Népszabadság, 2007. augusztus (65. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-17 / 192. szám
2007. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 2 • Augusztus 20. - Ünneplap Egy ország születése Az államalapítás ünnepén soha ennyi program nem várta eddig a budapestieket és a Budapestre érkezőket, és soha ilyen szigorú biztonsági intézkedések nem kísérték az előkészületeket és a lebonyolítást - közölte a Kormányszóvivői Iroda. Borkay Tamás Az ünnepségsorozat voltaképpen már 19-én elindul: a Hősök terén este kilenc órától Szent István - Egy ország születése címmel történelmi gálát adnak Az idén 1007 éves magyar államiságnak tisztelgő zenés-táncos előadás Czomba Imre zenéjével, Román Sándor koreográfiájával készült. A mű narratív módon idézi fel az országalapítást, elsősorban István király viszonyára koncentrálva, István fiához intézett intelmeit helyezve a középpontba. A történet a honfoglalástól 1083. augusztus 20-ig, azaz István király Szent László uralkodása alatt történt szentté avatásáig vezeti a nézőt. Az állami lobogót természetesen már 20-án vonják fel, természetesen a Kossuth téren, reggel fél kilenctől. A zászlófelvonás és koszorúzás a hagyományokhoz hűen a Budapest Helyőrség által meghatározott koreográfia szerint zajlik idén is. A Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége, a gyalogos díszzászlóalj és a Magyar Honvédség Katonazenekara, valamint a lovas és gyalogos katonák által vitt történelmi zászlók adják a megemlékezés keretét a Kossuth téren. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen frissen végzett tisztek avatása ebben az évben az ezeréves magyar államiság egyik legszebb, szimbolikus helyszínén, a Hősök terén lesz, 10 órától. Az eseményen ezúttal 115 végzős hallgatót avatnak tisztté. A tisztavatáson bemutatkoznak a Magyar Honvédség szállítórepülői és vadászgépei, valamint harci helikopterei is. Ugyancsak tízkor kezdődik a harmadik éve futó, tehát már ugyancsak tradíciónak nevezhető városligeti Kenyérfesztivál. A korábbiakhoz hasonlóan kenyérsütés, népi játékok, zenés-táncos produkciók, gasztronómiai műsorszámok várják az érdeklődőket a Vajdahunyad várában, este hatig. A tűzijáték előtt zenehajó közlekedik a Duna két partja mentén, 100-200 méterenként megállva. Az esti parádé helyszínei Forrás: Google Earth / Népszabadság-grafika Minden idők leglátványosabb tűzijátéka A korábbi évekhez képest új elemekkel gazdagodik a tűzijáték is: Tűzmozsarak, Lángoló víz, Versengő Hidak, Stroboszkóp - csak néhány a sosem látott effektek és alakzatok fantázianevei közül. Bárkay Tamás Az idén öt helyszínről - a Lánchíd, a Citadella, az Erzsébet híd északi és déli járdája mellett a Margit híd és a Lánchíd, illetve a Szabadság híd és a Petőfi híd közötti két uszályról lövik majd fel a rakétákat. A nézők augusztus 20-án a Petőfi hídtól a Margit hídig valamennyi helyszínről teljes pompájában élvezhetik a látványt, a korábbi 1500 méteres helyett mintegy 3700 méternyi partszakaszon. A húszperces produkció során tizenöt új, Magyarországon még soha nem látott látványelemet mutatnak majd be, nagyjából száz különleges, újszerű bombával, bombettateleppel és római gyertyával. Az effektek között lesz többek között a Tűzmozsarak, a Lángoló víz, a Versengő hidak és a Stroboszkóp fantázianévre hallgató új formáció. Az idei színek: piros, fehér, zöld, kék, sárga rózsaszín, arany, ezüst; a bombák nagy része kétszer, sőt háromszor is váltja a színeit. A nagyjából 45 ezer, különböző méretű rakéta közül a legkisebbek 24 milliméteresek lesznek, a legnagyobbak pedig 300 milliméteresek; ezeket a Citadelláról lövik fel, csaknem 600 méter magasra. A tűzijáték telepítéséhez majdnem száz kilométernyi elektromos kábelt használnak fel. A lebonyolításban 40 pirotechnikai szakember vesz majd részt, a rakétákat speciális, a „berobbanást” akadályozó, üvegszálas vetőcsövekből lövik ki; a kilövések egy indítókulcs segítségével bármikor azonnal megszakíthatóak lesznek. A tűzijáték telepítését, működtetését a teljes procedúra során független szakemberek felügyelik. A produkció zenére koreografálva készül, a Magyarországon egyedülálló, úgynevezett time code-os (időkódos) indítógépek segítségével, ennek köszönhetően a látvány és összhangja tökéletes lesz. A tűzijáték zenéjét Túrcsán Attila, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház zenei vezetője szerezte. 45 ezer rakétát lőnek ki Fotó: Reviczky Zsolt • A tűzijátékot készítők Hozd le a csillagokat! címmel fotópályázatot hirdetnek két kategóriában: mobiltelefonnal és rendes fényképezőgéppel készített fotókat várnak a látványosságról. A képeket az info@pesz.info.hu e-mail címre kéretik beküldeni. A két kategória nyertesei 100-100 ezer forint értékű tűzijátékot nyernek, az általuk kiválasztott (a hatóság által jóváhagyott) helyszínen. NÉPSZABADSÁG • 2007. AUGUSZTUS 17., PÉNTEK Augusztus 20. - Ünnepnap • 7 Csordás Lajos A régi Szent István-napokon a vidéki Magyarország szállta meg Budapestet, s a fővárosban ezen a napon együtt ünnepelt a nemzet. Az aratás nagy munkája ekkor már befejeződött, az új kenyérhez való gabona zsákokban pihent. A jó vidékiek könnyű lélekkel és teli bugyellárissal érkeztek meg Pestre Szent István reggelén, vagy már az előző napokon. Az olcsó zónavonatok az ország minden részéből tarka ruhás ünneplő kompániákkal futottak be a pályaudvarokra. Krúdy csak kéjvonatoknak nevezte őket. Néhány nappal előbb, augusztus 18-án, Ferenc József születésnapján rendszerint katonai parádét tartottak a Vérmezőn. Még ezt is láthatta, aki korábban érkezett. Szent Istvánkor aztán ökröt is sütöttek ott, a gyakorlótéren. A város pedig tele volt lacikonyhákkal. Minden vendéglő bőven talált vendéget e napon. Főleg a vár környékiek. Némelyikben már reggelire elfogyott másfél ezer pár tormás virsli, s hozzá ötven akó sör. Mindenki Budára igyekezett délelőtt, mert akkor ott őrizték a Szent Jobbot, s ilyenkor körbehordozták a Vár utcáin, ahogy azt Mária Terézia elrendelte 1774- ben, és I. Ferenc megerősítette anno 1818. Az országalapító Jobb útja a palota Zsigmond-kápolnájától a Mátyás-templomig, annak átépítésekor pedig a helyőrségi templomig tartott és vissza. A szent menet véget értével a nép szétszéledt. Egyrészt ebédelni a jó előre lefoglalt asztalokhoz, másrészt látni a várost. Sok volt a bámulnivaló. Meg lehetett ilyenkor nézni, miként lakik palotájában a király, ha Budára jön. Vagy az épülő új csodákat, a roppant kupolájú Bazilikát, az új Országházat, az újrafaragott Mátyástemplomot. És egyáltalán: Pestet, ahogy él. Ez időben tűntek fel az első idegenvezetők. Az egyik leghíresebb közülük Szűcs Gyula képviselőházi terembiztos volt, aki szinte mindenkit ismert az országban, ezért „Pátrinak” is nevezték. Ő és barátai segítőkészen „forgatták” a vidéki atyafiakat a város nevezetességei között, s óvták őket a rájuk pályázó félkézkalmároktól is. A messziről jött ünneplők szívesen húzódtak végül a város valamelyik nagy ligetébe. A Várkertbe, a Városligetbe, a Margit-szigetre vagy az Orczy-kertbe, ahol megannyi mulatság várta őket. Léghajótól kezdve a disznólovagló versenyig, a zsákbafutásig és a póznamászásig. Az állatkertben sziú indiánok csatáztak cowboyokkal. Buffalo Bill is itt tanyázott egy időben. Ilyenkor zajlott a fiákeresek versenye, ahol minden induló a maga menyasszonyát fuvarozta. A hölgyeknek szépségversenyt hirdettek. A lóversenypályán ekkor futották a Szent Istvándíjat. De gyaloglóversenyt is rendeztek itt a vetélkedni vágyóknak, tizennégy kilométeres távon. Estefelé már készülődtek a fáklyásmenetre, vagy a Nemzeti Színház előadására, amely ez alkalomból megszakította nyári szünetét. No meg a tűzijátékra. Illuminációkkal, megvilágított képekkel és tűzijátékokkal már a régmúlt időkben is ünnepelték Szent István estéjét, eredetileg Buda 1686-os visszafoglalásának emlékére. De a tűzmutatvány nem kötődött szorosan augusztus 20- hoz, hisz a XIX. század elejétől minden nagyobb ünnepen, bevonuláson előfordultak tűzlátványosságok. Az augusztus 20-i, Gellért-hegyi tűzijáték az 1920-as évek közepétől vált divattá. Ekkor vallási ünnepből nemzeti ünneppé vált már az István-nap, s a tűzijáték is az ünnep világias jellegét erősítette. Az 1927-es Szent István-napon a „Citadella bengáli tűzben ragyogott” és „gyönyörű képekben röppentek fel egymás után a rakéták”, írta az újság. Akadt persze olyan vendég, aki szerint Kajászószentpéteren a májusi tűzoltómajálison szebbet látott, de a vidéki vendég mégis eldicsekedhetett otthon, hogy ő bizony megnézte Pesten a híres tűzijátékot. Szent Istvánkor a régi Pesten Vízi parádé... ...és légi bemutató 1982-ben Fotók: Bánhalmi János Újságrajz az 1927-es Szent István-napi ünnepségekről