Népszabadság, 2005. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-19 / 167. szám
4 2005. JÚLIUS 19., KEDD MAGYARORSZÁG Orvosi „hallgatáskultúra” a gyógyellátásban Közösségi megoldásokat sürget az elkerülhető kórházi ellátási hibák megelőzésére az Európai Orvosok Állandó Bizottsága. A testület a probléma orvoslására egyebek mellett uniós fórum működtetését javasolja. Az uniós adatok is megerősítik azokat a korábbi tengerentúli tanulmányokat, amelyek szerint az egészségügy veszélyes üzem. (Mint arról korábban beszámoltunk, amerikai kutatók által készített veszélyességi skálán az egészségügyi ellátás megelőzi a hegymászás, az autóvezetés, a légszennyezés, a repülés és az atomerőművek jelentette kockázatot.) Az orvosok állandó bizottsága is elismeri, hogy a kórházakban történő egészségkárosodások fele elkerülhető ellátási hiba miatt fordul elő. A testület a tévedések regisztrálására és a tanulságok levonására még a tavasszal belső szakmai közösségi fórum létrehozását javasolta az európa bizottságnak. Az alelnök szerint az orvosoknak még maguk között sem egyszerű beszélniük az ellátási hibákról, hiszen a szakma úgynevezett „hallgatáskultúrája” akadályozza ezt. Ráadásul az orvosi mentalitás egyik eleme, hogy hibázni szégyen. Magyarországon egyelőre nincs olyan fórum, amelynek feladata az ellátási hibák regisztrálása, a tanulságok levonása lenne. Igaz, a hazai betegbiztonság erősítését szolgálná az OEP által a világhálón közzétett és a kórházi ellátásokat elemző rangsor. Az anonim listából egyelőre csak az derül ki, hogy az ország mely pontján és milyen intézetben van a betegnek a legkisebb esélye a túlélésre, ha szívinfarktus, rehabilitáció vagy szülészeti okok miatt szorul ellátásra. Az adatok közzététele már eddig is meglehetős bonyodalmat okozott. A kórházszövetség a mérés módszerét, a betegek pedig az érintett intézetek azonosíthatatlanságát kifogásolták. A Magyar Kórházszövetség felmérése szerint az intézetek kétharmada egyetértett munkája minőségének mérésével, de csak 11 százalékuk tartotta hitelesnek a megjelent adatokat. A minőség mérésének módját az intézetvezetők 45,7 százaléka „javítandónak és szakmailag ellenőrizendőnek” ítélte. A kórházak vezetői egyértelműen elutasították a szakmai mérlegelés nélküli nyilvánosságot: az intézeteknek csak 14 százaléka értett egyet azzal, hogy az OEP közzétette az adatokat. Az adatvédelmi biztos szerint a kórházak közfeladatot látnak el, ezért a tevékenységükről szóló adatok is közérdekűek. Az OEP által publikált mérések ugyanazokon a kórházi jelentéseken alapulnak, amelyek alapján az egészségbiztosító kiszámítja a térítést. Azaz: ésszerű lenne a közpénzből fenntartott kórházak nevét és minősítését a közönséggel is megismertetni. Az adatok nyilvánossá tételétől azonban egyelőre az egészségbiztosító is elzárkózik. A minőséggel kapcsolatos problémák az ismert viták, jogi eljárások lezárásáig is sok gondot okoznak az intézményeknek. Az egészségügyben olyan folyamatok indultak és indulnak el ugyanis, amelyek nagyságrendekkel növelni fogják a piaci kiszolgáltatottságukat és a közönség információigényét. Az emberek érteni és tudni akarják, hogy mi és miért történik velük vagy hozzátartozóikkal, valóban megkapnak-e mindent, ami jár nekik. A versenyben csak a minőségi szolgáltatók bírhatják az iramot. Kiválogatásukra az ÁNTSZ kapott felhatalmazást az egészségügyi minisztertől. A jövőben az ÁNTSZ akár be is zárathatja a túl sok műhibával, szövődménnyel gyógyító helyeket. A hivatal megerősített szakfelügyeleti rendszerrel és a korábbinál erősebb hatósági jogosítványokkal léphet fel a szakmai szabályok ellen vétőkkel szemben. A szakfelügyelő főorvosok arra lesznek kíváncsiak, hogy a kórházban, szakrendelőben a beteg megkapta-e a diagnózisának megfelelő ellátást, szükség esetén továbbutalták a szakellátásra jogosult intézetbe. Ha valahol rendre és indokolatlanul eltérnek a szakmai kollégium által jóváhagyott szakmai eljárási rendtől, a szakfelügyelő főorvosok kezdeményezhetik a tevékenység felfüggesztését, végső esetben pedig bezárathatják a kórházi osztályt, szakrendelőt. Az egészségbiztosítóval ellentétben az országos tiszti főorvos lényegesen bátrabban kezeli a minőséggel kapcsolatos nyilvánosságot. Bujdosó László határozottan kijelentette: az ellenőrzések tapasztalatait, a rossz minőségben szolgáltatók adatait nyilvánosságra hozza, ezeket hamarosan a nagyközönség is megismerheti. DANÓ ANNA A műtét utáni teendőkre jól látható tábla figyelmeztet A miniszter fejlesztéseket ígér - Nem elvonunk, hanem épp ellenkezőleg, fejlesztjük a kardiológiai ellátást, így az idén három új hemodinamikai labort fogad be az OEP. Jövőre pedig újabb négy központ létesül, és ezzel az ország minden pontján időben elérhető lesz az ellátás - jelentette ki az egészségügyi miniszter, tagadva azt, hogy másfél milliárd forintos forráskivonásra készülnének. Rácz Jenő korábbi cikkünkre reagálva beszélt a laborfejlesztésekről. - Épp a szakmai kollégium javaslatára, szakembereik bevonásával készítettük elő azt a javaslatot, amely belső átcsoportosítást sürget azért, hogy a modernebb eszközökből többet tudjunk vásárolni, így például a legmodernebb, sokszor egyedüliként használható gyógyszerkibocsátó hengerekből. A centrumokban pedig, hogy egyenlők legyenek az esélyek, ezek mindegyike, amikor az indokolt, elérhető, beültethető lesz - mondta a miniszter. A kardiológusszakma azonban biztosítékokat kér arra, hogy az előzetes - és nem nyilvános - tervek szerinti körülbelül másfél milliárdos „megtakarítás” a szívgyógyászatban marad. A Semmelweis Egyetem szívgyógyászati központjának vezetője, dr. Merkeli Béla lapunknak azt mondta: többek között az ő véleményét is kérték a tervezett változásokról. „Két lehetőséget vázoltak, az egyikben átlagosan húsz-harminc százalékkal csökkentenék az intervenciós, azaz szívkatéteres beavatkozások finanszírozását, a másikban pedig differenciáltan változhatott a támogatás. Én ez utóbbira szavaztam, s pontosan tájékoztattam a döntéshozókat arról, mi mennyibe kerül ma a kardiológiában. A szakmai elképzelések kidolgozásában azonban nem vettem részt, csupán ezt a véleményemet vették figyelembe - nyilatkozta lapunknak. Merkeli attól tart, hogy a tárca és az egészségbiztosító közös „racionalizálási” elképzeléseinek hatására kikerül a szakágazatból a pénz. A szívgyógyászok szerint elfogadhatatlan, hogy csökkenjen a szívkatéteres beavatkozások száma. A szakemberek szerint itt nem működhet az az „automatizmus”, hogy az előző évi szinten és annak is csökkentett arányában határozzák meg az elvégezhető beavatkozások számát, miközben minden újabb esetszámmal kevesebb pénz jár az ellátások után. Ez ugyanis a fejlődés ellen szól, hiszen a katéterezés igazoltan a többszörösére növeli a szívinfarktusos betegek túlélési esélyeit. Tavaly 13 ezer értágító hengert ültettek be országszerte. Ezekből négyezer-ötszáz volt az akut és nyolcezer-ötszáz a tervezett beavatkozás. Az idén a várhatóan ugyanennyi tervezett beavatkozás mellett az év végéig mintegy 6500 sürgősségi ellátásra lesz szükség. KUN J. VIKTÓRIA NÉPSZABADSÁG Pályázatot írni tudni kell A jelentkezők többsége hoppon marad A pályázati felhívások nem a polgármesterek nyelvén íródtak - állítják településvezetők. Ezt belügyi források sem tagadják. Egyre inkább Brüsszelben dől el, milyen feltételek mellett és milyen célokra adható támogatás. A helyhatóságok több száz jogcímen igényelhetnek különféle támogatásokat. Próbálkozhatnak uniós és a területfejlesztési tanácsok által elosztott pénzek megszerzésével, sőt a tárcák kezelésében lévő központi alapokból is igényelhetnek támogatást. A kínálat zavarba ejtő, a meghirdetett összegek esetenként imponálóan nagyok - a szöveg pedig gyakran igen bonyolult. Viszont aki veszi a fáradságot és végigolvassa a kiírást, akár egymilliárdot kaphat például az ivóvíz minőségének javítását célzó programokra, az állati hulladék gyűjtésére és feldolgozására szolgáló rendszer kiépítésére, és hasonló nagyságrendű összeghez juthatnak azok a hátrányos helyzetű kistérségek is, amelyek a bekötőutak korszerűsítéséhez kérnek pénzt. Vannak néhány százezres, esetleg egy-kétmilliós pályázatok is, például bűnmegelőzési programokra, a közművelődési tevékenység támogatására. A pályázati felhívások azonban nem a gyakorló polgármesterek nyelvén készülnek, és nem is mindig értik, mire jelentkezhetnek - állítja Becze Lajos tari polgármester. Bár több szakmai fórumon is elhangzott, hogy a bonyolult szövegezés talán nem véletlen - minél kevesebben pályáznak, annál jobb -, ezt a Magyar Faluszövetség elnöke nem gondolja, ám szerinte is kevés olyan kistelepülési önkormányzat van, amely a pályázati dokumentációt képes volna maga elkészíteni. Ezért a helyhatóságok egy része bizonyosan kénytelen erre szakosodott vállalkozáshoz fordulni. Egyébként a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pályázatok kétharmadában fordulnak elő hibák, ezek egy részét azonban hiánypótlás keretében még kijavíthatják. Gond, hogy sokan internet-hozzáférés híján - vagy 1500 falu nem csatlakozott még a világhálóhoz - tudomást sem szereznek a lehetőségekről. Becze azt is kifogásolja, hogy az ajánlatok nem mindig találkoznak az igényeikkel. Hiába nyer egy település a kihasználatlan sportlétesítménye felújítására több milliót, ha inkább a belvízrendezés vagy éppen az iskolaépület felújítása lenne égető feladat. A közelmúltban Tar is pályázott, ám a regionális operatív program olyan népszerűnek bizonyult, hogy szerinte a jelentkezők többsége hoppon maradt. Ráadásul azt sem tudják: aki lemaradt, mit rontott el. A városok másként látják, hiszen az információáramlás biztosított. A Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a pályázati célok és az önkormányzatok igényei közötti ellentmondás is legfeljebb részben lehet igaz. Az uniós forrásokból ugyanis most még alapvetően az infrastrukturális beruházásokat támogatják, és éppen erre van a legnagyobb szükség. Magyar Levente, Jászberény polgármestere inkább azt kifogásolja, hogy a települési vezetők egy része nem hajlandó tudomásul venni: a fejlesztések zömét társulásos formában kellene megvalósítani. A többcélú kistérségi társulások ugyanis képesek megfizetni a pályázatíró szaktudását, könnyebben előteremthetik az önerőt, s kedvezőbben alakulnak a beruházás fajlagos költségei. És nem fordulhat elő, hogy feleslegesen költik a pénzt, mert az új iskola gyerek nélkül marad, amire nem is egy példa van - tette hozzá a polgármester, aki szerint egyre kevésbé a pályázatokkal, inkább a szűklátókörűséggel van baj. LENCSÉS KÁROLY Olvasni a sorok között? Belügyi forrásokból megtudtuk: miután a pályázati felhívások a brüsszeli bürokrácia szabályai szerint íródnak, így a szövegezés gyakran bonyolult. Ezért a tárca tanfolyamot szervezett a polgármestereknek, gyakorlott pályázatírók képzésére azonban nem vállalkozhatnak. Szakmai segítséget viszont készséggel nyújtanak, a pályázatfigyeléstől a konkrét felhívások értelmezéséig. Ez utóbbi azért is fontos kérdés, mert egyre ritkább a kifejezetten konkrét célt támogató pályázat. Amikor tehát egy önkormányzat mondjuk a közösségi ház fejlesztéséhez szeretne forrásokhoz jutni, úgy nem boldogul, hogy beüti a keresőprogramba a kulcsszavakat. Ilyen jogcím nincs, a helyi közösségek életminőségének javítása viszont az uniós politika fontos eleme, és ha a helyhatóság erre hivatkozással pályázik, akár több tízmilliót nyerhet. Sok szúnyogot hozott Medárd Medárd napja óta az idén jelentősen, helyenként 50- 70 százalékkal több eső esett, mint tavaly ilyenkor, a kialakult kis tavak és belvizes tócsák ontják magukból a szúnyogot. Harapni lehet a szúnyogokat a Velencei-tónál: az ország egyik leglátogatottabb nyári üdülőhelyén a szokásosnál több nyári csapadék és a kevesebb légi szúnyogirtás következményeként csípős élményekben gazdag a nyaralás, az agárdi strandon felállított vidámparkban még a belépőket is szúnyogháló mögül árulják. Az idén Medárd napja óta jelentősen, helyenként 50-70 százalékkal több eső esett, mint tavaly ilyenkor, a kialakult kis tavak és belvizes tócsák ontják magukból a szúnyogot. Ennek ellenére - Szlobodnyik Judit, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetője szerint - eddig szinte darabra ugyanannyi légi szúnyogirtási engedélyt kértek, mint tavaly, vagyis legfeljebb ugyanannyi felszállás történt (illetve a gyakorlatban inkább kevesebb, a Velencei-tónál például a május végi attak elmaradt a kedvezőtlen, szeles-esős időjárás miatt). A fővárosban, illetve a Tiszaiénál egyelőre sikerült megakadályozni a vérszívók túlszaporodását. Tajti László, az ÁNTSZ Fővárosi Intézetének illetékese kérdésünkre kifejtette, hogy Budapesten a szúnyoginváziók a Duna árhullámaihoz kötődnek: a mederből kilépő víz feltölti a nagy szúnyogbölcsőket, s amikor a vízszint visszaereszkedik a normális, 3,5 méteres szint alá, hét napon belül törvényszerűen megjelennek a szúnyogok. A legutóbbi árhullámnál időben indult a védekezés, ezért a szúnyogok nem öntötték el a várost, a jelenlegi pedig még most is tart, vagyis az újabb szúnyogfelhő legkorábban 1,5-2 hét múlva várható. Budapesten egyébként nemcsak a Duna sávjában és a szigeteken, hanem a parkokban is irtják a szúnyogokat, az utóbbi helyszíneken azonban nem légi módszerekkel, hanem egy terepjáróra szerelt „ködfújó” géppel (a hatóanyag mindkét esetben egy melegvérűekre veszélytelen szintetikus piretroid). Ha az időjárásban rendkívüli fordulat nem történik, még három szúnyogirtás lesz a szezonban. A Tisza-tónál szintén sikerül megoldani a szúnyogproblémát, mégpedig a szokásosnál valamivel több pénzzel (12 millió forintos a támogatási keret és irtással - a három megyét érintő területen szinte az összes partközeli település kért már engedélyt a beavatkozásra az ANTSZ információi szerint. Sokat permeteztek a Balatonnál is - 30 millió forintos állami támogatással, 50 százalékos önkormányzati önrész mellett -, az eredmény azonban felemás. Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára elmondta, a legutóbbi irtási forduló épp az elmúlt hétvégén volt. A munka légi oldalával nincs is gond, s ahol a biológiai (baktériumos) védekezés engedélyezett, ott a földivel sem. Ám a védett területeken - a déli parton Berénytől Lelléig - a nemzeti park tiltja a biológiai irtást, s a sok esőtől feltöltődött Nagy- Berek a légi védekezés ellenére folyamatos szúnyog-utánpótlást biztosít. Az irtásra a pénzt mindenütt a gazdasági tárca biztosítja az önkormányzatokkal együttműködve. A központi támogatást a regionális területfejlesztési tanácsoknál lehet megpályázni (a decentralizáció idei újdonság, tavaly még egyetlen pénzalapból érkezett a támogatás). A pályázati rendszer egyik gyengéje, hogy a keretösszeg nem bővül a csapadék függvényében, a másik pedig, hogy ahol az önkormányzatnak nincs elég saját forrása - mint például az idén Gárdonyban -, ott nem tud segíteni. Márpedig a szúnyogok nincsenek tekintettel a települések anyagi helyzetére. HARGITAI MIKLÓS Helikopterről permetezik a rovarölő vegyszert