Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-05 / 30. szám
20 • 2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Extra/infovilág TECHNOFILE Nyomtatók: nincs jogdíj A düsseldorfi tartományi bíróság döntése értelmében egyelőre nem kell jogdíjat fizetni a nyomtatók után. A testület elutasította a Wort szerzői jogi szervezet korábbi beadványát, amely azért kötelezte volna jogdíjfizetésre a cégeket, mert a nyomtatók alkalmasak védett anyagok nyomtatására. Az elutasítás így 400 millió euró kifizetésétől mentette meg a cégeket. Laptop katonáknak A Dell olyan laptopot mutatott be, melyet csúcsteljesítmény mellett kimondottan szélsőséges körülményekre terveztek. A Latitude ATG D620 minden terepen használható, és megfelel az Egyesült Államok katonai igénybevételi előírásainak. Persze az építőiparban dolgozók és a készenléti szervek - mint például a rendőrség, tűzoltóság - is kihasználhatják. A doboz csak a lövésnek nem áll ellen, minden más sérülési faktor ki van zárva. Telefon a repülőn Az Emirates légitársaság februártól lehetővé teszi, hogy az utasok használhassák a mobiltelefonjaikat a repülőgépein. A technológia iránt rengeteg másik társaság is érdeklődött. Az Emirates birtokában van 25 európai, közelkeleti és ázsiai ország légi biztonsági hivatalának engedélye. Hasonló terveket dédelget többek között az Air France-KLM, a Ryanair a TAP és a Quantas is. Google a mobilon A Samsung hamarosan árusítja az ultravékony mobiltelefon-sorozatának legújabb darabját, a Z720-ast, amelyet előre telepített Google-szoftverekkel szállítanak. A telefonon a gmail levelezőszolgáltatás és egy webkereső kliense található, ráadásul a jelenleg elérhető leggyorsabb adatátvitelre képes. A készülék mindössze 13,8 milliméter vastag. Négymagos processzor A kisebbik processzorgyártó úgy véli, hogy a Barcelona nevű csipjük megjelenése nagy vihart kavar: méréseik szerint a saját négymagos szerverbe szánt processzor__ *!a «Zsíraik akár 40 százalékkal gyorsabbak lesznek az Intel hasonló termékénél. Ennek oka elsősorban a szokásostól eltérő gyártástechnológiában keresendő. www.nol.hu Az Infovilág oldalt szerkeszti: Palugyai István e-mail: palugyaii3nepszabadsag.hu A pingvin esete az „egyablakos” adóbevallással Eddig a magyar közigazgatás egyetlen területén sikerült megoldani a valódi egyablakos ügyintézést: aki nem az „ablakos” (Windows) operációs rendszereket használja, annak beletörik a bicskája az elektronikus adóbevallásba. Hargitai Miklós hargitaim@nepszabadsag.hu Az elektronikus adóbevallás immár nemcsak lehetőség, hanem egyre szélesebb körben kényszer is, a vállalkozásoktól az idei évben a legtöbb adatszolgáltatást már csak így fogadják el. A bevallásra az APEH saját fejlesztésű ABEV-programja használható, ez a szoftver azonban kizárólag windowsos környezetben fut, vagyis a linuxos és a macintoshos polgártársak el vannak zárva az elektronikus bevallás örömeitől. Az adóbevallás elektronizálása (lehetőségként) elvileg üdvözlendő, a korszerű e-közigazgatás irányába mutató lépés, a Magyarországon megvalósult gyakorlat azonban többszörösen diszkriminatív. Az első indokolatlan megkülönböztetés, hogy nincs mindenkinek számítógépe - még az Európában e téren a legfejlettebbnek számító Svédországban is úgy kalkulálnak, hogy a népesség 25 százaléka nem lesz számítógép- és internethasználó. Ezen talán még át lehet siklani azzal, hogy a könyvelőnek úgyis van számítógépe (bár talán a könyvelőhasználat sem kötelező), az viszont bizonyos, hogy nem minden könyvelő használ Microsoft operációs rendszert. Léteznek például Linuxra írt könyvelőpogramok, s aki ilyet alkalmaz, az nagy valószínűséggel nem tart egy másik, felesleges windowsos gépet az asztalán. Márpedig ennek híján az adóbevallást nem fogja tudni elektronikus úton kitölteni. Pillanatnyilag tehát az állam számítógép-vásárlásra és Windows operációs rendszer beszerzésére kötelezi polgárai egy részét (ami látszólag több állampolgári jognak és gazdasági jogszabálynak is ellentmond). Ráadásul indokolatlanul, hiszen a teljes feladatot (az adatbevitelt és az adatküldést) meg lehetett volna oldani úgy is, hogy ehhez semmilyen külön szoftverre ne legyen szükség, vagyis a rendszer egy egyszerű, az internetezéshez amúgy is szükséges böngészőprogrammal kezelhető is legyen. Információink szerint erre indítottak is egy projektet az APEH-nél, de a fejlesztőket nem igazán halmozták el erőforrásokkal - emiatt még csak a tesztverzió készült el, és az is csak akadozva működik, nem bírja a nagy terhelést (például több száz felhasználó egyidejű kiszolgálását). Lapunk úgy tudja, a problémát már az adóhatóságnál is többen jelezték, s a válasz minden esetben az volt, hogy már készül egy Java-alapú kitöltőprogram, amely az operációs rendszertől függetlenül bármilyen PC-n futtatható lesz majd (hogy mikor, azzal kapcsolatban nincs konkrét információ). Egyébként linuxos fejlesztői körökből származó vélemények szerint ez sem lenne igazi megoldás: egyrészt szintén zárt forrású, másrészt túlságosan nagy a hardverigénye. Az ügy eddigi legfőbb tanulsága, hogy a kormányzatban egyelőre nincs komoly elkötelezettség a nyílt forráskódú szoftverek és megoldások használatára. Az okokat csak találgatni lehet: az Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) állásfoglalása szerint az eddig elindított linuxos projektek kormányzati pénz- és/vagy szakemberhiány miatt akadtak el, miközben a közigazgatás idén csak a központosított közbeszerzéseken 3,5 milliárd forintot (összességében tehát ennél jóval többet) fordít Microsoft-licencekre. Tény, hogy az ügyfelek többsége jelenleg windowsos környezetben dolgozik (a linuxos adóbevallás egyes számítások szerint csak néhány száz, vagy maximum ezer embert érintene, és az EKK-nál nem hivatalosan gyakran azzal érvelnek: az alternatív bevallási rendszer kifejlesztése ehhez képest túl sokba kerülne). Ez azonban egyrészt nem elégséges indok a diszkriminációra, és az nem igazán versenysemleges magatartás, másrészt pedig az eset azt is nyilvánvalóvá tette (immár nem először), hogy az államigazgatásban nincs valódi stratégia az EU közigazgatási rendszereiben egyébként terjedőben lévő nyílt forrású alkalmazások előnyben részesítésére (vagy legalább diszkriminációjuk kiküszöbölése). Az ABEV fejlesztése során több olyan lépés is történt, ami ezt a vélekedést támasztja alá: olyan vonalkód-generáló megoldást alkalmaztak, amely Linux alatt eleve nem működik, és olyan betűtípust használtak (Arial), ami a Microsoft tulajdona, más betűkészletet használva a dokumentum szétesik. Egyébként maga az ABEV-program sem nyílt forrású, így az a veszély sem fenyeget, hogy esetleg valaki kívülről „ráfejleszt”, azaz például Linux-kompatibilissé teszi a szoftvert - ha már az adó(nk)ból foglalkoztatott profik nem tudtak vele megbirkózni. A pingvint az almával együtt diszkriminálták az elektronikus adóbevallás kialakítói Fotó: Vizmathy Tamás Honfoglaló, Dundika és a Suzuki Mire keresnek leginkább honfitársaink az interneten? A Kurzor.hu internetes kereső munkatársai ismét elkészítették az internetezők által legkeresettebb tavalyi kulcsszavakat. A Múltidéző 2006 összeállításból kiderült, hogy szeretünk játszva gondolkozni, legkeresettebb költőnk Petőfi, és még mindig a Suzuki a mi autónk. Ötvös Zoltán orvosz@nepszabadsag.hu A Kurzor.hu internetes kereső tematikus toplistájának alapját a leggyakrabban keresett 1000 kifejezés adta. A tévésorozatok között az előző évhez hasonlóan 2006-ban is a Csacska angyal végzett az első helyen, a Bűbájos boszorkákat és a Jó barátokat azonban leszorította a listáról a Hetedik mennyország és a Lost. A fiatalabb korosztálynak is megvannak a maga kedvencei: a mese, illetve mesehős kategóriában Harry Potter sikere töretlen. A varázslótanoncot egy japán rajzfilmhős, Inuyasha követi, míg a 2005-ben második South Park a harmadik helyen végzett. Az online játékok kategóriában listavezető Honfoglaló, mahjong és sudoku előkelő helyezése pedig azt igazolja, hogy még játék közben is szeretünk gondolkodni. A szórakozás mellett persze a kultúrára is fordítunk időt: a Mozart című musical mellett 2006-ban sokan voltak kíváncsiak a Szépművészeti Múzeum kiállításaira is. Ezenkívül nemcsak a szépirodalom kedvelői, hanem az érettségizők is előszeretettel keresték a Kurzor.hu segítségével a Petőfi Sándor, József Attila és Ady Endre műveit publikáló weboldalakat. Az utazni vágyók 2006-ban is Európát részesítették előnyben, így az első három helyen Horvátország, Görögország és Olaszország végzett, míg a városok „versenyében” London, Róma és Prága volt a hármas befutó. Hazai viszonylatban Budapest, Eger és Szeged volt a legkeresettebb város. A gépkocsik kategóriájában csak a sorrend változott. A listát továbbra is a Suzuki vezeti, a második helyre azonban feljött az Opel. A hazai sztárvilág szereplői között taroltak a hölgyek: a magyar közszereplők közül leggyakrabban Kelemen Anna, Csisztu Zsuzsa és Dundika személye késztette az internetezőket arra, hogy nevüket a Kurzor.hu keresőjébe gépeljék. Míg a hazai top 3-ban egyetlen férfi sem kapott helyett, addig a nemzetközi listavezető Chuck Norris lett, megelőzve Paris Hiltont és Pamela Andersont. Játékban első a Honfoglaló A HÉT HÍRE Búcsú a flopitól Harminchat évnyi szolgálat után nyugdíjba készül az egykor a legelterjedtebb számítógépes adattárolónak számító flopilemez. Az első, jelzés értékű kereskedelmi lépés már meg is történt: Nagy-Britannia legnagyobb komputeráruház-lánca, a PC World bejelentette, hogy felhagy a népszerűségüket jó ideje folyamatosan veszítő lemezek árusításával. Az állandó méret- és tömegcsökkentési kényszertől űzött notebookgyártók már évek óta nem szerelnek a hordozható számítógépekbe flopimeghajtót, újabban azonban az asztali gépekből is hiányoznak a nemrég még nélkülözhetetlennek gondolt perifériák. A magyarázat egyszerű: az új alkalmazások - álló- és mozgókép-nézegetés, zenehallgatás stb. - miatt drámaian megnőtt memóriaigényt csak az újabb adathordozók képesek kielégíteni. Míg egy flopilemezen 1,44 megabájtnyi adat fér el (ez nagyjából egy darab közepes minőségű fényképfelvétel, vagy egyharmadnyi zeneszám méretének felel meg), addig a CD-ken több mint 700 megabájtot, a DVD-ken 4,7 gigabájtot lehet tárolni, és immár a memóriakártyák és az USB-memóriák kapacitása is elérte a gigabájtos nagyságrendet. A floppy (laza) jelzőt a számítógép hard (merev, kemény) diskjétől való megkülönböztetés érdekében kapta a hordozható mágneslemez. Az első flopilemez 1971-ben jelent meg az IBM gondozásában, és 8 hüvelyk (20 centiméter) átmérőjű volt. 1976-tól 5,25 hüvelyk (13 centiméter) volt az átmérő. A ma is használt formátum 1981- ben alakult ki, ekkortól a 3,5 hüvelyk (8,9 centiméter) átmérőjű lemezeket nevezzük flopinak. A gyártók közül az Apple 1998-ban, a Dell 2003-ban búcsúzott el a flopimeghajtótól, ez a folyamat folytatódik most immár az üzletekben. A - némileg leegyszerűsített - technológiai mérleg szerint a flopi könnyű (volt) és olcsó, viszont „buta” és sérülékeny. Az olcsóság azonban relatív: egységnyi memóriára vetítve ma is a merevlemez számít a legolcsóbb újraírható számítógépes adattárolónak. (H. M.)