Népszabadság, 2007. szeptember (65. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-07 / 209. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK • 13 Gazdaság Áfát raknak a telkekre Fordított adófizetés lép életbe az ingatlanos vállalkozásoknál is Drágulhatnak a telkek, kevesebbet kaphatnak a tulajdonosok. Jövőre az építési telkek, illetve a két évnél nem régebbi házak, lakások, üdülők eladása minden esetben áfaköteles lesz. Az áfát az eladónak kell befizetnie - emiatt vélhetően emeli az árat, aki teheti. Kérdés, miként osztoznak a terhen a vevők és az eladók. Várkonyi Iván Áfaköteles lesz a telekeladás valamennyi magánszemélynek is: jövőre a telek (a félkész vagy két évnél nem régebben épült üdülő, ház, lakás) értékesítésekor mindenkinek be kell fizetnie a megkapott pénz 16,6 százalékát (némi csökkentésre lesz lehetőség). A telektulajdonosoknak ahhoz, hogy az általuk elvárt pénzhez jussanak, 20 százalékkal drágábban (a teljes áfával növelt értéken) kell értékesíteniük a telket. A Népszabadság értesülése szerint a többi között ezt tartalmazza az új áfatörvény tervezete, amelyet a Pénzügyminisztérium nemrég küldött meg a tárcáknak egyeztetésre, ám a kormány még nem döntött róla. Az új áfatörvény a legfontosabb ponton nem változtat: marad a 20 százalékos általános kulcs és az ötszázalékos kedvezményes is, a most is érvényes szűk körben (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyvek, napilapok). Ám több részletszabály változik, a leginkább talán az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályozás lesz új. Az ingatlanok értékesítése, bérbeadása alapvetően áfamentes marad - bár az e tevékenységgel foglalkozó vállalkozások az áfa felszámítását is választhatják. (Utóbbi előnye, hogy ebben az esetben az ingatlanügyletekkel kapcsolatos költségek áfája visszaigényelhető, míg az áfamentes körben a kiadás áfája sima költség.) A kivételt a telkek eladása jelenti - ideértve minden belterületi, építési telket, az üdülőnek vagy iparterületnek szánt ingatlanoktól a lakások alapjául szolgáló területekig. A szabály szerint a telek eladása lesz áfaköteles, és e szempontból „teleknek” számít (hasonlóképp adózik) minden olyan épület, épületrész, építmény is, amelyet még nem vettek használatba (vagyis az önkormányzat nem adta ki rájuk a használatbavételi engedélyt). De az ingatlan - a tervek szerint - az áfa szempontjából akkor is a „telek” elbírálási kategóriába esik majd, ha az eladás időpontjában a használatbavételi engedély két évnél nem régebbi. (Az építési telek, minden nem lakás céljára szolgáló ingatlan és a lakóingatlan első eladása eddig is áfaköteles volt, de ezt eddig csak a vállalkozásoknak - illetve az ilyen tevékenységre szakosodott magánszemélyeknek - kellett megfizetniük.) A nagy változást tehát az hozza, hogy az új szabályok a telek eladóját mindenképpen áfaalanynak tekintik. Vagyis: nem csak a cégeknek, önkormányzatoknak, a magánszemélyeknek is fel kell számítaniuk az áfát, ha telket (vagy két évnél nem régebbi házat, lakást) adnak el. Nekik az adóhatóságnál regisztráltatniuk is kell magukat. Kedvezmény viszont, hogy a telekeladáshoz kapcsolt beszerzések áfáját le lehet vonni a befizetendő áfából - persze csak akkor, ha megvannak a szükséges bizonylatok. Így például, ha a telek közművesítésének számlái vagy nyugtái (a vízvezetékcső vásárlásáról tanúskodó fecnitől a szerelőtől kapott áfás számláig, vagy éppen a félkész épület felhúzásának áráról tanúskodó nyugták) megvannak, csökkenteni lehet a befizetendő összeget. Igaz, kevéssé valószínű, hogy ma Magyarországon sokak rendelkeznének ilyen bizonylatokkal. Azt nem tudni, miként reagál majd a piac a változásra - az viszont aligha elképzelhető, hogy a vevőknek jóval több pénzük lesz arra, hogy az áfát is megfizessék. Valószínűbb, hogy az eladók megpróbálják majd érvényesíteni a hirtelen költségnövekedést, és ez - miután a rendelkezés mindenkire érvényes - valamelyest sikerülhet is. Ám a telkek drágulásának korlátot szab a kereslet, így aligha elképzelhető a teljes áfa mértékét elérő, 20 százalékos, általános építésitelekár-drágulás. Az áfatörvény másik, ingatlanokat érintő fontos változása a fordított adózás megjelenése ezen a területen. A hulladékgazdálkodásban tavaly bevezetett rend szerint az áfát az eladó (a szolgáltatás értékesítője) nem számolhatja fel és fizettetheti ki a vevővel (mint rendesen), hogy aztán ő - a beszerzéseire általa kifizetett áfát levonva - befizesse azt az államnak. A fordított rendben a vevő az eladónak a nettó összeget fizeti meg, és az államnak ő tartozik befizetni az áfát. Az ügymenet megfordítása a visszaélések mérséklését szolgálja: az adóteher megfizetésének felelőssége azé, aki a szolgáltatást igénybe veszi, így jóval könnyebb számon kérni azt, hogy egy épület elkészítésénél befizették-e az áfát. Igaz, mindezt csak a cégek, vállalkozások esetén vezetik be, ráadásul csak akkor, ha az egyébként áfamentes ingatlanügyleteknél választották a társaságok az áfázást. Régi és új a Józsefvárosban. Az áfásítás növelheti az árat és csökkentheti a nyereséget Fotó: Reviczky Zsolt Legtöbbet pénteken és szombaton vásárolunk Az első fél évben tovább „keményedtek” a diszkontok, kisebb mértékben nőtt a hipermarketek részaránya a háztartások bevásárlásaiban. Számos meglepetést hozott 2007 első fél éve a kiskereskedelem szereplőinek. Borítékolható volt a diszkontok, főleg a „hard diszkontok” térnyerése, amelyek - mint a GfK Hungária felméréséből kitűnik - 17-ről 19 százalékra növelték a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költéseiben mért részesedésüket, de megtorpanni látszanak a hazai láncok, és a múlt év végén jól teljesítő szupermarketek. A korábbi időszakkal ellentétben az idén állják a sarat a független kisboltok, amelyeknek az idén nem csökkent a részesedése. Valamelyest csökkent a cash & carry láncok (Metro, Interfruct) részesedése. Az eladásokban rohamosan nő a láncok saját márkás termékeinek az aránya - tudatta a Nielsen piackutató. Ebben is kiemelkedő szerepet játszanak a diszkontok, ahol lassan a forgalom felét ezek teszik ki. Tovább növekedett a hét utolsó napjaira eső vásárlások aránya. Péntek és szombat adja a heti forgalom több mint 40 százalékát - áll a GfK elemzésében. A CBA egyébként tegnap bejelentette, hogy szorgalmazza az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozását, így ebben szövetségese lehet a KDNP-nek és a kereskedelmi dolgozók szakszervezetének. (B. Z.) A vonzóbbá tett ferencvárosi Metro. Kell a csáberő Fotó: Bánhalmi János Ezermilliárd alatt maradt a hiány A vártnál valamivel alacsonyabb volt az államháztartás hiánya augusztusban, így a deficit ezermilliárd forint alatt maradt. A tárca eredeti várakozása az ezermilliárdos határ augusztusi átlépéséről szólt, ám a múlt hónapban végül 15 milliárddal kisebb lett a deficit. A minisztérium adataiból az tűnik ki, hogy a bevételek a vártnak megfelelően alakultak, ám a kiadásokat sikerült visszafogni. A nyolcadik hónap végén kialakult 982 milliárdos deficit az éves terv 65 százalékát se éri el - ilyen jól 2001 óta nem állt a költségvetés a nyár végén. A deficit júniusban már átlépte az ezermilliárd forintot, majd júliusban a pozitív egyenleg hatására ismét a határ alá csökkent. Az augusztusi kisebb után szeptemberre várnak egy nagyobb (kétszázmilliárdos) hiányt. Október jobb, november viszont a nyugdíj-kiegészítés kifizetése miatt rossz hónap lesz, ekkor a deficit meghaladhatja az év végi szintet is. Decemberre általában pozitív egyenleget jósolnak. (V. I.) Az augusztus végi hiány (az egész éves terv százalékában) Forrás: PM: www.eco.hu / Népszabadság-grafika A börtönt is megjárt régi vezér került újra az Albacomp élére Hamarosan ismét Minárovits János lesz az egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő számítástechnikai cég, az Albacomp első embere. A céget alapító és harmadát ma is birtokló vezető nagyon messziről kerül vissza november elején vállalata élére, hiszen a cég körül évekkel ezelőtt kirobbant botrány után a kecskeméti börtönt is megjárta. Munkatársunktól November elejétől ismét Mitiárovits János irányítja az egyik legnagyobb, magyar tulajdonban lévő informatikai vállalatot, miután a jelenlegi vezérigazgató, Pukler Gábor „saját döntése” után távozik a cég éléről. Könnyen legyinthetne az ember: na és, egy vezércsere az ezerből. Ha azonban az Albacomp történetét nézzük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a mostani váltás korántsem nevezhető egy egyszerű vezetőcserének. A székesfehérvári cég három igazgatója, köztük Minárovits János ellen ugyanis még 1998-ban nyomozást kezdett a rendőrség többek között csempészet és vámorgazdaság alapos gyanúja miatt. Később a bíróság előtt olyan vádakat fogalmazott meg ellenük az ügyészség, hogy tudtukkal az Albacomp 1996 és 1998 között mintegy másfél milliárd forintért olyan számítástechnikai alkatrészeket vásárolt, amelyeket csempészúton, fiktív számlák felhasználásával, az eredeti ár töredékéért hoztak be az országba. E vásárlások után pedig jogtalanul igényeltek vissza csaknem 250 millió forint áfát. Az ügy vádirata szerint a módszer az volt, hogy az említett cégek a behozott termékeknek csupán a gyári kódszámát jelölték meg a vámáru-nyilatkozaton. Ezután a piaci ár töredékét tüntették fel valós árként, és az így bevallott érték után fizettek vámot, illetve import után áfát. Ugyancsak a vádirat szerint erre azért volt „szüksége” a vállalatnak, mert a 1990-es évek elején azt tapasztalták, hogy egyes belföldi vállalkozások jóval olcsóbban kínálják portékájukat, mint az Albacomp. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a forgalmazók nem fizetik meg az alkatrészeket terhelő vámot és áfát. Erről tájékoztatták a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának vezetőit, és kérték, számolják fel ezt a helyzetet, ám a kérdésben semmi sem történt, s végül is „ezért keresték a terhek csökkentésének lehetőségeit”. Az ügy kipattanása után Minárovits János több helyen - így lapunk hasábjain - is hangsúlyozta, hogy nem bűnös, mert ezekre a lépésekre egyszerűen nem volt szüksége szükségük. Akkor hozzátette: „ilyen primitív módon nem tenné tönkre az Albacomp Rt.-t”. A büntetőügy végén a Legfelsőbb Bíróság - enyhítve az elsőfokú ítéletet - 2003-ban négy év börtönbüntetésre ítélte a korábbi vezérigazgatót. Az előzetesben letöltött fél év, illetve a büntetés egy részének elengedése után Minárovits 2005 nyarán szabadult Kecskemétről. Hírek szerint azonban a börtönből is együttműködött a cég vezetőivel. Egy a Menedzser Magazinnak tett nyilatkozata szerint ebben az időszakban is belefolyt a stratégiai irányok meghatározásába. Mindez azt figyelembe véve érthető is, hogy Minárovits nemcsak alapítója, de családjával együtt több mint 30 százalékos tulajdonosa is a cégnek. A vezérigazgató egyébként most nem a semmiből ugrott ismét az Albacomp élére. A kecskeméti szabadulás után nem sokkal a disztribúciós üzletág vezérigazgató-helyetteseként jelent meg, és most innen lépett újra a vállalat élére. A cégbírósági adatokból kiderül, hogy a nehézségek és Minárovits kényszerű távozása ellenére a vállalat jó kezekben volt. A forgalom az 1998-as nyolcmilliárd forintról 2006-ra 16,6 milliárd forintra emelkedett. A menedzsmentet „csupán” az kedvetleníthette el, hogy az eredmény a szinte folyamatos árbevétel-növekedés ellenére 200-400 millió forint között stagnált. A hírrel kapcsolatban kerestük Minárovitsot, de nem tudtuk elérni. Minárovits a 90-es évekbenFotó: MTI