Népszabadság, 2006. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-10 / 59. szám
14 • 2006. MÁRCIUS 10., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG A piac lehiggadt, de Járai ideges Munkatársunktól A szerdai globális tőzsdehanyatlások után tegnap lehiggadni látszottak a piacok, az indexek világszerte emelkedtek. A Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX 223 pontot ment feljebb, miután a hét első három kereskedési napján 1300 pontot vesztett. A forint is erősödött, de csak ahhoz képest, hogy szerdán a magyar idő szerint késő esti, tengerentúli kereskedésben az euró jegyzését egészen 259 forintig elvitték. Tegnap 257 forint környékén alakult a kurzus, s ebben is csak kisebb megingást idézett elő, hogy Járai Zsigmondi, az MNB elnöke a Bloombergnek kamatemelési szándékáról adott hírt, függetlenül attól, hogy a szerdai események egyértelműen globális pénzügyi átrendeződés, az európai és amerikai kamatok emelkedésére, valamint olajárral kapcsolatos előrejelzésekre vezethetők vissza. Járai a bizonytalan hangulatban azt hangozatta, hogy a felduzzadó magyar költségvetési hiány miatt a gazdaság „szívroham közeli” állapotban van, a deficit nagysága elijesztheti a befektetőket, és visszafoghatja a gazdasági növekedést. A globális jelenségre adott ilyetén magyarázata azonban csak rövid időre zavarta meg a devizapiacot, s az euró késő este is 257 forintot ért. Ez továbbra is kétéves mélypont. A piacon nem bocsátkoztak előrejelzésekbe az elemzők. Sok függ attól, hogyan értékelik a befektetők a pénteken esedékes amerikai adatokat, mit várnak a japán jegybank bejelentésétől, hogy szigorítja politikáját, az olajpiactól, ahol az árak csökkenése oldja az inflációs félelmeket, s esetleg módosít az amerikai és európai kamatemelési kilátásokon. Nagy érdeklődés kísérte tegnap a 12 hónapos kincstárjegy aukcióját, amelyen jelentős emelkedés mellett 6,65 százalékos hozam alakult ki. Ez persze arra is utal, hogy miközben a budapesti tőzsdéről vontak ki pénzt, az állampapír továbbra is vonzó befektetésnek látszik. S ez a hozam meghaladja azért az amerikai és európai szintet. Az amerikai államkötvények esetében - mutatnak rá elemzők - az utóbbi nagyjából két évben éppen az volt a probléma, hogy a rövid lejáratú kamat emelése nem hozta magával a hosszabb kamatok emelkedését, s ezek a kamatok alacsonyak maradtak. Még jobb a devizahitel A forint gyengülése egyelőre nem okozott nagy kárt az adósoknak Még a kedvezményes lakáshitelek esetében is tíz százalékkal kellene tovább gyengülnie az utóbbi napokban vergődő forintnak ahhoz, hogy a devizahitel törlesztőrészlete utolérje a hazai valutában felvett kölcsönét. Blahó Miklós A forint e havi, hozzávetőlegesen 2,5 százalékos gyengülésének örülhet ugyan a hazai exportszektor, de az értékvesztés ténye aggodalommal töltheti el mindazokat, akik devizában adósodtak el. A jegybank többször is a pénzügyi stabilitás egyik kockázatának nevezte a devizahitelek gyors felfutását, s felhívta a figyelmet az árfolyamban rejlő rizikókra, ám a Bankszövetség nemrégiben külön tanulmányban nyugtatta meg az adósokat. Banki szakértőkkel beszélgetve egyértelmű a kép: ma is érdemes devizahitelt felvenni, a kamatkülönbözet okán lényegesen alacsonyabb a törlesztőrészlet, mintha valaki forintban adósodik el. Az összehasonlítást azonban megnehezíti, hogy sokféle célú, futamidejű hitel fut egymás mellett, s nem mindegy, hogy mikor vett fel valaki devizahitelt, milyen árfolyamon. A kérdés, hogy például drámai mértékű forintgyengülés esetén kedvezőbb lenne-e a forinthitel, megválaszolhatatlan, hiszen ebben az esetben a jegybanki kamat is emelkedne. Vagyis nemcsak a devizában, a forintban jegyzett kölcsön is megdrágulna. Kétségtelen, a devizahitel tulajdonosai árfolyamkockázattal néznek szembe, a forinthiteleket felvevők viszont kamatrizikóval. A forintárfolyam drámai hanyatlását emellett nem vizionálják a szakértők. A hatszázalékos magyar és az egyszázalékos svájci jegybanki kamat a frankalapú hitelek népszerűségét növelte. Mind a lakás-, mind az autóhitelekben ez a valuta dominál. Az euró teret nyert ugyan, de szerepe összességében még eltörpül a svájci frank mellett. Nincs ez másként Ausztriában sem: ott is kelendőbb a frankhitel, mint az euró. Az MNB legfrissebb, januári adatai szerint a lakosság éven túli 2300 milliárd forintot meghaladó lakáshitel-állományából 457 milliárd forintnyi a svájci frank és 37 milliárd forintnyi az euró. A deviza felívelésének irama meghökkentő: 2000 januárjában még mindössze félmilliárd forintnak felelt meg. Az éven túli autóvásárlási hitelek állománya 143 milliárd forint - 2004 januárjában még 81 milliárd volt. A legföljebb ötéves futamidejű autóhitel-állomány 37 milliárd forint, s ebből 26 milliárd a deviza, főként svájci frank, míg az öt éven túli kölcsönök állománya 105 milliárd forint, s ebből 92 milliárd deviza. - Manapság az autólízingszerződések száz százalékát devizában, zömmel svájci frankban kötik, s az árfolyamváltozások a hosszú, 72-120 hónapos futamidő alatt kiegyenlítik egymást - mondja Nagy László, a CIB Lízing ügyvezető igazgatója. Egyértelműen kedvezőbb lakáshitel esetében is a devizát előnyben részesíteni - mondja Vitályos Áron, a CIB Bank főosztályvezetője, aki megjegyzi, hogy a jelenlegi árfolyamon üzletet kötni előnyös lehet az ügyfelek számára, hiszen ha a továbbiakban erősödik a forint, csökken a törlesztőrészlet. Az átlagos lakáshitel-törlesztés ötvenezer forint, autókölcsönnél húszezer forint, vagyis egyszázalékos gyengülés előbbit ötszáz forinttal utóbbit kétszáz forinttal emelheti. De. Minthogy az euró/svájci frank árfolyam szinte mozdulatlan, a forint mindkét valutával szemben egyazon mértékben mozog. Nos, az idén a forint hozzávetőlegesen két-három százalékkal gyengült, de január elején mintegy két százalékkal volt erősebb, mint decemberben. Tavaly szeptemberhez képest közben erősödés és gyengülés is volt - öt-hat százalékos volt a forint esése, ám a mai helyzet nagyjából a tavaly májusi szintnek felel meg. Vagyis az egyirányú elmozdulás tűrhető keretek között maradt. De még egy erőteljesebb, tízszázalékos gyengülés is „csupán” ötezer forinttal terhelné meg az átlagos lakáshitelt, s csak arra az időszakra, amíg a gyenge állapot fennmarad. Az OTP Bank számunkra küldött számszaki példája is jól érzékelteti ezt. Egy négyszázalékos, kedvezményes kamatozású, ötmillió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitel havi törlesztése 38 779 forint. Svájci frankban, 3,7 százalékos és 163 forintos árfolyamon - ez lényegében a mostani állapotot tükrözi - 37 476 forintot kell fizetni. Ha még további tíz százalékot gyengülne a forint, amire egyébként szakértői körökben nem számítanak, vagyis 180 forintot érne a frank, akkor a havi törlesztés 41385 forint lenne. Új lakás esetén. Használtnál más a helyzet. A forintkamat 6,2 százalék, a törlesztőrészlet 44 985 forint, ám svájci frankban eladósodva csupán 37 476. Ha 180 forintra ugrana az árfolyam, akkor is csak 41385 lenne a törlesztés. Számításaink szerint a szabad felhasználású hiteleknél az árfolyamnak a mostani 257 forintos eurószintről 300 forintra kellene változnia ahhoz, hogy a forinthitel legalább olyan vonzó legyen, de ilyen árfolyammozgás alighanem kamatemelésre ösztökélné a jegybankot, tehát az összehasonlítás így is sántít, s az előny továbbra is egyértelműen a devizahitelnél van. Két frankfurti vásárló várakozik a járdán, euró feliratú szatyorral a kezében Fotó: MTI/AP - Frank Rumpenhorst HIRDETÉS A rendevény szervezet: BÉBI gazdaság krónika Társszervez«t: Támogatók: füUSTI online GRÓF KÄLNOKY TIBOR (R&réMÍ Befektetési BooM TURIZMUS, VENDÉGLÁTÁS, INGATLANBEFEKTETÉS ERDÉLYBEN AZ UNIÓ KÜSZÖBÉN ROMÁN—MAGYAR ÜZLETI KONFERENCIA, 2006. március 22—23., Marosvásárhely A KONFERENCIA RÉSZLETEK DÍJA, EGY ÉJSZAKA SZÁLLÁSSAL TELJES ELLÁTÁSSAL SO 000 FT + ÁFA. RÉSZLETES PROGRAM: WWW NAPI.HU KONFERENCIA BORBÉLY LÁSZLÓ (Rotrétvai köfémjezé$) és ZÉnjíe&wd&én minsster Gát LÁSZLÓ HÁRSHEGYI FRIGYES írsgyworfitsg) (Román ®) Hungarian az OJPBsri fkenänsi főtémogató Hungarian Airlines^ Mttt ÍGY AZ VMVMM 0 «OTÓGÁNKttÜMAMA«A ^^ ^ Óbuda-Újlak _ ........... SCAquimumlnvest CORVINUS BÍRÓ GÁSPÁR (hfágyaíwwégj Ti+vtws Rt /wind<rs*i? Szabad az út Spanyolország felé A spanyol kormány úgy döntött, május elsejével feloldja a munkaerő szabad áramlása terén az új tagállamokkal szemben alkalmazott megszorításokat - írja a Népszabadságnak küldött cikkében José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök. Az európai eszme, melynek megvalósítására Spanyolország törekszik, nem teljesedik ki mindaddig, amíg léteznek a munkaerő szabad áramlását akadályozó tényezők - folytatódik az írás. Ma, húsz évvel az Európai Közösséghez való csatlakozásunk után, helyénvaló visszaemlékeznünk arra, hogy nekünk is el kellett fogadnunk egy hétéves átmeneti időszakot. Akkor és az azt követő években, sokak meglepetésére, a tíz tagállamból Spanyolországba érkező munkavállalók nettó száma magasabb volt, mint a Spanyolországból munkavállalás céljából az említett országokba távozóké. A legutóbbi csatlakozási tárgyalások során Spanyolország elfogadta az átmeneti korlátozás rendszerét, kompromisszumos megoldásként azok miatt a tagállamok miatt, amelyek félelmüket fejezték ki a munkavállalók hullámának érkezésével kapcsolatban. Mindazonáltal Spanyolország előre jelezte: csupán az első kétéves időszakhoz köti magát, és azt követően mérlegeli majd munkaerőpiacának teljes megnyitását. Spanyolország az elmúlt évek során végbement gazdasági és társadalmi átalakulás révén az az uniós tagállam, amelyben a legtöbb új munkahely létesül, és egyben az is, ahol a bevándorló lakosság növekedési mutatója az egyik legnagyobb. A spanyol kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy teljes jogi és szociális támogatási fedezetet teremtsen ezeknek a munkavállalóknak és családjuknak. A munkaerőpiac megnyitása spanyol modelljének így sajátos vonása is van: nem tekintettük helyénvalónak olyan korlátok emelését, amelyek a spanyol munkavállalókkal való egyenlő bánásmódtól fosztanák meg az új tagállamokból érkezőket. Spanyolország bízik abban, hogy a munkaerő szabad áramlásának megvalósulása alapja lehet egy integráltabb, szolidárisabb és gazdagabb Európának - írja Zapatero spanyol miniszterelnök. Jó erőben a cseh és szlovák „kistigris” A rendszerváltás óta a legnagyobb ütemben, hat százalékkal nőtt tavaly a cseh gazdaság - jelentették be tegnap. A múlt év utolsó negyedében a GDP 6,9 százalékos ütemben bővült, szakérői értékelések szerint ez a tény jelzi, hogy a cseh gazdaság növekedése tovább gyorsul. A legnagyobb húzóágazat a külkereskedelem. A volt szocialista országok közül hasonlóan gyors, hat százalékot meghaladó GDP növekedést csak Szlovákia tudott felmutatni a múlt évben. Északi szomszédunk gazdasága 2005 utolsó negyedévében 7,5 százalékos ütemre kapcsolt. Csehországban csak a külkereskedelemnek köszönhetően a GDP tavaly 5,3 százalékkal emelkedett. A lakossági fogyasztás szerepe a GDP növekedésében 0,9 százalék, míg a beruházásoké 0,2 százalék volt. A bruttó havi átlagfizetés 5,5 százalékkal, vagyis a gazdaság bővülésénél kisebb ütemben nőtt 2005-ben. A statisztikai kimutatások szerint az önálló Csehország fennállása óta ez a legszerényebb béremelkedés. A 3,5 százalékos inflációt is figyelembe véve, a reálbérek 1,5 százalékkal kúsztak feljebb. Ez 2000 óta a legalacsonyabb reálbér-növekedés Csehországban, ahol a legmagasabb kereseteket - hasonlóan Magyarországhoz - továbbra is a pénzügyi szférában és általában a nemzetközi vállalatoknál fizetik. Szlovákiában a csehországinál egyébként jóval nagyobb ütemben, 9,2 százalékkal nőttek tavaly a bérek. Az inflációt leszámítva 6,3 százalékos volt a növekedés. (Hírösszefoglalónk) • Adósbesorolásának a felminősítését ígérő pozitív besorolást kapott tegnap a Moody’s nemzetközi hitelminősítőtől tíz új uniós tagállamból hét - köztük öt keleteurópai ország -, azok, amelyek már beléptek az euróövezeti csatlakozás előtt kötelező árfolyam-mechanizmusba, az ERM-II-be. A cég ugyanakkor külön jelezte: Magyarország és Lengyelország majdani ERM-II-tagságát nem feltétlenül kísérné hasonló elismerés. A Moody’s felminősítési felülvizsgálat alá vette Szlovákiát, Litvániát, Ciprust, Észtországot, Lettországot, Máltát, és Szlovéniát.