Népszabadság, 2001. augusztus (59. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Megkezdődött az ünnepségsorozat Az államalapítás 1001. évfordulójára emlékeznek országszerte kitüntetésekkel, millenniumi emlékműátadásokkal, ünnepi közgyűlésekkel pénteken megkezdődött az augusztus 20-i ünnepségsorozat. A hét végén a hagyományos megemlékezések országszerte kiegészülnek kulturális és szórakoztató programokkal. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Összefogásból, hitből és akaratból példát mutat az országnak Szabolcs-Szatmár- Bereg megye lakossága — hangsúlyozta Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke pénteken Nyíregyházán, a térségi önkormányzat ünnepi közgyűlésén, amelyen az államalapítás évfordulójára emlékeztek. A köztársasági elnök az államalapításról szólva felelevenítette Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ezeréves történetét. A politika is érzékelte az ország nyugati és keleti fele közötti fejlettségi különbséget, és jelentős terveket dolgozott ki és valósít meg a hátrányos helyzetű térség, közte Szabolcs felzárkóztatására. Ünnepséget rendezett pénteken a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar, az Ifjúsági és Sportminisztérium. A rendezvényeken a tárcák vezetői kitüntetéseket, dicséreteket és jutalmakat adtak át. Millenniumi emlékművet avatott fel Stumpf István kancelláriaminiszter pénteken Körmenden. - Egy nép akkor lehet erős, ha tiszteli, ápolja történelmét, és hisz abban, hogy a közösség megmaradása a kultúra megmaradását is jelenti — emelte ki Stumpf. Felavatták Csepel városkapuját és a kerület címerét pénteken a Csepeli millennium című ünnepségsorozat keretében. Az államalapítás 1001. évfordulójára emlékező hivatalos ünnepségek Budapesten, Zalaegerszegen, Miskolcon és Siófokon zajlanak majd. Hétfőn a fővárosban a hagyományos Kossuth téri zászlófelvonás után tíz órakor kezdődik a légi parádé a Margit híd és a Szabadság híd közötti Duna-szakaszon. Mádl Ferenc köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János házelnök jelenlétében a Parlament épületében kitüntetéseket ad át. Időközben a Gellért, a Clark Ádám és a Batthyány téren történelmi játékokkal várják az érdeklődőket. Délután három órakor kezdődik a Kossuth téren a központi ünnepség, amelyen beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. Az egész napos ünnepséget az este kilenc órakor kezdődő tűzijáték zárja az Erzsébet és a Margit híd közötti Dunaszakaszon. Szintén este kilenc órakor kezdődnek a zalaegerszegi, miskolci és siófoki tűzijátékok. A fővárosban hétfőn megtartják a hagyományos Szent Jobb-körmenetet. Az ünnep előestéjén az év leghosszabb utcabálját rendezik meg a fővárosban a Bajcsy-Zsilinszky úttól a Kodály köröndig. Színes programokat kínál a Várban a Mesterségek ünnepe is. Az MSZP elnöke, Kovács László 20-án délután három órakor Ópusztaszeren tart fórumot, majd este hat órakor beszédet mond a X. kerületi Óhegy parkban. Torgyán József, az FKGP elnöke augusztus 20-án Ópusztaszeren, a Kisgazdasátorban mond ünnepi beszédet, a párt más vezető politikusai pedig vidéki rendezvényeken vesznek részt. A Torgyán-ellenes kisgazda csoportosulások miniszterei és frontemberei vidéki rendezvényeken mondanak ünnepi beszédet. A MIÉP az idén nem a Hősök terén, hanem a Margit-szigeti atlétikai centrumban tartja Szent István-napi nagygyűlését, melyen Csurka István pártelnök mond ünnepi beszédet. Akik ott lesznek és akik nem A TNS Modus országos reprezentatív felmérést végzett július 27. és augusztus 8. között a 15 éves és idősebb magyar lakosság körében annak felderítésére, hogy mekkora a „vonzereje” az augusztus 20-i rendezvényeknek. Csaknem 500 válaszadó összesített véleménye alapján MILYEN PROGRAMOKON VESZ RÉSZT?* (bázis: akik részt vesznek az augusztus 20-i programon, százalékban) valószínűsíthető, hogy a lakosság majdnem fele (41 százaléka) részt vesz az országszerte megrendezésre kerülő programok valamelyikén. Érthető okoknál fogva elsősorban a budapestieket vonzza az ünnepi készülődés, hiszen itt kínálják a leggazdagabb programokat a szervezők. Nem meglepő az sem, hogy a legfiatalabbak - a 15-17 évesek - döntő többsége (csaknem nyolcvan százaléka) ott lesz a rendezvények valamelyikén. A kínált programok közül hagyományosan a tűzijáték a legnépszerűbb: a rendezvényeken részt vevők háromnegyede (77 százalék) terveiben szerepel, hogy megnézi ezt a látványosságot. A kirakodó, népművészeti sátrak, vásárok, a „búcsú” vonzereje a második legnagyobb, de sokakat vonzanak a zenei rendezvények is. Az ünnepi beszédek, műsorok várhatóan kisebb tömegeket vonzanak. A kérdezőbiztosok kíváncsiak voltak arra is, hogy akik nem mennek el egyetlen ünnepi rendezvényre sem augusztus 20-án, ezt mivel indokolják. Az okok között elsősorban az érdektelenség és a „tömegiszony” szerepel. Több mint tizedük szeretne ugyan részt venni, de koruk, állapotuk miatt ezt már nem tehetik. Másik tizedüknek más, fontosabb elfoglaltsága akad, így nincs rá idejük, hogy ünnepeljenek. Az érintettek kilenc százaléka egyszerűen „nem engedheti meg magának”, hogy ott legyen, mert nincs rá pénze. Az ügyészség megtagadta a nyomozást a MIÉP-alelnök ellen Folytatás az 1. oldalról Bognár László azt is mondta, hogy „egy magát nemzetinek mondó kormány nem engedhette volna meg a Ferencváros megsemmisítését”. A nyilatkozatot követően nyolc zsidó szervezet és több magánszemély feljelentést tett, úgy ítélték meg ugyanis, hogy a MIÉP alelnökének kijelentései alkalmasak lehetnek a közösség elleni izgatás gyanújának megfogalmazására. Augusztus elején az ügyészség feljelentéskiegészítést rendelt el. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a feljelentéskiegészítésben meghatározott feladatokat elvégezte. Az ügyben összegyűlt adatok, információk alapján végül - mint az a közleményből kitűnik - azért tagadta meg a nyomozást, mert az Alkotmánybíróság ide vonatkozó állásfoglalása és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentésekben kifogásolt kijelentések nem valósítanak meg bűncselekményt. Az Alkotmánybíróság egy korábbi ítéletében ugyanis - az ügyészség álláspontja szerint - egyértelműen meghatározta a szólásszabadság határait és azt, hogy mikor minősül egy nyilvánosan tett kijelentés közösség elleni izgatásnak. Polt Péter legfőbb ügyész levélben fordult Dávid Ibolya igazságügy-miniszterhez, és szakértői egyeztetést javasolt a szóban forgó és a hasonló ügyekkel öszszefüggésben. Lapunk úgy értesült, Polt levelében utalt arra, hogy a magyar jogszabályok és az Alkotmánybíróság állásfoglalása túlságosan tág teret enged az olyan szélsőséges megnyilvánulásoknak, amelyek miatt az utóbbi időben mind gyakrabban érik bírálatok Magyarországot nemzetközi szervezetek részéről. Bognár a tegnapi ügyészségi döntést követően lapunknak azt mondta, bizonyos volt abban, hogy kijelentéseivel nem követett el bűncselekményt, s nem merítette ki az antiszemitizmus és az uszítás fogalmát. Kérdésünkre, hogy a jövőben tartózkodik-e a hasonló kijelentésektől, illetve megfontoltabban nyilatkozik-e, azt válaszolta, hogy ő egy tanulmányból idézett, és a hírközlő szervek „egy kicsit félretudósítottak”. - Sem örömöt, sem diadalérzést nem tanúsítunk — kommentálta Csurka István az ügyészségi döntést. Mint mondta, tovább folytatják munkájukat, harcukat. A Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodát több magánszemély és szervezet is megbízta egy személyiségvédelmi polgári per előkészítésével. Bogdán Tibor irodavezető lapunknak azt mondta: két-három héten belül eldől, milyen formában indítják meg az eljárást, és kiknek a képviseletében. Várhatóan öt-tíz ügyfél képviseletét látják majd el. Az ügyészség nyomozást megszüntető határozata nem befolyásolja a majdani eljárás esélyeit. A személyiségvédelmi perben ugyanis máshol húzódnak meg a jogellenesség határai, mint a büntetőeljárásban. Lapunk úgy tudja, jogászi körökben felvetődött a Btk. módosításának gondolata. Az új büntető jogszabály már nem sorolná az eredmény-bűncselekmények közé a gyűlöletkeltést, hanem már azt is büntetni rendelné, ha valaki olyan kijelentéseket tesz, amelyek alkalmasak lehetnek egyes nép-, faji vagy vallási csoportok elleni uszításra. - Sajnos nem először fordul elő, hogy közösség elleni izgatás miatt tett feljelentés kapcsán az ügyészség megtagadja a nyomozást - jelentette ki Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Ennek ellenére váratlanul érte a döntés, hisz a kifogásolt kijelentéseket ezúttal egy parlamenti párt, nevezetesen a MIÉP felelős politikusai tették. Tordai szerint a MIÉP- es uszítás is közrejátszott abban, hogy kevéssel később, az FTC-Újpest mérkőzésen a vendégcsapat szurkolói szélsőséges, zsidóellenes megnyilvánulásokra ragadtatták magukat. A Mazsihisz panaszszal él a Legfőbb Ügyészségnél, és minden törvényes lehetőséget igénybe kíván venni annak érdekében, hogy antiszemita kijelentések ne maradhassanak büntetlenül - hangsúlyozta Tordai Péter. A Mazsihisz pénteken este hasonló tartalmú hivatalos közleményt is kiadott. A szövetség a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét is szeretné felhívni az aggasztó magyarországi jelenségekre. A Mazsihisz - mint olvasható - lehetetlennek tartja, hogy a „MIÉP kisajátítsa a magyar nemzet egyetemes képviseletét, és megnyilatkozásaival irányítsa a magyar politikát”. Kovács szerint a múlt nem díszlet, hanem tanulság A Szent István-i hagyomány jegyében kell kijelenteni, hogy nemzetellenes az a magatartás, amely az itt élők és a magukat magyarnak vallók közül bárkit, bármilyen indokkal megpróbál kirekeszteni a magyarság, a nemzet soraiból. Nemzetellenes az a hatalom, amely cinkos hallgatásával bátorítja az ilyen erőket, ahelyett, hogy teljes súlyával fellépne velük szemben - hangoztatta Kovács László szocialista pártelnök a XXI. Század Társaság pénteki rendezvényén, ahol a szocialisták az ezer esztendővel ezelőtti államalapítás emlékének tisztelegtek és búcsúztak a millenniumi évtől. Kovács hangoztatta: „Mi gondolatokkal ünneplünk. Olyan gondolatokkal, amelyek múltunkat nem egy ünnep fényes díszletének tekintik, hanem a jelen és a jövő érdekében összegzik annak tanulságait - nekünk erre van szükségünk, mert mi nem ábrándozunk, hanem tervezünk, mi nem álmodunk, hanem cselekszünk.” Kijelentette: Szent István államférfiú nagysága mindenekelőtt abban állt, hogy pontosan mérte fel a magyarság lehetőségeit. Nem az Európán kívüli élet lehetőségeit kereste, hanem az Európához történő kapcsolódás útját. Ahogy államalapító királyunk a fennmaradásunk érdekében alkalmazkodott és igazította az európai fejlődéshez az akkori Magyarországot, ma a továbblépés követeli meg, hogy a demokrácia, a hatalomgyakorlás, a politikai kultúra tekintetében a fejlett európai államok szokásait, szabályait honosítsuk meg idehaza. Szerinte az ország, a társadalom érdekeinek az felel meg, ha az állam nem uralkodik az embereken, hanem szolgálja őket. Ha a kormány nem arra törekszik, hogy mindenre kiterjessze hatalmát, hanem arra, hogy biztosítsa az országban a törvényes rendet, a tiszta közéletet, az adófizetők pénzének az ország érdekében történő felhasználását. Ha a kormány az országot építi, és nemcsak annak képét. Ha mindenkinek esélyt teremt és nem csupán egy kicsi, hozzá kötődő csoportnak, ha azoknak nyújt több támogatást, akik arra rászorulnak. Leszögezte: a siker nélkülözhetetlen feltétele a nemzet összefogása, egysége. Ehhez elengedhetetlen, hogy valamenynyien, akik itt élünk, és azok, akik a Kárpát-medencében, vagy bárhol a világban, de a nemzethez tartoznak, otthonuknak érezzék ezt a földet, ezt az országot, ezt az ezeréves államot. Hogy érezhessük és érezzük: Magyarország mindannyiunké. Kéri J. Tibor Kovács László, Csányi Vilmos, Gönczöl Katalin, Balogh András és Vámos Tibor a XXI. Század Társaság rendezvényén fotó: Kovács bence Nem kell millenniumi rongyrázás - mondták az SZDSZ ügyvivői a Lánchídnál Augusztus 20-ával befejeződik a millenniumi év, végéhez közeledik a szemfényvesztés kurzusa is. A Fidesz-kormány politikai Disneylanddé alacsonyította a magyar millenniumot, ellenőrizetlenül pazarolta el a magyar adófizetők 80 milliárd forintját - hangoztatta Fodor Gábor és Gusztos Péter szabad demokrata ügyvivő az SZDSZ pénteki tájékoztatóján, amelyet a Duna-parton, a Lánchídnál tartottak. Az SZDSZ osztja mindazok véleményét, akiket megbotránkoztat az állami rangra emelt giccs, a kormány önünneplése. A párt osztja mindazok véleményét, akik azt gondolják, hogy a köztársaság miniszterelnökének illene tudni legyőznie megalomániáját és személyes vonzalmát a királyságot jelképező korona iránt. Az ügyvivők leszögezték: véget kell vetni a millenniumi rongyrázásnak. A tavasszal távozó kormány rengeteg elvégezetlen feladatot hagy maga után. Mindeközben két kézzel szórja a pénzt saját maga tömjénezésére. A szabad demokraták azt akarják, hogy a nemzet ne az éppen hatalmon lévők önünneplésének díszlete legyen, hanem végre saját teljesítményét ünnepelhesse. Az SZDSZ azt is kifogásolja, hogy a kormány csak a budapesti tűzijátékra 250 millió forintot költ az idén. Párhuzamos példaként említették: az amerikai nemzeti ünnep alkalmával tartott washingtoni tűzijáték 30 millió forintba került. Fodor Gábor bejelentette: ha jövőre az SZDSZ kormányra kerül, azonnal kezdeményezi az Országimázs Központ megszüntetését. K. J.T. Fodor Gábor és Gusztos Péter a Duna-parton fotó: Kovács bence Mégsem lesznek kisgazdák a Fidesz-listán Szentgyörgyvölgyi Péter kisgazda frakcióvezető szerint előbb meg kell teremteni a Torgyán Józseffel szemben álló kisgazdák egységét, azt követően lehet foglalkozni azzal, hogy technikailag milyen módon segítsék a választásokon a nemzeti oldalt. Megindultak ugyan a tárgyalások a Torgyán-ellenes kisgazda csoportok között, de „voltak sértődöttségek és egyéb személyi problémák, amelyeken túl kellene lépni” - közölte a kisgazda frakcióvezető pénteki sajtótájékoztatóján. Mint mondta, rajta nem múlik az egység, ő továbbra is hisz ennek megteremthetőségében. Az országgyűlési választások kapcsán Szentgyörgyvölgyi Péter elképzelhetőnek nevezte, hogy „kettős” kopogtatócédula-gyűjtésre kerül majd sor a kisgazdák részéről, gyűjtenek az FKGP képviselőjelöltjei, s a Torgyán Józseffel szembefordult politikusok is. A szakadár kisgazdák, különösen a Szabó János honvédelmi miniszter, és a Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter nevével fémjelzett Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének (FKDSZ) soraiban számítanak rá, hogy a választásokra valamilyen formában létrejön az együttműködés a Fidesszel. Információink szerint azonban a legnagyobb kormánypárt attól teszi függővé, hogy tárgyal-e az FKDSZ-szel, hogy milyen megállapodásra jut az MDF-fel, illetve, hogy a kisgazda miniszterek által vezetett csoportosulás fel tudja-e maga mögé sorakoztatni a kisgazda tagság többségét. Az már most bizonyosnak látszik, hogy a Fidesz nem vesz fel az országos listájára kisgazda politikusokat. A legnagyobb kormánypárt oly módon kíván együttműködni a kisgazdákkal, hogy azokban az egyéni választókerületekben, amelyekben jelöltjeik valószínűleg mandátumot tudnak szerezni, a Fidesz nem állít ellenjelöltet. Koalíciós körök szerint ez legfeljebb öt-hat helyen fordulhat elő. Az FKGP - Torgyán József bejelentése szerint - önállóan indul a választásokon, és csak az első forduló után dönti el, hogy „megfelelő ellenszolgáltatás” fejében visszalépteti-e jelöltjét a nemzeti oldal esélyesebb jelöltje javára. Cs. I.