Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-18 / 193. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG - ÁLLÁSPONT 2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK 3 Ügynök a Magyar Szigeten Elhagyta iratait egy „szigetelő” titkosszolga Elvesztette iratait egy titkosszolga a Magyar Szigeten. A Verőcén megrendezett, többnapos szélsőjobboldali rendezvény helyszínén, a takarítás során találtak egy tárcát, benne a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) munkatársának igazolványával, belépőjével, bankkártyájával és fényképével (!). Toroczkai László, az eseményt szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ebből azt a következtetést vonta le: megfigyelik őket, sőt azt sem zárják ki, bár bizonyítani nem tudják, hogy a titkosszolgálat munkatársai részt vettek az R-Go együttes koncertjét megelőző „provokációban”. (Szélsőségesek bekiabálásai miatt az R-Go a kongói magyar énekesnője nélkül lépett fel.) Toroczkai tegnap bemutatta a sajtónak az iratokat, köztük a megtalált fotót is. Emiatt a szolgálat már vizsgálódik is: ha az valóban titkosszolgát ábrázol, államtitkot képez. A „nem tiszti rendfokozatú beosztott” szabadidejében, szolgálaton kívül ment ki a Magyar Szigetre augusztus 6-án, „egy általa kedvelt együttes koncertjére” - mondta a szolgálatok illetékese. Azt nem sikerült megtudnunk, vajon az Egészséges Fejbőr, netán a Szilaj Dobcsoport koncertje keltette-e fel a demokratikus szakszolgálat munkatársának érdeklődését, vagy egyszerűen csak a Prónay Pál téren sétálgatott, amikor kedvenc Trianon-nótáját meghallotta. Azzal kapcsolatban, hogy folyt-e titkosszolgálati művelet a szigeten, informátorunk annyit mondott: nyilvánvaló, hogy szélsőséges szervezetek tekintetében a szolgálatok élnek törvényes jogaikkal, adatokat gyűjtenek róluk. Ami pedig az önlebuktató (a vármegyések feltételezése szerint ittas) ügynököt illeti, „kitüntetni biztosan nem fogják”, magyarul: felelősségre vonják. Egyébként a történteket az illető jelentette. Az NBSZ-hez tartozik mellesleg a figyelőszolgálat, amely a többi négy szolgálat kiszolgálója, a megfigyelések lebonyolítója. Persze van más feladata is: a vonatkozó törvény szerint például a biztonsági okmányok védelmi szintjét növelő új okmányvédelmi módszerek kidolgozása. NY. M. A megfigyeltek megvizsgálták a megfigyelő iratait Riport az al-Dzsazirában - csak egy véletlen találkozás műve Tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a mozgalmaknak az elképzelései csak egy nagyon szűk réteg nézeteit képviselik a magyar társadalomban, és igazán nem állt szándékomban megsérteni bárkinek az érzéseit - nyilatkozta lapunknak az a rendező, akinek a magyarországi radikális csoportokról készített filmjét az al-Dzsazira sugározta. Munkatársainktól nem vallási vagy politikai megfontolásból, hanem csak egy véletlen találkozásnak köszönhetően készült éppen a Radikális nacionalista csoportokról riportfilm Magyarországon - állította lapunknak Í Alaa Mahgob független rendező, akinek az Új Pártok Magyarországon című műsorát a múlt pénteken sugározta az al-Dzsazira katari székhelyű hírtelevízió. Az egyórás programban, mint arról már beszámoltunk, olyan pártok, mozgalmak képviselői szólaltak meg, mint a Vér és Becsület, a Jobbik Magyarországért és a Magyar Jövő Csoport, és a nyilatkozók - többek között Bácsfi Diána - nyíltan éltették Hitlert, Szálasit és a fasizmust, beszéltek arról, hogy Magyarországon milyen befolyása van a zsidóságnak, továbbá a magyar oktatás szándékos szétveréséről és hazánk uniós tagságának hátrányairól beszéltek. Mahgob elmondása szerint ő korábban nem is hallott ezekről a csoportokról, csak egyik magyarországi útja során lett figyelmes a radikális mozgalmak utcai demonstrációjára, amelyet számos televízió-állomás filmezett. A helyszínen a nacionalista csoportok több tagja is odament hozzá, és miután megtudták, hogy az al-Dzsazirának dolgozik, megkérdezték, hogy elmondhatnák-e véleményüket, nézeteiket. - Tisztában vagyok azzal, hogy ezeknek a mozgalmaknak az elképzelései csak egy nagyon szűk réteg nézeteit képviselik a magyar társadalomban, és igazán nem állt szándékomban megsérteni bárkinek az érzéseit. Én nagyon szeretem Magyarországot és a magyar embereket - nyilatkozta Mahgob. - Mindössze arról van szó, hogy az al-Dzsazira programja, az Álláspont éppen a világ különböző tájain élő kisebbségi csoportok nézeteit mutatja be. Pontosan ezért ebben nem kiegyensúlyozott vagy általános nézőpontok, hanem sokszor akár egy teljesen jelentéktelen kisebbség véleménye nyilvánul meg. Hogy az emberek lássák: ilyen is van. Ami a nyilatkozók névtelenségét illeti, Mahgob azt állítja: ő minden megszólaló nevét elküldte a tévéállomásnak, amely talán a fordítás feliratozása miatt, technikai okokból nem tüntette fel azokat a műsorban. Továbbá: ellentétben azzal, amit korábban írtunk, a MIÉP képviselője nem szerepelt a műsorban, hanem egy másik riportalany tett említést a párt ifjúsági szervezetéről. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetője, Toroczkai László tegnap úgy nyilatkozott: nem tudott arról, hogy a riportot az al-Dzsazirában adják le, miként arról sem, hogy az összeállításban szerepel majd Bácsfi Diána. Ha erről értesül, nem járult volna hozzá nyilatkozatának adásba kerüléséhez. Szintén egy Bácsfi Diánához kapcsolódó hír, amit a Magyar Hírlap tett közzé: nemzetiszocialista világnézete miatt elutasította a magát hungarista vezérnek tartó nő felvételi kérelmét a Károli Gáspár Református Egyetem. Bácsfit azután tiltották ki két évre az ELTE-ről, hogy szabálysértési és büntetőeljárások indultak ellene. A Károli egyetem dékáni határozata szerint Bácsfi tanai összeegyeztethetetlenek a keresztény világnézettel. Rosszul fizet az érettségi Az Oktatási Minisztérium tavasszal ígéretet tett rá, mégsem fizetik vissza a korábban érettségizett, de a felvételi érdekében most is vizsgára kényszerített fiatalok vizsgadíját - értesült a Népszabadság. A korábban érettségizett diákoknak fizetniük kellett ugyanis az újraírt vizsgáért: ha szóbeli és írásbeli is volt, akkor hatezer, csak egy vizsgarész esetén négyezer, az informatika- és az emelt szintű nyelvi érettségiért pedig tízezer forintot. Ezt többen igazságtalannak tartották, a tárca azonban azzal indokolta a régebben érettségizettek fizetési kötelezettségét, hogy a vizsga egy szolgáltatás, amelyet mindenki annyiszor ismételhet, ahányszor csak akar. A későbbiekben az idén érettségizettek is dönthetnek úgy, hogy javítanak jegyeiken, és újra vizsgáznak - ekkor már nekik is fizetniük kell. A tárca szerint nem volna ildomos az adófizetők pénzéből finanszírozni a diákok próbálkozásait. Ennek ellenére márciusban ígéretet tett arra, hogy az újra érettségizők egy részének visszatéríti a vizsgaköltségeket. Azoknak, akik a jogszabályi változások miatt voltak kénytelenek újból érettségizni. Ők annak idején nem vizsgáztak abból a tárgyból, amelyet felvételi követelményként írt elő a megpályázott intézmény, illetve olyan helyre jelentkeztek, ahol követelmény az emelt szintű vizsga. Az idén ez csak a bölcsész kettes szakcsoportba tartozó nyelvek - angol, francia, német, olasz, spanyol - esetében volt előírás. Tavasszal a tárca vezetői úgy nyilatkoztak: készül egy miniszteri rendelet, amelynek értelmében az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz kell majd az arra jogosultaknak kérvényt benyújtaniuk, s elbírálása után visszakapják pénzüket. Mintegy 20 millió forintot kellene visszatérítenie a tárcának. A rendelet azonban mind a mai napig nem készült el. A tárcánál érdeklődésünkre először azt közölték: forráshiány miatt senki sem kapja vissza az újraírt érettségiért befizetett pénzét. Később hozzátették azt is: keresik a lehetőséget a pénz előteremtésére. VARGA DÓRA A függetlenség ára NAGY N. PÉTER Talán nem ítélkezünk az ítélet előtt, ha azt mondjuk, Kulcsár Attila klasszikus szélhámos. Olyan önfeledten, gátlástalanul játssza a gyanúsított szerepét is, ahogy építőipari alapképzettséggel a magyar pénzügyi élet csúcsain kavarta malter helyett a bankkártyákat. Friderikusz vasárnapi műsorában egy kiszivárgó videofelvételen láthatta az ország, milyen egy ilyen ember, ha kihallgatják. Élvezte. Játszott tovább. Osztja a lapokat, mintha mi sem történt volna. Igazi meglepetést nem ez okozott, hanem a partnerek, az ügyészek, akik vették a lapot. Lehet, hogy ravaszul igazodtak exhibicionista partnerükhöz, lehet, hogy az történt, amit nemcsak politikai ellenérdekeltektől hallani: az ügyészség nemcsak tudni akarja, hogy mi történt, hanem hallani kívánja, amit jónak lát. Ha így volna, nagy a baj. Nincs ugyanis a jogrendszerben szervezet, amely ezt megakadályozhatná. Ha valakit bíróság elé visznek, ott persze egyszer majd ítéletet kap, de ha nem - mint ahogy a Fidesz-közeli Schlecht Csabát Bárándy Péter arcpirulását okozva nem engedte az ügyészség oda -, nincs mit tenni. Az ügyészségért a legfőbb ügyész felel, a legfőbb ügyész senkinek nem felel. Illetve a parlamentnek, ha kérdezik, de ha nem fogadják el a válaszát, annak nincs következménye. Ráadásul a legfőbb ügyészt egyszerű parlamenti többséggel - menetből - választják, tehát még „születésének” pillanatában sem kell személyéről egyetértésre jutni. Itt az önkény fenyeget, mondják most egyre többen, s íme, felidézhetik a különös kihallgatás képeit. Törvényt kérnének a jogra. Ez esetben erőt, kontrollt az ügyészség felé. Hivatalosan: a törvényesség őrzésére hivatott szervezetnek a végrehajtó hatalom alá rendeléséig jutunk a különös kihallgatástól. Túl messze, még akkor is, ha a világ számos helyén így működik az ügyészség. Mert miközben most összeszűkül a szemünk attól, amit látunk, nem kétséges, hogy szükség van a parlamenttel összefonódó végrehajtó hatalmat egyensúlyozó, szuverén szervezetekre. Nem lenne jó vitatni, hogy az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a közszolgálati rádió vagy a tévé, a Magyar Nemzeti Bank és a bírósági rendszer minden más hatalomtól való függetlensége alapérték. Szuverenitásuk nem kockázat nélkül való. Ha e szervezetek és vezetőik maguk nem képesek az emelkedett függetlenségre, akkor ezen lényegében nem lehet segíteni. Mindig is maradnak az állami hierarchia csúcsán kiemelt pontok, ahol a jog már nem segíthet csak a jellem. V A szavak emberei HASZÁN ZOLTÁN ott egy pillanat a Magyar Rádió keddi sajtótájékoztatóján, amikor Hollós János alelnököt le(vagy fel)istvánozták. Nem lehet csodálkozni a nyelvbotláson, mert a három kiszemelt ügyvezetőjelölt közül kettő is István. Hollós pont nem. A Krónika műsorvezetője ugyanezen a napon Gellért Kis Gábort konferálta fel szerkesztőnek - meséli maga Gellért Kis, aki volt ugyan rádiós, de momentán a rádiókuratórium szocialista elnöke. Persze vádolták már meg azzal, hogy beleszól a hírműsorokba. Vannak a Magyar Rádióban ennél nagyobb problémák. A Magyar Nemzet jóvoltából előkerült például egy archív videó, amelyen Gellért Kis Gábor inzultálja azt az ipari kamerát, amelyet Kondor Katalin szereltetett fel a kuratórium folyosójára. Persze kellett válaszolni arra a szintén most előkerült tévéfelvételre, ahol Hollós János - a Kondor által kinevezett utód - énekes-zongorázik, és emlékezik a szeptember 11-i támadás áldozataira. Vagy a terroristákra: kinek-kinek olvasata szerint. A félreértést az okozhatta, hogy az ezüstmadárról szóló „siratódal” szövege úgy is érhető, hogy „leomlott egy jel”, bár Hollós szerint ez csacsiság, valójában azt énekelte, hogy „a szárnyamon ott egy jel”. Az így egészen más. A kis anarchiatörténet egyéb napi fejleményei röviden: Gellért Kis Gábor szerint nemcsak elnöke, hanem legitim alelnökei sincsenek a Magyar Rádiónak. Fideszes helyettese szerint ez egyszerűen nem igaz, amúgy meg szerinte Gellért Kisnek kellene lemondania. Ebben sem értenek egyet. Egy picit kitekintve a napi munkából, Gellért Kis tegnap azt mondta: amennyiben alelnökök sincsenek a rádióban, az is közelebb visz a megoldáshoz. Ennél kuszább ugyanis már nem lehet a helyzet. Ne becsüljük alá a főszereplőket. A Beszóltak Magyarországnak MIKLÓS GÁBOR világ egyik legismertebb hírtévéje, az arab al-Dzsazira vette kamerájára, szájára Magyarországot. Méghozzá egészen furcsán tudjuk azoktól, akik látták, s akik jól értették a pontosan 48 perces műsort. Megírtuk már: megjelent az arab világ egyik legfontosabb szellemi táplálékául szolgáló adáson néhány magyarul beszélő személy, s ott náci eszméket hirdetett. Többnyire név nélkül szerepeltek, azt sem mondták meg, hogy miféle szervezetekhez tartoznak. Csak azt árulták el, hogy szeretik Hitlert, gyűlölik a zsidókat, s tetszik nekik az iszlám szent háborúja. Ezt még tovább ragozta - névvel - a korábban neonyilas ideológusként feltűnt Bácsfi Diána. Az arab tévéseket elvitték a feltételezett Szálasi-sírhoz is. A magyarul elhangzott nyilatkozatokhoz arab kommentárt fűztek, ebből megtudhatták az al-Dzsazira hívei, hogy miféle szervezetek vallanak hasonló eszméket a mai Magyarországon. A hírtévé természetesen nem foglalt állást az ügyben, csupán tájékoztatott. A riportfilm elemzői feltételezik, hogy a katari tévések egyszerűen sokkoló botrányt keltő műsorokat akarnak gyártani. Ezen kívül programjuk része a heves zsidóellenesség, Nyugat-ellenesség is. Az Amerika- és Izrael-ellenes szent háború elég népszerű jelszó a tévé nézőközönsége számára. Egy ilyen riportfilm egy közép-európai helyszínről csak megerősítheti meggyőződésüket. A nyilatkozók szerint Budapest nemzetközi zsidó összeesküvés központja, az egyik kormánypárt pedig cionista érdekeket szolgál. Beszóltak Magyarországnak. Azt eddig is tudtuk, hogy a nácizmus és az iszlámra hivatkozó terror jól megfér egymással, de ilyen felajánlkozást még nem tapasztaltunk. A nyilatkozók szerintem maguk jelölték ki a térképen csapás célpontjának az országot. Tudták bizonyosan, kik szoktak üzenni a világnak az al-Dzsazira által. A terrornak nincs logikája. Racionális okokat, történelmi elemzést ne keressünk az akciók mögött. Módszerét a huszadik századi diktatúrák dolgozták ki: megnevezik a célpontot. Megbélyegzik: alávaló, élősdi, összeesküvést sző - elpusztításra méltó, így tettek ebben a műsorban. Eddig lehetett mosolyogni a szinte folklorisztikus csoportocskákon, mágikus távoli ősöket keresőkön. Lehetett marginálisnak minősíteni a neoszittya ideológusokat és Bácsfi rohamosztagocskáját. Most azonban a dolog szorongatóvá lett. Jöhetnek a cáfolatok, nyilatkozatok és hasonlók.