Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-05 / 182. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Nyomorúságvámszedői Plasztikai műtéteket mutat ősztől a TV 2 A tinédzsermagazinokban rég található olyan rovat, ahol elégedetlen lányok szépülhetnek meg fodrász, sminkes és ruhatervező segítségével. Őket váltja most fel a sebész. A kukkoláson alapuló műsorok új generációja ősszel Magyarországon is bemutatkozik. A TV 2 többrészes sorozat gyártását kezdte meg, amely amerikai példaképeinél visszafogottabban ugyan, de főműsoridőben mutat majd mellnagyobbító műtétet, zsírleszívást és más plasztikai korrekciót. Az új formátum éllovasa a Hattyú (The Swan) című műsor, amelyet az amerikai Fox csatorna sugároz. A magyar változat is külföldi licenc alapján készül, de a Hattyúval ellentétben nem lesz műsorvezető, és verseng a rút kiskacsából hattyúvá operált lányok között. Lóránt Gergely, a TV 2 szóvivője a műsor szociális oldalát próbálja kiemelni. Több százan már jelentkeztek a TV 2 felhívására. „A készítők az életminőség javítására helyezik a fő hangsúlyt, hogy azok is önbizalmat és szinte új életet nyerjenek (...), akikkel a természet vagy a sors nem bánt kegyesen" - szól a hirdetés a TV 2 honlapján. A műsor a tervek szerint dokumentumfilmre emlékeztetően kíséri végig adásonként két jelentkező metamorfózisát. Lóránt Gergely ígéri, hogy a műtétekről készült képekben tisztes távolságot tartanak, a készítőket nem a vér érdekli. Az operáció után a páciens nem veheti le a kötést, így a végeredmény számára is megdöbbentő lesz. A lábadozást egy hotelban töltik a megszépültek, elzárva családjuktól és barátaiktól. Lóránt szerint a műsor érzelmi csúcspontja, mikor a két-három hónapos izoláció után a főszereplőt visszavezetik szeretteik körébe. A TV 2 természetesen tiltakozik az ellen, hogy új műsorát a valóságshow-k közé sorolják be, inkább a divatos „dokusoap" kifejezést használják, ami a dokumentumfilmet keveri a szappanoperával. A forgatást még nem kezdte el Sváby András cége, a Big Brothers műsort is gyártó Interaktív. A csatorna szóvivője egyelőre nem árulhatta el, mikor és hányszor jelentkezik majd a műsor, amelynek címét és jogtulajdonosát is homály fedi. A műsor egyik főszereplője azonban ismert: Seffer István plasztikai sebész, akit lapzártánkig nem tudtunk elérni, mert éppen szabadságát tölti. A kaposvári sebész már többször vállalt közszereplést, a TV 2 szerint nagy tekintélyű szakember, 1992-ben nyitotta meg magánklinikáját és mintegy húszezer műtétet végzett. Az induló műsorral kapcsolatban megkerestük dr. Síkos Gézát, a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság főtitkárát. - Ha nem egy cirkuszi mutatvány szintjén működik a dolog, akkor elfogadható is lehet, de ismerve a kereskedelmi csatornák valóságshow-it, fenntartásokkal fogadtuk a hírt - mondja. A műsorkészítők reklámlehetőséget biztosítanak a közreműködő plasztikai sebésznek, intézetnek annak fejében, hogy ingyen műtéttel ellentételezi azt. A MOK Etikai Kódexe azonban tiltja az orvosi tevékenység reklámozását - jelentette ki közleményében a plasztikai sebészek szövetsége. Magyarországon jelenleg 160 orvos-nak van plasztikai sebészi szakképzettsége, de csak mintegy felük praktizál. Országosan ötven magánklinika működik, ennek ellenére a plasztikai beavatkozások száma több tízezer. Az adat azért nehezen megbecsülhető, mert a nagy kórházakban is hajtanak végre korrekciós műtéteket. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke a Népszabadságtól hallott először a készülő műsorról. Dux László professzor szerint a TV 2 koncepciója a bulvárlapok szférájába tartozik, és a magyar egészségügynek nem ilyen reklámra van szüksége. A professzor szerint különösen ügyelni kell arra, hogy a jelentkezők szabad döntési joga mindvégig megmaradjon, vagyis ne alakuljon ki olyan külső nyomás, amely akadályozhatja őket bármelyik pillanatban a műtét lemondásában. Ahogy a valóságshow-kban már láttuk, ez a műsor is könnyen kényszerpályára kerülhet azzal, hogy a következő szereplőnek egy kicsivel még szenzációsabb történetet kell szállítania - véli az etikai kollégium elnöke. - Felmerül azonban egy másik kérdés is: milyen üzenetet közvetít a fogyatékkal élőknek egy műsor, amelyik a testi hibák egyetlen megoldását a műtétben látja - veti fel Dux László. A TV 2 beharangozójában valóban van egy felettébb zavaró rész. Arcukon megbélyegzett emberek bemutatása után homályosan öngyilkosságra készülő személyt látni a klipben. Az alámondás szerint nem ez a megoldás, hanem jelentkezni a műsorba. Szlobodnyik Csaba pszichológus elmondta, ha valaki olyan testi elváltozással kényszerül élni, amely lelki problémát okoz a számára, akkor szakorvosi és pszichológusi szakvélemény alapján a tb kifizeti a plasztikai műtét költségeit. Előfordulhat ez például nyúlszájjal született gyerekeknél, de az anorexia következtében eltorzult melleket is korrigálni lehet. Ezek a korrekciós műtétek tehát egyébként is járnak ezeknek a betegeknek, ez nem lehet a TV 2 ajándéka. Szlobodnyik Csaba azt is hozzátette, hogy ha a műsorba jelentkezők eddig nem jutottak el a műtétig, akkor ez a megoldás mindenképpen azt mutatja, hogy erős exhibicionista vonásokkal is rendelkeznek, és éppen ezt használja ki a kereskedelmi csatorna. - Akik ebbe a műsorba elmennek, vagy annyira elkeseredettek, hogy minden eszközt megragadva igyekeznek segíteni a problémájukon, vagy olyan rejtett exhibicionizmussal rendelkeznek, amit itt igazán ki tudnak élni - mondja a készülő műsorral kapcsolatban Fekete Nóra pszichológus. Szerinte a műsorkészítők leginkább a brazil szappanoperák aspektusára építenek. A néző szereti a „felnőtt meséket", amikor a szegényből gazdag, a csúnyából szép lesz. Mások nyomorúságát különösen szeretjük nézni, aztán pedig jöhet a boldog befejezés, és az sem mellékes, hogy ebben az esetben ki a varázsló: a TV 2. Szlobodnyik Csaba pszichológus úgy véli, hogy ezzel a műsorral a szerkesztők a nyomorúság vámszedői lettek, így használnak ki emberi sorsokat a nagyobb nézettség érdekében. Vincze Zita-Gergely Márton tél, a fejlesztések feltételeinek biztosítása, adócsökkentés, uniós támogatások felhasználása, kisebb állam). Július 7-én a kormányszóvivő ezeket kiegészítette további négy prioritással (a gazdasági teljesítmény növelése, a versenyképesség és élethelyzet javítása, az átlagos és kiskeresetűek, illetve a gyermeket nevelő szülők támogatása). Július 14-én Veres János államtitkár újabb prioritást jelentett be: a fiatalok pályakezdési és otthonteremtési lehetőségeinek segítését. Ekkor jöttek a koalíciós pártok. A július 15-i koalíciós egyeztetésen a szocialisták a társadalmi felzárkóztatást, a liberálisok pedig a felsőoktatás reformját és a települési úthálózat fejlesztését hozták fel új elemként. Így a hónap végére a kormányzati kommunikációban 13 költségvetési prioritás gyűlt össze, ami után a választópolgár joggal gondolhatta: a kormány nem tudja, mit akar. A július 6-án kitört koalíciós adóvita már nem egyértelműen kedvezőtlen a kormánypártok számára. A szocialisták 48 százalékos adókulcsötlete, valamint az árfolyamnyereség-adó bevezetésére báfogadását sürgették. De még ebből a sorból is kilóg Tabajdi Csaba nyilas felkiáltással indító vitairata (Ébresztő!, Népszabadság, július 23.). A kormányoldalt számtalan politikai botrány is sújtotta. A Fidesz - MPSZ kitartóan támadott a Muzsikáló Nyárelő programjainak finanszírozása, a drágának mondott, „kakaóbiztos" óvodai számítógépek, Ron Werber munkavállalási engedélye, vagy az Információs Hivatal vezetőjének leváltása kapcsán. De a legizzasztóbb perceket a szabad demokrata politikusok élték át. Előbb Wekler Ferenc magyarázkodott a földjei után kapott kétszázmilliós állami támogatás miatt, majd Demszky Gábor körül forrósodott fel a levegő a júniusi tárnádóriasztás, az adriai nyaralója, és legutóbb szolgálati terepjárói, illetve a vele nyaraló sofőr kapcsán. Júliusban óriási közfelháborodást okozott a szegedi klinikán történt, egy ember halálát okozó „személycsere". Az ügynek eleinte nem volt politikai vonatkozása, a kormányoldal nem használta ki az egészségügy halaszthatatlan reformja melletti érvként. A tragédiából a helyi Fidesz próBálványosi Egyetemen elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy „ha Romániában megtagadják az autonómiát az ottani magyaroktól, az ország nem kellő alappal kéri felvételét az EU-ba". Az erdélyi magyarságot megosztó kísérletek kezdeti kudarca (az RMDSZ kiválóan szerepelt az önkormányzati választásokon) után Orbán előhúzta a nacionalista kártyát. Akciója inkább szólt az anyaországi szavazóknak, mint az erdélyi magyaroknak. A szélsőjobboldal kívánalmainak megfelelően cselekedett Orbán Viktor július 9-én, a Protestáns Fórum által szervezett konferencián, amikor közvetve kiállt a Mécs Imrével szemben pert vesztő Bencsik András mellett. Pártja a „jobboldali újságírás elleni támadásról" beszélt, az ellenzéki média pedig lejárató kampányt indított az ítéletet hozó bíró ellen. Tovább tart tehát a volt rendszerváltók együttműködése a volt rendszer kiszolgálóival - még akkor is, ha ennek az '56-os hősök látják kárát. Szabados Krisztián a Political Capital Institute igazgatója HILLER ISTVÁN A program célja a határozottan baloldali társadalompolitika, hogy igazságosabb (Az új magyar szociáldemokrácia legyen az ország, csökkenjenek a társadalmi különbségek programja) DAZSÓ FERENC Az MSZP adós maradt a baloldali alternatíva körvonalazásával és a baloldali ér(„Irányváltás a társadalompolitikában") fékekre orientálódó politikai gyakorlat érvényesítésével SZILI KATALIN A megújulás érdekében az MSZP-t a társadalom irányában nyitott párttá kell (szervezetfejlesztéssel megbízott kabinet) alakítani (könnyített tagfelvétel, minimális számú zárt ülés). LAMPERTH MÓNIKA A programot és a szervezeteket úgy kell átalakítani, hogy „nyitott, vonzó, szeret(alapszabály-módosítással megbízott kabinet)hető" párt legyen az MSZP. SÍPOS JÓZSEF Nem baloldali fordulatra, hanem baloldali politikára van szükség, mivel az (társadalompolitikai tagozat) MSZP a kormány hibás társadalompolitikai koncepciója miatt veszítette el az európai parlamenti választást. TABAJDI CSABA A legnagyobb válságát átélő MSZP-nek baloldali nemzeti politikát, és szorosabb (társadalompolitikai tagozat) ellenőrzést kell folytatnia a kormány fölött, mivel abban a szocialista értékek képviselete nem megfelelő. HEGYI GYULA Mivel a kapitalizmust nem lehet megváltoztatni, az MSZP-nek a társadalom érde(társadalompolitikai tagozat)________________________két kell képviselnie a tőkével szemben._____________________________________________ Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő A plasztikai beavatkozások száma több tízezer SZERZŐ ÉRV Németországban megakadályozták Az ORTT jogi osztálya nem hallott megkeresésünk előtt a TV 2 új műsoráról, ami nem meglepő, hisz a nagyobb csatornák általában nem egyeztetnek előre a televíziós hatósággal. Az ORTT nem is vállal szívesen előzetes normakontrollt, mert nem látná biztosítottnak, hogy az kerül valóban adásba, amire áldását adta. Ennek következtében nagy valószínűséggel a TV 2 maga dönti majd el, milyen korosztályi besorolást választ a műsornak. Míg a magyar médiafelügyelőség kivár, a német hatóság megelőző intézkedést vezetett be, és előre közölte: ilyen műsorokat csak este 11 után lehet bemutatni. A német médiahatóság ezzel sikeresen megakadályozta a 24 órás élő közvetítés adásba kerülését. Ébresztő, bankárok! A kormányoldal és az ellenzék júliusi kommunikációja Túl savanyúra sikerült az uborkaszezon az MSZP számára: politikusai egymással versenyeztek, ki beszél mélyebb válságról - állítja a Political Capital elemzése. A POLITICAL CAPITAL POlíCy BiSEARCK CONISUUING INSTIUH Júliusban két téma is gondoskodott arról, hogy ne legyen unalmas a nyár a politikában: a formálódó költségvetéshez kapcsolódó ügyek (megszorítások, koalíciós adóvita, privatizáció), és az MSZP-n belüli belső harcok. De a múlt hónapban rekordszámban robbantak ki politikai botrányok is. A hónap elején bejelentett 106 milliárd forintos újabb, kvázi megszorítás, a közszférában tervezett leépítések és a megajánlott kétszázalékos reálbér-növekedés, valamint a hirtelen hozott privatizációs döntések miatt mind balról, mind az ellenzék részéről komoly bírálatok érték a kormányt. A pénzügyminiszter és államtitkára azonban ahelyett, hogy határozottan kiállt volna az adófizetők pénzéért érzett felelősség a fegyelmezett költségvetési politika és a gazdasági növekedés fontossága mellett, inkább védekezett. Érthetetlen magyarázkodásba kezdtek a 106 milliárd forint kapcsán („az valójában nem megszorítás, hanem..."). Miközben kínosan szembesültek a kisebb államra vonatkozó ígéretek és az elmúlt két évben jelentősen felduzzadt államapparátus közötti ellentmondással, a privatizáció indokát is csak az ellenzék definiálta („Kell a pénz!"). Hasonló kommunikációs zavar uralkodott a költségvetés prioritásainak meghatározása körül is. Medgyessy Péter korábban úgy nyiatkozott, hogy a 2005-ös költségvetés „politikai költségvetés" lesz, vagyis azt nem a könyvelők akaratának, hanem társadalompolitikai céloknak rendelik alá. A kormányfő egy ilyen célt meg is nevezett: az egészségügy reformját. Júliusban azonban a prioritások osztódással szaporodni kezdtek. A július 2-i informális kormányülés után Gál J. Zoltán már öt prioritásról beszéltmunkahelyteremnatkozó javaslata a „fizessenek a gazdagok!" népszerű üzenetét küldte a választóknak. Az SZDSZ-nek a felvetést határozottan elutasító magatartása ellenben a liberális szavazóknak volt kedves, így a két párt pozícionálhatta magát: a szegények mellett kiálló MSZP és az adócsökkentő SZDSZ csatáját láthattuk. Ugyanakkor a már említett költségvetési kommunikációs káosz, valamint az MSZP-n belüli nyilvános harcok közepette a koalíciós vita a tehetetlenség és céltalanság benyomását is erősítette, főleg a bizonytalan vagy kiábrándult szavazók körében. A tisztújító kongresszushoz közeledve - és a kormányfő nyaralására időzítve - szabályos háború robbant ki az MSZP-n belül. A hangzavarból egy állítás és egy kérdés hallatszott el legmesszebbre: az MSZP válságban van, és menjen-e Medgyessy. A megszólalók három csoportra oszthatók. Az elnökjelöltek pozitív programokkal álltak elő, az ideológusok baloldali fordulatot sürgetve bíráltak, a súlytalan és/vagy névtelen szereplők pedig közhelyszerű kritikákat kiabáltak be a partvonalról. Hiller István július 6-án mutatta be az Új Magyar Szociáldemokrácia programját, amit az MSZP elvi alapvetésének szánt. Ezután Szili Katalin és Lamperth Mónika rukkolt elő a párt szervezeti megújításának - egymásnak ellentmondó - programjaival. A negyedik esélyes jelölt, Gyurcsány Ferenc ezúttal nem írt semmit, ám a lemondatásával kapcsolatban megjelent sajtóhírek után körbenyilatkozta a magyar médiát, és így fejthette ki újból nézeteit. Rajtuk kívül számtalan platform és reformkör szólalt meg. Ezek a csoportosulások azonban nem tanulták meg a magyar média működését. Az ilyen típusú megszólalásokból, vitákból a média a legmarkánsabb mondatokat ragadja ki, és az marad meg a választók fejében is, így hiába követeltek baloldali fordulatot, javasoltak társadalmi felzárkóztató programokat a kritikusok, a médiában ezekből vajmi kevés jelent meg. Megjelentek azonban a kemény kritikus jelzők, így a vitában részt vevők sok vidám percet okoztak a Fidesz - MPSZ politikusainak és a politikai elemzőknek, amikor „lebankározták" és „leneoliberálisozták" saját kormányukat, vagy a Nemzeti Petíció elbált meg politikai tőkét kovácsolni azzal, hogy koncepciós eljárással, az ötvenes éveket idéző módszerek alkalmazásával vádolta meg Botka László szegedi polgármestert, aki a kórházigazgatót előbb kényszerszabadságra küldte, majd a közgyűlési bizottságban felmentését kezdeményezte. Az ellenzéki média azonban feltűnően kis publicitást adott a szegedi Fidesz - MPSZ támadásainak, a többi médium pedig érdektelennek tartotta a vitát, így a Fidesznek sikerült elkerülnie, hogy komolyabb károkat okozzon a szegedi fideszesek meggondolatlansága. Beszédes volt a politika némasága a Gazdasági Versenyhivatal sztrádakartellügyben hozott döntése után is. A példátlan összegű, hétmilliárdos bírság most először erősítette meg azt a „városi legendát", hogy valami bűzlik az autópálya-építések körül. Az pedig, hogy a politikusok alig kommentálták a döntést - különösen érthetetlen az MDF hallgatása, amely az EP-választás kampányában már felvetette az ügyet -, megerősíthette a választókban a politika „70-30" százalékos érintettségének gyanúját. Orbán Viktor politikája mára leegyszerűsödött: minden hónapban két irányba kommunikál. Az egyik irány, amellyel baloldali szavazókat nyerhet meg, illetve meglévő szavazóit terelheti a politika baloldalára, illetve a másik irány, amellyel a szélsőjobboldalnak üzen. Júliusban az előbbi célt a privatizáció elleni fellépéssel érte el a Fidesz - MPSZ elnöke. „Visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a privatizációval, megváltoztathatatlan tőkefelhalmozást eredményezett a magánosítás" - ezt az idézetet nem egy munkáspárti közleményben, hanem a Magyar Nemzet július 27-i számában olvashattuk. A Fidesz - MPSZ politikai üzeneteiből mára jórészt kivesztek a klasszikus, jobboldali, konzervatív elemek, helyükre hagyományos baloldali, antikapitalista üzenetek léptek. A pártelnököt fenntartások nélkül követő holdudvar pedig - ahogy a fenti idézet is jelzi - mára a vulgármarxista szólamokig jutott el. Vékony jégre lépett a Fidesz - MPSZ elnöke akkor, amikor az Európai Néppárt a romániai demokrácia fejlődésének ellenőrzésével bízta meg. Várható volt, hogy ebből konfliktus lesz. Július 24-én, a 9