Népszabadság, 2003. november (61. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-22 / 272. szám
it 414 Az átverő árverő CSERI PÉTER Első fokon négy év börtönbüntetésre ítélte a közelmúltban a Zalaegerszegi Városi Bíróság P. József volt barcsi önálló bírósági végrehajtót. A 38 éves férfit 23 vádpontban találták bűnösnek: többrendbeli sikkasztásban, csalásban, közokirat-hamisításban. A végrehajtó által okozott kár meghaladja az ötvenmillió forintot. Áldozatainak - többségükben nehéz anyagi körülmények között élő embereknek - esélyük sincs arra, hogy visszaszerezzék a pénzüket. Emiatt most a Somogy Megyei Bíróságot perlik. - Képzelje el, amikor váratlanul két vadidegen ember becsönget a házába, és közli magával, hogy sürgősen költözzön el innen, mert ez az ingatlan már az övék. Velem éppen ez történt - meséli a barcsi Pátl Erzsébet, P. József egyik áldozata. - Közölték, hogy a házamat három hónappal korábban a barcsi végrehajtó által vezetett árverésen vásárolták. Egy szót sem értettem az egészből. Miféle árverés? Ki adta el a házamat? Meg akartam keresni a végrehajtót, de addigra már letartóztatták. Páti Erzsébet 37 éves és súlyos beteg. Biztosnak látszó munkahelyét létszámleépítés miatt 1999-ben vesztette el. Most 52 éves férjét három gerincműtét után már korábban leszázalékolták, így Erzsébet fizetésének megszűntével a családfenntartó keresete esett ki. Mindez végzetes következményekkel járt: éppen 1998-ban vett fel egy jelentős kölcsönt a Drávamenti Takarékszövetkezettől barcsi házuk megvásárlására. - Háromszázezer forintot még vissza tudtunk fizetni az 1,2 millió forintos hitelből, utána azonban már nem volt miből törlesztenünk - mondja Páti Erzsébet. - A takarékszövetkezet előbb egy fizetési meghagyást küldött, aztán felmondta a hitelszerződést és közölte, hogy érvényesíteni fogja a házra bejegyzett jelzálogjogát. Ekkor keresett meg P. József, aki felajánlotta, fizessek neki százezer forintot, és elintézi, hogy ne legyen árverés. Ismertem a Jóskát, megbíztam benne. Azt állította, ha havonta rendszeresen fizetek neki, amit ő továbbad a szövetkezetnek, megmaradhat a házunk. Páti Erzsébet három alkalommal összesen 250 ezer forintot adott át a végrehajtónak, aki azonban a pénzt nem utalta át a takarékszövetkezetnek. Mint később kiderült, az utolsó fillérig elköltötte. - A Jóska minden alkalommal nyugtát adott az átvett összegről, bennem meg fel sem merült, hogy egy bírósági végrehajtó elsikkaszthatja a pénzt - háborog Pátl Erzsébet. - Az meg végképp elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy titkos árverésen eladja a fejem fölül a házamat. A barcsi ház azonban nem lett az árverési vevőké. Mint utóbb kiderült, nem is volt semmiféle árverés, P. József úgynevezett árverésen kívüli vételre ajánlotta fel Páll Erzsébet házát. Nem is egy vevőnek, hanem mindjárt kettőnek, akiket távolról ismert. Az egyik vásárlótól 3,2 millió forintot, a másiktól 4,8 milliót kért a házért. Az egymásról mit sem sejtő vevők számára hamis papírokat állított ki, azt ígérve nekik, hogy intézkedik a tulajdonjoguk bejegyzéséről, majd a tőlük átvett „vételárat" elsikkasztotta. A Pátl Erzsébet ellen végrehajtást kérő Drávamenti Takarékszövetkezet semmiről sem tudott. A hitelintézet még nem is kezdeményezte az árverést, amikor a végrehajtó fű alatt már kétszer is „eladta" a házat. A dologra akkor derült fény, amikor 2001 áprilisában P. Józsefet letartóztatták. A házvásárlók tulajdonjogát így nem jegyezte be a földhivatal, ám ez nem sokat javított Pátl Erzsébet helyzetén. - Hiába adtam át 250 ezer forintot a végrehajtónak, a pénz nem jutott el a takarékszövetkezethez, így csak tovább nőtt az adósságom - mondja az asszony. - Kényszerhelyzetbe kerültem. Az egyik újságban találtam egy hirdetést, jelzálogjog-kiváltást ajánlottak, igaz, szörnyű feltételekkel. Belementem. A hitelező kifizette a szövetkezetnek a tartozásomat, cserébe az ő jelzálogjoga került rá a házamra. Csak éppen neki már ötmillió forintot kellett volna fizetnem a jelzálog kiváltására. Nem ment, így végül a hitelező nevére került az ingatlan. Nemrég megjött a papír a kilakoltatásról. Fellebbeztem, ezzel nyertem egy kis időt. Ha a férjemmel és a 11 éves fiammal az utcára A barcsi végrehajtó áldozatai közül többen is csak nevük elhallgatásával beszéltek az őket ért sérelmekről. Mária, egy barcsi hivatalnok például a lánya menyasszony táncpénzét bízta P. Józsefre, amely aztán az utolsó fillérig eltűnt. - A Jóska jól ismerte Istvánt, az élettársamat, mindketten gyakran megfordultak az egyik sörözőben - mondja az aszszony. - Ott említette először az emberemnek, hogy lenne egy olcsón megvehető harmadik emeleti lakás a belvárosban. A lányunk épp esküvő előtt állt, belementünk az üzletbe. Gyanakodnunk kellett volna, főleg, amikor megnéztük a lakást. A Jóska azt mondta, hogy körbevezet minket a lakásban, ahol otthon lesz a tulaj is, de mi ne szóljunk semmit előtte, ha bármi kérdésünk van, majd utólag tegyük fel neki. A néma lakásbemutatónak persze megvolt az oka. Az ingatlan tulajdonosa ugyanis - aki jelentős összeggel tartozott a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezetnek, amely végrehajtást kezdeményezett ellene - semmit sem tudott a végrehajtó szándékairól. Azt hitte, P. József olyan vevőket hoz a lakására, akik a piaci vételárnál jóval magasabb összeget kínálnak majd az ingatlanért. A végrehajtó tőle is azt kérte, hogy a lakáslátogatások alatt maradjon csöndben. P. József - a takarékszövetkezet tudta és engedélye nélkül - négy különböző vevőnek is árverésen kívüli vételre ajánlotta fel a belvárosi lakást. Volt, akitől 1,6 millió kért, másoktól 2,1 milliót. ■ Végrehajtók Magyarországon jelenleg 230 önálló bírósági végrehajtó dolgozik. Munkájuk felügyelete P. József ténykedése idején még a megyei bíróságok elnökeinek feladata volt, ma már a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hatáskörébe tartozik. A végrehajtói kamara ellenőrzi többek között a végrehajtók letéti számláját, pénzkezelését, bélyegzőit, az általuk készített iratokat és nyilvántartásokat. Krejniker Miklós, a végrehajtói kamara elnöke szerint amióta a végrehajtók a szakmai testület felügyelete alá tartoznak, nem történt a barcsihoz hasonló eset. - Ez volt a titka - mondja Mária. - Az a lakás már akkor is legalább a dupláját érte, így akinek a Jóska bizalmasan felajánlotta megvételre, úgy érezhette, hogy bombaüzletet csinált. Mi is azért mentünk bele, mert 1,6 millió forintot még össze tudtunk kaparni valahogy. Az élettársam néhány évvel ezelőtt súlyos autóbalesetet szenvedett, a biztosítótól kapott pénzét fektettük be a lakásvásárlásba. Meg a lányom lakodalmán befolyt menyasszony táncpénzt. Nagy falusi lagzi volt 250 vendéggel, a lány 600 ezer forintot táncolt össze. P. József a szóban forgó harmadik emeleti barcsi lakást Máriáék közvetlen szomszédjának is felajánlotta, igaz, tőle 400 ezer forinttal többet kért. A négy becsapott vevőt négy különböző időpontban vitte fel a lakásba, majd mindenkitől beszedte a vételárat, és megígérte a vásárlóknak, hogy bejegyezteti a tulajdonjogukat. Ebből persze semmi nem lett, ráadásul a pénz is eltűnt. Mire a vevők észbe kaptak, P. József bilincsben ült a rendőrségi fogdában. A barcsi végrehajtó zalaegerszegi büntetőperében olyan sértettek is tanúskodtak, akik a mai napig nem fogták fel igazán, mi is történt velük. Egyikük, K. Ferenc barcsi bádogos például a pénzét és a házát is elveszítette - igaz, hogy ezt nem csupán P. Józsefnek köszönheti. Ferenc tíz éve vált el a feleségétől, akivel azonban később is együtt laktak közös barcsi házukban, mivel nem tudtak megegyezni a vagyonmegosztásról. Végül úgy döntöttek, hogy elárverezik az ingatlant, és a befolyt pénzt elosztják egymás között. Az árverés - amit P. József bonyolított - háromszor is eredmény nélkül zárult, a hárommillió forintos kikiáltási ár ugyanis egyetlen vevő fantáziáját sem mozgatta meg. - Aztán a végrehajtó összefogott az asszonnyal, és a hátam mögött kiírtak egy újabb árverést, amiről nekem nem is szóltak - meséli Ferenc. - Az egészet csak utólag tudtam meg: a volt feleségem vevőként jelentkezett az én tulajdonrészemre, és mivel nem volt másik licitáló, a 1,5 millió forintos kikiáltási ár feléért, 750 ezer forintért megvette a részemet. Persze nem volt készpénze, hitelt vett fel egy banktól. Az egészről akkor szereztem tudomást, amikor kijött a papír a földhivataltól, hogy az asszonyé lett az egész ház. A vételárat Ferenc nem kapta meg. A volt neje által az árverésen befizetett 750 ezer forintot P. József nem adta át neki. A barcsi bádogosnak most se pénze nincs, se háza nemrég bírósági határozatot kapott arról, hogy ki fogják lakoltatni az otthonából. - Én nem adtam el a házrészemet senkinek, nem kaptam érte egy fillért sem, most mégis ki akarnak tenni az utcára. Ezt meg lehet csinálni?! - értetlenkedett a bíróság előtt Ferenc. P. József 1999 és 2001 között több tucat sértettnek okozott jelentős anyagi kárt. Akadt, akinek 80 ezer forintját tette zsebre, másoknak több millió forintját, egy fővárosi cégnek pedig 26 millió forintját tüntette el. Az általa behajtott pénzeket egy letéti számlán kellett volna kezelnie, ő azonban szabálytalanul két ilyen számlát is vezetett két különböző banknál. A nyomozás során kiderült, hogy számos esetben egyáltalán nem fizette be a hozzá legálisan kerülő készpénzeket, más esetekben pedig a letéti számláira érkező összegeket nem a végrehajtást kérőknek, hanem saját magának utaltatta át. Tranzakciói elleplezésére többször is hamis dokumentumokat kellett készítenie. P. József hároméves ámokfutása - vagy ahogy Koltai Tibor zalaegerszegi főügyész fogalmazott a vádbeszédében: „gátlástalan garázdálkodása" - évekig egyetlen hatóságnak sem tűnt fel. A barcsiak azt nem értik, miként remélhette a végrehajtó, hogy a sikkasztásokat és a csalásokat megúszhatja. - Nyilván tisztában volt azzal, hogy nem lehet büntetlenül egyszerre négy vevőnek is eladni ugyanazt az ingatlant - mondja Mária, az egyik károsult. - Tudnia kellett, hogy mindenképpen le fog bukni, és városban azt beszélik, hogy hatalmas adósságai voltak, olyan uzsorásoknak tartozott, akik kikészítették volna őt is meg a családját is, ha nem fizet. P. József a büntetőeljárás során sokáig nem volt hajlandó elmondani, mire költötte az elsikkasztott mintegy ötvenmillió forintot. A vádpontok döntő többségében elismerte bűnösségét, az okokról makacsul hallgatott. Végül mégis megszólalt. Azt állította: korábbi költekező életmódja és egy váratlan kétmillió forintos adótartozás indította el a lejtőn. Hiteleket kellett felvennie uzsorakamatra, amelyeket nem bírt törleszteni. Pénzzavarában nagy tételben kezdett lottózni, de nem volt szerencséje, a rendszeres heti százezer forintos befektetés ellenére nem ütötte meg a főnyereményt. Elkeseredésében 1999-ben nyúlt először a letéti számlákhoz, utána pedig már nem volt megállás. Miután P. Józsefet letartóztatták, a károsultak többsége kártérítési pert indított ellene. Az elúszott pénzeket azonban gyakorlatilag nem lehet behajtani a barcsi végrehajtón, lebukása időpontjában ugyanis papíron már semmilyen tulajdonnal nem rendelkezett, a zárolt számláin pedig alig százezer forintot találtak. A sértettekben ekkor vetődött fel, hogy a történtekért nemcsak P. Józsefet terheli a felelősség. Krasznai Mária barcsi ügyvéd tavaly hét magánszemély képviseletében kártérítési keresetet nyújtott be a Somogy Megyei Bíróság ellen. Az ügyvédnő szerint ugyanis az önálló bírósági végrehajtó tevékenységének törvényességét és szakszerűségét - a végrehajtási törvény alapján - az illetékes megyei bíróságnak kellett volna ellenőriznie, és mivel ez P. József esetében elmaradt, így az általa okozott kárért a bíróság is felelős. Ugyancsak kártérítési pert indított a megyei bíróság ellen a legnagyobb károsult - a 26 millió forintját elveszítő OTP Faktoring Rt. - is. Varga Rita, a Somogy Megyei Bíróság szóvivője szerint viszont a barcsi végrehajtó tevékenysége miatt a bíróságot semmilyen felelősség sem terheli. A megyei bíróság a kártérítési per felfüggesztését és megszüntetését kérte a per lefolytatására kijelölt Tolna Megyei Bíróságtól, egyebek között arra hivatkozva, hogy amíg nincs jogerős ítélet P. József büntetőperében, nem lehet pontosan megállapítani a kár összegét sem. - Együtt érzünk a barcsi végrehajtó áldozataival, ettől függetlenül érdemben is alaptalannak tartjuk kártérítési kereseteiket - mondja Varga Rita. - A kérdéses időszakban a megyei bíróság elnökének a végrehajtó szakmai működését és az ügyvitelét kellett ellenőriznie. A barcsi végrehajtó azonban nem a végrehajtási eljárás szabályainak helytelen alkalmazásával, hanem bűncselekmények elkövetésével okozott kárt a felpereseknek. P. József károkozása nem áll okozati összefüggésben a szakmai ellenőrzés esetleges elmulasztásával. Az is csak a későbbi büntetőeljárás során derült ki, hogy a bíróság belső vizsgálatára a végrehajtó hamis tartalmú okiratokat adott át. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy P. József nem volt sem alkalmazottja, sem megbízottja a megyei bíróságnak. Ráadásul a kereseti kérelem nem tartalmaz egyetlen konkrétumot sem arról, hogy a bíróság milyen intézkedést, vizsgálatot mulasztott volna el. Frizzi Tamás ügyvéd, az OTP Faktoring Rt. jogi képviselője szerint azonban több bizonyítékuk is van arra, hogy a megyei bíróság is felelős az őket ért kárért. - A barcsi végrehajtónak már 1999 novemberében át kellett volna utalnia számunkra azt a 26 millió forintot, amely egy ingatlan árverésén folyt be, ám erre P. József többszöri sürgetésünk ellenére sem volt hajlandó - állítja Frizzi Tamás. - Többször is panaszt tettünk, a Somogy Megyei Bíróság elnökhelyettese 2001 januárjában arról tájékoztatott minket, hogy a „vizsgálatuk eredményeképpen megállapítható: a végrehajtót mulasztás nem terheli". Ehhez képest két hónappal később letartóztatták P. Józsefet, akinek a számláján akkor már híre-hamva sem volt az OTP Faktoring pénzének. A tényekhez tartozik, hogy a barcsi végrehajtó a letartóztatása előtt egy héttel egy hamis átutalási megbízást küldött a megyei bíróság elnökének, amellyel azt akarta igazolni, hogy a kérdéses 26 millió forintot már átutalta a budapesti cégnek. Ezzel azonban már nem tudott időt nyerni, összecsaptak a feje fölött a hullámok. Krasznai Mária szerint az a körülmény, hogy a büntetőfeljelentést végül mégiscsak a megyei bíróság elnöke tette, azt igazolja: gondosabb ellenőrzéssel akár már korábban is kivonhatták volna a forgalomból a barcsi végrehajtót. - Ha csak egy fél évvel korábban rájönnek az ügyleteire, a végrehajtó számos ügyfele megmenekülhetett volna attól, hogy kifosszák. Kevesebb lenne a károsult, és jóval kisebb lenne az okozott kár - állítja az ügyvédnő. A precedensértékű kártérítési per - önálló bírósági végrehajtó által okozott kár miatt ugyanis korábban még nem pereltek be megyei bíróságot - az idén őszszel kezdődött meg a Tolna Megyei Bíróságon. P. József büntetőügyében pedig a Zala Megyei Bíróság hoz majd jogerős ítéletet. Az elsőfokú döntés ellen ugyanis az ügyész súlyosbításért fellebbezett, amit azzal indokolt, hogy a barcsi végrehajtó működése megrendítheti a kisemberek bizalmát a jogbiztonságban és az igazságszolgáltatásban. P. József védője a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a végrehajtó - a bíróság ítéletétől függetlenül - már így is elveszítette mindenét: a felesége a két közös gyerekükkel elhagyta, elúszott a vagyona, elveszítette a munkáját, amit a kiszabadulása után sem folytathat, ráadásul súlyos beteg lett, és állandó gyógykezelés alatt áll. P. József a zalaegerszegi tárgyaláson az utolsó szó jogán annyit mondott: „Egészen 1999-ig jól végeztem a munkámat, tudtam és értettem is a szakmámat. Akkor gyengeségből megindultam lefelé. Pontosan tudtam, hogy mit teszek és mi vár rám. Leülöm a büntetésemet." A barcsi Páti Erzsébet az egyik áldozata a szélhámos végrehajtónak: eladták a házát a feje fölül tesznek, nem lesz hova mennünk. P. Józsefet huszonhárom vádpontban találták bűnösnek. ítélete első fokon: négyévi börtön 122003. NOVEMBER 22., SZOMBAT hétvége NÉPSZABADSÁG