Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-12 / 239. szám

NÉPSZABADSÁG Intő jelekre uniós intő A magyar hiány volt a fő téma a pénzügyi ülésen Romlani fog hazánk uniós minősítése, az Európai Bizottság új ajánlásokat készít, mivel Magyarország továbbra sem teljesíti programját. A pénzbüntetés - a kohéziós pénzek megvonása - szinte kizárt, aho­gyan az elvárt hiánycsökkentés is. SZŐCS LÁSZLÓ brüsszeli tudósítónk Az Európai Bizottság (EB) a jövő csütörtökön új ajánlásokat fo­galmazhat meg Magyarország­gal szemben - derült ki kedden, Luxemburgban Joaquin Almunia szavaiból. Az EB pénz­ügyi biztosa erről az Ecofin, az EU-pénzügyminiszterek taná­csa luxemburgi üléséhez kapcso­lódóan beszélt. A tanácskozás egyik fő napirendi pontja éppen a magyar államháztartás helyze­te volt. A testület ezúttal csak tu­domásul vette Almunia tájékoz­tatását a „statisztikai átsorolá­sokról”, vagyis arról: az Eurostat, az unió statisztikai hivatala út­mutatása nyomán Magyaror­szág nem számolhatja el az előző évek autópálya-építéseinek költ­ségeit hiánycsökkentő tényező­ként. Ebből az következik: idén a tervezett 3,6 százalék helyett a GDP 6,1 százalékra rúg majd a költségvetési deficit, s 2006-ra is módosítani kell a hiánycélt. A bizottság konkrét ajánlásai egyelőre nem ismertek, az Ecofin pedig a novemberi ülésén térhet vissza a magyar államház­tartásra. Sajtóértekezletén Veres János pénzügyminiszter min­denesetre arról beszélt: az autópálya-építések elszámolása ügyében a piacokat nem lepték meg a fejlemények, számítottak rá. - Az Eurostattal folytatott vi­ta olyan, amit nem nyerhetünk meg - tette hozzá. Leszögezte, hogy a kormány - részben a ma­gánszféra bevonásával - folytat­ja az autópálya-építéseket, s (mint kérdésre elárulta: tárgya­lásokat folytatott erről a történe­tesen szintén luxemburgi szék­helyű Európai Beruházási Bank (EIB) alelnökével. - Az EIB kész részt venni az autópálya-építés finanszírozásá­ban - mondta Veres, részleteket nem árulva el. (Ezzel azonban világossá vált: az uniós források bevonása is csak hitelt, nem pe­dig vissza nem térítendő közös­ségi támogatást jelent a sztráda­­építések esetében.) Ami a tarthatatlanná vált magyar konvergenciapro­gramot - azaz az euró hivatalo­san még mindig 2010-re terve­zett bevezetésére tett államház­tartási előkészületeket­­ illeti, Veres azt mondta: csak az új bi­zottsági ajánlások függvényé­ben lehet megmondani, hogy korrigálásra vagy új programra van szükség. Uniós megfigyelők lapunknak azt mondták: elkép­zelhető, hogy az új ajánlások ve­rik az utolsó szöget a 2010-es euróbevezetés koporsójába, s Brüsszel 2006-ra vonatkozóan újabb megszorító intézkedése­ket kényszeríthet ki. Veres szerint ,létezik olyan gazdaságpolitikai program­, amellyel 2008-ra olyan szintre hozható a deficit, hogy a 2010-es dátum tartható lesz. Utalt arra, hogy az autópályapénzek eseté­ben idén egyszeri tételről van szó. Ha pedig a Gripen vadász­gépek beszerzését is „EU- egységesen” kell elkönyvelni - amit még csak terveznek a hu­szonötök, és ami tovább növeli a magyar hiányszámokat -, úgy az Veres szerint 2006-2007-ben je­lent tételt, tehát 2008-ra, a leg­kritikusabb évre ez sem jelent­kezik további teherként. A miniszter kizártnak mond­ta, hogy - idénre legalábbis - Brüsszel a GDP konkrét százalé­kát kitevő hiánycsökkentést írna elő. Egyértelmű nemmel felelt arra is („nincs erre gyakorlat”), hogy az EU a kohéziós alapok pénzeinek megkurtításával bün­tethetné Magyarországot. Úgy tudni: az Ecofinen belül nincs ilyen terv, s ez egyébként is csak az EU legvégső fegyvere lehetne. Ugyanakkor Caio Koch-Weser német pénzügyi államtitkár Lu­xemburgban azt mondta újság­íróknak: „ez a kérdés felvetőd­het”, a magyar helyzet „nagyon sajnálatos”, s az euró bevezetését „biztosan el kell halasztani”. Annyi tényleg bizonyos: mivel hazánk nem tagja az euró­övezetnek, a többi tagállam le­tét-elhelyezési kötelezettséggel vagy egyszerű pénzbüntetéssel nem sújthatja. Veres János szerint a jelenleg vállalt 1,4 százalékpontos hiány­­csökkentésnél több nem lenne elfogadható, mert hátráltatná az évi 4-4,5 százalék körülire terve­zett GDP-növekedést. Nem ti­tok: a gyatra államháztartási adatok helyett a kormány Brüs­­­szelben is a magyar gazdaság egyéb mutatóival igyekszik bizo­nyítani a máskülönben jobban festő helyzetet: az export és a be­ruházások egyre bővülő ütemé­vel, az infláció csökkenésével. Veres utalt arra, hogy az állam és a nagy ellátórendszerek mene­dzselése ma még nem zárkózott fel a piacgazdaság követelmé­nyeihez. Almunia pénzügyi biztos, és Gordon Braun brit pénzügyminiszter a luxemburgi sajtótájékoztatón Belépéselőny Szlovákiánál SZILVÁSSY JÓZSEF pozsonyi tudósítónk A Moody's után tegnap a lon­doni Fitch Ratings is „A” szintre emelte Szlovákia hitelminősíté­sét, ezzel szomszédunknak jobb besorolást adott Magyarország­nál. Indoklásként a hitelalapok lényeges erősödését, a gazdasági fejlődés dinamikus tempóját, a külföldi tőke növekvő beáram­lását említik. - Szlovákia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy 2009-ben valóban bevezethesse az eurót - szögezi le a londoni elemzés. Hasonlóra célzott Ivan Miklos pénzügyminiszter is, aki tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte: a választások évé­ben sem lesz osztogató költség­­vetés, mert 2006 júniusában Szlovákia mindenképpen az euró várótermének számító ERM 2 devizarendbe kíván be­lépni. Ennek pedig egyik felté­tele a három százalék alatti ál­lamháztartási hiány. Negatív példaként Magyarországot em­lítette, ahol szerinte már az uniós pénzügyi szakemberek számára is aggasztó a növekvő deficit.­­ A rossz költségvetési politikával nem az a legna­gyobb gond, hogy megszegik a szabályokat. Sokkal aggasztóbb az, hogy lényegesen rontják a hosszú távon fenntartható gaz­dasági fejlődés feltételeit - vé­lekedett. A pénzügyminiszter elége­dett volt a tizenkilenc százalé­kos egyenadó bevezetésével is. Miközben a bevételek összes­ségükben a tervek felett alakul­tak, a változással senki se járt rosszabbul. Igaz, a tehetőseb­bek sokkal többet nyertek. Miklós szerint azonban a re­form eredményei közé tartozik a külföldi befektetők növekvő száma is, amelynek köszönhe­tően nő a foglalkoztatottság. \ GAZDASÁG Levonuló árhullám A várt, 3,7 százalékos szinten állapodott meg az infláció szeptemberben, az élelmiszerek ára csök­kent, míg az üzemanyagé növekedett. Ezzel együtt az éves átlag négy száza­lék alatt marad. A szeptemberi inflációt az élel­miszerek, a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások húz­ták lefelé, s jórészt a jármű­­üzemanyagok lökték felfelé, így alakult ki az elemzők által várt átlagos egyhavi 0,2 százalékos, illetve éves szinten 3,7 százalé­kos fogyasztói áremelkedés. A maginfláció - a szezonális élel­miszer- és energia-ármozgástól megszűrt mutató - 0,1 százalé­kot tett ki augusztushoz, s 1,5 százalékot tavaly szeptember­hez képest, ami történelmi mélypontnak is tekinthető. Az élelmiszerek árai egy év alatt is az átlagosnál kisebb mértékben emelkedtek, míg a tartós fogyasztási cikkek 2,9 százalékkal kerülnek most ke­vesebbe, mint egy esztendeje. A szolgáltatásokon belül viszont az átlagot meghaladóan drágult a szerencsejáték, a helyi tömeg­közlekedés, s ugyancsak na­gyobb mértékben emelkedett a háztartási energia ára. A jármű­­üzemanyag például 17 százalék­kal drágult. A kedvező inflációs pályát tükrözik a szakértői vélemé­nyek is. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, hogy az infláció október­ben 3,4, decemberben pedig 3,6 százalék lesz. Hozzátette: e folyamatok miatt még az év vé­ge előtt lehetőség lesz egy kis mértékű, 25 bázispontos jegy­banki kamatcsökkentésre, és a csökkentés jövőre is folytatódik. Ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy az infláció ked­vező alakulásának nincs külö­nösebb hatása sem a rövid távú piaci folyamatokra, sem a rövid távú kamatpolitikára. Ennél sokkal lényegesebb információ a piac számára az, hogy az ál­lamháztartási hiány jelentős, nincs konvergencia, és a 2010- es eurócsatlakozás megkérdője­leződött. Londoni elemzők szerint a továbbiakban elsősorban a maginfláció további alakulásá­ra kell odafigyelni, a tervezett áfacsökkentés, illetve a válasz­tások előtti esetleges további költségvetési lazítás valószínű fogyasztásnövelő hatása miatt. Jeff Gable, a Barclays Capital európai feltörekvő piaci straté­gája szerint alig van inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Ez „különösen azért érdekes”, mert a költségvetési módosítá­sok és Járai Zsigmond MNB- elnök legutóbbi nyilatkozatai után most kérdésesebbek a jegybanki kamatkilátások, mint néhány hete. De megjegyezte: mivel nincs inflációs kockázat, ezért tovább kell csökkenteni a kamatot. Az elemző októberre negyed százalékpontos mérsék­lést vár, és nem zárja ki, hogy az idén lesz még egy ilyen mértékű csökkentés. B. M. 2005. OKTÓBER 12., SZERDA 11 Gyorsuló gazdaság, veszélyes államháztartási folyamatok A Kopint-Datorg kutatóintézet felfelé módosította friss prog­nózisában a növekedési előre­jelzését. Mind erre az évre, mind jövőre 0,2 százalékpon­tot adtak hozzá a kutatók a jú­liusi becsléshez, s így 2005-ben 3,8, 2006-ban 4 százalékkal bővülhet a gazdaság. A növeke­dés szerkezete is kiegyensúlyo­zott marad, a gazdaság húzó­erejét a kivitel és a beruházá­sok adják, a magánfogyasztás pedig a GDP-bővüléstől elma­radó mértékben nő. Aggoda­lomra - mondta Palócz Éva tu­dományos vezérigazgató-he­lyettes - az államháztartás fo­lyamatai adnak okot, a hiány az idén is lényegesen megha­ladja a tervezettet, a jövő évi büdzsé pedig látványosan sza­kít az államháztartás konszoli­dálására vonatkozó törekvés­sel. Már a terv is a deficit növe­lését sugallja. Egyszerre való­sul meg adócsökkentés, a csa­ládi támogatások és szociális juttatások emelése és az autó­pálya-építések gyorsítása. A költségvetési szervek kiadásai is nőnek, az államadóssággal, s annak kamatterheivel együtt. Ilyen körülmények között az eurót nem lehet bevezetni 2010-ben, hiszen 2007-2008- ban drasztikus megszorításo­kat kellene végrehajtani. (Munkatársunktól) HIRDETÉS

Next