Népszabadság, 2005. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-08 / 261. szám

16 2005. NOVEMBER 8., KEDD KULTÚRA Gilliam édes bosszúj­a Ritka őszinte ember Terry Gilliam. Legújabb filmje, a Grimm tegnapi budapesti be­mutatója alkalmából hazánkba érkezett egykori Monty Python­tag bevallotta, hogy bosszút állt a meséiről ismert német nyel­vész testvérpáron. Kisgyerek­ként számos Grimm-mesét olva­sott, és ezektől válogatott rémál­mai voltak. Most ő mesél róluk­­ a történelem és a tények tiszte­letteljes mellőzésével. A neves rendező lapunknak adott interjújában a magyar korhatárbizottság tevékenysé­gét is bírálta, érthetetlen szá­mára, hogy hogyan sikerült 16-os karikával megajándékoz­ni a filmet. Angliában, ahol egyébként kifejezetten szigo­rúan veszik a korhatárokat, csupán 12 év lett a korhatár. Bár Gilliam szerint ez is sok. Mikor tesztelték a filmet, a kilenc- és tizenegy éves korú gyerekeknek tetszett a legjobban. Gilliam valószínűleg őszinte­ségének köszönheti azt is, hogy a kifejezetten zsémbes és kezelhe­tetlen rendezők közé sorolják. Emlékezetes, hogy J. K. Rowling őt szerette volna látni a Harry Potter moziváltozatának rende­zői székében, de a stúdió hallani sem akart róla (és végül odaül­ni franciák meg az olaszok csupán gonoszak voltak, Gilliam változtatásainak köszönhetően most már hülyék is­ tették a középszerű Chris Columbust). A Grimm forgatása sem volt problémamentes, Gilliam szerint a producerek, a 75 millió dolláros büdzsét bizto­sító Bob és Harvey Weinstein folyamatosan beleszóltak az al­kotó folyamatba. Például nem engedték meg neki, hogy dudort rakjon Matt Damon orrára, mert azzal károsítaná a színész imázsát. Ezek után kíváncsiak voltunk, hogy sikerült Monica Belluccit megszereznie egy olyan szerepre, amelynek nagy részé­ben felismerhetetlenségig aszott boszorkányt kell alakítania. Se­hogy, nem ő volt a maszk alatt. A rendező egyébként elisme­ri, hogy előszeretettel harcol az elképzeléseiért, de az számára is új volt, hogy már a forgatás előtt heves vitákba bonyolódott. Úgy látja, egy nagy stúdió a bürokrá­cia miatt sokkal kevésbé van ha­tással a készülő produkciókra, mint a saját pénzüket kockázta­tó testvérpár - Gilliam soha töb­bé nem akar dolgozni velük. Hangsúlyozza, hogy felkérték a munkára: a Grimm forgató­­könyvét kivételesen nem ő írta, csupán átírta, mivel az szerinte nagyon rossz volt. A történetben a franciák meg az olaszok csu­pán gonoszak voltak, Gilliam változtatásainak köszönhetően most már hülyék is. „Most na­gyon népszerű vagyok mindkét országban” - húzta alá Gilliam. A rendező és a producerek vi­szonya folyamatosan romlott: 130 nap forgatás után Gilliam összevágta az anyagot, majd el­hagyta a produkciót, mert újra akarták vágatni vele. Sőt széles vigyorral közölte, hogy csinál egy másik filmet - ez lett a Tide­­land, amelyet a San Sebastian-i fesztiválon mutattak be. A csatát Gilliam nyerte meg, visszahív­ták. Weinsteinék bizonyára ki­számolták, hogy rosszabbul jár­nak egy rendező nélküli filmmel. Bár alapvetően úgy viselke­dik, sokan nem tudják, Gilliam nem született angol, Ameriká­ban született, később vette fel a brit állampolgárságot. Az indok, hogy nem tudna az Egyesült Ál­lamokban élni, mert lelkileg nem tud azonosulni az ott zajló dolgokkal. Hogy pontosan mivel is, arra nem kaptunk választ, mert az okok felsorolása „leg­alább egy hétig tartana”. Szó esett arról is, hogy Broad­way-musical készült az egykori Monty Python repülő cirkuszá­ból - ezt egykori társuk, Eric Idle követte el. Gilliam szerint ez azért is jó, mert előbb-utóbb úgyis lenyúlták volna az ötletei­ket, ez egy fokkal jobb, ők nyúl­ják le a saját magukét. CSÁKVÁRI GÉZA A kifejezetten zsémbes és kezelhetetlen rendezők közé sorolják HIRDETÉS KÖLTÖZZÖN ÖSSZE A KLASSZIKUSOKKAL! A Népszabadság bemutatja a tökéletes társat. Szórakoztató, szókincse választékos, és történetei is mindig magával ragadóak. A Népszabadság új, 26 kötetes sorozatát kifejezetten olvasóink igényeihez igazítva állítottuk össze. Gyűjtse össze Ön is A Világirodalom Klasszikusait, előfizetéssel akár 4950 Ft-os kedvezménnyel! Rendelje meg a Népszabadságot, valamint a könyvsorozat havonta megjelenő két kötetét, és az utolsó 4 kötetet ajándékba adjuk! Éves előfizetői csomag vásárlása esetén az utolsó 5 kötetet adjuk ajándékba! Megrendelés és részletes információ a Népszabadság ügyfélszolgálatán munkanapokon 8 és 16 óra között a 436-4373-as telefonszámon. A Népszabadság Rt. a teljes csomagolási és postaköltséget átvállalja. 1 * NÉPSZABADSÁG ÉPSZABADSÁG Népszabadság­ ügyfélszolgálat • Tel.: (1) 436-4373 • Fax: (1)436-4348 • tv-mail: nk4nepszabadsag.hu NÉPSZABADSÁG Az eddigi legkomorabb és legijesztőbb Potter Vasárnap a londoni Leicester Square egyik filmpalotájában tartották a Harry Potter és a tűz serlege díszbemutatóját. J. K. Rowling varázslótanoncá­­nak legelszántabb hívei, akiknek esélyük sem volt, hogy a pre­mierre bejussanak, már egy nap­pal korábban elfoglalták helyü­ket az eső áztatta téren, hogy a lehető legközelebbi pillantást vethessék a gálaestre érkező fő­szereplőkre és hírességekre, köz­tük a „lila ruhás nőre”, Madon­nára és annak kilencéves lányá­ra, Lourdes-ra, Claudia Schif­­ferre vagy Kate Beckinsale-re. A legfülsiketítőbb fogadta­tásban Daniel Radcliffe része­sült, aki már negyedszer bújik Harry Potter bőrébe. A 16 éves színész újságíróknak nyilatkoz­va elmondta, még mindig nem szokta meg „filmsztár státusát”. „Megpróbálom könnyedén ven­ni, amikor a lányok sikítanak, és ez minden díszbemutatón könnyebben megy.” A szerény fiatalember, ha máshonnan nem is, a hétfői lapokból meg­tudhatta, hogy már a sorozat el­ső három filmje tízmillió fontot (3,7 milliárd forintot) hozott a családi konyhára, és ezzel a szi­getország leggazdagabb tizen­évesei közé került. A Hemionét alakító Emma Watson tizenöt éves korát meghazudtolóan ele­gáns ruhában tündökölt. Az 1920-as évekből származó, virá­gokkal hímzett fehér sifonruhát, mely valaha egy filmbálványé volt, egy Notting Hill-i butikban fedezte fel. A november 18-i országos be­mutatót (Magyarországon de­cember 8-tól játsszák a filmet) megelőző első benyomások sze­rint a legújabb Harry Potter a sorozat „legkomorabb és leg­ijesztőbb, egyben legviccesebb és sok tekintetben legjobb része”, melyet 12 éven aluliak csak szü­lői kísérettel tekinthetnek meg. Harry Potter varázslatos vissza­térését most először a Négy es­küvő és egy temetés brit rende­zője, Mike Newell jegyzi. London, 2005. november R. HAHN VERONIKA Nem ér a neve Mostanában a György Péterek száma felszaporodni látszik, az ismert esztéta, médiakritikus, egyetemi tanár mellett egyre több szó esik egy másik György Péterről, aki legutóbb Ober­­sovszky Péterrel dokumentum­vígjátékot forgatott Kulcsár At­tiláról. A filmet bő másfél hét múlva mutatják be, már ha be­mutatják. György Péter esztéta szerint ugyanis ez egyáltalán nem biztos, mert miután ő kérte a rendező-producer György Pé­tert, hogy nevén csöppnyit vál­toztatva különböztesse meg ma­gát tőle, ő ezt megtagadta. Már­pedig ebből bírósági ügy lesz, amely az esztéta György Péter szerint a bemutatót is késleltet­heti. Úgy véli ugyanis, hogy - túl azon, hogy a jog is erre kötelezné - a megkülönböztetés megtaga­dásával a rendező-producer semmibe veszi az ő addigi, közel harmincéves tevékenységét, nem kívánja önmagát korrekt és méltó módon elhelyezni a ma­gyar szellemi köztársaságban. György Péter rendező-produ­cer viszont azt állítja: a változta­tásra semmi szükség, ő más pá­lyán dolgozik. Az esztéta, média­­kritikus György Pétert filmren­dezőként, producerként nem is­meri. Más tevékenység egy film előállítása és annak elbírálása. Különben is: miért nem kéri ugyanerre a harmadik György Pétert, aki az EMI Publishing igazgatója, vagy azt, aki ugyan­ezen a néven írt színdarabot? Az esztéta, médiakritikus azt mondja: utóbbit megkérte a névmódosításra, és ő ebbe bele is egyezett. Az EMI-igazgató pedig nem publikál, így őket nem fog­ják összekeverni. Dr. Sarkady Ildikó, az esztéta, médiakritikus György Péter jogi képviselője felszólító levelet írt a rendező-producernek, amely­ben jelzi, hogy a névmódosításra a jog is kötelezi. Azt mondja, a névviselés védelméhez való jogot a polgári törvénykönyv a sze­mélyhez fűződő jogok védelme körében szabályozza. Ez pedig lényegében azt mondja ki, hogy amennyiben valaki tudományos, irodalmi vagy művészeti tevé­kenységével ismertté vált, úgy annak névazonosság esetén el­sőbbsége van, a „későn jövők­nek” toldással vagy elhagyással meg kell különböztetniük a ne­vüket a már ismert elődjükétől. Kérdés, lesz-e megegyezés, lesz-e filmbemutató, lesz-e per. Közös név már van, de lesz-e kö­zös nevező? T.Z.

Next