk­kanunk a megfelelő helyre, onnan is­merjük meg, hogy alapvetően kétféle itókát kínálnak: van „forgalmi” bor - persze nem valami kommersz pancs normál palackban zárjeggyel, ahogy kell, és van „évjáratos”, vagy muzeális bor is, amelyre csak akkor kerül fel a zárjegy, amikor a dugó kihúzása közeleg. Szabó Zsuzsa, az Első Pesti Borház pincemeste­re szerint az előbbiek mellett egy harmadik ka­tegória is előfordulhat: saját borcsalád, olyasmi, amivel a vendég sehol máshol nem találkozhat. A kívülálló számára a legérdekesebb kétségkí­vül a muzeális bor, amely legalább ötéves, kiemelkedően jó évjá­ratból származik, s tulajdonságai - pél­dául az alkohol-, sav- és cukortartalma - alkalmassá teszik a hosszabb pihente­tésre. Az öt év egyébként inkább csak amolyan elvi határidő (bár a bortörvény rögzíti): az igazán ígéretes borokat a pa­lackozás után különválasztják, és 10-15 évre lefektetik. A fekvő helyzet létfon­tosságú, ellenkező esetben ugyanis a du­gó összeszáradhat, és a levegővel érint­kező bor károsodhat. A reményteljes bort tehát sötét, hűvös helyen gondosan fektetik, legfeljebb időnként állítják talpra, hogy szemrevételezéssel ellen­őrizzék az állagát. Nem mindegy ugyanis, hogy mikor kerül ki a nedű a palackból: csak akkor szabad megízlel­ni, ha az „utóérés” során elérte a minő­ségi csúcspontot. Aki a „csúcs”-érzésre vágyik, sem­miképpen se legyen szűkmarkú. A szó­ban forgó borház legdrágább portékája jelenleg az 1964-ből származó leányka, amelynek 0,75 literes palackjáért közel 20 ezer forintot kérnek. Hasonló árfo­lyamon cserélhet gazdát egy-egy üveg 1981-es Cabernet Sauvignon is. Ezek természetesen érmes, vagyis komoly borversenyen dobogós helyezést szer­zett itókák. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a borházba borversenyeken keresztül vezet a borok útja. Rangos versenyt minden nemzetközileg elfogadott bor­­minősítési rendszerrel rendelkező bor­termelő ország, valamint a világkeres­kedelmi gócpontnak számító városok sora rendez, van ilyen megmérettetés például Bordeaux-ban, Szófiában, Ljubljanában, Madridban, Londonban, sőt - Vinagora néven — Budapesten is. Ezeken a versenyeken a neves szakértőkből álló nem­zetközi zsűri akár 50-60 bort is megkóstol. Nem szoros egymásutánban persze, hiszen azt a leg­nagyobbak közül is csak kevesen bírnák - annak ellenére, hogy a bort ilyenkor a megízlelés után általában kiköpik. Kóstolni egyébként többféleképpen is lehet, a pesti borház pincemes­tere például a lenyelős változatra eskü­szik, mondván: nemcsak a nyelv, ha­nem a garat is érez. Szabó Zsuzsa szerint a hozzáértő ha­zai szakemberek között manapság egy­re több a hölgy, a korábban erősen el­férfiasodott pályán kezd helyreállni a nemek egyensúlya. Legalábbis ilyen örvendetes fejlemény, hogy — talán di­vatból, talán a borkultúra terjedése miatt - évről évre nő azok tábora, akik hajlandóak megadni a módját (és per­sze megfizetni az árát) a bor igényes él­vezetének. A neves borházak hűvös pincéi - amelyek közül nem egy a fővá­rosban, a belváros szívében található — egyre-másra megtelnek jól öltözött urakkal és hölgyekkel, akik délutáni­esti program gyanánt végigkóstolják az aktuális „bormenüt”. Egy kör , szak­nyelven sor­­ négy-öt, de legfeljebb nyolc borból áll; többet a tapasztalatok szerint nem érdemes sorba állítani, mert a vendég úgymond elfárad. A fá­radtság ebben az esetben nem a fejre vagy éppen a nyelvre értendő — az íz- és illatérzékelő apparátus az, ami nem bír­ja a túlterhelést. A másképp borozgatók tábora egyre népesebb, igen szűk viszont az a réteg, amely megengedheti magának a való­ban antik, ritkaságszámba menő borok birtoklását (pláne az élvezetét). Na­gyon drágán csak a nagyon régi és na­gyon ritka bort lehet eladni. Hogy ki­nek mi számít drágának, az relatív, de az azért biztosan sokakat szíven üt, hogy egy palack 1888-as Chateau Laffett - amelyből legfeljebb néhány palacknyi ismert - 4200 dollárba, azaz több mint egymillió forintba kerül. Ha nem is a milliós sávba, de igen magas árkategóriába tartozik néhány magyar bor is: létezik olyan, mindössze 8 éves tokajiaszú-eszencia, amelyből fél liter 100 ezer forintot kóstál, a Tokaj Keres­kedőház 1940-es vagy akár 1912-es aszúi pedig ennek is többszörösét érik. Hargitai Miklós A borházban nincs savanyú ivószag, a levegő aromáját az antik pince és a tölgybútorok illata határozza meg. A szertartás a borkultúra része A fekvő helyzet létfontosságú «®)a KNORR-BREMSE Ukramtamk Kft. A KNORR-BREMSE AG - a világ első számú vasúti és haszongépjármű-fékrendszerek gyártója - világszerte több mint 9000 főt foglalkoztat. A konszern haszongépjárművek fékrendszereinek gyártásával, fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó kecskeméti leányvállalata keres RENDSZERFEJLESZTŐ munkatársat budapesti Kutatás-Fejlesztési Intézetébe. Feladatai: • a haszonjármű forgalomirányítási rendszer kutatási-fejlesztési feladataiban történő részvétel • a kutatási projekt szervezésével kapcsolatos koordináció. Követelmények: • műszaki egyetemi vagy főiskolai végzettség • fuvarozási, logisztikai ismeretek • kommunikációs szintű angolnyelv-tudás, a németnyelv-tudás előny • magas szintű felhasználói PC-ismeretek, adatbázis-programozási végzettség előny • legalább 2 éves hasonló területen szerzett munkatapasztalat. A sikeres pályázónak a társaság kiemelt jövedelmet, biztos munkahelyet és folyamatos szakmai fejlődést biztosít. Kérjük, hogy magyar és idegen nyelvű pályázatát a következő címre küldje: Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., Emberi Erőforrások Főosztály 6000 Kecskemét, Szegedi út 49., e-mail: monika.terjek@knorr-bremse.com Sólymok, sasok, műfészkek Túzok, kerecsensólyom, parlagi sas — három madárfaj, amelyet a szakembe­rek a leginkább veszélyeztetettek között tartanak számon. Eszmei értékük példá­nyonként egymillió forint. Kevesen van­nak, pedig fészkeiket szinte éjjel-nappal vigyázzák a természetvédők. A túzok a mai Oroszország területén viszonylag nagy számban található, azonban a mezőgazdaság térhódítása miatt mindinkább elkülönülnek egy­mástól az ottani madárcsapatok. Az Uráltól keletre Spanyolországban és Magyarországon található népesebb tú­zokkolónia. A spanyol populáció létszá­mát tizennyolcezerre becsülik, a hazaiét ezerkétszázra - tájékoztat Magyar Gá­bor, a Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának munka­társa. A legnagyobb magyar túzok állo­mánya a Kiskunságon próbálja túlélni a betakarítást. A túzok elsősorban a rövid füvű pusztákat kedveli, ezek az élőhelyek azonban mindinkább eltűnnek. A madár persze megpróbál alkalmazkodni a vál­tozó körülményekhez, így a mezőgaz­dasági művelésű térségeken is fészket rak, ám ez a választás sokszor végzetes következményekkel jár. A kombájnok hallatán jobb esetben a madár felriad a fészekből, ekkor általában csak a tojá­sok pusztulnak el, ám jó néhány tojó helyben marad, és nem éli túl a betaka­rítást. A kerecsensólymot az illegális soly­­mászok „veszélyeztetik”. A dúsgazdag arab sejkek körében különös élvezetet jelent a sólyomvadászat, tetemes össze­get áldoznak egy-egy idomított madá­rért. Vélhetően rájuk gondolva próbált egy vadőr évekkel ezelőtt kerecsensó­lyom-fiókákat értékesíteni - felfüggesz­tett börtönbüntetést kapott. Az idén egy esetről tudnak a szakemberek, ekkor is­meretlenek kilőttek egy sólyomfészket. Az országban jelenleg fészkelő közel hatvan pár parlagi sas mintegy fele a hegyvidéken költ, a többi a sík vidéke­ken talál magának fészkelőhelyet. Ne­vével ellentétben néhány évtizeddel ez­előtt szinte kizárólag a hegyekben köl­tött ez az apró emlősökkel táplálkozó madár. A fákon fészkelő madarak fenn­maradásának záloga a zavartalan költő­hely. Magyar Gábor példát is említ a za­varás káros következményeire. A har­minc fok feletti nyári hőmérsékletben az anyamadár nélkül maradó fióka nagy valószínűséggel hőgutát kap. A sasok esetében alacsony a reprodukciós ráta, fészkenként általában egy-két fióka nő fel. A madárpopulációk általánosnak mondható apadása mellett új fajok is felbukkantak hazánkban. A hetvenes évek óta például egy sajátos „erkölcsű” madárfaj telepedett meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A csíkos fejű nádi­poszátáról van szó. E madárból a vilá­gon alig több mint harmincezer példány él, ebből hazánkban mintegy ezernégy­száz. A nőstény felkeres egy éneklő hí­met, párosodnak, majd a tojó lerakja a tojását. Később újra útra kel, és egy újabb hímmel párosodik. A fészekalj­ban lévő négy-öt tojás sokszor négy-öt légyott eredménye. A hímek egyébként nem vesznek részt a fiókák felnevelésé­ben. Esetükben ezért párokról sem be­szélhetünk. A csíkos fejű nádiposzáta is fokozottan védett faj, eszmei értéke fél­millió forint. A madarászok is elismerik, hogy né­hány faj károkat is okoz. A kárókatona például a halastavakban okoz pusztítást. A néhány száz példányból álló hazai kolóniát a költési időszak után a kör­nyező országokból csapatosan érkező rokonság egészíti ki - így már érzékeny veszteséget okoznak a halállományban. Egyébként a halak egy részét e szárnya­sok csupán megsebesítik, emiatt a pik­kelyesekre lassú agónia vár. E madárfaj esetében a riasztás lenne a természetba­rát módszer, azonban sok esetben a gyé­rítés hozhat csak eredményt. A káróka­tona nem szerepel a védett fajok listá­ján, de gyéríteni csak engedéllyel sza­bad. Ö.Z. Tüzok a Kiskunságon

Next