Népszabadság, 2007. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-05 / 30. szám

20 • 2007. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ • NÉPSZABADSÁG Extra/infovilág TECHNOFILE Nyomtatók: nincs jogdíj A düsseldorfi tartományi bí­róság döntése értelmében egyelőre nem kell jogdíjat fi­zetni a nyomtatók után. A testület elutasította a Wort szerzői jogi szervezet korábbi beadványát, amely azért köte­lezte volna jogdíjfizetésre a cégeket, mert a nyomtatók al­kalmasak védett anyagok nyomtatására. Az elutasítás így 400 millió euró kifizeté­sétől mentette meg a cégeket. Laptop katonáknak A Dell olyan laptopot muta­tott be, melyet csúcsteljesít­mény mellett kimondottan szélsőséges körülményekre terveztek. A Latitude ATG D620 minden terepen hasz­nálható, és megfelel az Egye­sült Államok katonai igénybe­vételi előírásainak. Persze az építőiparban dolgozók és a készenléti szervek - mint pél­dául a rendőrség, tűzoltóság - is kihasználhatják. A doboz csak a lövésnek nem áll ellen, minden más sérülési faktor ki van zárva. Telefon a repülőn Az Emirates légitársaság feb­ruártól lehetővé teszi, hogy az utasok használhassák a mobiltelefonjaikat a repülő­gépein. A technológia iránt rengeteg másik társaság is ér­deklődött. Az Emirates birto­kában van 25 európai, közel­­keleti és ázsiai ország légi biztonsági hivatalának enge­délye. Hasonló terveket dé­delget többek között az Air France-KLM, a Ryanair a TAP és a Quantas is. Google a mobilon A Samsung hamarosan áru­sítja az ultravékony mobilte­lefon-sorozatának legújabb darabját, a Z720-ast, amelyet előre telepített Google-szoftve­­rekkel szállíta­nak. A telefonon a gmail levelező­szolgáltatás és egy webkereső kliense találha­tó, ráadásul a je­lenleg elérhető leggyorsabb adatátvitelre ké­pes. A készülék mindössze 13,8 milliméter vastag. Négymagos processzor A kisebbik processzorgyártó úgy véli, hogy a Barcelona nevű csipjük megjelenése nagy vihart kavar: méréseik szerint a sa­ját négyma­­gos szerver­be szánt processzo­­r­__ *!­a «Z­sí­raik akár 40 százalékkal gyorsabbak lesz­nek az Intel hasonló terméké­nél. Ennek oka elsősorban a szokásostól eltérő gyártás­­technológiában keresendő. www.nol.hu Az Infovilág oldalt szerkeszti: Palugyai István e-mail: palugyaii3nepszabadsag.hu A pingvin esete az „egyablakos” adóbevallással Eddig a magyar közigazga­tás egyetlen területén sike­rült megoldani a valódi egyablakos ügyintézést: aki nem az „ablakos” (Win­dows) operációs rendsze­reket használja, annak be­letörik a bicskája az elekt­ronikus adóbevallásba. Hargitai Miklós hargitaim@nepszabadsag.hu Az elektronikus adóbevallás immár nemcsak lehetőség, ha­nem egyre szélesebb körben kényszer is, a vállalkozásoktól az idei évben a legtöbb adat­szolgáltatást már csak így fo­gadják el. A bevallásra az APEH saját fejlesztésű ABEV-prog­­ramja használható, ez a szoftver azonban kizárólag windowsos környezetben fut, vagyis a li­­nuxos és a macintoshos polgár­társak el vannak zárva az elekt­ronikus bevallás örömeitől. Az adóbevallás elektronizá­lása (lehetőségként) elvileg üd­vözlendő, a korszerű e-közigaz­­gatás irányába mutató lépés, a Magyarországon megvalósult gyakorlat azonban többszörö­sen diszkriminatív. Az első in­dokolatlan megkülönböztetés, hogy nincs mindenkinek számí­tógépe - még az Európában e téren a legfejlettebbnek számí­tó Svédországban is úgy kalku­lálnak, hogy a népesség 25 szá­zaléka nem lesz számítógép- és internethasználó. Ezen talán még át lehet siklani azzal, hogy a könyvelőnek úgyis van számí­tógépe (bár talán a könyvelő­használat sem kötelező), az vi­szont bizonyos, hogy nem min­den könyvelő használ Micro­soft operációs rendszert. Létez­nek például Linuxra írt könyvelőpogramok, s aki ilyet alkalmaz, az nagy valószínűség­gel nem tart egy másik, felesle­ges windowsos gépet az aszta­lán. Márpedig ennek híján az adóbevallást nem fogja tudni elektronikus úton kitölteni. Pillanatnyilag tehát az állam számítógép-vásárlásra és Win­dows operációs rendszer be­szerzésére kötelezi polgárai egy részét (ami látszólag több állampolgári jognak és gazdasá­gi jogszabálynak is ellent­mond). Ráadásul indokolatla­nul, hiszen a teljes feladatot (az adatbevitelt és az adatküldést) meg lehetett volna oldani úgy is, hogy ehhez semmilyen kü­lön szoftverre ne legyen szük­ség, vagyis a rendszer egy egy­szerű, az internetezéshez amúgy is szükséges böngésző­­programmal kezelhető is le­gyen. Információink szerint er­re indítottak is egy projektet az APEH-nél, de a fejlesztőket nem igazán halmozták el erő­forrásokkal - emiatt még csak a tesztverzió készült el, és az is csak akadozva működik, nem bírja a nagy terhelést (például több száz felhasználó egyidejű kiszolgálását). Lapunk úgy tudja, a problé­mát már az adóhatóságnál is többen jelezték, s a válasz min­den esetben az volt, hogy már készül egy Java-alapú kitöl­tőprogram, amely az operációs rendszertől függetlenül bármi­lyen PC-n futtatható lesz majd (hogy mikor, azzal kapcsolat­ban nincs konkrét információ). Egyébként linuxos fejlesztői körökből származó vélemények szerint ez sem lenne igazi meg­oldás: egyrészt szintén zárt for­rású, másrészt túlságosan nagy a hardverigénye. Az ügy eddigi legfőbb tanul­sága, hogy a kormányzatban egyelőre nincs komoly elköte­lezettség a nyílt forráskódú szoftverek és megoldások hasz­nálatára. Az okokat csak talál­gatni lehet: az Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) állásfoglalása szerint az eddig elindított linuxos projektek kormányzati pénz- és/vagy szak­­emberhiány miatt akadtak el, miközben a közigazgatás idén csak a központosított közbe­szerzéseken 3,5 milliárd forintot (összességében tehát ennél jó­val többet) fordít Microsoft-li­­cencekre. Tény, hogy az ügyfe­lek többsége jelenleg win­dowsos környezetben dolgozik (a linuxos adóbevallás egyes számítások szerint csak néhány száz, vagy maximum ezer em­bert érintene, és az EKK-nál nem hivatalosan gyakran azzal érvelnek: az alternatív bevallási rendszer kifejlesztése ehhez ké­pest túl sokba kerülne). Ez azonban egyrészt nem elégsé­ges indok a diszkriminációra, és az nem igazán versenysemleges magatartás, másrészt pedig az eset azt is nyilvánvalóvá tette (immár nem először), hogy az államigazgatásban nincs valódi stratégia az EU közigazgatási rendszereiben egyébként ter­jedőben lévő nyílt forrású al­kalmazások előnyben részesí­tésére (vagy legalább diszkri­minációjuk kiküszöbölése). Az ABEV fejlesztése során több olyan lépés is történt, ami ezt a vélekedést támasztja alá: olyan vonalkód-generáló megoldást alkalmaztak, amely Linux alatt eleve nem működik, és olyan betűtípust használtak (Arial), ami a Microsoft tulajdona, más betűkészletet használva a do­kumentum szétesik. Egyéb­ként maga az ABEV-program sem nyílt forrású, így az a ve­szély sem fenyeget, hogy eset­leg valaki kívülről „ráfejleszt”, azaz például Linux-kompati­bilissé teszi a szoftvert - ha már az adó(nk)ból foglalkozta­tott profik nem tudtak vele megbirkózni. A pingvint az almával együtt diszkriminálták az elektronikus adóbevallás kialakítói Fotó: Vizmathy Tamás Honfoglaló, Dundika és a Suzuki Mire keresnek leginkább honfitársaink az interneten? A Kurzor.hu internetes ke­reső munkatársai ismét el­készítették az internetezők által legkeresettebb tavalyi kulcsszavakat. A Múltidéző 2006 összeállításból kide­rült, hogy szeretünk játsz­va gondolkozni, legkere­settebb költőnk Petőfi, és még mindig a Suzuki a mi autónk. Ötvös Zoltán orvosz@nepszabadsag.hu A Kurzor.hu internetes kereső tematikus toplistájának alapját a leggyakrabban keresett 1000 kifejezés adta. A tévésorozatok között az előző évhez hason­lóan 2006-ban is a Csacska an­gyal végzett az első helyen, a Bűbájos boszorkákat és a Jó barátokat azonban leszorította a listáról a Hetedik mennyor­szág és a Lost. A fiatalabb kor­osztálynak is megvannak a ma­ga kedvencei: a mese, illetve mesehős kategóriában Harry Potter sikere töretlen. A va­­rázslótanoncot egy japán rajz­filmhős, Inuyasha követi, míg a 2005-ben második South Park a harmadik helyen végzett. Az online játékok kategóriá­ban listavezető Honfoglaló, mahjong és sudoku előkelő he­lyezése pedig azt igazolja, hogy még játék közben is sze­retünk gondolkodni. A szóra­kozás mellett persze a kultúrá­ra is fordítunk időt: a Mozart című musical mellett 2006-ban sokan voltak kíváncsiak a Szépművészeti Múzeum kiállí­tásaira is. Ezenkívül nemcsak a szépirodalom kedvelői, hanem az érettségizők is előszeretet­tel keresték a Kurzor.hu segít­ségével a Petőfi Sándor, József Attila és Ady Endre műveit publikáló weboldalakat. Az utazni vágyók 2006-ban is Európát részesítették előny­ben, így az első három helyen Horvátország, Görögország és Olaszország végzett, míg a vá­rosok „versenyében” London, Róma és Prága volt a hármas befutó. Hazai viszonylatban Budapest, Eger és Szeged volt a legkeresettebb város. A gépkocsik kategóriájában csak a sorrend változott. A lis­tát továbbra is a Suzuki vezeti, a második helyre azonban fel­jött az Opel. A hazai sztárvilág szereplői között taroltak a hölgyek: a magyar közszereplők közül leggyakrabban Kelemen Anna, Csisztu Zsuzsa és Dundika sze­mélye késztette az inter­netezőket arra, hogy nevüket a Kurzor.hu keresőjébe gépeljék. Míg a hazai top 3-ban egyetlen férfi sem kapott helyett, addig a nemzetközi listavezető Chuck Norris lett, megelőzve Paris Hiltont és Pamela Andersont. Játékban első a Honfoglaló A HÉT HÍRE Búcsú a flopitól Harminchat évnyi szolgálat után nyugdíjba készül az egy­kor a legelterjedtebb számító­­gépes adattárolónak számító flopilemez. Az első, jelzés ér­tékű kereskedelmi lépés már meg is történt: Nagy-Britan­­nia legnagyobb komputeráru­­ház-lánca, a PC World beje­lentette, hogy felhagy a nép­szerűségüket jó ideje folyama­tosan veszítő lemezek árusítá­sával. Az állandó méret- és tömeg­csökkentési kényszertől űzött notebookgyártók már évek óta nem szerelnek a hordozható számítógépekbe flopimeghaj­tót, újabban azonban az asztali gépekből is hiányoznak a nem­rég még nélkülözhetetlennek gondolt perifériák. A magyará­zat egyszerű: az új alkalmazá­sok - álló- és mozgókép-néze­getés, zenehallgatás stb. - miatt drámaian megnőtt memória­­igényt csak az újabb adathor­dozók képesek kielégíteni. Míg egy flopilemezen 1,44 mega­bájtnyi adat fér el (ez nagyjából egy darab közepes minőségű fényképfelvétel, vagy egyhar­madnyi zeneszám méretének felel meg), addig a CD-ken több mint 700 megabájtot, a DVD-ken 4,7 gigabájtot lehet tárolni, és immár a memória­­kártyák és az USB-memóriák kapacitása is elérte a gigabájtos nagyságrendet. A floppy (laza) jelzőt a szá­mítógép hard (merev, kemény) diskjétől való megkülönbözte­tés érdekében kapta a hordoz­ható mágneslemez. Az első flopilemez 1971-ben jelent meg az IBM gondozásában, és 8 hü­velyk (20 centiméter) átmérő­jű volt. 1976-tól 5,25 hüvelyk (13 centiméter) volt az átmérő. A ma is használt formátum 1981- ben alakult ki, ekkortól a 3,5 hüvelyk (8,9 centiméter) átmé­rőjű lemezeket nevezzük flopi­nak. A gyártók közül az Apple 1998-ban, a Dell 2003-ban bú­csúzott el a flopimeghajtótól, ez a folyamat folytatódik most­­ immár az üzletekben. A - némileg leegyszerűsített - technológiai mérleg szerint a flopi könnyű (volt) és olcsó, vi­szont „buta” és sérülékeny. Az olcsóság azonban relatív: egy­ségnyi memóriára vetítve ma is a merevlemez számít a legol­csóbb újraírható számítógépes adattárolónak. (H. M.)

Next