Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-22 / 45. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. FEBRUÁR 22., PÉNTEK A Demonstrációk hétvégéje jobboldal tüntet, és provokációval vádol A baloldal cáfol Csurka István változatlanul számít arra, hogy rendzavarás történik a MIÉP vasárnapi tüntetésén, az MSZP székháza előtt. A baloldali szervezetek viszszautasítják a MIÉP elnökének azon feltételezését, hogy provokációra készülnének. Vasárnap csak a MIÉP demonstrál a budapesti Köztársaság téren, az SZDSZ a Hősök terén tart rendezvényt, az Andrássy úton pedig a Terror Háza megnyitója alkalmából lesz megemlékezés. MUNKATÁRSAINKTÓL Vasárnap csak a MIÉP tart demonstrációt a Köztársaság téren, az MSZP ugyanis nem szervez a székháza előtt ellentüntetést. Csurka István pártelnök ugyanakkor továbbra is tart attól, hogy provokátorok zavarják meg vasárnapi rendezvényüket. A politikus már szerdán utalt erre, mondván, hogy az interneten a MIÉP-tüntetés megzavarására felhívások jelentek meg, lapunknak pedig csütörtökön azt mondta, tudomásuk szerint a Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (SZESZ) a honlapján olvashatóak ilyen felhívások. Szerinte „valakik mindenáron rendőrkordont és botrányt akarnak”, így akarják megakadályozni, hogy a MIÉP szolidaritási tüntetést tartson, azt követően pedig átvonuljon az Andrássy út 60.hoz, a Terror Házához, ahol a nyilas- és a kommunista terror áldozataira emlékeznek, s Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mond. A Magyar Nemzetben is napvilágot láttak olyan információk, melyek szerint nem zárható ki, hogy a Köztársaság téren és a Terror Házánál tartott rendezvényeken baloldali, az MSZP és az SZDSZ részéről megnyilvánuló provokációra lehet számítani. A lap mindezt arra alapozta, hogy az MSZP vasárnaptól területfoglalási engedélyt kért a székháza elé, az SZDSZ pedig szintén vasárnap délután a Hősök terén tartja kampányrendezvényét, ahol a Fidesz 1998-as választási ígéreteit feltüntető óriás lufikat eregetnek. A Demokratában a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) nevében jelent meg felhívás a MIÉP-rendezvény megzavarására. (Csurka István tegnap bejelentette, hogy a vasárnapi tüntetést szombaton tartják, később ezt úgy módosította, hogy szombatra „csak” lefoglalták a Köztársaság teret, a demonstráció az eredetileg tervezett időpontban lesz.) A hírbe hozott baloldali szervezetek visszautasították a velük kapcsolatos feltételezéseket. Kalmár Szilárd, a SZESZ ügyvivője kijelentette, hogy szervezete semmiféle provokációra nem készül, ilyen ötlet szóba sem került. „Csurka úrnak azt javaslom, hogy máshol keresse az ellenséget” - fogalmazott. A SZIM vezetője is a leghatározottabban visszautasítja a jobboldali lapok állítását, miszerint szervezetének tagjai „minden eddiginél mocskosabb kampányfogásra készülnek”. Tóth László felhívta a figyelmet: valakik a SZIM nevében provokációs tartalmú felhívást tettek közé az interneten. Az MSZP és az SZDSZ vezető politikusai is visszautasították a terrorral és a provokációval kapcsolatos vádakat. Kovács László, az MSZP elnöke megerősítette, hogy vasárnap nem készülnek ellendemonstrációra, bár a székházuk előtti teret valóban lefoglalták a választások második fordulójának napjáig. - Elfogadhatatlan, hogy a közszolgálati médiák és a Magyar Nemzet provokálják azokat, akik elmennek a MIÉP tüntetésére - jelentette ki Juhász Ferenc szocialista alelnök csütörtöki tájékoztatóján. „Vasárnap a Köztársaság Téren demonstrálók nézzenek magukba, és aztán menjenek békével” - mondta a politikus. Horn Gábor SZDSZ- ügyvivő szerint „Magyarországon az emberek normálisak, csak az abnormális, amit a kormány művel Orbánostul és Csurkástul együtt.” A MIÉP és az SZDSZ vasárnapi rendezvényei várhatóan nem zavarják majd egymást, sem a Terror Háza előtti emlékezést. A MIÉP ugyanis - a rendőrség által biztosított útvonalon - a Nagykörút és az Oktogon felé vonul az Andrássy út 60.-hoz, míg az SZDSZ a Hősök terén tartja kampányrendezvényét. „Elvtársak, elég volt!” Keresztény tüntetés a Köztársaság téren, az MSZP székháza előtt A szeretet vezérelje tetteinket! - hangsúlyozta az egyik szónok a Köztársaság téren rendezett keresztény tüntetésen. A tömeg pfujolással fejezte ki ellenszenvét a Magyar Szocialista Párttal szemben, a bekiabálások nemzet- és hazaárulónak, kommunistának minősítették az MSZP-t. Demonstrációt tartott csütörtökön este az MSZP székháza előtt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) egyetemi csoportja, és a Jobboldali Ifjúsági Közösség (JOBBIK). A Köztársaság téri fáklyás tüntetés több ezer résztvevője Horn Gyula volt kormányfő és a szocialista egyetemisták egyházellenesnek tartott megnyilvánulásai miatt tiltakoztak. A szervezők felhívása ezt így fogalmazta meg: „Szent dolgainkból gúnyt űznek, levelekben oktatják ki papjainkat, lelkészeinket. Most pedig megtörtént az, amiről azt hittük, az európai demokráciákban nem történhet meg. Kémkednek utánunk, megzavarják istentiszteleteinket, megfélemlítik a híveket és pásztoraikat.” (Ezzel a Szocialista Egyetemisták és Főiskolások kezdeményezésére utaltak: aktivistáik összegyűjtötték volna a politikai állásfoglalásokat tartalmazó templomi szónoklatokat. A szocialisták azonban visszavonták kezdeményezésüket. - A szerk.) Elsőként Nagy Ervin, a JOBBIK elnöke szólalt fel. Tudjátok, min álltok? - kérdezte, majd így folytatta: „Máig is feltáratlan cellák és kínzókamrák felett, hol hasonlókat, mint mi, vertek agyon elveikért, hitükért. Ki tudja? Ha fülünket a földre tapasztjuk, a mélyből még ma is hallhatnánk segélykiáltásaikat, sikolyaikat.” Tudjátok, kik ülnek mögöttünk? - tette fel az újabb kérdést a szónok az MSZP-re utalva. A pfujoló tömeg tudni vélte a választ. „Nemzetárulók! Hazaárulók! Kommunisták!” - kiabálták a tömegből. Nagy Ervin kijelentette, hogy amikor „a baloldal nem tisztel sem embert, sem Istent, se hazát, ki kell mondanunk: elvtársak, elég volt!” Mármint azokból, akik „hatalomvágyuk miatt sárba tipornak emberi méltóságot, becsületet!” A JOBBIK elnöke ugyanakkor arra kérte az egybegyűlteket, hogy a szeretet vezérelje tetteiket. Vona Gábor, a KÉSZ egyetemi csoportjának vezetője elmondta, hogy nemcsak nemzetünknek, hanem keresztény egyházainknak is polgárai vagyunk. Közölte, hogy nincs helyük a magyar közéletben azoknak az embereknek, akik felelevenítik a szocializmus és a nemzeti szocializmus módszereit. A szervezők kilátásba helyezték, hogy amíg a szocialisták nem kérnek bocsánatot a megsértett hívektől, minden csütörtökön újabb demonstrációkat rendeznek. Füttykoncert fogadta a bejelentést, miszerint az MSZP a választásokig lefoglalta a Köztársaság teret, ezért a jövő heti tüntetést más helyszínen kell megtartani. Cz. G. A Szabadság tér helyett a médiahatóság épülete elé szervezi a Pannon Rádió rasszista, gyűlöletkeltő műsorszámai elleni néma tüntetést február 25-én 16 órára az Otthont Magyarországból Összefogás nevű tömörülés. Közleménye szerint a módosítás oka, hogy a szervezők számára az előzetes helyszíni szemlén nyilvánvalóvá lett: a Pannon a Szabadság tér 2. szám alatt a református egyház épületében működik, méterekre az egyház templomától, márpedig a hívőket nem kívánják zavarni. Az ORTT épülete mellett szólt az is, írja a szervezet, hogy a kormánytöbbségű médiahatóság kedden ismét nem lépett fel érdemben azért, hogy a Pannon változtasson műsorpolitikáján. Kedden az ORTT törvénytelennek mondta ki, hogy a Csurka István MIÉP-elnök által alapított Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány 26 százalékos tulajdonosa a Pannont működtető cégnek. A hatóság 30 napot adott a jogsértés orvoslására, ám a keményebb lépéseket javasló kezdeményezéseket a többség leszavazta. (Munkatársunktól) Méltóság és gyászszalag A Terror Háza vezetőségének tájékoztatása szerint a tömeges érdeklődés miatt a nyitónapon nem tudják biztosítani az egész múzeum bejárását, ezért arra kérnek mindenkit: ne időzzön hosszan a termekben, hogy minél többen bejuthassanak a kötött útvonalú kiállításra. A 17 órakor megnyíló múzeum mindaddig nyitva lesz, amíg valamennyi érdeklődő be nem jutott. A múzeumi megnyitó alkalmából emléklapot adnak a látogatóknak, s a későbbiekben annak felmutatásával egy alkalommal ingyenesen megtekinthető az egész múzeum. A megnyitóra látogatóknak a Magyar Államvasutak Rt. 90 százalékos utazási kedvezményt biztosít. A menetjegyeket a helyszínen, az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán lévő sátornál le kell pecsételtetni. A vasárnapi megnyitóval kapcsolatban mind a múzeum, mind pedig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) és tagszervezetei, valamint más szervezetek arra kértek mindenkit, hogy gyászszalagot kitűzve menjen el a megnyitóra. A közös állásfoglalás szerint a gyász, az együttérző emlékezés napján nincs helye a félelemkeltésnek, az indulatok szításának. (MTI) Nyugaton kerülik a pártszékházakat Nemmel válaszoltak berlini tudósítónknak arra a kérdésére a két legnagyobb párt, a szociáldemokraták (SPD) és a kereszténydemokraták (CDU) képviselői, hogy Németországban szokásos-e a választási kampány keretében az esetleges politikai ellenfél székházánál demonstrációt szervezni. Az SPD szóvivője hozzátette: nem is emlékszik rá, hogy valaha is történt volna ilyen a pártszékháznál a Willy Brandt-háznál, a berlini Wilhelmstrassén. Ezzel szemben Olaszországban szokásban van a baloldali pártok lekommunistázása kampánykor és máskor is. Római tudósítónk jelentése szerint Silvio Berlusconi miniszterelnök az előző, baloldali kormány idején a konzervatív pártok egy római tanácskozásán azt állította, hogy Itáliában kommunista hatalom van. Berlusconi emellett a médiától a bíróságokon át egészen az Európai Unióig, ahol a szocialista kormányok vannak hatalmon, mindenütt vörös összeesküvést gyanít. Az viszont, hogy az egyik párt a másik székháza előtt kampányoljon, nem jellemző. Olaszországban is bevett dolog kormányépületek előtt tüntetni, de ezek a megmozdulások általában az üggyel egyetértő, hasonló platformon álló több párt, mozgalom és szervezet szimpatizánsait egyesítik. Külön tüntetni olykor a korábban elszakadáspárti, ma inkább Európa- és idegenellenességéről ismert Északi Liga szokott. Franciaországban a választási kampány nem érinti az általános gyülekezési jogot. Elvben minden politikai vagy civil szerveződés ott tüntethet, ahol arra engedélyt kap a területileg illetékes prefektúrától. A meghatározó francia pártok - bal- és jobboldalon egyaránt - gyűléseiket nem politikai ellenfeleik székháza vagy választási főhadiszállása elé szervezik - írja párizsi tudósítónk. Francia szocialista, valamint a konzervatív RPR-es és UDF-es pártkörökben úgy vélik: a demokratikus keretek - például kampánygyűlések vagy a média - megfelelő feltételeket kínálnak saját nézeteik kifejtésére, illetve a politikai ellenfelekkel való vitára. Az államfő szavára sem békülnek a pártok Folytatás az 1. oldalról Kovács László, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke egyaránt kifogásolta, hogy a megbeszélésen a Fidesz nem kért bocsánatot a hazaárulózásért az ellenzéktől, és nem határolódott el Orbán Viktor kijelentésétől. Hangsúlyozta, nem borították fel a nemzeti konszenzust sem a státustörvény, sem az uniós csatlakozás tekintetében, s nem látnak okot arra, hogy a párt stílusán vagy hangnemén változtassanak, hiszen az MSZP eddig sem rágalmazott, mocskolódott, s ezután sem fog senkit hazaárulónak, strigáknak nevezni - utalva a Fidesz politikusainak kijelentéseire. A szabad demokrata pártelnök továbbra sem optimista a kampány hangnemét illetően, mert a Fidesz nem képes levonni a szükséges következtetéseket botrányos nyilatkozataiból - fogalmazott Kuncze Gábor. Az MSZP és az SZDSZ nem használta ki a lehetőséget, hogy visszatérjen a határon túli magyarok iránti felelősség és az uniós csatlakozás tekintetében korábban fennállt hatpárti konszenzushoz -jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke. A hazaárulózásról csak annyit közölt: nem jó, hogy ilyen kijelentések elhangzanak a parlamentben, de az okokat kell vizsgálni. Pokorni szerint a köztársasági elnök is rokonszenvezett a Dávid Ibolya MDF-elnök által elkészített választási etikai kódexszel. Az MDF elnöke saját pártja nevében vállalta, hogy csak pozitív módon kampányoltak. Gyimóthy Géza, az FKGP alelnöke úgy érzi, néhol már félelemérzet uralkodik, több kisgazdát ugyanis kitettek a munkahelyéről. Elítélte az egyházakat támadó nyilatkozatokat. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint a megbeszélésen a pártok azért nem tudtak megegyezni, mert tovább folytatták az egymás közötti vitát, melyben - ahogy mondta - kizárólag pártja nem vett részt. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó A parlamenti pártok vezetői az elnöknél FOTÓ: SZABÓ BARNABÁS Mádl a kampány új elemeiről Mádl Ferenc köztársasági elnök az általa kezdeményezett hatpárti konzultáción felszólította a pártokat, hogy a nemzettel szemben viselt felelősséget vállalva, az állampolgárok jövőjét, a közös jövőt szem előtt tartva politizáljanak a kampány hátralévő részében - olvasható az államfői hivatal által a találkozó után kiadott közleményben. „A 2002-es választási kampány olyan új elemeket hozott felszínre, amelyek a társadalomban is nyugtalanságot okoznak. Ezek hatására a társadalom politikai nézeteiben a választások előtt megszokottnál sokkal nagyobb mértékben polarizálódik, és felmerül annak veszélye, hogy ez a megosztottság hosszabb ideig elhúzódik.” Mádl Ferenc a nemzet egységének védelmében arra hívja fel a pártok és vezetőik figyelmét, hogy minden nemzet életében vannak olyan értékek és érdekek, amelyek védelme valamennyi párt feladata, amelyeket a nemzeti egység fontos zálogának kell tekinteni. „Sajnálatos volna, ha a választási kampányban az elmúlt években létrejött jelentős konszenzusok is komoly sérüléseket szenvednének. Ezt a továbbiakban nem szabad megengedni” — szögezi le Mádl Ferenc. A köztársasági elnök jelzi: kiemelt feladata a demokrácia védelme. „A lakosság döntő része zavartan, gyakran értetlenül figyeli a pártok által használt, nemritkán durva, a demokrácia intézményeit is nemegyszer negatívan érintő, elfogadhatatlan hangnemet. A másik lejáratására irányuló, az ellentétes nézeteket valló politikusok, pártok durva támadása, nem az ország valós problémáira koncentráló kampány elriasztja az embereket a politikától. Negatívan befolyásolhatja a választási részvételt” — áll az államfői közleményben. RÉSZLETEK AZ MDF VÁLASZTÁSI ETIKAI KÓDEX-TERVEZETÉBŐL 1. A nyilatkozat aláírói erkölcsi kötelezettségüknek tartják a választásokra vonatkozó törvényi kötelezettségek betartását, s tartózkodnak a választási szervek tevékenységének, döntéseinek megalapozatlan bírálatától. 2. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a polgárokat a választáson való részvételre ösztönözzék. Erre figyelemmel tartózkodnak az olyan kampányelemek alkalmazásától, amelyek alappal kelthetnek visszatetszést és félelmet a választópolgárokban. 3. Kijelentik: a választási kampány célja, hogy a pártok és jelöltjeik bemutatkozzanak és ismertessék céljaikat, valamint ütköztessék politikai programjukat. 4. Etikátlannak tekintik a politikai, személyi hitelrontást, és tartózkodnak attól. 5. Nem használnak lealacsonyító, durva, sértő kifejezéseket, megfogalmazásokat a kampány során. 6. Tartózkodnak attól, hogy egymás választási gyűléseit, egyéb rendezvényeit megzavarják. 7. A nyilatkozat részesei kötelezettséget vállalnak arra, hogy az érdekkörükben megvalósult etikai szabálysértést haladéktalanul kivizsgálják, az elkövetőt eltiltják a választási eljárásban való további részvételtől, vagy a neki adott megbízást visszavonják, a sérelmet szenvedett felet pedig az intézkedésről tájékoztatják. A Centrum bemutatta programját MTI-JELENTÉS A Centrum tervezhető jövőt akar - erről Kupa Mihály beszélt csütörtökön, amikor ismertette pártja választási programját. A pártelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a három hónapja megalakult Centrum párt mára a Gallup közvélemény-kutató cég szerint elérte a négy százalékot, a Szonda Ipsos szerint pedig három százalékon áll. Hozzátette: ez azt mutatja, hogy „könnyedén átugorják” majd a parlamentbe jutás küszöbét. Az ésszerű változás programja című dokumentumból Kupa Mihály kiemelte, hogy a Centrum célul tűzte ki a demokrácia és a jogállamiság megerősítését. A párt szerint vissza kell állítani a parlament heti ülésezésének rendjét, és évente kell új költségvetést elfogadnia a törvényhozásnak. A Centrum elő kívánja segíteni a civil társadalom fejlődését annak érdekében, hogy helyreálljon a valódi versenyhelyzet a politikában.