Népszabadság, 2002. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁRCIUS 20., SZERDA Kétszer több jelentkező a vártnál OTP-adósok: szerződnek a kedvezményes törlesztésre Az OTP megkezdte a szerződéskötést azokkal az ügyfelekkel, akik 1989 előtt vagy 1989 és 1993 között vettek fel kedvezményes kamatozású hitelt, ám a törlesztőrészleteket nem tudták fizetni, és ingatlanukat az elárverezés fenyegette. A hitelintézet 55 ezer ügyfélnek ajánlotta fel, hogy kedvező feltételek mellett törleszthetnek; közülük 30 ezren elvben vállalták, hogy részt vesznek a programban. Az első végleges adatok augusztusban láthatnak napvilágot arról, hogy az OTP-lakáshitellel adósságcsapdába került, ám a kedvezményes törlesztési lehetőséget elvben vállaló mintegy 30 ezer ügyfél közül végül hányan kötnek ténylegesen szerződést a hitelintézettel. Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: azok közül, akik az 1989—1993 között felvett kölcsönt nem tudták fizetni, mintegy 11,5 ezren jelezték vissza az OTP-nek, hogy részt vennének a programban. Őket az év első két hónapja folyamán hivatalosan is értesítették a kedvező döntésről. Ezt követően 90 nap áll rendelkezésükre, hogy az OTP-nél jelentkezzenek, és megkössék az új szerződést, amely tartalmazza a kedvezményes törlesztés részleteit. Azon adósok közül, akik az 1989 előtt felvett kölcsön miatt kerültek adósságcsapdába - fizetési szándékukat csaknem 19 ezren jelezték - mintegy tízezer embert értesítettek a mai napig. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az ügyintézés nehézkességének oka, hogy nincs két egyforma ügy. Ahogy arról lapunkban hírt adtunk, a szociális miniszter decemberben döntött arról, hogy valamennyi jelentkezőnek lehetővé teszik a kedvezményes visszafizetést abban a rendszerben, amelyet az adós választott (a kedvezmény többnyire a kamattartozás elengedése). Az OTP 55 ezer, felmondott hitellel rendelkező ügyfélnek ajánlotta fel a különféle törlesztési konstrukciók közötti választást. Az előzetes várakozásokhoz képest csaknem kétszer többen jelentkeztek, így az eredetileg elkülönített pénzt is tízszeresére kellett növelni. A programhoz így összesen több mint 11 milliárd forintra van szükség, ezen belül 7,5 milliárdot különítettek el az állami költségvetésből. Harrach Péter szociális miniszter a döntést követően kifejtette: a kérelmet benyújtók 80 százalékának jövedelme nem éri el a nyugdíjminimumot. Az igénylők több mint felénél az is nehezítette a rendszeres fizetést, hogy a hitelfelvétel óta a családi helyzetben változás történt, például az egyik kereső meghalt vagy elvesztette munkáját. A hitellel érintett ingatlanok értéke általában nem haladja meg a hárommillió forintot, és területi fekvésük is kedvezőtlen, zömében az észak-magyarországi és az alföldi régióban találhatóak. Bencsik Réka Tandíj vagy költségtérítés? A Fiatal Baloldal (FIB) szerint Orbán Viktor felsőoktatási sikerpropagandája hamis, hiszen az elmúlt négy évben a tandíjköteles hallgatók száma ugrásszerűen megnőtt, a semmilyen juttatásban nem részesülő hallgatók száma megduplázódott, a hallgatói normatíva reálértékben pedig a felére csökkent. Újhelyi Istvánnak, a szervezet elnökének lapunkhoz eljuttatott közleménye szerint a Happy End jól fizetett propagandagépezete hiába nevezte át a tandíjat költségtérítéssé, akinek fizetnie kell, annak a kettő ugyanaz. Újhelyi példaként említette, hogy az elmúlt héten az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) minden előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül tandíjkötelessé tette valamennyi szakját a bölcsészettudományi karon, és kipostázta a hallgatóknak a 60 ezer forintos tandíjról szóló csekket. A döntés több mint ezer hallgatót súlyosan érint. Bakonyi László, az ELTE tanulmányi osztályvezetője a közleményre reagálva azt kérte a hallgatóktól, ha problémájuk van, az egyetem vezetőségét keressék meg. Hozzátette: az egyetem nem kíván politikai csatározásokban részt venni. Bakonyi elmondta: a B szakok eddig is költségtérítésesek voltak, de ennek befizetését saját hallgatói esetében a bölcsészkar elengedte. Ebben a félévben pénzügyi okok miatt erre már nincs lehetőségük. A tandíj 1998-as eltörlése óta 14 ezer fővel, közel 10 százalékkal növekedett az államilag finanszírozott, és így tandíjmentes képzésben részt vevők száma - közölte Sió László, az oktatási tárca politikai államtitkára. Hozzátette: a költségtérítéses képzésben részt vevők aránya is örvendetesen bővül, amely azt jelzi, hogy egyfelől a fiatalok jó befektetésnek tekintik a tanulást, másfelől a hallgatói támogatások növekedésével, a diákhitel és Bursa Hungarica ösztöndíjprogram bevezetésével egyre többen tudnak az ilyen képzésekbe bekapcsolódni. Varga Dóra Ártárgyalások két hónapon belül Eltérő álláspontok a gyógyászati segédeszközök állami támogatásáról Miközben a gyógyászati segédeszközöket gyártók legalább 15-20 százalékkal emelnék termékeik árát, addig az egészségpolitika irányítói mindössze 6-10 százalékos drágulást tartanak elfogadhatónak. A két hónapon belül kezdődő áralkut követően legkorábban nyáron változnak a térítési díjak. Két hónapon belül több mint tízezer gyógyászati segédeszköz áráról kezdődik egyezkedés az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a forgalmazó cégek között - értesült a Népszabadság. Abban a szakértők már most egyetértenek, hogy meglehetősen feszült tárgyalás várható. Az utóbbi három évben a cégeknek nem volt lehetőségük sem áremelésre, sem a támogatással megvásárolható termékek körének bővítésére, éppen ezért most ragaszkodnának az inflációval elszenvedett veszteségeik pótlásához. Azaz legalább 15-20 százalékos áremelést tartanának méltányosnak. Emellett ragaszkodnak ahhoz is, hogy minél több új, modern, a betegek életminőségét jelentősen javító eszközzel bővüljön az egészségbiztosítói támogatással megvásárolható termékek köre - tudtuk meg Lábai Zsolttól. Az Orvostechnikai Eszközök Gyártói és Forgalmazói Szövetségének elnöke elmondta: arra számítanak, hogy a jelenleg 26 milliárdos gyógyászatisegédeszköz-kassza legalább 30 milliárdra bővül. Szerinte e nélkül az egészségbiztosító nem lesz képes a tervezett gyártói áremelést kompenzálni a támogatásban, tehát a drágulást a betegeknek kellene megfizetniük. Úgy tudjuk, az OEP a cégek által ajánlott tízezer termékből 3500-4000 árához adna támogatást. A gyártók áremelési igényének is csak mintegy felét, azaz 6-10 százalékot tartana elfogadhatónak. Az OEP az áralkuban az olcsó és hozzáférhető eszközöket tenné a támogatott listára, a közgyógyellátási listára pedig a legolcsóbb két termék kerülhet majd. D. A. N. Kikötők a Dráván A fejlesztéstől a turizmus fellendülését várják Befejeződött a hajókikötő építése Barcson, Drávaszabolcson, Drávasztáron és Drávatamásiban. A létesítményeket tegnap avatta Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. A PHARE-támogatással megvalósuló beruházás a helyiek szerint munkalehetőséget teremt, és megismerhetőbbé teszi ezt az évtizedeken át elzárt, környezeti szempontból viszont igen értékes területet. A barcsi kikötőavatást követően a vendégek Drávatamásiba hajóztak. Az alacsony vízállás megnehezítette ugyan a kormányos dolgát, de szerencsésen megérkeztek, innen viszont már szárazföldön folytatták útjukat Drávasztárára és Drávaszabolcsra. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter arra biztatta a drávatamásiakat, hogy fogjanak össze az idegenforgalom, a falusi turizmus fellendítésére. Javasolta: nyújtsanak be újabb pályázatokat további fejlesztésekre. - Eredetileg kerékpárutat akartunk építeni Barcs és Szentborbás között, a tervről máig nem mondtunk le, a hajókikötő azonban nagyobb lehetőség — mondta tegnap Torma József, a Drávamenti Tájvédelmi és Turisztikai Egyesület elnöke, aki szerint a kikötőépítés csak az első lépcső, a vízi turizmus és a természetvédelem összehangolásával páratlan élményt nyújtó szigeti kirándulásokra teremtettek most lehetőséget. Az egyik drávai szigetre, amelynek Kormorán a neve, madárfigyelőket telepítenek, az oda vezető tanösvények pedig bepillantást engednek a valóságos vadvilágba. Torma elmondta: terveik szerint egész napos barangolásra vinnék az érdeklődőket. Júniusra elkészül az első hajó-diákszálló is a somogyi városban, a vízi járművet Mohácsról „költöztették át”. A határsáv miatt évtizedeken át csak külön engedély birtokában volt megközelíthető a Drávának ez a szakasza. Munkát adó vállalkozások itt nem vetették meg a lábukat. Ez az „elzártság” nehezítette a települések életét - másfelől viszont nem volt, aki ártani tudott volna a környezetnek. Jó példa erre Drávatamási, gazdag fenyőerdő és a Dráva öleli körül az alig 250 lelket számláló falut. Csamári József polgármester úgy véli, fellendülést hoz számukra a hajókikötő. Reméli, mind több turista keresi fel a falut, a nemzeti park itteni oktatóközpontját. Szálloda építését egyelőre nem tervezik, a turisták házakban szállhatnak meg, s akár több hetet is eltölthetnek a vidéken. Csamák szerint negyven éve nem volt ilyen kevés víz a Dráva medrében. Lényeges változást csak a májusi zöldár ígér, vagyis késő tavasztól ősz végéig nehézség nélkül köthetnek ki a kishajók, az evezősök Drávatamásiban és a többi település tegnap átadott kikötőjében. T. H. Felperesnek hívják Siófokot Bírósági kereset a Jókai-villa ügyében TUDÓSÍTÓNKTÓL A siófoki Jókai-villa eladásával kapcsolatban feltételezett törvénysértések miatt nyújtott be keresetet a napokban a Fővárosi Bíróságra dr. Léhmann György siófoki ügyvéd. A jogász azt állítja: most jutott olyan adatok birtokába, amelyek alapján semmissé lehetne nyilváníttatni a Jókai-villa eladásáról hat évvel ezelőtt kötött szerződést. Az ingatlant - amelyben a helyi zeneiskola működött - 1996-ban vásárolta meg a Royal Sütőipari Rt. Az ingatlan tulajdonosa az ÁPV Rt. kezelésében lévő Pannon Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. volt. A kft.-től a siófoki önkormányzat a zeneiskola számára bérelte a Jókai-villát, és reménykedett abban, hogy elővételi joga is lesz rá, amikor a kft. megszüntetésekor eladják az ingatlant. Ám a ház végül pályázat útján kelt el: a Nagy Sándor helyi képviselő testvére által vezetett Royal Rt. vette meg 17,5 millió forintért. Nagy Sándort később az önkormányzat etikai bizottsága elmarasztalta, mivel a képviselő - belső információkkal rendelkezvén - befolyásolhatta a társaság árajánlatát. Dr. Léhmann György szerint dokumentumokkal is bizonyítható, hogy a Jókai-villa eladása szabálytalan végelszámolással, a jó erkölcsöt sértve történt. Az ügyvéd saját állampolgári jogán tett feljelentést szerződésen kívüli károkozás címén. A helyi önkormányzat ugyanis több mint 90 millió forintért biztosított új épületet a zeneiskola számára, így nem jutott forrás számos önkormányzati feladatra. Az ügyvéd szeretné, ha felperesként csatlakozna hozzá a siófoki önkormányzat, mint a szerződés semmissé nyilvánításában jogilag egyedül érdekelt fél. Információink szerint a képviselőtestület hamarosan tárgyalni fog erről. Balázs Árpád polgármester - aki egyelőre nem kívánt állást foglalni az ügyvédi kezdeményezésről - azt mondta: az önkormányzat korábban panaszt emelt az ÁPV Rt.-nél az ingatlan, értékesítésének körülményei miatt, ám az ezt követő vizsgálat nem tárt fel mulasztásokat. Az önkormányzatnak azóta sem adtak át minden, az üggyel kapcsolatos dokumentumot — mondta a polgármester. Jókaié volt — kié lesz? FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Szakszervezetbe tömörülnek a kiszolgáltatott őrző-védők Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezete néven érdekvédelmi szervezet alakul a jövő hét szerdáján. Az érdeklődést jelzi, hogy a 130 ezer vagyonőr képviseletében több százan jelezték, hogy részt vesznek az alapító kongresszuson. Mintegy 130 ezer vagyonőr képviseletét vállaló szakszervezet alakuló kongresszusát tartják március 27-én a vasasszakszervezet székházában. A szervezők több száz résztvevőre számítanak. Az előkészítő bizottság képviselői lapunknak elmondták: azért határozták el a Vagyonvédelmi Dolgozók Független Szakszervezetének létrehozását, mert a szakmai kamara nem látja el a többségében kényszervállalkozó vagyonőrök érdekvédelmét. Márpedig erre szükség lenne, hiszen kiszolgáltatott helyzetben végzik munkájukat, nem ritka, hogy munkaadójuk vagy közvetlen felettesük emberi méltóságukat is megsérti. Arra számítanak, ha - alkotmányos jogukkal élve - szakszervezetbe tömörülnek, kivívják jogaikat, és ezentúl róluk nem döntenek véleményük megkérdezése nélkül. Az első őrző-védő szolgálatok a nyolcvanas évek közepén alakultak hazánkban, a szakmai kamarát azonban csak 1998 végén alakítják meg Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara néven. Alapítói között több olyan egykori magas rangú rendőr volt, aki őrző-védő szolgálatot működtet. A most szervezkedő vagyonőrök kifogásolják, hogy kötelező jelleggel kamarai tagságot kell vállalniuk, holott a parlament eltörölte a kötelező tagságot. (Ebben a kérdésben az Alkotmánybíróság is állást foglalt, és nem minősítette jogsértőnek - a szerk.) Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a vállalkozások ellen érkező panaszleveleket a kamara elutasítja, azt hangoztatva, hogy „csak szakmai érdekeket véd”. Mindeközben a kamara rendszeres bevételét jelentő tagsági díj a társas vállalkozásoknál az előző évi nyereség 1,5 százaléka, de minimum 15 ezer forint, az egyéni vállalkozók esetében ötezer forint, míg az igazolvánnyal rendelkezők háromezer forintot fizetnek. Az őrző-védő szolgálatoknál dolgozóktól megtudtuk: munkakörülményeik és kereseti viszonyaik nincsenek arányban. Becslések szerint 80 százalékukat nem legálisan, feketén foglalkoztatják, a munkáért pedig óránként alig 300 forintot fizetnek. Nem ritka, hogy az alacsony fizetés miatt a vagyonőrök havonta 400 órát is vállalnak. A szakma presztízsét féltő szervezők aggódnak, mert miközben a kamara a szakma felhígulását hangoztatja, egyre több helyen polgárőrök teljesítenek őrző-védő szolgálatot, pénzintézetek járőrözés ellenőrzésén kívül értékek kísérését is vállalják. Kun J. Erzsébet Gyanús fehér por egy fehérvári képviselőjelöltnek TUDÓSÍTÓNKTÓL Gyanús fehér port tartalmazó levélre bukkantak hétfő este a székesfehérvári 2. számú postahivatal feldolgozórészlegében. A levelet - amelyet Szelier András fehérvári alpolgármesternek, szabad demokrata képviselőjelöltnek címeztek - rosszul zárták le, ezért a por kipergett belőle. A levélosztályozó két munkatársa nem érintkezett az ismeretlen anyaggal. A katasztrófavédelem szakemberei elszállították a küldeményt, és fertőtlenítették a posta helyiségeit. A borítékon szereplő feladó neve hamis volt. A port az Országos Epidemiológiai Központ bakteriológiai laboratóriumában vizsgálják. Az előzetes vizsgálatok nem mutattak ki benne sem anthraxspórát, sem baktériumot. A végleges vizsgálati eredmények szerdára várhatók. Szelier elmondta: rossz tréfának tartja a küldeményt, amely egy, az SZDSZ által előre nyomtatott, ajánlócédulák visszaküldésére szánt borítékban volt. A képviselőjelöltet egyébként hivatalosan senki nem értesítette a neki szánt gyanús küldeményről.