Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-03 / 231. szám
4 2005. OKTÓBER 3., HÉTFŐ MAGYARORSZÁG Rózsaszín Lánchídon az emlőrák ellen Rózsaszínbe öltözött tegnap a Lánchíd, ahol politikusok és más közszereplők álltak az emlőrák elleni küzdelem mellé. Az összefogásban az idén 51 polgármester asszony is részt vesz, s a következő hetekben vidéken is folytatódik a kampány. Politikusnők, politikusfeleségek, üzletasszonyok, színésznők és más ismert közéleti személyiségek mellett az idén 51 polgármesternő is kapcsolódott az Egészség hídja rendezvényeihez, az emlőrák elleni összefogáshoz. A 2002-ben indított kampány célja, hogy elfogadtassa a magyar társadalommal is: a korai stádiumban felismert mellrák gyógyítható, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy időben diagnosztizálják a bajt. Egyszerűbben: tessék elmenni a szűrővizsgálatokra. Tegnap este az Egészség hídján - a Lánchídon - átment a magyar miniszterelnök Gyurcsány Ferenc és felesége, Dobrev Klára az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi nagykövete, George Herbert Walker és elődje, a mozgalmat alapító Nancy Brinker. Még ha személyesen nem is jelentek meg, fővédnökséget vállaltak az eseményen a volt kormányfők feleségei: Antall Józsefné, Boross Péterné, Horn Gyuláné, Lévai Anikó, Medgyessyné Csaplár Katalin. Ma Magyarországon a nőket a rosszindulatú daganatos megbetegedések közül leginkább a mellrák veszélyezteti. Tavaly 2316 életet követelt ez a betegség. A kockázatcsökkentés legfontosabb eszköze a 45-65 év közötti korban a kétévenkénti rendszeres szűrés. Erre 2002 januárja óta több mint kétmillió nőt hívtak be, s az invitálásnak az érintettek hatvan százaléka tett eleget. Ha a mellrákot a legkorábbi stádiumban észlelik, a betegek túlélési esélye kilencven százalék. Az idén kampány indult a 45 évesnél fiatalabb, elsősorban a harmincas éveikben járó nők védelmében is. Annak ellenére, hogy fiatalabb korban az emlőrák kialakulásának gyakorisága is alacsonyabb, az évente új esetként regisztrált hat-nyolcezer emlőrákos nő öt százaléka a fiatalabb korosztályból kerül ki - tudtuk meg Nagykálnai Tamástól, a Magyar Szenológiai Társaság elnökétől. Erre a korcsoportra ugyanis az agresszív, a terápiára kevésbé érzékeny daganattípusok a jellemzők, ezért itt a legfontosabb a korai felismerés. Nehezíti ezt, hogy a közhiedelem szerint az emlőrák nem a fiatalok betegsége, sem a betegben, sem a környezetében, sőt gyakran az orvosokban sem merül fel a daganat gyanúja. A szakorvosok ezért arra kérik az érintett korosztályt, hogy maguk is kérjék a szűrővizsgálatot, ami bárki számára elérhető. Ungár Tamás, a Magyar Nőgyógyászati Társaság elnöke ezen belül arra figyelmeztet: hibás bármilyen önvizsgálatra buzdító kampány, annak szűrési hatékonyságát ugyanis egyetlen szakmai vizsgálat sem igazolta. A főorvos szerint kizárólag a mammográfiás szűrésekről szabad mindenütt beszélni, mert az önvizsgálat akár káros is lehet: sokakat ugyanis megnyugtathat az a tudat, hogy ők ezzel mindent megtettek egészségükért, s nem mennek más, valóban hatékony vizsgálatokra. A hazai adatok szerint a kötelező szűrést megelőzően a megbetegedések 80-90 százalékát maguk a nők észlelték, sokszor azonban túl későn. Az elkövetkező napokban Borsod megyében, illetve Kecskeméten, Tatabányán, Baján figyelmeztetnek a betegség elleni küzdelemre. KUN J. VIKTÓRIA Felvonulással kampányoltak azért, hogy mindenki menjen el a szűrővizsgálatra Politikai döntésre vár az új Btk.-koncepció A kormányfő tanácsadó testülete elé terjeszti az Igazságügyi Minisztérium a Btk. koncepcióját, amiről a tárca kodifikációs bizottsága már tárgyalt. A bizottság ülésén Kondorosi Ferenc közigazgatási államtitkár közölte: az új Büntető törvénykönyv kidolgozását akkor folytatják majd, ha a koncepcióról politikai döntés születik. A Györgyi Kálmán miniszteri biztos vezette testület egyébként már több éve dolgozik az új szabályozáson, és több dokumentum is született. A most megvitatott elképzelést jegyző Ligeti Katalin, az ELTE oktatója hangsúlyozta: a módosuló szabályozás egyik lényegi eleme, hogy a börtön csak végső eszköz lehet, ezért az új Btk. a jelenleginél differenciáltabb, szabadságelvonással nem járó szankciókat tartalmaz majd. Az uniós ajánlásokból pedig az is következik - tette hozzá -, hogy kerülni kell a rövidebb időtartamú börtönbüntetést, miközben nagyobb figyelmet kell fordítani az áldozatok jogainak érvényesítésére. Ez utóbbinak része a kártalanítás, illetve a sértett közösség kiengesztelése. A helyreállító igazságszolgáltatás jellegzetessége ugyanis, hogy magánjogi elemek - ilyen például az elkövető által fizetendő, vagy más módon teljesítendő jóvátétel - jelennek meg a büntetőeljárásban. Szintén uniós dokumentumok írják elő, hogy a tagállamoknak meg kell fontolniuk: a fiatal felnőttek - vagyis a 21. életévüket be nem töltött bűnelkövetők - esetében nem célszerűbb-e a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályokat alkalmazni. Ugyanakkor a kisebb súlyú, úgynevezett bagatell bűncselekmények esetében esetleg el is tekinthetnének a felelősségre vonástól, bár a társadalom rosszallását ilyenkor is kifejezésre kellene juttatni. Petrétei József igazságügy-miniszter úgy véli, hogy a miniszterelnök tanácsadó testülete a javaslatról néhány héten belül határozhat, és utána a koncepcióról széles körű szakmai vitát kezdeményeznek. Az viszont szinte bizonyos, hogy az új kódex már csak a következő ciklusban kerül majd a parlament elé. L. K. RTL-cég szerez pénzt a Duna TV-nek is A két kereskedelmi társaság a hirdetéstorta kilenctizedét foglalja le Egy előkészítés alatt lévő szerződés szerint az RTL Klub szerez hirdetőket a Duna TV-nek is. A terv szerint az RTL kereskedőháza jutalékért feltölti a közszolgálati tévé reklámidejét. A Duna TV lenne a tizedik csatorna, amelynek hirdetései körül az R-Time nevű cég bábáskodik. Az RTL Klub kereskedőházára, az R-Time nevű cégre bízná a Duna TV, hogy nagy hirdetőket szerezzen a csatorna szabad reklámidejére. Korábban hasonló céllal már a Magyar Televízió is próbálkozott külső cégek megbízásával, amiből hangos botrány kerekedett. Az MTV ugyanis - becslések szerint - áron alul adta el reklámidejét a többek állítása szerint a háttérben szintén az RTL Klubhoz kötődő cégeknek. A megállapodást akkor a nyilvánosságra kerülése után érvénytelenítették. Sem akkor, sem most nem előzte meg közbeszerzési eljárás a tervezett megbízást. Cselényi László, a Duna TV elnöke szerint erre nincs is szükség, hiszen nem adnak el és nem is vesznek semmit. Ők csak megbízást adnak arra, hogy jutalékért az R-Time hirdetőket hozzon az üres reklámpercekre. Versenyhelyzet pedig volt, hiszen megkeresték az ezzel foglalkozó három legnagyobb céget a piacon. Hogy lehetett volna bővíteni az ajánlattevők listáját, azt bizonyítja, hogy az egyelőre csak tervezett szerződés hírét meghallva, az MTV bejelentkezett a Dunához. A Magyar Televízió együttműködést ajánlott, mert már elkelt a törvény szerint óránként hat percben maximált hirdetési ideje, így vissza kell utasítania a reklámozók ajánlatait. A Duna TV az MTV ajánlatát még megvárja, ám az R-Time előnyben van. „Másodlagos előnyként” ugyanis a Duna kedvezményes áron hozzájuthat sportközvetítésekhez és összefoglalókhoz. Az RTL-nél van például a magyar bajnoki mécsesek összefoglalója, de hetente csak egy mérkőzést közvetít. Az RTL számára azért volt logikus lépés a kereskedőház beindítása, mert régóta megtelt a kereskedelmi tévék számára engedélyezett óránkénti 12 perces reklámidő. Ahelyett, hogy elküldte volna a hirdetőket, kisebb tévék irányába lépett tovább. Az R-Time portfoliója tekintélyes: az RTL Klub mellett itt található a két magyar sportcsatorna, a Cool TV, a Film+, a Cartoon Network, a Discovery, a Minimax, az A+, a Hálózat. Erre a listára kerülhet fel a Duna TV is. Az R-Time ezt már jelezte a piacon. A legdrágább műsorperc a Dunán 330 ezer forint. Az RTL Klub listaárán található legmagasabb tarifa 4,2 millió forint, mindössze fél percért. A TV 2 hasonló megoldásban az írisz és a Club TV reklámidejét gondozza. A tévés hirdetési piacot a Magyar Reklámszövetség tavaly 63,8 milliárd forintra becsülte. Ennek nyolcvan, más becslések szerint kilencven százaléka a két nagy kereskedelmi tévéhez folyik be. HASZÁN ZOLTÁN Az ügyészség dönt a feljelentésekről Pós Péter szerint három tévés ügy alapozhatja meg a hűtlen, hanyag kezelés gyanúját Várhatóan ma dönt az V-XIII. kerületi ügyészség, hogy nyomozást indít-e két, a Magyar Televízióval kapcsolatban másfél hete benyújtott feljelentés alapján. A nagyobb dokumentumcsomagot Pós Péter volt MTV-s civil kurátor adta be. Pós, mint hangsúlyozza, egy kész köteget kapott, amit átlapozott, és az ügyészséghez fordult. A beadványban lévő levél szerint három ügy alapozhatja meg a hűtlen, illetve hanyag kezelés megvalósulását vagy annak kísérletét. Az egyik, vezetékes telefonok ésszerű használatára vonatkozó tanácsadásra közbeszerzési eljárás nélkül kötött szerződést az MTV Rt. Az MTV volt jogászának mellékelt levele szerint a munka ellenőrizhetetlen, és szükséges lett volna a közbeszerzés is, hiszen a szerződés bruttó értéke meghaladja a 10 millió forintot. A második: egy budapesti ügyvéddel egy évre szóló szerződést kötött az MTV, óránként 25 ezer forint plusz áfa, valamint teljes költségtérítés ellenében. A feladat tanácsadás volt a létszám tervezett leépítéséhez, bár ezt addig házon belül oldotta meg a köztévé. A beadvány felhívja a figyelmet arra, hogy a szerződésben nincs megadva felső összeghatár, tehát ha az ügyvéd kiszámlázza a napi nyolc órát, akkor a végösszeg évi 60 millió forint is lehet. A harmadik eset a Rudi Zoltán cége által 2003-ban megvásárolt Hársmajor utcai volt munkásszálló ügye. A beadvány vizsgálná az összeférhetetlenséget, hiszen az MTV megbízási szerződéssel alkalmazza azt a budapesti ügyvédnőt, aki segédkezett vevőt keresni az újra árusított ingatlanra és utánajárna annak is, hogy miből telt a vásárlásra. A másik feljelentés az olvasást népszerűsítő A Nagy Könyv körüli visszaéléseket gyanít. Az MTV közleményben jelezte, hogy A Nagy Könyv projekt teljesen szabályos. H. z. Pós Péter (jobbról) volt tévés, jelenlegi rádiós civil kurátor A 4 NÉPSZABADSÁG Védjegy ütközésvizsgálat nélkül Egy 1995 óta oltalom alatt álló magyar védjegy megújítása során derült ki, hogy ugyanazt a megjelölést egy külföldi cég is bejegyeztette hazánkban. Hasonló esetek az EU- csatlakozás óta gyakrabban fordulnak elő. A védjegy az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb szellemitulajdon-védelmi forma: egy termék vagy szolgáltatás megjelölését néhányszor tízezer forintért tíz évre oltalom alá lehet helyeztetni a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (MSZH), és a védettség korlátlan ideig meghosszabbítható. Ezért is lepődtek meg a Cash Back Hungary Kft. illetékesei, amikor az 1995-ben bejegyzett Cash Back védjegyük meghosszabbításakor kiderült: ugyanezt a védjegyet hamarosan egy svájci cég is jogszerűen használhatja hazánkban, miután egy nemzetközi lajstromozási beadványban Magyarországot is megjelölte célországként. Korábban az MSZH hivatalból vizsgálta a lajstromozást gátló közvetett okokat is, mint amilyen például egy korábbi védjegy létezése ugyanarra a megjelölésre. A védjegytörvény módosítása óta azonban csak a közvetlen kizáró okokat (közerkölcsbe ütközés, vallási jelkép használata stb.) vizsgálják automatikusan, így fordulhat elő a „dupla” lajstromba vétel. Reich Tamás, a magyar cég ügyvezető igazgatója elmondta: az eljárás költségeit megfizető védjegytulajdonosok elvárnák, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő, vagy ha mégis, akkor annak anyagi konzekvenciáit ne nekik kelljen viselniük (a másodikként bejegyzett védjegy törlése 128 ezer forintba kerül, igaz, fizetnie mindig az eljárás vesztesének kell). Az MSZH illetékese szerint ebben az ügyben is a jogszabályoknak megfelelően jártak el, vagyis a hivatal nem hibázott. A mostani szabályozásnak az a logikája, hogy ha a két védjegy ugyanarra a termék- vagy szolgáltatási körre szól, akkor a birtokosaik nyilván értesülnek egymásról (ilyenkor egy éven belül díjmentesen lehet észrevételt benyújtani, s akkor a második védjegy bejegyzésére nem kerül sor). A hivatal egyébként végez védjegyfigyelést - többek között a dupla lajstromozás megelőzésére -, de nem automatikusan, hanem megbízás alapján, havi 6400 forintért. Mint megtudtuk, az EU-csatlakozás óta stabilan évi 8-9 ezer védjegybejelentés érkezik az MSZH-ba, s ebből 100-120 a „problémás” eset. Viszonylag gyakori konfliktusforrás a rosszhiszemű védjegybejelentés, amikor például egy külföldi divatcég által külföldön használt megjelölést helyeztet védelem alá valaki idehaza, nem az eredeti védjegytulajdonos megbízásából. H. M. ■ A védjegybejelentés költsége egy áruosztályra 74 ezer, minden további áruosztály esetében 32 ezer forint. Összesen 45 áruosztályra lehet kérni a védelmet. A lajstromozott védjegy érvényessége 10 évre szól, és a meghosszabbítása ugyanannyiba kerül, mint egy új bejelentés. A nemzeti bejelentés alapján lehet kérelmezni a védjegy kiterjesztését külföldi országok piacaira, ilyenkor az ár az áruosztályok, illetve a célországok számától függ. Azért, hogy a kérelmet továbbítsák a nemzetközi védjegyügyeket intéző madridi irodához, 10 ezer forintot kell fizetni.