Népszabadság, 2006. szeptember (64. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-14 / 216. szám

2 • 2006. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG Mag­aror­ság Belevágnak az egészségügyi reformba Danó Anna-Kun J. Viktória Több milliárd forintot ad a kor­mány még ebben az évben az egészségügyi intézmények át­alakítására - jelentette be Mol­nár Lajos egészségügyi minisz­ter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Az uniós források csak januártól érhetők el ilyen célokra, a kormány úgy döntött, a költségvetés tartalékalapjából hozzáfog az egészségügyi re­formhoz. Kedvező elbírálásra számít­hatnak azok az intézménytulaj­donosok, amelyek a sürgősségi, a daganatos, a gyermek intenzív és az ügyeleti ellátást korszerű­sítenék, illetve javítanának a be­tegek kényelmét szolgáló szol­gáltatásaik színvonalán, vagy járóbeteg-ellátással helyettesí­tenének kórházi kezelést, illet­ve korszerű gazdálkodási for­mákra váltanának. Az Egészségügyi Miniszté­rium több mint 254 millió forin­tot fordít nyolc új mentőállo­más építésére és további 24 mil­liót négy mentőállomás felújí­tására. Csepel, Em­őd, Jászárok­­szállás, Pécsvárad, Pusztasza­bolcs, Csákvár, Ercsi és Moson­magyaróvár jut új állomáshoz. A tárca még az idén 52 mentő­autót is vásárol, mintegy 640 millió forintért. Molnár Lajos bejelentette: a kormány megbízásából ötpárti egyeztetést kezdeményez a mű­vi meddővé tétel szabályozásá­ról. A miniszter egyéb területe­ken a korábbinál több kompro­misszumkészséggel találkozha­tott tegnap. Az altatóorvosok segítségüket ajánlották fel az egészségügy átalakításához, ugyanakkor bejelentették, hogy támogatják más szakmák ha­sonló törekvéseit, a demonstrá­cióval kivárnak - derül ki szak­mai szervezetük tegnapi állás­­foglalásából. A Magyar Fül- Orr-Gégeorvosok Egyesülete (MFOE) is támogatásáról bizto­sította tegnap a traumatológu­­sokat, és a béremelésen kívül mindazon követeléssel azono­sul, amely az ő szakmájukat is érinti - jelentették be. Simóka János Aurél, a Ma­gyar Traumatológus Társaság elnöke szerint viszont továbbra is patthelyzet van, s legkoráb­ban szeptember 22-i ülésükön dönthetnek arról, lesz-e orszá­gos demonstráció, vagy elfo­gadják a minisztérium ajánlatát. Hivatalból vizsgálatot indí­tott Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa a traumatológusok ügyeleti idejével kapcsolatban. Az ombudsman a távirati irodá­nak elmondta: a traumatológia közvetlen életveszélyt hárít el, így kiemelt helyzetben van más orvos szakmákhoz és betegség­típusokhoz képest. Az ország­­gyűlési biztos szerint körvona­lazódni látszik egy méltányos differenciálódás. Eszerint bizo­nyos orvosi ágak e tekintetben a traumatológia, illetve a gyerek­gyógyászat mögé sorolhatók. Az ombudsman állásfoglalá­sa annyiban könnyíti a kormány helyzetét, hogy ha enged a trau­­matológusoknak, arra a többi szakma nem hivatkozhat prece­densként. Lenkovics az MTT nek arra a kérdésére, egyetért-e azzal, hogy a traumatológusok a törvényben jelenleg előírt munkaóránál többet nem vál­lalnak, azt válaszolta: ha ezt a miniszterrel szembeni eszköz­ként gondolják, akkor elfogad­ható, de ugyanezt nem mond­hatják a betegnek. C­sak az alapellátásban szabad az orvosválasztás Kinek árt a területen kívüli betegek továbbküldéséről szóló utasítás? A betegek ötöde nem ab­ban a kórházban kap orvo­si kezelést, ahová tartozik. A hálapénzes szakmákban gyakran követik a betegek orvosaikat lakóhelyüktől távoli területekre is. Danó Anna * 43 Magyarországon, bár létezik hivatalos beutalási rend, az egészségbiztosító kórházi ellá­tásokról készített térképe sze­rint a betegek ötödét nem a la­kásához legközelebbi intéz­ményben kezelik. A Pest me­gyei kórházak például a körze­tükhöz tartozóknak mindössze 43 százalékát látják el, míg He­vesben ez az arány 70 százalék. Arra a szakemberek sem talál­nak magyarázatot, miért kerül a kezelésre szoruló nyugat-du­nántúliak 20 százaléka Hajdú megye kórházaiba. A jelenség a nemzetközi tapasztalatoknak is ellentmond. A betegek intézmények kö­zötti vándorlása most csilla­podhat. A pénzügyi megszorí­tások miatt az ellátási terüle­ten kívülről érkezőket a kórhá­zak egyre inkább csak különö­sen indokolt esetekben fogad­ják. A miniszter nemrég levél­ben hívta fel a figyelmüket ar­ra, hogy a területen kívüliek befogadásának elhárításával spórolhatnak. A fővárosi kór­házak egy részében a főigazga­tók már utasítást adtak ki, amely szerint az ilyen pácienst kizárólag sürgős, halaszthatat­lan esetben lehet felvenni, egyébként tovább kell küldeni a megfelelő intézménybe. Az intézkedés az orvosok zsebét is érinti, így feszültséget oko­zott az orvosok és a menedzs­ment között. A területen kívül­ről érkezők leggyakrabban ugyanis a hálapénzes szakmák osztályait keresik fel. Vagyis igen sokszor privát orvosuk után mennek az emberek abba a kórházba, ahol az dolgozik. Radnai Zoltán főigazgató a Szent István Kórházban így el­ső lépésben a nőgyógyászaton, urológián, bőrgyógyászaton korlátozta a körzeten kívülről érkezők felvételi arányát. Le­porolta azt a jogszabályt, amely szerint a területen kívüliektől az ellátásért felárat lehet kérni: 4000 forintot azonnal, ápolási naponként pedig további 800 forintot. A szakrendelőkben ez az összeg 1700 forint. Aki ezt a többletköltséget nem vállalja, vagy saját körzetet, vagy más kórházat keres fel. Az orvosválasztás szabad­ságát mindez nem sérti, mert jog szerint az csak a háziorvos­ra vonatkozik. Szakellátásra ő már csak a legközelebbi intéz­ménybe utalhat tovább. A gya­korlatban azonban a háziorvos javaslata helyett gyakran a be­teg dönt. Ezt bizonyítja, hogy a szakorvosi beutalások mind­össze négy százalékát kezde­ményezik a háziorvosok, a töb­biek „máshonnan” érkeznek. Kincses Gyula, az Egészség­­ügyi Stratégiai Intézet főigaz­gatója szerint az intézmények kiválasztásában döntő jelentő­sége van a cégtáblának. Szíve­sebben operáltatja magát min­denki klinikán vagy megyei kórházban. Vannak,­­akinek egy-egy orvos neve jelent ga­ranciát az ellátás színvonalára, mások a személyes törődés ér­dekében ismerős útján válasz­tanak intézményt. Úgy gondol­ják: ahová valaki „odaszólt”, ott garantált a figyelem. A betegek orvosválasztásá­nak irányítására nemrég volt egy komoly próbálkozás Ma­gyarországon. Az úgynevezett irányított betegellátási kísérlet keretében előbb egy orvosi team elemezte, majd meghatá­rozta az ellátás sorrendiségét, gondosan kerülve a felesleges vizsgálatokat, a beteg utaztatá­sát. Ezt a programot 2004-ben megszüntették. A „tandíjban” nincs egyetértés Varga Dóra Átalakított szerkezetű, magas színvonalon működő felsőokta­tási rendszerben nyitná meg a 2008-2009-es tanévet Hiller Ist­ván: az ehhez szükséges re­formelemeket az oktatási mi­niszter öt pontban vázolta a Felsőoktatási Kerekasztal teg­napi, első ülésén. A felsőoktatás szerkezetének átalakításáról azt mondta: jelenleg az túlságosan elaprózott, és rengeteg a párhu­zamos képzés, ami finanszíroz­­hatatlan, és a minőség ügyét sem szolgálja. A tárcavezető változtatna a mennyiségi alapon működő fi­nanszírozási rendszeren, ami­nek következtében az elmúlt 15 évben a négyszeresére emelke­dett a hallgatói létszám. A pén­zek elosztásában a minőség kapná a hangsúlyt, így a refor­mok fontos eleme lenne egy minőségbiztosítási rendszer ki­dolgozása. Emellett megerősí­tené a felsőoktatási infrastruk­túrát. A miniszter átalakítaná a hallgatói támogatások rendsze­rét is: a szociális és a tanulmá­nyi ösztöndíjak élesen elválná­nak egymástól, hogy a szegé­nyebbek szociális alapon (is), a tehetségesek pedig a teljesítmé­nyük alapján juthassanak támo­gatáshoz. Hiller közölte: ehhez a rendszerhez illeszkedik majd a fejlesztési részhozzájárulás is (a hallgatóknak évi 105, illetve 150 ezer forintot kell fizetniük). A Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői (a rektorok, az Aka­démia, a szakszervezetek, az önkormányzatok, a nagycsalá­dosok, a doktoranduszok, a hallgatók, valamint a munka­adói oldal képviselői) egyetér­tettek a miniszter által vázolt irányvonalakban - kivéve a fej­lesztési részhozzájárulás ügyét. Nagy Zoltán, a „tandíj” ellen szeptember 21-re a fővárosi Kossuth térre tüntetést szerve­ző Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának al­­elnöke azt mondta: a fejlesztési részhozzájárulás bevezetése el­lentmond a miniszter által vá­zolt reformnak, ezért azt kérik, vonják vissza az erről szóló tör­vényt. Megalakult a Felsőoktatási Kerekasztal­Fotó: Kurucz Árpád 4 Pártpolitika-mentes diáktüntetés Szegeden B. Papp László Tegnap kora délután Szeged belvárosában még semmi sem utalt arra, hogy az országos tan­díjellenes tüntetéssorozat első akciójára készülnek. Később egyre több fiatal jelent meg be­hajtani tilos táblát ábrázoló, a felsőoktatási részhozzájárulás elleni tiltakozást kifejező egyenpólóban, amelyen az állt: „A tandíj súlyosan károsítja ön és környezete tanulmányait”. A demonstráción ezerötszáz fia­tal jött össze. Rendbontás nem történt. Csak néhány transzpa­rens - köztük a „Ferikém, te mennyi tandíjat fizettél a diplo­mádért?” feliratú­­ eltüntetését kérték a szervezők. A szervezők mindent meg­tettek azért, hogy a demonstrá­ció függetlenedjék a pártpoliti­kától. Egyikük azt ajánlotta a diákoknak: akit riporter vagy újságíró megkérdez, tartózkod­jon a pártpolitikai véleményfor­málástól, így tudják elkerülni, hogy bármelyik párt kisajátít­hassa a rendezvényüket. Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta: a tavaszi kampányban a kormányoldal és az ellenzék oktatáspolitikusai is tandíjmen­tességet ígértek, mégis előke­rült az utólagos képzési hozzá­járulás, majd a fejlesztési rész­hozzájárulás koncepciója, amit „sebtében összeácsolt törvény­­javaslatnak” nevezett. Ekler szerint a szaktárca a legcseké­lyebb esélyt sem adta meg arra, hogy az érintettek beleszólhas­sanak az elképzelésekbe. Török Márk, a szegedi böl­csészkar hallgatói önkormány­zatának elnöke kijelentette: olyan felsőoktatást követelnek, ahol a hallgatók több évre ter­vezhetik a jövőjüket, ahol pár­beszéd és konszenzus alapján születnek a döntések. Török la­punknak azt mondta: ma Ma­gyarországon van tandíj, amit költségtérítésnek hívnak, s amit a hallgatók jelentős része meg­fizet. Az a helyes irány, ha csak olyan helyen hirdetnek meg ál­lamilag finanszírozott képzést és szakot, ahol olyan végzettsé­get lehet szerezni, amire igényt tart a munkaerőpiac. HIRDETÉS Tel:+36 1 347 61­51 Tel:+36 1 347 61­81 CÉL Motors Kft. Landrover és Jaguar vezérképviselet. Központi értékesítés és szerviz: 1095. Soroksári út 138 Tel:+36 1 347 6181 E-mail: info@landrover.hu , info@jaguar.hu Bemutatóterem: 1051. József Attila u. 12 Tel:+36 1 318 1972 Cél Motors Miskolc 3527. Baross Gábor u.13 Tel:+36 46 507 120 CÉL Motors Pécs 7621 Felsőmalom u.16/2 Tel:+36 72 522 935 CÉL Motors Székesfehérvár Alba Ipari Zóna Tel:+36 22 507 427 free Linder vegyes fogyasz tás:7,fil/100 km , Co2 kibucsAUv205 fr/km ‘ Jaguar X -Type vegyes fogya:»/tfl:5,5I/ lflOkm. Co2 lift>ocs*tás:145g/km JAGUAR X-TYPE diesel Egy exkluzív autó hétköznapi áron akár 1 millió forintot is meghaladó kedvezménnyel.* MOTORS NYÍLT NAPOK Szeptember 22-23. INGYENES ÁTVIZSGÁLÁS FREELANDER A terepjárók klasszikusa olcsóbban az utánzatoknál. Most akár 1,5 millió forintos árelőnnyel.*

Next