Népszabadság, 2002. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-20 / 66. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁRCIUS 20., SZERDA Kétszer több jelentkező a vártnál OTP-adósok: szerződnek a kedvezményes törlesztésre Az OTP megkezdte a szerződéskötést azokkal az ügyfelekkel, akik 1989 előtt vagy 1989 és 1993 között vettek fel kedvezményes kamatozású hitelt, ám a törlesztőrészleteket nem tudták fizetni, és ingatlanukat az elárverezés fenyegette. A hitelintézet 55 ezer ügy­félnek ajánlotta fel, hogy kedvező fel­tételek mellett törleszthetnek; közü­lük 30 ezren elvben vállalták, hogy részt vesznek a programban. Az első végleges adatok augusztus­ban láthatnak napvilágot arról, hogy az OTP-lakáshitellel adósságcsapdába ke­rült, ám a kedvezményes törlesztési le­hetőséget elvben vállaló mintegy 30 ezer ügyfél közül végül hányan kötnek ténylegesen szerződést a hitelintézettel. Lakner Zoltán, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyettes államtitká­ra lapunknak elmondta: azok közül, akik az 1989—1993 között felvett kölcsönt nem tudták fizetni, mintegy 11,5 ezren jelezték vissza az OTP-nek, hogy részt vennének a programban. Őket az év első két hónapja folyamán hivatalosan is ér­tesítették a kedvező döntésről. Ezt köve­tően 90 nap áll rendelkezésükre, hogy az OTP-nél jelentkezzenek, és megkössék az új szerződést, amely tartalmazza a kedvezményes törlesztés részleteit. Azon adósok közül, akik az 1989 előtt felvett kölcsön miatt kerültek adósság­­csapdába - fizetési szándékukat csak­nem 19 ezren jelezték - mintegy tízezer embert értesítettek a mai napig. A he­lyettes államtitkár úgy fogalmazott: az ügyintézés nehézkességének oka, hogy nincs két egyforma ügy. Ahogy arról lapunkban hírt adtunk, a szociális miniszter decemberben döntött arról, hogy valamennyi jelentkezőnek lehetővé teszik a kedvezményes vissza­fizetést abban a rendszerben, amelyet az adós választott (a kedvezmény többnyi­re a kamattartozás elengedése). Az OTP 55 ezer, felmondott hitellel rendelkező ügyfélnek ajánlotta fel a különféle tör­lesztési konstrukciók közötti választást. Az előzetes várakozásokhoz képest csaknem kétszer többen jelentkeztek, így az eredetileg elkülönített pénzt is tíz­szeresére kellett növelni. A programhoz így összesen több mint 11 milliárd fo­rintra van szükség, ezen belül 7,5 mil­­liárdot különítettek el az állami költség­­vetésből. Harrach Péter szociális minisz­ter a döntést követően kifejtette: a kérel­met benyújtók 80 százalékának jövedel­me nem éri el a nyugdíjminimumot. Az igénylők több mint felénél az is nehezí­tette a rendszeres fizetést, hogy a hitel­­felvétel óta a családi helyzetben változás történt, például az egyik kereső meghalt vagy elvesztette munkáját. A hitellel érintett ingatlanok értéke általában nem haladja meg a hárommillió forintot, és területi fekvésük is kedvezőtlen, zömé­ben az észak-magyarországi és az alföl­di régióban találhatóak. Bencsik Réka Tandíj vagy költségtérítés? A Fiatal Baloldal (FIB) szerint Orbán Viktor felsőoktatási si­kerpropagandája hamis, hiszen az elmúlt négy évben a tandíj­­köteles hallgatók száma ugrásszerűen megnőtt, a semmilyen juttatásban nem részesülő hallgatók száma megduplázódott, a hallgatói normatíva reálértékben pedig a felére csökkent. Újhe­lyi Istvánnak, a szervezet elnökének lapunkhoz eljuttatott köz­leménye szerint a Happy End jól fizetett propagandagépezete hiába nevezte át a tandíjat költségtérítéssé, akinek fizetnie kell, annak a kettő ugyanaz. Újhelyi példaként említette, hogy az elmúlt héten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül tandíjkötelessé tette valamennyi­­ szakját a bölcsészettudományi karon, és kipostázta a hallgatóknak a 60 ezer forintos tandíjról szóló csekket. A döntés több mint ezer hallgatót súlyosan érint. Bakonyi László, az ELTE tanulmányi osztályvezetője a köz­leményre reagálva azt kérte a hallgatóktól, ha problémájuk van, az egyetem vezetőségét keressék meg. Hozzátette: az egyetem nem kíván politikai csatározásokban részt venni. Bakonyi el­mondta: a B szakok eddig is költségtérítésesek voltak, de ennek befizetését saját hallgatói esetében a bölcsészkar elengedte. Eb­ben a félévben pénzügyi okok miatt erre már nincs lehetőségük. A tandíj 1998-as eltörlése óta 14 ezer fővel, közel 10 száza­lékkal növekedett az államilag finanszírozott, és így tandíjmen­tes képzésben részt vevők száma - közölte Sió László, az okta­tási tárca politikai államtitkára. Hozzátette: a költségtérítéses képzésben részt vevők aránya is örvendetesen bővül, amely azt jelzi, hogy egyfelől a fiatalok jó befektetésnek tekintik a tanu­lást, másfelől a hallgatói támogatások növekedésével, a diákhi­tel és Bursa Hungarica ösztöndíjprogram bevezetésével egyre többen tudnak az ilyen képzésekbe bekapcsolódni. Varga Dóra Ártárgyalások két hónapon belül Eltérő álláspontok a gyógyászati segédeszközök állami támogatásáról Miközben a gyógyászati segédeszközö­ket gyártók legalább 15-20 százalék­kal emelnék termékeik árát, addig az egészségpolitika irányítói mindössze 6-10 százalékos drágulást tartanak el­fogadhatónak. A két hónapon belül kezdődő áralkut követően legkoráb­ban nyáron változnak a térítési díjak. Két hónapon belül több mint tízezer gyógyászati segédeszköz áráról kezdődik egyezkedés az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár és a forgalmazó cégek között - értesült a Népszabadság. Abban a szak­értők már most egyetértenek, hogy meg­lehetősen feszült tárgyalás várható. Az utóbbi három évben a cégeknek nem volt lehetőségük sem áremelésre, sem a támo­gatással megvásárolható termékek köré­nek bővítésére, éppen ezért most ragasz­kodnának az inflációval elszenvedett veszteségeik pótlásához. Azaz legalább 15-20 százalékos áremelést tartanának méltányosnak. Emellett ragaszkodnak ah­hoz is, hogy minél több új, modern, a be­tegek életminőségét jelentősen javító esz­közzel bővüljön az egészségbiztosítói tá­mogatással megvásárolható termékek kö­re - tudtuk meg Lábai Zsolttól. Az Orvos­­technikai Eszközök Gyártói és Forgalma­zói Szövetségének elnöke elmondta: arra számítanak, hogy a jelenleg 26 milliárdos gyógyászatisegédeszköz-kassza legalább 30 milliárdra bővül. Szerinte e nélkül az egészségbiztosító nem lesz képes a terve­zett gyártói áremelést kompenzálni a tá­mogatásban, tehát a drágulást a bete­geknek kellene megfizetniük. Úgy tudjuk, az OEP a cégek által aján­lott tízezer termékből 3500-4000 árához adna támogatást. A gyártók áremelési igényének is csak mintegy felét, azaz 6-10 százalékot tartana elfogadhatónak. Az OEP az áralkuban az olcsó és hozzá­férhető eszközöket tenné a támogatott lis­tára, a közgyógyellátási listára pedig a legolcsóbb két termék kerülhet majd. D. A. N. Kikötők a Dráván A fejlesztéstől a turizmus fellendülését várják Befejeződött a hajókikötő építése Bar­cson, Drávaszabolcson, Drávasztáron és Drávatamásiban. A létesítményeket tegnap avatta Fónagy János közleke­dési és vízügyi miniszter. A PHARE-tá­­mogatással megvalósuló beruházás a helyiek szerint munkalehetőséget te­remt, és megismerhetőbbé teszi ezt az évtizedeken át elzárt, környezeti szem­pontból viszont igen értékes területet. A barcsi kikötőavatást követően a ven­dégek Drávatamásiba hajóztak. Az ala­csony vízállás megnehezítette ugyan a kormányos dolgát, de szerencsésen meg­érkeztek, innen viszont már szárazföldön folytatták útjukat Drávasztárára és Drávaszabolcsra. Fónagy János közleke­dési és vízügyi miniszter arra biztatta a drávatamásiakat, hogy fogjanak össze az idegenforgalom, a falusi turizmus fellen­dítésére. Javasolta: nyújtsanak be újabb pályázatokat további fejlesztésekre. - Eredetileg kerékpárutat akartunk épí­teni Barcs és Szentborbás között, a terv­ről máig nem mondtunk le, a hajókikötő azonban nagyobb lehetőség — mondta tegnap Torma József, a Drávamenti Táj­védelmi és Turisztikai Egyesület elnöke, aki szerint a kikötőépítés csak az első lép­cső, a vízi turizmus és a természetvéde­lem összehangolásával páratlan élményt nyújtó szigeti kirándulásokra teremtettek most lehetőséget. Az egyik drávai szigetre, amelynek Kormorán a neve, madárfigyelőket tele­pítenek, az oda vezető tanösvények pedig bepillantást engednek a valóságos vadvi­lágba. Torma elmondta: terveik szerint egész napos barangolásra vinnék az ér­deklődőket. Júniusra elkészül az első ha­jó-diákszálló is a somogyi városban, a ví­zi járművet Mohácsról „költöztették át”. A határsáv miatt évtizedeken át csak külön engedély birtokában volt megkö­zelíthető a Drávának ez a szakasza. Mun­kát adó vállalkozások itt nem vetették meg a lábukat. Ez az „elzártság” nehezí­tette a települések életét - másfelől vi­szont nem volt, aki ártani tudott volna a környezetnek. Jó példa erre Drávatamási, gazdag fenyőerdő és a Dráva öleli körül az alig 250 lelket számláló falut. Csamári József polgármester úgy véli, fellendülést hoz számukra a hajókikötő. Reméli, mind több turista keresi fel a falut, a nemzeti park itteni oktatóközpontját. Szálloda építését egyelőre nem tervezik, a turisták házakban szállhatnak meg, s akár több hetet is eltölthetnek a vidéken. Csamák­ szerint negyven éve nem volt ilyen kevés víz a Dráva medrében. Lé­nyeges változást csak a májusi zöldár ígér, vagyis késő tavasztól ősz végéig ne­hézség nélkül köthetnek ki a kishajók, az evezősök Drávatamásiban és a többi tele­pülés tegnap átadott kikötőjében. T. H. Felperesnek hívják Siófokot Bírósági kereset a Jókai-villa ügyében TUDÓSÍTÓNKTÓL A siófoki Jókai-villa eladásával kapcso­latban feltételezett törvénysértések miatt nyújtott be keresetet a napokban a Fővá­rosi Bíróságra dr. Léhmann György sió­foki ügyvéd. A jogász azt állítja: most jutott olyan adatok birtokába, amelyek alapján semmissé lehetne nyilváníttatni a Jókai-villa eladásáról hat évvel ezelőtt kötött szerződést. Az ingatlant - amelyben a helyi zene­iskola működött - 1996-ban vásárolta meg a Royal Sütőipari Rt. Az ingatlan tulajdonosa az ÁPV Rt. kezelésében lé­vő Pannon Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. volt. A kft.-től a siófoki önkor­mányzat a zeneiskola számára bérelte a Jókai-villát, és reménykedett abban, hogy elővételi joga is lesz rá, amikor a kft. megszüntetésekor eladják az ingat­lant. Ám a ház végül pályázat útján kelt el: a Nagy Sándor helyi képviselő testvére által vezetett Royal Rt. vette meg 17,5 millió forintért. Nagy Sándort később az önkormányzat etikai bizottsága elma­rasztalta, mivel a képviselő - belső in­formációkkal rendelkezvén - befolyá­solhatta a társaság árajánlatát. Dr. Léhmann György szerint doku­mentumokkal is bizonyítható, hogy a Jó­kai-villa eladása szabálytalan végelszá­molással, a jó erkölcsöt sértve történt. Az ügyvéd saját állampolgári jogán tett fel­jelentést szerződésen kívüli károkozás címén. A helyi önkormányzat ugyanis több mint 90 millió forintért biztosított új épületet a zeneiskola számára, így nem jutott forrás számos önkormányzati fel­adatra. Az ügyvéd szeretné, ha felperes­ként csatlakozna hozzá a siófoki önkor­mányzat, mint a szerződés semmissé nyilvánításában jogilag egyedül érdekelt fél. Információink szerint a képviselő­­testület hamarosan tárgyalni fog erről. Balázs Árpád polgármester - aki egy­előre nem kívánt állást foglalni az ügy­védi kezdeményezésről - azt mondta: az önkormányzat korábban panaszt emelt az ÁPV Rt.-nél az ingatlan, értékesítésé­nek körülményei miatt, ám az ezt követő vizsgálat nem tárt fel mulasztásokat. Az önkormányzatnak azóta sem adtak át minden, az üggyel kapcsolatos doku­mentumot — mondta a polgármester. Jókaié volt — kié lesz? FOTÓ: DOM­ANICZKY TIVADAR Szakszervezetbe tömörülnek a kiszolgáltatott őrző-védők Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezete néven érdekvédelmi szervezet alakul a jövő hét szerdáján. Az érdeklődést jelzi, hogy a 130 ezer vagyonőr képviseletében több százan jelezték, hogy részt vesznek az alapító kongresszuson. Mintegy 130 ezer vagyonőr képvisele­tét vállaló szakszervezet alakuló kong­resszusát tartják március 27-én a vasas­szakszervezet székházában. A szervezők több száz résztvevőre számítanak. Az előkészítő bizottság képviselői lapunk­nak elmondták: azért határozták el a Va­gyonvédelmi Dolgozók Független Szak­­szervezetének létrehozását, mert a szak­mai kamara nem látja el a többségében kényszervállalkozó vagyonőrök érdek­­védelmét. Márpedig erre szükség lenne, hiszen kiszolgáltatott helyzetben végzik munkájukat, nem ritka, hogy munkaadó­juk vagy közvetlen felettesük emberi méltóságukat is megsérti. Arra számíta­nak, ha - alkotmányos jogukkal élve - szakszervezetbe tömörülnek, kivívják jogaikat, és ezentúl róluk nem döntenek véleményük megkérdezése nélkül. Az első őrző-védő szolgálatok a nyolcvanas évek közepén alakultak ha­zánkban, a szakmai kamarát azonban csak 1998 végén alakítják meg Sze­mély-, Vagyonvédelmi és Magánnyo­mozói Szakmai Kamara néven. Alapítói között több olyan egykori magas rangú rendőr volt, aki őrző-védő szolgálatot működtet. A most szervezkedő vagyon­őrök kifogásolják, hogy kötelező jelleg­gel kamarai tagságot kell vállalniuk, hol­ott a parlament eltörölte a kötelező tag­ságot. (Ebben a kérdésben az Alkot­mánybíróság is állást foglalt, és nem mi­nősítette jogsértőnek - a szerk.) Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a vál­lalkozások ellen érkező panaszleveleket a kamara elutasítja, azt hangoztatva, hogy „csak szakmai érdekeket véd”. Mindeközben a kamara rendszeres be­vételét jelentő tagsági díj a társas vállal­kozásoknál az előző évi nyereség 1,5 százaléka, de minimum 15 ezer forint, az egyéni vállalkozók esetében ötezer forint, míg az igazolvánnyal rendelke­zők háromezer forintot fizetnek. Az őrző-védő szolgálatoknál dolgo­zóktól megtudtuk: munkakörülményeik és kereseti viszonyaik nincsenek arány­ban. Becslések szerint 80 százalékukat nem legálisan, feketén foglalkoztatják, a munkáért pedig óránként alig 300 forin­tot fizetnek. Nem ritka, hogy az ala­csony fizetés miatt a vagyonőrök havon­ta 400 órát is vállalnak. A szakma presz­tízsét féltő szervezők aggódnak, mert miközben a kamara a szakma felhígulá­sát hangoztatja, egyre több helyen pol­gárőrök teljesítenek őrző-védő szolgála­tot, pénzintézetek járőrözés ellenőrzé­sén kívül értékek kísérését is vállalják. Kun J. Erzsébet Gyanús fehér por egy fehérvári képviselőjelöltnek TUDÓSÍTÓNKTÓL Gyanús fehér port tartalmazó levélre bukkantak hétfő este a székesfehérvári 2. számú postahivatal feldolgozórészlegé­ben. A levelet - amelyet Szelier András fe­hérvári alpolgármesternek, szabad de­mokrata képviselőjelöltnek címeztek - rosszul zárták le, ezért a por kipergett be­lőle. A levélosztályozó két munkatársa nem érintkezett az ismeretlen anyaggal. A katasztrófavédelem szakemberei el­szállították a küldeményt, és fertőtlenítet­ték a posta helyiségeit. A borítékon sze­replő feladó neve hamis volt. A port az Országos Epidemiológiai Központ bakteriológiai laboratóriumában vizsgálják. Az előzetes vizsgálatok nem mutattak ki benne sem anthraxspórát, sem baktériumot. A végleges vizsgálati ered­mények szerdára várhatók. Szelier el­mondta: rossz tréfának tartja a külde­ményt, amely egy, az SZDSZ által előre nyomtatott, ajánlócédulák visszaküldésé­re szánt borítékban volt. A képviselőjelöl­tet egyébként hivatalosan senki nem érte­sítette a neki szánt gyanús küldeményről.

Next