Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-02 / 152. szám
NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2002. JÚLIUS 2., KEDD 25 Salgó várának helyreállítása Drégely romjain is újabb feltárás kezdődik Folytatódik a helyreállítás és a régészeti feltárás Salgó várában. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelésében levő kiemelt műemlék várrom helyreállítását saját forrásainak felhasználásával folytatja az igazgatóság. A régészeti kutatás jelenleg az alsó várfal északi részén, és az ötszög alaprajzú ágyúbástya falkoronáján zajlik. A régészeti munkákat geodéziai felmérés követi, majd folytatódik az alsó várfal falazatának helyreállítása, ezzel egy időben elkészül a fellegvár biztonságos megközelítését szolgáló falépcső. A drégelypalánki Drégelyvárban jelenleg állagmegóvási munkákat folytatnak a szakemberek a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Drégelyvár Alapítvány szervezésében és anyagi támogatásával. A munkálatokat vezető régész, Majcher Tamás, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum munkatársa érdeklődésünkre elmondta: a falak megerősítése mellett a korábbi ásatások során felszínre került falkoronák konzerválásán, további építésén dolgoznak. Terveik szerint még az idén tovább folytatják a várban korábban megkezdett régészeti feltárást, az ehhez szükséges pénz rendelkezésre áll. Nógrád várában Tomka Gábornak, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének a vezetésével a közelmúltig folyt feltárási munka. Jelenleg a millennium évében helyreállított Öregtoronytól induló, a vár főkapujáig húzódó fal megerősítését végzik a kőművesek. Piroska János, Nógrád község polgármestere kérdésünkre elmondta, szeretnék elérni, hogy az építészetileg, régi pompájában helyreállított vár ne csak idegenforgalmi látványossága legyen Nyugat-Nógrádnak, hanem szolgáljon kulturális, színházi, zenei programok helyszínéül is. Kár, hogy az önkormányzat és a vár megmentésére létrejött alapítvány kezdeményezése eddig még nem valósult meg - jelentette ki Piroska János. Hozzátette: továbbra is várják azokat az ötletgazdag vállalkozókat, akik ezt a tervet megvalósításra érdemesnek tartják. Sámsonháza—Fehérkőváraljára is készülnek a régészek. Várhatóan még ezen a nyáron megkezdődhet a feltáró munka az ottani középkori várrom területén. Sz. Gy. S. Folytatódik a régészeti kutatás fotó: pócs Éva A labirintus kulcsa Speciális program a somsályi roma óvodásoknak Az Oktatási Minisztérium PHARE-programirodája 2000 őszén írta ki pályázatát speciális és komplex program kidolgozására hátrányos helyzetű és roma gyerekeket nevelő óvodák számára. A 2001 szeptemberétől 2002 augusztusáig tartó programban Heves megyéből a kerecsendi napközi otthonos óvoda vesz részt, Borsod megyéből pedig az arlói és a járdánházi napközi otthonos óvoda, az arlói általános iskola, valamint a somsályi óvoda. Somsály Ózdtól 11 kilométerre, csodálatos természeti környezetben fekszik. 1978-ban közigazgatásilag Ózdhoz csatolták, és ma is a város peremkerülete. A település lakosságának 70 százaléka a roma etnikumhoz tartozik. Az évek során ők költöztek a komfort nélküli szoba-konyhás lakásokba. A családok többsége a létminimum szintjén vagy az alatt tengődik. - Az itteni családokban felnövekvő gyerekek zöme az általánosan elfogadott normákhoz, az egészséges életmódhoz nem vagy alig szokott hozzá, és ez magatartásukra is rányomja bélyegét - hangsúlyozta Kovács Ottóné, a somsályi intézmény óvodapedagógusa. Ugyanakkor szüleik, éppen gyermekeik jövője érdekében, együttműködő partnerként kapcsolódnak be az óvodai nevelőmunkába. Nem igénylik, hogy gyerekeik mást tanuljanak, mint nem cigány társaik. Arra viszont van igény, hogy a lemaradók felzárkóztató, a tehetségesebbek pedig ehhez igazodó külön foglalkozásokon vegyenek részt. Kovács Ottóné 1974-ben vehette át óvónői diplomáját, később tanítói, tanári végzettséget, majd az idén egy speciális szakterületen újabb diplomát szerzett. Az elmúlt 27 év folyamán mindig cigány gyerekek neveléséveloktatásával foglalkozott különböző intézménytípusokban, ahol 90-100 százalék volt a cigány tanulók aránya. Ezeknek a gyerekeknek a többsége igen rossz szociális körülmények között él, ezért nagy hátránnyal indulnak. Törődéssel, odafigyeléssel ezeket a hátrányokat ha megszüntetni nem is, de csökkenteni lehet. Erre viszont a hagyományos pedagógiai módszerek nem alkalmasak. A cigány gyermek állandóan csimpaszkodik a pedagógusba, simogatásért sóvárog. Ha ezt megkapja, biztonságban érzi magát, s a tanulmányaival kapcsolatos feladatokat is el tudja végezni. Sok-sok beszélgetés, családlátogatás kell ahhoz, hogy belelátva különös világukba, elfogadva másságukat együtt tudjunk munkálkodni velük és családjukkal. A szakember megítélése szerint a hátrányos helyzetű gyerekek számára egy-két óvodai év A szeretetteljes és türelemmel teli, személyes és érzelemgazdag kapcsolattartás az otthon melegét és biztonságát nyújtja a roma gyerekek számára, kevés az ismeretek pótlására. Somsályon ezért igyekeznek már két és fél éves korban behozni a gyermekeket az óvodába, mert így több idő jut a szokások kialakítására, a mozgáskoordináció fejlesztésére, ami meghatározza az iskolakezdés esélyeit. A cigány gyermekek az óvodák és iskolák többségében nem vagy alig képesek megbirkózni az írástanulás feladataival. Gondot okoz kézügyességük viszonylagos fejletlensége, aminek az a valószínű oka, hogy nincsenek játékaik, otthon általában alig van a fejlődésüket segítő eszköz, ezért nem végezhetnek olyan manipulatív tevékenységet, amely fejleszthetné a kéz finom mozgását. Többségük ingerszegény környezetből, kevés ismerettel, szegényes szókinccsel érkezik az óvodába. Amit azonban nem tudnak kifejezni szóban, azt lerajzolják vagy lefestik. A gyerekek hátrányai a családi szocializáció hiányosságaiból fakadnak. Hiányzik valami a családból, így természetesen a gyermekből is, aki egy „kis hiányrendszerként” jelenik meg a nevelési-oktatási intézményekben. Ezt nekünk kell a korai életszakaszban a pedagógia eszközeivel úgy rendeznünk, hogy ezek a gyerekek képesek legyenek az iskolakezdésre. A szeretetteljes és türelemmel teli, személyes és érzelemgazdag kapcsolattartás az otthon melegét és biztonságát nyújtja a roma gyerekek számára - mondja Kovács Ottóné. - Ebben a pedagógus magatartása a kulcs. Úgy érzem, sikerült olyan kapcsolatot kialakítanom, hogy ezek a családok engedtek betekinteni legrejtettebb titkaikba is. Ennek köszönhetem, hogy partnerek voltak A labirintus kulcsa című dokumentumfilmem elkészítésében. A program részeként készült ez a film, amely bemutatja a roma családok életkörülményeit, környezetét, s betekintést ad mindennapi életükbe. A filmben megpróbáljuk bemutatni az óvodai élet mindennapjait, természetesen a teljesség igénye nélkül. A munka keretében 2002 szeptemberéig a régiós kutatások nyomán olyan kész programot állítanak össze a projektben részt vevő intézmények, nevelők, amelyet az ország bármelyik gyermekintézményében haszonnal alkalmazhatnak a romák eredményes integrációja érdekében. Józsa Zoltán Madárijesztők Csesztvén A háromszázötven lakosú nógrádi településen, Csesztvén kilenc évig élt Madách Imre ifjú feleségével, Fráter Erzsébettel a család tulajdonában lévő kúriában. Az író emlékmúzeumát sokan felkeresik, a hajdani lakásparkjában ott terbélyesedik az a hársfa, amely alatt Madách oly szívesen üldögélt. A helyi hagyományőrző és kulturális egyesület 1999. április 23-án tartotta első ülését. Az alapító tagok között volt Pálmán Imre polgármester is, elnökévé pedig a Budapesten élő és dolgozó, de a faluban hét végi házat vásárolt és minden szabadidejét itt töltő Kiss Ferencet választották. Kettejük beszélgetésének egyikén fogalmazódott meg a gondolat, hogy külföldi mintára madárijesztő szépségfesztivált hívjanak életre. Az elképzelést tett követte, a kezdeményezés már első nekifutásra nagy sikert aratott. Az esemény híre-neve idővel országszerte, sőt határainkon túl is eljutott, igazi látványossággá nőtte ki magát. A negyedik, immáron nemzetközivé avanzsált seregszemlét nemrégiben tartották. Hétágra sütött a nap, s a község centrumában, a települést átszelő Fekete-patak partján elterülő füves lapályon huszonnégy madárijesztőt készítettek el a vállalkozó kedvű helybeliek, az ország más tájairól és a szomszédos Szlovákiából érkezett vendégek. Nehéz helyzetben is volt a szakértő zsűri, amikor felkérték megtisztelő feladatának ellátására. Az ítészek három szempontot vettek figyelembe: a működőképességet, az ötletességet és a fantáziadús nevet. Mire megtörtént a mustra, az alkalmi szakácsnők megfőzték a finom palóc gulyást, megsütötték a sós és az édes süteményt, lehetett ebédelni. Minekutána ki-ki elverte éhét, a népdalkor asszonyai kezdtek el nótázni. Az eredményhirdetésen három első helyezettet díjaztak, mivel a bírálók a Szittyós csikós, a dr. Bubó és a Szellem nevet viselő művek között nem tudtak dönteni. Mindhármuk készítője megkapta a rendezvényt támogató Svájci-Magyar Technológiai Kft. ajándék karóráját. A remekül sikerült napot szabadtéri madárijesztő maszkabál zárta. K. L. K. Őrségváltás lesz Egerben Az egri Dobó István Vármúzeum 65 millió forintot költhet idegenforgalmi fejlesztésekre, a korabeli vár élethű bemutatására - közölte Veres Gábor, a múzeum igazgatóhelyettese. Hozzátette: ez az összeg a vár egyes részeinek idei felújítására és megerősítésére szánt 220 millió forint mellett költhető el. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az egri vármúzeum a kultusztárca meghívásos pályázatán 50 millió forintot nyert, amelyet a megye és a város önkormányzata további 15 millió forinttal egészített ki. A tervek szerint a pénz felhasználása után megelevenedik az egri vár, fogalmazott az igazgatóhelyettes. Az országban elsőként, az európai történelmi helyeken szokássá vált őrségváltást valósítják meg. Augusztustól látható a ceremónia, amelynek során középkori ruhába öltözött katonák óránként váltják egymást a vár három pontján. Pihenőjüket pedig a korabeli sátorban korhű berendezési tárgyak között töltik. Mint megtudtuk, elkészül a már meglévő 13 korabeli ágyú talp- és hordozószerkezete, valamint öt új ágyú öntésére is sor kerül. Az ágyúk némelyike működőképes lesz, s megrendelésre alkalmanként el is sütik majd őket. A várba érkező kicsinyek részére játszóteret alakítanak ki, „vitézi” játékokkal, a diákcsoportok számára pedig foglalkoztatóterem készül, amely történelemóra megtartására is alkalmas lesz. A tervek között szerepel egy színpad megépítése. Emellett az összegből a várat népszerűsítő kiadványokat, prospektusokat készítenek. A látványosságok nagy része a jövő évi idegenforgalmi szezon kezdetére készül el, közölte az igazgatóhelyettes. Petercsák Tivadar igazgató arról számolt be, hogy az oktatási tárca egy másik pályázatán is nyertek pénzt: a nemzeti kutatásfejlesztési pályázatból 30 millió forint támogatáshoz jutottak, amit Heves megye népművészeti örökségének feltárására és rendszerezésére fordítanak. A hároméves kutatóprogram keretében számítógépes archívumot hoznak létre, amely tartalmazza a megyében fellelhető népművészeti értékeket, és bemutatják az ország más gyűjteményeiben található Heves megyei néprajzi emlékeket is. Az igazgató hangsúlyozta: hosszú idő után először lett jelentősebb pályázatok nyertese a vármúzeum, ebben feltehetően szerepet játszott az Év múzeuma cím elnyerése, amellyel a múzeum munkatársainak eredményeit jutalmazták. Az ágyúk némelyike működőképes lesz FOTÓ: PAP GYŐZŐ Az ITDH a vállalkozókért SZOLGÁLTATÁSAINK: TÁJÉKOZTATÁS, TANÁCSADÁS Országinformációk • Általános piaci viszonyok • Kereskedelemtechnika • Árupiacok EU-információk • Belső piaci rendtartás • EU-programok és pályázati lehetőségek • Társult tagsággal összefüggő tudnivalók, jogharmonizáció Exportsegítő ismeretek • Pályázatok, kiállítások, rendezvények • Exporthitelezés, hitelbiztosítás • Szakkiadványok, szakinformációk forrásai Befektetési ismeretek • Projektkészítési tudnivalók ÜZLETI KAPCSOLATÉPÍTÉS • Friss külföldi üzleti ajánlatok az ITDH Kereskedelmi Szolgálatától • Magyar értékesítési ajánlatok meghirdetése • Kapcsolatépítés üzleti rendezvényeken EGYEDI PARTNERKEZELÉS • Üzleti tárgyalások előkészítése • Segítségnyújtás, közreműködés a tárgyalás lebonyolításában • A kapcsolatok alakulásának nyomon követése Akarja Ön vállalkozását az eddiginél hatékonyabban vezetni? Ha igen, KERESSE FEL az ITDH ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÉPVISELETÉT! (Eger, Dobó tér 6/A) Tel.: (36) 311-847 E-mail: itdhm@itd.agria.hu MAGYAR BEFEKTETÉSI ÉS KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG